Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

a megyei tanács vb napirendjén MA A K-M Fehérgyarmaton (2. oldal) A tanítás minősége (3. oldal) Napirenden a szovjet—amerikai kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozás, a nemzetközi helyzet Megkezdődött Géniben a Gorbacsov—Reagan találkozó Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Genfben kedden dél­előtt 10 órakor megkezdő­dött Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnapos­ra tervezett találkozóso­rozata. A kastélyszerűen kiképzett Fleur d’Eau vil­lába, amely a Genfi-tó partján lévő parkban he­lyezkedik el, először az amerikai elnök érkezett. A találkozó első napja „amerikai térfélen” zaj­lik le. Reagan elnök a vil­la bejáratánál üdvözölte az SZKP KB főtitkárát, majd bevonultak kísére­tükkel az emeletes épü­letbe, ahol néhány percig a fotóriporterek rendelke­zésére álltak. A találkozó a két vezető négyszem­közti megbeszélésével, is­merkedéssel és a találko­zó napirendjének, ügy­rendjének megvitatásával kezdődött. Utoljára 1979 nyarán tartottak szovjet—amerikai csúcstalálkozót, amikor Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke Bécsben aláírta a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról kötött szovjet —amerikai megállapodáso­kat. A szovjet párt XXVI. kongresszusa már 1981 feb­Mihail Gorbacsov és Ronald előtt (KM—telefoto) ruárjában állást foglalt a két nagyhatalom aktív párbe­széde mellett, és döntő lánc­szemként a csúcstalálkozókat jelölte meg. Később a csúcs- találkozó létrejötte külön­böző politikai és katonapoli­tikai nehézségekbe ütközött, és csak ez év nyarától lehe­tett konkrétan napirendre tűzni a legmagasabb szintű szovjet—amerikai kontaktus kérdését. Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz-' tér ősszel az Egyesült Álla­mokban találkozott Reagan elnökkel és Shultz külügy­Reagan első megbeszélésük miniszterrel. Utóbbi novem­ber elején Moszkvában járt, így a csúcstalálkozó időpont­ja mellett annak fő témái is körvonalazódtak. A kétnapos genfi megbe­széléssorozat, amelyen mind­két vezető legközelebbi mun­katársai is részt vesznek, fel­öleli a szovjet—amerikai kapcsolatok, a fegyvérzetkor- látozás és a széles értelem­ben vett nemzetközi helyzet egymást kölcsönösen érintő témaköreit. A négyszemközti megbeszé­lések javára tolódtak el a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó első ülésének időará­nyai. A kedd délelőtti, közel kétórás találkozó első felé­ben — a tervezett 15 perc helyett több mint egyórás időtartamban — négyszem­közt, csupán a tolmácsok je­lenlétében folytatott eszme­cserét Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan, főképp a szovjet—amerikai viszonyról és a világpolitika néhány vo­natkozásáról. Ezután a hiva­talos kíséretek tagjait is a tárgyalóasztalhoz szólították. Az ezt követő tanácskozá­son szovjet részről részt vett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB tagja, külügymi­niszter, Georgij Komyijenko, a külügyminiszter első he­lyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB propa­gandaosztályának vezetője, Leonyid Zamjatyin, a KB nemzetközi tájékoztatási osz­tályának vezetője, valamint Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója. Amerikai részről részt vett a tanácskozáson George Shultz külügyminisz­ter, Donald Regan, a Fehér Ház politikai személyzetének főnöke, Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­te és Rozanne Ridgway, európai és kanadai ügyekben illetékes külügyi államtitkár. Az SZKP KB főtitkára a megbeszélések előtt úgy nyi­latkozott, hogy nagy jelentő­séget tulajdonít a találkozó­nak. Hangsúlyozta, hogy egyik állam sem hagyhatja (Folytatás a 4. oldalon) Foglalkoztatási goadok, racionálisabb munkaerő-gazdálkodás A megyei tanács végre­hajtó bizottsága keddi ülé­sén először a szervezési és jogi osztály munkáját érté­kelte, majd a foglalkoztatás és a racionális munkaerő­gazdálkodás helyzetéről, a további feladatokról szóló előterjesztést vitatta meg. E napirend tárgyalásán je­len volt és a vitában részt vett Bukta László, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökhelyettese, s Gyuricsku Kálmán, a me­gyei pártbizottság titkára is. A testület a továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalt: döntöttek megyei középfokú iskolai ösztöndíj alapításá­ról, a pályakezdő fiatal szakembereknek nyújtan­dó letelepedési támogatás­ról, s tájékoztatást hallgat­tak meg a Debreceni Posta- igazgatóság tevékenységé­ről, valamint a tudományos munka programjáról me­gyénkben a hetedik ötéves tervidőszak alatt. A közigazgatás átszervezé­se nagymértékben befolyá­solta a vb szervezési és jogi osztályának egész tevékeny­ségét, miután a megyei irá­nyításban közreműködő já­rási hivatalok kiválása sok tekintetben közvetlenül nö­velte az osztály terheit —ál­lapította meg többek között a testület, miközben elisme­rését fejezte ki azért a jelen­tős munkáért, amit az osz­tály dolgozói teljesítettek az elmúlt években. Ennek nyo­mán javult megyénkben a testületi döntések törvényes előkészítésének segítése, s bár van még jócskán teen­dő, előrelépés tapasztalható abban is, hogy az előterjesz­tések közérthetőbbek, a fel­adatok meghatározása a ko­rábbinál tömörebb, egyértel­műbb és kerülik az általá­nosságokat. Az idei választá­sokat követően megyénkben 111 elöljáróság jött létre, s a megválasztott elöljárók me­gyei szintű felkészítéséről is gondoskodott az osztály. Szorgalmazzák az államigaz­gatási munka egyszerűsítését, korszerűsítését, amelyre rend­szeresen pályázatokat hir­detnek meg. A foglalkoztatás és a ra­cionális munkaerő-gazdál­kodás helyzetéről a vb töb­bek között megállapította: az egyik legfontosabb társada­lompolitikai kérdés ez me­gyénkben, számos gonddal küzdünk e téren, melyeket több országos fórumon is fel­vetettek megyénk vezetői, hi­szen az itt jelentkező nehéz­ségeket központi támogatás nélkül képtelen megoldani Szabolcs-Szatmár. Az orszá­gos szervek megértéssel fo­gadták és anyagi támogatás­sal segítették az elmúlt idő­szakban a munkaerőgondok enyhítését Szabolcs-Szat- márban. A foglalkoztatás növelésé­ben kiemelkedő jelentőségű volt a hetvenes évtized, ami­kor egy középtávú tervben csaknem 20 ezer új munka­hely létesült, az évtized vé­gén, a nyolcvanas évek ele­jén viszont tendenciaváltás következett be: a munkahely­teremtő beruházások lecsök­kentek, romlott a megye né­pességmegtartó ereje. Az ak­tív keresők száma is azt mu­tatja: a csökkenés mértéke például ez év első felében már megközelítette a 2800-at. Az elmúlt négy évben 18 vál­lalat és szövetkezet 96 millió forint támogatásban része­sült, amivel csaknem 2500 új munkalehetőség létrehozá­sára nyílt mód, ebből eddig 900 megvalósult. Kedvező, hogy a tsz-ek melléküzemé­ben a foglalkoztatottak szá­ma jelenleg meghaladja a 14 ezret. Az országban elsőként megyénk vette igénybe az át­képzési támogatást: eddig 450 főnek közel 7 millió fo­rintot juttattak ilyen módon. Mindez persze nem homá­ly ősit ja el azt a nagy fe­szültséget, ami például az el­ső ízben munkát vállalók kö­rül kialakult: munkalehető­ség hiányában évente 1200— 1400 más megyében kényte­len elhelyezkedni. Fokozza a veszteséget megyénknek, hogy jórészt a kvalifikált fi­atalok hagyják el lakóhelyü­ket. A középtávú tervkon­cepció adatai szerint a jövő­ben tovább romlanak a me­gye foglalkoztatási pozíciói, mivel ebben az időszakban lépnek munkaképes korba a hetvenes évek elején szüle­tett nagy létszámú korosztá­lyok. Mindez változatlanul fokozott figyelmet igényel a központi szervek részéről is. A jelenlegi tárgyalások ered­ményeként újabb vállalatok mutatnak készséget munka­helyteremtésre megyénk­ben, megfelelő állami támo­gatás esetén. A testület a racionális munkaerő-gazdálkodás ala­kulását is behatóan tanulmá­nyozta, miközben megállapí­totta: erre az évre 146 gaz­dálkodóegység létszámcsök­kenést tervezett megyénkben, 220 pedig stagnálást. Nem ritka jelenség, hogy miköz­ben csökken a létszám, lé­nyegesen növekszik a ter­melés, ami a termelékenység ugrásszerű emelkedését tanú­sítja. Hangsúlyozták: a mun­kaerő racionális felhasználá­sában meghatározó szerepük lesz az új vállalatvezetési formáknak, a vállalati taná­csoknak. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetségé­nek meghívására két napot töltött megyénkben Duschek L ajosné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke. Hét­főn találkozott Varga Gyulá­val, a megyei pártbizottság első titkárával, aki tájékoz­tatta őt a Szabolcs-Szatmár- ban élő nők helyzetéről, élet- és munkakörülményei­ről. Duschek Lajosné elláto­gatott a máriapócsi termelő- szövetkezetbe, ismerkedett Kisléta és Pócspetri lakóinak életkörülményeivel. Kedden aktíván találkozott a me­gyénk mezőgazdasági szövet­kezeteit képviselő asszonyok­kal. Duschek Lajosné az ENSZ által meghirdetett nők évti­zedét lezáró, Nairobiban megrendezett világkonferen­cián szerzett élményeiről szá­molt be a megjelenteknek. Elmondta, hogy az 1975-ben Mexikóvárosban meghirde­tett nők évtizede hármas jel­szót tűzött ki, s azóta az egyenlőségért, testvériségért, békéért, a demokratikus nő­szervezetek a világ vala­mennyi pontján küzdenek. Duschek Lajosné szólt arról, hogy a nők kettős hivatásá­nak betöltése egyszerre szép és nehéz feladat. A nagyaktíva valamennyi résztvevője érdeklődéssel hallgatta, amikor arról be­szélt, hogy a világon az em­beri munka kétharmadát a nők végzik, hasznának ezzel szemben mindössze egytize- dét kapják. A beszámolóból az is kiderült, hogy a világ országai közül csak harminc- háromban él az egyenlő munkáért egyenlő bért lehe­tővé tevő törvény. Magyarországon az összes munkavállalók negyvennyolc százaléka nő. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy jö­vedelmük harminc százalék­kal marad el a férfiaké mö­gött, van tehát nálunk is tennivaló, s nem csak a bé­rezésben, foglalkoztatásában is sok kiaknázatlan tartalék rejlik még különösen az elektronikában, műszeripar­ban. A nők munkavállalását könnyíti, hogy a gyermekek kilencvenöt százalékát tud­Az előadó és hallgatói. ják óvodában elhelyezni. Üj Beszámolójának végén Du- ságáról beszélt, amelyben el- szociálpolitikai intézkedések schek Lajosné a családok vitathatatlan szerepe volt és segítik a gyermekvállalást. összetartó erejének fontos- lesz az anyának, a nőnek. ^XLH^v^^m, 2727szám AR^: 1,80 FORINT 1985. növember 20.^zérU£» Figyelem az asszonyokra, lányokra Duschek Lajosné beszélt a nyíregyházi aktíván

Next

/
Oldalképek
Tartalom