Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

4 Kelet-Magyajrorsxág 1985. november 21. Jó légkör a genfi csúcstalálkozón Napi külpolitikai kommentár Elhalasztott ítélet (Folytatás az 1. oldalról) csórét Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára csütörtökön délelőtt sajtóértekezleten nyilatkozik majd a csúcstalálkozóról — jelentette be szerdán Leonyid Zamjatyin, a szovjet küldött­ség szóvivője. Idézve Mihail Gorbacsov aznapi kijelenté­seit, hangsúlyozta: maga a tény, hogy a csúcstalálkozóra sor került, hogy a szovjet fél — hat év után először — közvetlenül megismertetheti álláspontját, pozitív tény. Az elmúlt években — amelyek során az amerikai fél aláás­ta a kétoldalú egyezmények legnagyobb részét — min­denesetre igen sok kérdés gyűlt fel, amelyek megoldá­sa két nap alatt lehetetlen. A genfi csúcstalálkozó ezért kezdet, az első lépés, s mint ilyen, mindenképpen pozitív. Természetes — tette hozzá —, hogy eltérően közelítenek meg bizonyos kérdéseket. Leonyid Zamjatyin — a két fél megállapodásainak megfelelően — kitért az olyan kérdések elől, hogy várhatók-e megállapodások a csúcstalálkozón, csak any- nyit mondott, hogy: nagyon szeretnénk kompromisszumo­kat. Arra a kérdésre, siker­nek tekinti-e a Szovjetunió a találkozót akkor is, ha Rea­gan elnök kitart „hadászati védelmi kezdeményezése” mellett, Leonyid Zamjatyin igennel válaszolt, megismé­telve álláspontját, hogy a ta­lálkozó, a részletes eszmecse­re ténye mindenképpen üd­vözlendő. Arra a kérdésre, hogy mi Mihail Gorbacsov álláspontja egy Washington­ba szóló meghívással kap­csolatban, a szóvivő azt fe­lelte, hogy majd az illetékes ad választ. Az Afganisztánra vonatko­zó kérdésekkel kapcsolatban a szovjet szóvivő hangoztat­ta: a Szovjetunió a helyzet békés, tárgyalásos rendezésé­nek híve, s e tárgyalások — az ENSZ főtitkárának véd­nöksége alatt — jelenleg is N egyven évvel ezelőtt, 1945. november 20- án a legyőzött náci Németország 23 magas ran­gú vezetőjét perbe fogták a nürnbergi igazságügyi palo­tában. A háborús főbűnö­sök perében a II. világhábo­rúban győztes szövetséges hatalmak bírósága, a nürn­bergi nemzetközi katonai törvényszék 1946. október elsején hirdette ki az ítéle­tet. A 23 vádlott közül egy, Martin Bormann (Hitler titkára), nem jelent meg a bíróságon, eltűntként tartot­ták számon, távollétében ítélték halálra. A huszon­kettő közül egy (Robert Ley, a Rajna-vidék tarto­mányi parancsnoka, gaulei- tere) a per megkezdését kö­vetően öngyilkos lett, 11-et halálra ítéltek (közülük Herman Gőring, a német lé­gierő parancsnoka az ítélet- hirdetés után megmérgezte magát); 7-et a spandaui börtönbe szállítottak; hár­mat pedig felmentettek. A náci háborús bűnösök katonai bíróság elé állítá­sáról még 1945 februárjá­ban, a jaltai konferencián döntöttek a szövetséges ha­talmak. A harmadik biro­dalom vezetői: Hitler, Göb- bels (propagandaminiszter) és Himmler (az SS birodal­mi vezetője, a Gestapo fő­nöke) a háború utolsó nap­jaiban öngyilkos lett. A per 11 hónapja során a nemzetközi katonai törvény­szék 218 ülést tartott. 240 tanút hallgatott ki és tanul­mányozott 300 ezer esküvel hitelesítetf vallomást. A vádlók 2630, a védők 2700 dokumentumot nyújtottak be. A jegyzőkönyvek 4 mil­lió szót tartalmaznak 16 folynak. A Szovjetunió kor­látozott katonai segítséget nyújt az ellenforradalmárok által támadott törvényes af­gán kormánynak, és igen je­lentős gazdasági segítséget is ad: élelmiszert, sőt ivóvizet szállít az országba, amelynek vízét is mérgezik a kívülről, a pakisztáni határon át kül­dött bandák. A politikai ren­dezés, a szovjet csapatok ki­vonása akkor lehetséges, ha ezer oldalon. A dokumen­tumokat négy nyelven — angolul, franciául, németül, oroszul — tették közzé, il­letve tolmácsolták szink­ronban. A per során ötmil­lió ív, összesen több mint 200 tonna papírt használtak fel. 27 ezer méter film, kép- és hanganyag és 7 ezer fénykép őrzi hitelesen az eseményeket. A per tudósí­tói 14 millió szót továbbítot­tak a hírügynökségeknek. A nürnbergi per messze túlnőtt a tömeggyilkosságok sorozatával vádolt magas rangú SS-tisztek, háborús bűnösök perének keretein. A bírákat nemcsak maga a tett érdekelte, hanem a mö­götte meghúzódó elvi alap, a faji felsőbbrendűség ide­ológiájának a gyakorlatba való átültetése. A bírák fel akarták tárni a harmadik birodalom népirtási politi­káját, annak ideológiai alapjait és teljes mechaniz­musát. Nürnberg több mint történelmi lecke. A nürn­bergi per minden idők há­borús bűntetteiről ítélke­zett. Ezért elfogadhatatlanok a jogászok és történészek kö­rében máig fel-felbukkanó ellenérvek, amelyek szerint Nürnbergben nem pártatla­nul ítélkeztek. Vannak, akik úgy vélik, hogy a szövetsé­gesek a „vae victis” (jaj, a legyőzötteknek!) latin mon­dás alapján hozták meg ítéletüket. A „parancsra tette” jel­szó jegyében is sok ismert jogász mentette volna fel a náci háborús bűnösök jó részét a felelősség alól bű­neiért. A nemzetközi kato­nai törvényszék egyszer s mindenkorra kimondta, hogy az emberiség, vagy a e határon nem veszélyeztetik majd Afganisztán törvényes kormányát. Várható, hogy Reagan el­nök is informálja majd a sajtót Genfben, mielőtt Brüsszelbe utazik. Mihail Gorbacsov — közölte szóvi­vője — csütörtökön visszatér Moszkvába. A behatóan folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról vár­hatóan csak ma délelőtt tá­természet elleni bűncselek­mény bűn marad akkor is, ha parancsra követték el. A szövetséges hatalmak négy katonai ügyésze hó­napokon át tartó vitában állította össze a négy fő vádpontot: „1. összeeskü­vés, a náci hatalom fel- használása idegen országok elleni agressziókra. 2. Bűn- cselekmények a béke ellen. Nemzetközi szerződések, egyezmények megsértése, tá­madó, agresszív háború kezdeményezése. 3. Hábo­rús bűncselekmények, a polgári lakosság, hadifog­lyok és túszok elleni gyil­kosság. 4. Az emberiség el­leni bűntettek: gyilkossá­gok, népirtás, deportálások, politikai és faji alapon va­ló üldözés.” E négy pontba foglalt jo­gi szakkifejezések olyan bűncselekményeket takar­nak, amelyeknek — és kö­vetkezményeiknek — ösz- szesen negyvenmillió ember esett áldozatul a második világháborúban. Gyötrő emlékük árnyékában — úgy lehet — még a nemzetközi katonai törvényszék által kiszabott legsúlyosabb bün­tetések is csupán jelképe­sek voltak. Az igazságszol­gáltatás a jövőre nézve nem lehetett a bíróság feladata. A per is abban a törekvés­be illeszkedett, amelyet Ro­bert Jackson amerikai bí­ró akkor így foglalt össze, nürnbergi nézőpontból: „Feltétlenül szükséges, hogy a nürnbergi jogászok által megkezdett munkát az államférfiak folytassák”. Az emberiség, a népek el­leni bűncselekmények, az agresszió megelőzésére irá­nyuló nemzetközi jog ki­munkálásának fontosságára utalt. A nürnbergi per e szavakban foglalt tanulsága ma is érvényes. Szegő Agnes ___________________________________> jékoztatnak majd a felek. Ez tűnt ki Larry Speakesnek, a Fehér Ház szóvivőjének szer­da déli tájékoztatásából. Az amerikai szóvivő nem tudott nyilatkozni arról, mi­lyen időpontban és milyen keretek között tájékoztat az amerikai küldöttség. Megerő­sítette ugyanakkor, úgy Ro­nald Reagan ma 13 óra után az eredeti terveknek megfe­lelően Brüsszelbe repül, hogy a NATO-szövetségeseket in­formálja genfi tárgyalásai­ról. A szerda délelőtti fordulón — az eredeti tervekkel ellen­tétben — Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újabb, több mint egyórás négyszem­közti megbeszélést folytatott — csak a tolmácsok jelenlé­tében. Hírek szerint a dél­előtti fordulón nemzetközi kérdések szerepeltek napi­renden. A szerdai forduló megkez­dése előtt Mihail Gorbacsov újságírók kérdéseire kijelen­tette : „Élénk eszmecserét folytatunk minden kérdés­ről.” Amihez Ronald Reagan hozzátette: „hasznos vitát”. Az SZKP főtitkára hangoz­tatta: nyílt, tárgyszerű, fele­lős megbeszéléseket tartunk, amelyek fontosak a szovjet, az amerikai nép és más né­pek szempontjából. Ronald Reagan megfogalmazása sze­rint: sok minden választ el bennünket egymástól, de a világ könnyebben lélegzik, hogy itt vagyunk és tárgya­lunk. Nézeteltéréseink komo­lyak, ám komoly a szándé­kunk is e nézeteltérések csökkentésére... Az amerikai szóvivő — a két fél megállapodásainak megfelelően — nem adott tá­jékoztatást a tárgyalások tar­talmáról, azok esetleges ered­ményeiről. Felhívta a figyel­met arra, hogy a két vezető politikus immár összesen több mint 3 órás négyszem­közti tárgyalásait előzetesen ugyan (ilyen hosszú időtar­tamban) nem tervezték, mindamellett a behatóbb esz­mecserékre mindkét fél szá­mított. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan a délelőtti for­duló befejezte után munka­ebéden vett részt tanácsadói­val. összesen két órán át tar­tott a csúcstalálkozó szerda délutáni, negyedik és egyben utolsó fordulója. Az idő egy részét — immár harmadszor — Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan négyszemközti megbeszélése töltötte ki. Ez­után a szovjet, illetve az amerikai küldöttség tagjai külön-külön megkezdték a mérleg megvonását a tárgya­lásokról. A szovjet és az amerikai vezető tiszteletére a késő dél­utáni órákban a svájci kor­mány adott fogadást, majd sor került a csúcstalálkozó utolsó hivatalos aktusára, amikor Ronald Reagan va­csorán látta vendégül Mihail Gorbacsovot. Szigorúan... A világsajtónak be kell tartania az előírt rendsza­bályokat, erről az Andre Gazut vezette televíziós stáb tudna néhány ta­pasztalatot mondani. Heli­kopterükkel — egyébként a svájci hadsereg engedé­lyével — felülnézetből kí­vánták filmezni az ameri­kai elnök lakhelyét. Az ügyeletes őrnagy erre vo­natkozó üzenete azonban nem jutott el az amerikai biztonsági emberekhez. A következmény szigorú fel­szólítás: ha egy percen be­lül nem távoznak a tó északi partja fölül, lelövik a helikoptert. A tévéstáb azonnal en­gedelmeskedett, tudva azt is, hogy a kastély körül készenlétben állnak lég­védelmi eszközök is. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, a családtagokon és hivatalból érintett személye­ken kívül újságírók tucatjai is bejutottak a bíróság épü­letébe. Az izgalom, a felfo­kozott érdeklődés oka vilá­gos volt: az eredeti menet­rend szerint tegnap kellett volna ítéletet hirdetni Mani­lában az év eleje óta húzó­dó Aquino-perben. - Amint azt a feltételes mód haszná­lata is jelzi, erre végül nem került sor. A legfelsőbb bí­róság úgy döntött, hogy egye­lőre elhalasztja az ítélethoza­talt. Vagyis továbbra is bi­zonytalan, mi lesz a sorsa a Fülöp-szigetek legnevesebb ellenzéki vezetője, Benigno Aquino szenátor meggyilko­lása kapcsán törvény elé ál­lított 26 vádlottnak, köztük Fabian Ver tábornoknak, a hadsereg korábbi főparancs­nokának. A bírósági indoklás sze­rint a halasztásra azért volt szükség, hogy alaposan ki­vizsgáljanak egy időközben benyújtott semmiségi kerese­tet, amely azt állította, hogy a tanúkihallgatások során nem mérlegeltek kellő súly- lyal minden rendelkezésre álló bizonyítékot, s hogy a testület célja a jelek szerint a vádlottak tisztára mosása. Valójában azonban sokkal valószínűbb, hogy a halasz­tás mögött tömény politikai megfontolások rejtőznek. Az Aquino-per, s a nyomában kirobbant elemi erejű tilta­kozóhullám ugyanis napja­inkig a távol-keleti állam egyik legsúlyosabb belpoliti­kai válságforrása, olyan A Magyar Népköztársaság kormánya sátrakból, takarók­ból, ruhaneműkből és gyó­gyászati segédeszközökből ál­Szerdán a Legfelsőbb Bírósá­gon befejeződött a „győri mű­kincstolvajok” néven ismertté vált bűnszövetség tagjainak fel- lebbviteli tárgyalása. A dr. Pék Sándor vezette büntetőtanács jogerőre emelte a vádlottakkal szemben első fokon a Győr-Sop- ron megyei Bíróság által kisza­bott büntetéseket. Az ítélet sze­rint a 44 éves Papp Ferenc ma­gánénekes 10, fia, a 20 éves Papp Gábor foglalkozásnélküli 8, a 19 éves Nick Tibor raktári mun­kás 5, Gergely Csaba magánéne­kes négy és fél, az 51 éves Ta­mási Tibor zeneszerző 4 évi sza­badságvesztés büntetést kapott, s ugyanennyi vagy még hosszabb időtartamra mindegyiküket el­tiltották a közügyek gyakorlásá­tól is. Bűnügyük társadalmi veszé­lyességére utalt a Legfelsőbb Bíróság, amikor kimondta: ők voltak a vezéregyéniségei annak a bűnöző társaságnak, amely arra szövetkezett, hogy tagjai csoportosan és rendszeresen be­törnek kiemelkedő értékeket őr­ző múzeumokba, s onnan mű­kincseket lopnak el, majd ezek értékesítésével nagy haszonra tesznek szert. Csaknem 30 bűn- cselekményt bizonyítottak rájuk. Befejezett lopásaikkal több mint 2 millió forintos kárt okoztak, bár ez az ellopott tárgyak meg­kerülésével javarészt megtérült; ebben egyébként az Interpolnak is szerepe volt. A bűnszövetség további, körülbelül két és fél millióra értékelt műtárgyak (kó­dexek, festmények, aranytár­gyak) ellopásával is próbálko­zott. A bűncselekmény-sorozatot 1982 elejétől 1984 áprilisáig kö­probléma, amely akár hosz- szabb távon is meghatároz­hatja Marcos elnök jövőjét. Ha a tábornok és társai felmentése, vagy átlátszóan enyhe ítéletekkel való elma­rasztalása mellett dönt (pon­tosabban ha közvetett módon erre készteti az ítélkezni hi­vatott bírákat), azt kockáz­tatja, hogy újból beindul a tüntetések sorozata, s — ami pozíciója szempontjából leg­alább olyan fontos — magá­ra vonhatja az Egyesült Ál­lamok neheztelését is. Hiszen a legfőbb szövetségesnek, Washingtonnak az lenne az érdeke, hogy az elhúzódó válság ne robbantással feje­ződjön be, mivel akkor ve­szélybe kerülne az amerikai támaszpontok biztonsága is. Ha viszont az elnök enged a közvélemény követelésének, s nem áll útjába a komolyabb ítéleteknek, akkor azt koc­káztatja, hogy ellene fordul a hadsereg felső vezetése. Érthető tehát, hogy a je­lenlegi helyzetben az időhú­zás, vagyis a halasztás bizo­nyult a legcélszerűbb kiút- nak, különösen, hogy Marcos, engedve a fokozódó belső és külső nyomásnak, nemrég bejelentette: a tervezettnél jóval korábban, 1986 január­jában elnökválasztásokat tar­tanak, amelyen újabb hat esztendővel szeretné meg­hosszabbítani megbízatását. Márpedig a voksolásig hát­ralévő néhány hetes kam­pányidőszakban Marcos el akarja kerülni, hogy még az ítéletek tehertételét is visel­nie kelljen. Szegő Gábor ló segélyszállítmányt kül­dött a természeti csapás által sújtott kolumbiai nép meg­segítésére. (MTI) vették el! egyebek között az esztergomi Főszékesegyház, a győri Xantus János Múzeum, az esztergomi Balassi Bálint Múze­um gyűjteményeiben. Az utóbbi két helyen a biztonsági riasztó- berendezés megzavarta őket, így menekülniük kellett. A bűnügyi eljárásban bebizo­nyosodott, hogy a szerepeket megosztották: volt, aki az ötle­tet és a címeket adta, más a szerszámokat. A betörések vég­rehajtóit és a zsákmányt pedig kifejezetten erre a célra rend­szeresített Mercedes gépkocsival szállították. A múzeumokon kí­vül alkalmanként betörtek ven­déglátóhelyekre, lakásokba és hétvégi házakba is; motorkerék­párokat, élelmiszert, ruházati és műszaki cikkeket loptak. Az ösz- szesen 11 tagú társaság „mellék- szereplőit” az említetteknél rö- videbb tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélték. Az ítélet szóbeli indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a bűnözők által megszer­zett, illetve az eltűnés, vagy megsemmisülés veszélyének ki­tett muzeális tárgyak, történeti dokumentumok — amelyeknek voltaképpen csak az eszmei ér­tékét lehet kifejezni összegsze­rűen, hiszen pótolhatatlanok len­nének — a magyar nemzet kul­turális kincsei közé tartoznak. Aki ilyen dolgokat próbál eltu­lajdonítani, az az egész társa­dalomnak kárt okoz, cselekmé­nye tehát kiemelkedően veszé­lyes a közösség érdekeire, ezért feltétlenül maga után vonja a büntető jogszabályok szigorú szankcióinak alkalmazását. A KISVÁRBA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1986. január 1-től kezdődően 3 éves időtartamra BÉKE-PRESSZÓ Kisvárda, Lenin út III. o. üzletét szerződéses üzemeltetésre átadja. A versenytárgyalás 1985. december 27-én (pénteken) de. 9 órakor lesz a Várda Étteremben. A pályázatokat a szövetkezet főkönyvelőjének címezve, legkésőbb 1985. december 24-ig kell benyújtani a szö­vetkezetünk központjában. Kisvárda, Kölcsey út 5. sz. Tájékoztatást és bővebb felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági osztálya nyújt. Telefon: 106. AlapkDIetélel a Vöröskereszt múzeumánál Szerdán Genfben Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan jelenlétében ün­nepélyes keretek közt le­rakták a Nemzetközi Vö­röskereszt leendő genfi múzeumának alapkövét. A szervezetet Henri Dunant, genfi polgár 1863-ban ala­pította. A jelképes alapkőbe há­romnyelvű — orosz, an­gol és francia — üzenetet tartalmazó kapszulát he­lyeztek. Az üzenetet alá­írta Raisza Gorbacsova, Nancy Reagan és Ursula Furgler, a Svájci Állam­szövetség elnökének fele­sége. A genfi múzeum kiállí­tási anyaga — amelynek összeállításában a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Fél­hold Társaságok Szövet­sége is tevékeny szerepet vállalt — a mozgalom tör­ténetét fogja bemutatni. Nürnberg négy évtizede Magyar kormánysegély Kolumbiának Harminc bűncselekmény után... I győri mükincstolvajok jogerős büntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom