Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-21 / 273. szám
2 Kelet-Magyaronzíg 1985. november 21. Julie kisasszony * A stúdiószínpad első bemutatója A Julie kisasszony című szomorújáték tárgya a szociális emelkedés és bukás, a magasabb és alacsonyabb, a jobb és rosszabb problémája, a férfi és a nő viszonyának kérdése. August Strindberg egy nemes és egy cselédlány gyermeke. Mielőtt író lett, volt tanító, újságíró, könyvtáros. Hazájában nem lelte a helyét, a csavargás lett az életformája. Konokul gyűlölte a nőket, többször megnősült. Nem tudott élni sem velük, sem nélkülük. Az első feleségétől történő válása után drámáiban a férfi és nő együttélésének problémáját boncolgatja. Nőgyűlöletének klasszikus megfogalmazása a Julie kisasszony. Előszavában írja róla Strindberg: „modern jellem, az ún. ,félnők’, a ,,férfi gyűlölők’ típusához tartozik. Nem azért modern, mintha ez a típus korábban nem létezett volna. Létezni mindenkor létezett, de most nyomult előtérbe nagy garral, most jött meg a hangja. Példányai egykor pénzért dobták oda magukat, most hatalomra és diplomákra vadásznak. Félnő és romlás: szinoním fogalmak ... Tragikus típus, mert a természet ellen folytatott hiábavaló harcot példázza. S tragikus úgy is, mint romantikus örökség, amelyet a naturalizmus szét fog zúzni. A naturalizmus eszménye ugyanis a boldogság, a boldogság elérésére pedig csak az erős és életképes fajtáknak van esélyük ...” Szent Iván éjszakáján játszódik a történet. Julie, a grófkisasszony kacéran meghívja Jeant, az inast egy italra. A férfi bevallja, hogy gyermekkora óta szerelmes a kisasszonyba. Julie először visszautasítja a férfi közeledését, majd fölmegy az inas szobájába. A mámoros pillanatok után ismét vitatkozni kezdenek. Kölcsönösen megvetik egymást, Julie mégis megszökne Jeannal. Azonban váratlanul megjelenik a gróf. Hirtelen kell cselekedni. S ekkor a férfi biztatására Julie jóvátehetetlen dologra szánja el magát... A Julie kisasszony sokáig nem kerülhetett színpadra. Erkölcstelenségre hivatkozva a dán cenzor betiltotta a nyilvános előadást. Jóllehet 1888-ban született, Svédországban csak 1910-ben hangzott el először. A Móricz Zsigmond Színház stúdiószínpadán Salamon Suba László rendezi a darabot. Julie kisasszony szerepében Varjú Olgát, Jean- ként Juhász Györgyöt, Kriszti szerepében Zubor Ágnest láthatjuk. Bemutató november 23-án, szombaton. Nagy István Attila Kóstoljuk a pulyka javát! Aki tegnap valamilyen felvágottfélét akart vásárolni például Nyíregyházán a Marx téri, a Lenin téri, a víztorony melletti, a déli alközponti ABC- ben, vagy az Gtelközi, esetleg a Dózsa György utcai boltban, a kórházi büfében, Kisvárdán az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat öt boltjában, Ojfe- hértón, Nagykállóban, Záhonyban, az meglepődve tapasztalhatta, hogy minden korábbitól eltér a választék. Egy sor olyan töltelékáru kellette magát a hűtővitrinekben, amilyet nem is láttunk még szabolcsi boltokban. Libakolbász és baromfivirsli, szárnyasfelvágott és pulykájává, pulykafelvágott és mortadella, baromfiból készült hamburger és párizsi, sertés- és baromfihús keverékéből összeállított — erre utal a neve is — serba fiié, sajtos mortadella, májas, csemege kolbász és sajtos párizsi volt az újdonságok között, s ha találkoztunk is már némelyik boltban egyikük- másikuk nevével, az ízük mégis más volt, mert ilyen, a Csongrád megyei Szentesen készült termék még nem volt a szabolcsi boltok pultjain. Állandó vevő Az út, amelyen az üzlet köttetett, csak egy volt azok sorából, amelyet az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat dolgozói tesznek meg szinte naponta, hogy több áru legyen boltjaik polcain és hűtővitrineiben, hogy gazdagabb legyen a választék, hogy megtalálja amit keres az is, akinek sok pénze, s az is, akinek vékonyabb a pénztárcája. Az első megálló Szarvas, a helyi állami tangazdaság húsüzeme volt, amelynek termékei — a lángolt kolbász, szarvasi hurka, a füstölt csülök, oldalas, tarja — több éve ismerős már nálunk is, mint ahogy ismerős volt füstölt szalonnájuk, amelyből sajnos egyre kevesebb jut el a megyébe. A házigazda szinte szemlesütve mutatta Rudik Jánosné áruforgalmi osztályvezetőnek és Lengyel Zsoltné áruforgalmi előadónak az üres raktárt, s mondta: épp annyi sertést kapnak, hogy friss hússal ellássák városukat, s arra már csak mutatóban marad, hogy pácoljanak, füstöljenek és lángoljanak. Az ígéret természetesen nem maradt el: küldenek amennyit tudnak, mert a Szabolcs megyei Élelmiszer Kisker, akkor is vásárlójuk volt, amikor sok volt az áru, s az ilyen partnerekre vigyázni kell. Látványos kínálat Nyíregyházán a Marx téri ABC-ben Primőrök Szentes határában tábla jelzi: merre az Árpád Tsz, a korai zöldségtermesztési rendszer gesztora. A valamikori Zöldért-hűtőház hatalmas csarnoka ma és egész éven át primőröket fogad, s ad nyomban tovább, többek között Szabolcs megyének is. Vezetője jó ellátást ígér, lesz uborka, paprika, paradicsom, mindössze két olyan hétre számítanak, amikor az idei már, a jövő évi primőr még nem kínálható. Néhány száz méterrel arrébb a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat belföldi értékesítője a nyíregyházi boltokban tegnap bemutatott baromfiból, illetve baromfiból és sertésből készített töltelékárukon kívül több mint százféle baromfitermék listáját is a tárgyalóasztalra tette. Kínálni persze még nem merte, hiszen új vágósoruk januárban kezdi meg működését, de ha a gépek is elindulnak, naponta több baromfit vágnak majd mint most egy hét alatt, s ha Csongrád megye települései nem kérnek lényegesen több baromfifélét, mint az idén, akkor szinte teljes választékot tudnak adni csirkéből, pulykából, kövér libából, pecsenyelibából, pecsenyekacsából, de szerepel cikklistájukon a kakas, a gyöngyös, a hízott kacsa és a galamb is. Páholy lenne? Ez csak egy út volt azok közül, amelyeken az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat árut próbál szerezni. De másnap, s azóta is rendszeresen járják az országot, hol édességért, hol illatszerekért, hol borért és pezsgőért, hol tejtermékekért, vagy sörért, hogy minden boltban egyre jobb legyen a választék. És hogy ne érezzék magukat páholyban a kicsit elkényel- mesedett, a megyében monopolhelyzetben lévő élelmi- szeripari vállalatok. Balogh József A MÁV újdonsága Vonatjegy automatából A MÁV távközlési és biztosítóberendezési központi főnökségének munkatársai új elektronikus vasúti személypénztárgépet konstruáltak, s a nullszéria példányait kísérletképpen a Nyugati pályaudvar pénztárcsarnokában állították munkába. A vasútállomásokon ösz- szesen 3600 pénztáros dolgozik jelenleg, s az általános gyakorlat az, hogy részükre a MÁV Jegynyomdája szállítja — megrendelésre — a szükséges jegymennyiséget. Általában negyedévre előre rendelik meg a jegyeket a pénztárosok, s ha menet közben mégsem elegendő a jegy, újabb rendelést adnak fel. Ez azt jelenti, hogy óriási — akár több millió forint — értékű menetjegy halmozódik a vasúti személypénztárakban, igen nagy felelősséget róva a pénztárosokra. Jó néhány évvel ezelőtt Olaszországból vásárolt a vasút néhány jegynyomtató gépet, amelyeket a Déli pályaudvaron, a debreceni állomáson, valamint a közönségszolgálati irodában helyeztek üzembe. A gépek beváltak, ám továbbiak vásárlására nem volt mód az importlehetőségek szűkülése miatt. A MÁV saját fejlesztésében most kidolgozott elektronikus jegynyomtató gép nagy előnye, hogy döntően hazai anyagokból, sorozatban gyártható, a kinyomtatott jegy alapanyagául magyar papír szolgál, szemben a mostani importtal. Mentesíti a pénztárosokat a nagy értékű jegy őrzésének felelősségétől, az ezzel kapcsolatos időigényes adminisztrációtól, s ugyanakkor meggyorsítja, kulturáltabbá teszi az utasok kiszolgálását. A pénztáros betáplálja gépbe a szükséges információkat — úticél, vonatnem, kocsiosztály, kedvezményfajta —, és a berendezés pillanatokon belül kinyomtatja a kívánt j egyf éleséget. A tárgyalóteremből A biciklibontó ötlete Kicsit furcsának tűnhet a kifejezés: biciklibontó, de ha autóbontó lehet?... A találmány Andrási Géza huszonkét éves tunyogmatolcsi fiatalember nevéhez fűződik, aki saját használatra lefordította az ötletet, hogy tudniillik gépkocsikat lopnak el, s azt alkatrészenként árusítják ki, vagy úgy átalakítják, hogy senki rá nem ismerne. Autókkal így üzletelni, elég nehéz lett volna, Andrási megelégedett hát a biciklivel is. Ezekből nem sokat csapott meg, mindössze hármat hasznosított ily módon, ráadásul a harmadik már gyanús is lett környezetének, s szóltak, vigye vissza. A tanácsot nem fogadta meg, hanem első dühében átszórta az alkatrészeket a kerítésen ... A Mátészalkai Városi Bíróság dr. Fázsi László tanácsa lopás miatt vonta felelősségre a tavaly októberben ugyancsak ilyen okokból próbára bocsátott Andrási Gézát, s ezért kilenc hónap fogházra ítélte. A vádlottat egyúttal harminc nap elzárással is sújtotta a bíróság, mert — noha már volt ellene eljárás — sehogyan sem talált magának munkát. Andrásinak természetesen meg kell térítenie a meglopottak kárát is. Az ítélet jogerős. Szorgalmatosi példa Nem vártak — építettek Hogyan lehet egymillió forintért négy tantermet építeni? Nos, leleményességgel, sok-sok ötlettel, és mindenekelőtt társadalmi összefogással. így tették ezt a Tiszavasvárihoz tartozó Szorgalmatos telepen. Pataki Tibor igazgató elevenítette fel az építkezés körülményeit. — A tanítás céljaira az 1200 lelhet számláló Szorgalmatos telepen eddig mindössze négy korszerűtlen tanterem állt rendelkezésre. Mivel a telepen 175 gyerek tanul, csak két műszakos oktatással lehetett a tanítást megoldani. Mondani sem kell, hogy ez mennyire igényibe veszi a gyerekeket, akiknek a harmada itt egyébként is hátrányos helyzetű. A társadalmi és tömegszervezetekkel együtt már régóta kerestük a megoldást. Végül a megyei és helyi 'tanács 1,3 millió forintos támogatásával nekivágtunk az átalakításnak. Május elején meghívtuk egy megbeszélésre a község üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek a vezetőit. Ecseteltük előttük az oktatás mostoha körülményeit és konkrét elképzeléseinket ennek megszüntetésére. Mindenki mellénk állt, mindenki támogatott. Szántó László igazgatóhelyettes veszi át a szót, aki az építkezést az első perctől az utolsóig szervezte, irányította. — Hosszú lenne felsorolni, ki mivel támogatott minket, de mindenképpen köszönettel kell szólnunk az Alkaloidáról, A FEFAG-ról„ a HÖ- DIKÖT tiszailöki telepéről, a a Munka, a Vasvári, a Zöld Mező téeszekről, a Mezőgépről, az építő-szolgáltató szövetkezetről, a Szavicsav- ról, a helyi áfészról, önzetlen kisiparosokról, a fáradhatatlan szülőkről, gyerekekről, nevelőkről, összefogott a község apraja-nagyja. Az iskolások bontották a padlót, a felnőttek a meny- nyezetet javították. A vállalatok az anyagiak mellett fizikai munkával is segítettek minket. Végül is olyan dolgok is megvalósultak, amiről álmodni sem mertünk. A négy új tanterem mellett egy további napközi is létesült, felszereltük a központi fűtést, korszerűsítettük a világítást, kicseréltük a padlózatot, lamibériáztunk, hogy csak a fontosabb dolgokat említsem. Korszerűségben, kényelemben már-már vetekszünk egy városi iskolával... összesen 4,2 millió forintnyi munkát végeztünk el. A beszélgetés után kívül- belül megszemléljük az iskolát, s az elmondottakon kívül a világos tantermekben feltűnik az ízléses díszítés, az esztétikus környezet. A nevelők nagy gondot fordítanak itt arra, hogy a gyerekek a szép környezetben egyben esztétikai nevelést is kapjanak. A naplóit lapozgatva a tanulmányi eredmények javulása máris szembetűnik. Kívánható-e több? (bodnár) A szorgalmatosi iskola SZORGALMATOS CSERKESZIEK A Képes Üjság október 26-i számában fényképes riport jelent meg a népességi arányokat tekintve ma is jellemzően tirpák faluról, Nagycserkeszről, őseik az 1750-es években Szarvasról idetelepült szlovákok, akik mint a nevük, a „trpak” szó is mutatja — „szorgalmatos”, „tűrő” emberek voltak. A nagy- cserkesziek máig nem engedtek az elődök életformájából: szinte kikövetelik maguknak a munkát a termelőszövetkezetben, amely lényegében az egész falut foglalkoztatja. Az itt lakó tirpákok nemcsak őseik jellemét őrzik, a régi élet rek- vizitumait is gyűjtögetik, hogy a tervezett falumúzeumban — egy erre a célra kinézett jellegzetes parasztházban — ruhák, szerszámok, hétköznapi eszközök formájában maradjon fenn a múlt. Az idősek anyanyelvűket is őrzik, az általános iskola &z egyetlen a megyében, ahol a gyerekek, nemzetiségüktől függetlenül nyolc éven át tanulják a szlovákot. Felnőttek és gyerekek örülnének, ha Nyíregyházán legalább egy fél középiskolai osztály alakulna, hogy a nyolcéves nyelvtanulás ne szakadjon meg. ŐSI NÖVÉNYZET ŐRZŐJE A környezet- és természetvédelem folyóirata, a Búvár októberi számában öt színes fényképpel és térképpel illusztrált cikk jelent meg a Fényi erdőről. A Fényi erdő 285 hektáros területe igen változatos felszínű. Bármerre járunk is benne, 15—20 m magas, több száz méter hosszú parabolabuckák és tartósan vagy időszakosan vízzel borított mélyedések, ún. nyírvízlaposok váltják egymást ... A környék igaz gyöngyszeme a terület észak—észak- nyugati részében található: a levezetés nélküli kisebb lápfoltok. Van köztük olyan is, amelyből a legszárazabb években sem tűnik el a víz ... Legkevésbé háborgatott és a legtöbb értékes növényt rejtő szigetei a ligeterdők. A BOLDOGÍTÓ BOLDOGSÁGA Szabolcs-Szatmár megyének jelenleg 214 osztott, 8 részben osztott és 48 úgymond kis létszámú, magyarán osztatlan iskolája van. Ez utóbbi intézménytípus egyikébe, a Nyíregyháza környéki kabalási tanyai iskolába kalauzolja el olvasóit a Népszava október 19-i számában megjelent riport. Kabaláson jó ideig az egyik lakos, Révész Pál adott helyet saját otthonában a tanítónak és a kabalási alsósoknak. Aztán kinőtték a kis szobát, és akkor a tanyabokor öregje, fiatalja úgy döntött, épit magának iskolát. Egy idős asszony telket adományozott a nemes célra, így lett a kis erdő a gyerekeké, és így lett az összeadott anyagokból meg a társadalmi munkából háromablakos, döngölt földes, szedett-vetett berendezésű oktatási intézmény. Nagy Lászlóné 1972-ben vállalta el a tanítást a kis házban, amire ma már rá sem lehet ismerni. A tanulók tizenkilencen vannak. A tanítónő elviseli, hogy egész évre ellátmányként egy tollat, egy radírt, egy ceruzát, egy négyzetes füzetet és egy doboz színes krétát kap. Elviseli. Hiszen a lényeges dolog nem az, ki a boldogító, hanem az, hogy kik lesznek általa boldoggá . . . krumpliar A Magyar Hírlap október 12-i száma fenti címmel közöl riportot a szabolcsi burgonyahelyzetről. Oknyomozás közben egyebek közt megtudjuk, hogy a pátrohai téesz négy évvel ezelőtt alkudozni kezdett a svájci Ma- yer-céggel, amelyik hajlandó lett volna krumplipürépor gyártására technológiai berendezéseket szállítani. Fizetni a krumpli- püréporral kellett volna. A cég 10 évre visszavásárlási kötelezettséget vállalt. Az áru a Maggi és a Knorr márkájával került volna forgalomba. Az üzemet egy műszakban évi 14 ezer tonna burgonya feldolgozására tervezték. Tíz kiló krumpliból lehet egy kiló port gyártani. A pátrohai téesz tíz kiló gépi szedésű burgonyát 32 forintért tud beszerezni. Egy kiló por exportára 4 svájci frank, azaz kb. 1,60 dollár. Vagyis közel 80 forint. A csomagolást, energiát, élőmunkát számítva is megérte volna ... Kételkedés és irigység miatt az üzlet nem jött létre. A pátrohai téesz elnöke meg van róla győződve, hogy a Mayer-cég ajánlata ma is él. Két műszakban az üzem 28 ezer tonna gépi szedésű burgonyát dolgozhatna fel. A szabolcsi burgonyafelesleg idén 30 ezer tonna.
