Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

1985. november 15. Kelet-Magyarország .3 A HÓDIKOT tiszalöki gyárában szuperfényes kelméből importkiváltó terméket gyártanak. A tréningöltönyök új termek­ként a közeli hetekben kerülnek forgalomba. Murvai Zoltán né és Pál Sándorné a szalagról lekerülő tréningöltönyöket gondosan minősíti. (Elek Emil felvétele) A FOGYÓ KÖLCSE Legyen, ami megtart Nyírségi Nyomda: Jutalom 3,5 millió tankönyvért i A tankönyvgyártásban vég­zett kiemelkedő munkájá­ért oklevelet és pénzjutal­mat kapott a Nyírségi Nyom­da a közelmúltban. Az Ipa­ri, a Művelődési Miniszté­rium és több más szerv a tankönyvgyártásban részt vevő nyomdák számára meg­hirdetett verseny során ér­tékelte a nyomdák vállalko­zási kedvét a 'könyvelőállí­tásra vonatkozó határidők megtartását és a munkájuk minőségét. Jáger Zoltán, a Nyírségi Nyomda igazgató­ja elmondta: a versenyben kilenc éve vesznek részt és az illetékesek a Nyírségi Nyomda tevékenységét eddig valahányszor elismeréssel illették. A Nyírségi Nyomda pél­dául 1984. szeptembere és de­cembere között kilencféle tankönyvet, összesen 1,2 millió példányban már elő­re kinyomtatott. 1985-ben pedig 43 féle tankönyvet ké­szített, 2 millió 300 ezer pél­dányban — valamennyit a kívánt határidőre és mi­nőségben. Hat könyv nyom­tatását terven felül vállalta. Az országban az általános és középiskolásoknak készü­lő tankönyvek 12—13 száza­léka a Nyírségi Nyomdában készül, a kapacitásának 80 százalékát a tankönyvgyár­tásra fordítja, az számára biztos üzlet, e megrendelés­re minden évben számíthat. (cselényi) Kölesén is fogyóban a la­kosság. Az elmúlt év janu­árjában még háromezer- nyolcszázötven ember élt itt, ez év januárjában már csak háromezer -ny ol cszázh úszón - három volt a lélekszám. Csökken a munkaképes ko­rúak száma is. Örvendetes azonban, hogy felgyorsult a nők munkába állása. Nagy részük helyben talál munka­helyet, közel kétszázan azon­ban ingázni kényszerülnek. Számuk növekedésében az is szerepet játszik, hogy Fe­hérgyarmaton olyan ipari üzemek létesültek, melyek elsősorban a nőknek kínál­nak munkalehetőséget. A helyben foglalkoztatottak nagy része a mezőgazdaság­ban és a kereskedelemben dolgozik. A termelőszövetke­zetek nagy súlyt fektetnek a melléküzemágakra, s ezáltal elsősorban a nőknek terem­tenek munkalehetőséget. A botpaládi termelőszövetke­zetben kötődéi melléküzem- ág működik, ahol ha csekély mértékben is, de növekszik az asszonyok keresete. Gondot okoz, hogy míg egyes területeken munkaerő- hiány van, addig máshol szinte lehetetlen az elhelyez­kedés. A népesség megtartá­sához igen fontos a kereske­delem, a szolgáltatás megfe­lelő színvonala. Az utóbbi években javult a szolgáltatás. Kölese lakói már örülhetnek a vezetékes ivóvíznek. Sonkád és Fülesd házaiba pedig a közeljövőben jut el az egészséges víz. A Fehérgyarmati Áfész új ABC építését kezdte meg Kölesén, átadását jövő év májusára tervezik. Az új bolt arra is lehetőséget teremt, hogy az iparcikkek választékát je­lentősen bővíthessék. Kispa­ládon az elmúlt évben újí­tották fel a vegyesboltot, je­lenleg a fülesdi italbolt át­alakítását végzik. A szolgáltatásban jelentős feladat hárul a kisiparosok­ra, kiskereskedőkre. Komoly reszt vállal a Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Szövet­kezet, a Mátészalkai Fod­rász Szövetkezet is. Bővült a Patyolat felvevőterülete, de a kívánatos az lenne, ha min­den településen alakítanának ki átvevőhelyeket. Az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételei adottak. Kölesei központtal bevezették a hét végi orvosi ügyeletét, s megfelelő az is­Az OTP-nek már csak­nem két éve van lehetősé­ge arra, hogy á hozzá for­duló ipari és mezőgazdasá­gi nagyüzemek termelés­fejlesztő beruházásait na­gyobb összegű pénzzel tá­mogassa. Sajnos megyénk­ben elenyészően kevés kö­zűiét igényelt tőlük pénz­tőkét. Mi tartja ettől vissza a vállalatokat, szövetkeze­teket? koláskorúak egészségének vé­delme. Sajnálatosan évről évre nő a fiatalkorú veszé­lyeztetettek száma. A növe­kedés oka egyrészt anyagi jellegű, de a szülők maga­tartása miatt is egyre gya­koribb az állami gondozásba vétel. Legszornorúbb jelen­ségnek azt tekintik Kölesén, hogy nő a tökéletes anyagi biztonságban is veszélyezte­tettnek minősülő gyermekek száma. Ezekben az esetekben a szülők az anyagi jólétet te­kintik egyetlen lényeges do­lognak, felejtve, hogy a gyer­meknevetésben nem ez a legfontosabb követelmény. A munkahelyek vezetőitől ter­mészetesen elvárható, hogy fordítsanak nagyobb gondot a sokgyermekes családok tá­mogatására. K. É. — A vállalatok vagy nem ismerik a lehetőséget, an­nak ellenére, hogy az Or­szágos Takarékpénztár igyekezett széles körű tá­jékoztatást nyújtani, vagy nem mernek vállalkozni, kockáztatni — mondja Haj­dú Ferenc, az OTP Sza- bolcs-Szatmár megyei Igaz­gatóságának osztályvezető­je. — 1984-ben csupán 3 nagyüzem 'igényelt hitelt. Mindehhez hozzá kell tenni: e hitelezésnél az OTP a korábbiaktól komo­lyabb formában szinte ma­ga is vállalkozóvá válik, ezért joga és lehetősége gondosan megvizsgálni. mely üzletbe száll be. Te­hát amelyik beruházásban, úgymond, nem lát fantázi­át, annak megvalósításá­hoz nem ad pénzt. Két sza­bolcsi közületi hitelkérel­mező esetében ez be is kö­vetkezett. — Az OTP gondosan szemügyre veszi — foly­tatja Hajdú Ferenc —, hogy a számítások szerint az adott beruházás mennyi idő alatt térül meg, mek­kora nyereséget fog hoz­ni. illetve a tőkeigénylő az OTP-nek tud-e megfelelő fedezetet biztosítani. Ter­mészetesen a hitelnyújtás előtt az OTP informálódik a kérelmező fizetőképessé­géről, illetve . -készségéről. Leginkább a gyorsan meg­térülő és minél nagyobb hasznot hozó beruházáso­kat szeretnénk támogatni. A közületeknek nyújtott hi­tel kamata 13—14 száza­lék. Szabolcs-Szatmár megyé­ben az OTP 1984-ben az Apagy meleghegyi hűtőala­gát létrehozásához adott 15 millió forintot. A beruhá­zás folyik, várhatóan 198(1- ban fejeződik be. (cs) mm ár csak egy kis hó. fVt meg néhány mar- 'cona cowboy hiány­zott a képből. Biciklin, ta­ligán, kordén és minden rendű-rangú járművön húzta, tolta a nép a zsá­kokat, amelyekben... A tolongáshoz megfelelő zsi­vaj, kiabálás és cifra káromkodások hallatszot­tak. Egymást taposta bol­dog és boldogtalan, hogy mielőbb odakerüljön a raktár melletti gyalulat- lan asztalhoz, és mielőbb átadhassa a . . . Mígnem egyszer, — óh, hogy irigy­kedhetne egy vadnyugati film irendezője a gyönyö­rű pillanatért — hátulról rikoltott egy pirospozsgás fejkendős asszony, és mintegy varázsütésre meg­fordult mindenki és nyu­godtan hazafelé indult. A rövid mondat így hang­zott a hír hozójától: .,Hol­nap 150 helyett 155 forint lesz a ... ... a dióbél. Forrong a Tiszahát és a Bereg. Szat- már minden diót termelő vidéke. Lehet, hogy ez a 155 forint is már csak megmosolyogni való em­lék, és emberek ezrei nem csak a diót kopácsolják éjt nappallá téve, hanem a fejüket is, hogy any- nyiért odaadták. Pedig örömmel szabadultak meg tőle, mert ilyen árról még álmodni sem mert senki, így aztán á plafont leszá­mítva dióhéjtól úszik min­den lakás, se lát, se hall a polgár és az ő családja. Töri a diót. A dióbél pedig Pesten már kétszázötven forin­tért kél, és az itteni ke­reskedők szavában alig ta­lálni meggyőződést, ami­kor azt mondják: ennél drágább már úgysem lesz. A diótulajdonos ennek ellenére retteg, hogy ami­korra ö feltöri, már leesik a bél ára. Ezért aztán ki is adják a törést. Külön tőzsde született, ahol „bér- kopácsolást" vállalhat az. akinek nem volt pénze diót venni, amit gyűjtött, azt pedig inár feltörte. Megy a vita, hogy mennyi dióbél jöhet ki egy kiló töretlenből. Harmincegy? Harminckét deka? Vagy több? Születik a harag sógor és koma, szomszéd és ismerős között. A kereskedők pedig jönnek mennek, alkusz­nak és csalnak, ráígér­nek, ahogy az már lenni szokott. A hangulat pe­dig, amint a bevezetőben is érzékeltetni szándékoz­tuk, akár az aranyláz idején Klondikeban. Sze­rencsére tettlegességröl még nem érkezett be­számoló, de károkról már járja a hír. A nagy igye­kezetben kiürült a ha­tár, elnéptelenedtek az almáskertek, a csomagoló- hélyiségek. A tsz-vezetök szava ha valósággá vál­na, egy percig sem lenne baj. Ök ugyanis azt mondják, hogy a nyavalya törje már ki ezt a diót. Akárki töri is fel, abban nem lesz hiba, mert ha tö­rik. ha szakad a követke­ző hetekben fel lesz tör­ve. Íme mit tesz az anya­gi ösztönzés? Még ha egy merőben vadhajtásának vagyunk is tanúja. Esik Sándor Kevesen igénylik termelésfejlesztésre OTP-hitel a vállalatoknak?--------------------------_--------------------------------------------------------­Kezdődnek a taggyűlések Érdemken, kritikusan SZABOLCS-SZATMÁR TÖBB MINT EZER pártalapszervezetében november 15-től kezdődnek meg az év végi beszámoló taggyűlések. Eredményei­ért megküzdött, sok gonddal terhelt esztendő mérle­gét vonják meg ezek a pártfórumok. Recept aligha adható, milyen is legyen a (beszámoló. Égy azonban bizonyos: ha életközeliből, a realitásokra alapozva vizsgálja az eltelt időszakiban végzett munkát, ha a XIII. kongresszus szellemében számol el a felada­tokkal, ha vitára serkent -és ha -nem törekszik a tel­jességre, hanem az adott helyen a leglényegesebb teendőket ragadja meg, akkor bizonyára aktív, jó légkörű tanácskozások lesznek. Tízezrek, kommunisták és párton kívüliek, a párt- és a gazdaságvezetés munkája kerül reflektor- fénybe. Vizsgálni szükséges: hol tartanak egy esz­tendő elteltével alapszervezeteink a kongresszus ha­tározatainak végrehajtásában? Nem tételes elszá­molásra van szükség. Ez szinte lehetetlen. De arra feltétlenül sort kell keríteni, hogy tendenciáiban rá­mutassanak és elemezzék a változó körülmények igénye és a kijelölt feladatok alapján, mit sikerült elvégezniük, s miit nem. Főleg pedig milyen okok játszottak ezekben közre. Bizonyára elismeréssel szól majd a beszámoló arról az áldozatos munkáról, -amelyet a női szocialis­ta brigádok 'tanúsítottak a Divat Ruházati Vállalatnál -. és a Nyírség szövetkezetben a tőkés export teljesíté­sének sikeréért. Feltétlen elismerést érdemel az energiával való takarékosság a dohányfermentáló Vállalatnál. A BEAG Uunivensil nyíregyházi gyárá- ;- nak kommunistái: vezetők és dolgozók, mérnökök, technikusok kiváló minősítést érdemelnek piackuta­tó munkájukért, a világpiacon befutott termékeikért. > A Mezőgép vállalat pántalapszervezeteinek tagjai bizonyára mérlegelik az erőfeszítéseket, amelyeket a műszaki fejlesztés érdekében végeztek. A Hajtó­művek és Festőberendezések Nyíregyházi 2-es Gyá­rának kollektívája ez évben előre lépett az üzem- ás munkaszervezésben, a tervezőmunkában, s ez újabb sikereket hozott az üzemnek. Űj, ’kínai piacot szerez­tek termékeiknek. Lehetne sorolni hol, mi kerüljön a tárgyalás, a vita középpontjába. Érdemi, előremu­tató tanácskozásokra van szükség. El kel! számolni minden párttagnak végzett munkájával, megbízatá­sának teljesítésével. NEM SABLONBESZÁMOLÓKRA van szükség. Pártszervezeteink az idén jobban igyekeztek a vál­tozó körülményekhez alkalmazkodni, felismerni az új jelenségeket, s alkalmazni is. Ma már nem az az elvi kérdés, hogy a pántszervezet foglalkozzék-e gaz­dasági kérdésekkel, hanem az, hogyan értékeli a gazdasági vezetők rugalmasságát, kezdeményező­készségét, piackutató tevékenységét, a minőségért, az exportért, az energiákkal való takarékosság sike­réért vívott küzdelmet? Ezt minősítik a beszámolók a pártfórumok előtt. Elszámolást vár a párttagság a vezetőségtől a kezdeményezéseiről, a fegyelem javulásáról vagy a lazaság okairól. Véleményt a vállalatnál működő gazdasági munkaközösségek tevékenységéről. Ne maradjon fehér folt az ideológiai munka, a pártok­tatás értékelése, a pántegység erősítésének ügye. Igény és követelmény, hogy a pártdemokrácia to­vább mélyüljön, s ne kint, hanem a pártszervezet­ben follyana'k a viták közös dolgainkról. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNY: minden párt- szervezet vezetősége számoljon el a múlt évi minő­sítésekben megfogalmazottakkal. A beszélgetéseken szóvá tett kérdések is kerüljenek a fórum elé. Hív­ják meg a párti ár irmokra — jó hagyományainknak megfelelően — a párton kívüli gazdasági vezetőket. Az év végi beszámoló taggyűlések — -bár elsősorban a párttagság ügye, dolga, fóruma, valójában akkor töltik be hivatásukat, ha nem maradnak hatástala­nok a környezetükre, az üzem, a vállalat egészét érintő teendőkre. Ezeknek lehet és kell is, hogy emelője, éltetője, serkentője legyen. Ha ezt sikerül elérnie a ma kezdődő pártfóru­moknak, minden bizonnyal betöltik feladatukat. Farkas Kálmán v_____________________________________________________y A szabolesbákai Búzakalász Termelőszövetkezet gesztorságé hin működő almafeldolgozó üzemben az indulástól eddig ■ < és fél ezer tonna almát dolgoznak fel. Az almalevet innen sűrítésre a társcéghez, a Nyíregyházi Konzervgyárba szállít­ják. (E. E. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom