Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
4 Kelet-Magyaroruág 1985. november 15. Befejeződött a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának ülése November 12-től 14-ig a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben tartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. A Katonai Tanács — Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának elnökletével — összegezte az Egyesített Fegyveres Erők hadműveleti és harckiképzési tevékenységének az 1985-ös kiképzéVitalij Jurcsenko, a CIA által elrabolt és' heteken át fogva tartott szovjet diplomata csütörtökön nemzetközi sajtóértekezleten megismételte washingtoni elbeszélését, s háromhónapos elrablását „az állami terrorizmus megnyilvánulásának” minősítette. Elmondta: fogvatartói mindenáron arra akarták rávenni, hogy működjék együtt velük. Magas beosztású, értékes ismeretek birtokában lévő szovjet diplomata szerepét akarták eljátszatni vele, s egy ízben még William Ca- seyhez, a CIA igazgatójához is elvitték, „átállt” szovjet si évben elért eredményeit. Megivzsgálta az Egyesített Fegyveres Erők Egyesített Parancsnoksága gyakorlati tevékenységének néhány időszerű kérdését, a Varsói Szerződés tagállamai kommunista és munkáspártjainak és a honvédelmi miniszteri bizottságának határozatai tükrében. Az ülés tárgyszerű légkörben a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. A megvizsgált kérdésekben egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. Vitalij Jurcsenko szovjet diplomata nemzetközi sajtó- értekezlete Moszkvában. ügynökként mutatva be őt. Jurcsenko elmondta: tudatában volt annak, hogy csak akkor van esélye szabadulásra, ha együttműködési készséget színlel, s ezért tárgyalni kezdett Egyesült Államokban maradásának feltételeiről. Ezért cserébe kapott valamivel nagyobb mozgásszabadságot, s így sikerült egy étteremben leráznia őrzőjét, s eljutnia a washingtoni szovjet nagykövetség lakótömbjébe. Árvíz indiAban Rendkívül súlyos az árvíz- helyzet a dél-indiai Tamil- nadu államban és Pondiché- ry szövetségi területen. Az özönvízszerű esőzéseket hozó alacsonynyomású ciklon szerda délután érte el a délindiai partokat. Az esőzések és áradások következtében hatvanhárman haltak meg, nagyon sokan az összeomló házakban vesztették életüket. Taminadu államban és Pondichéry területén összesen több mint félmillióan váltak hajléktalanná. A NAMÍBIÁI HELYZET A BT ELŐTT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán este megkezdte a namíbiai helyzet megvitatását. A testület összehívását az el nem kötelezett és az afrikai országok ENSZ- beli csoportjai kérték, követelve a Dél-Afrika elleni átfogó és kötelező érvényű szankciók meghozatalát. A BT ugyanis legutóbbi, júniusi határozatában figyelmeztette Pretoriát: ha továbbra is elutasítja Namíbia függetlenségének megadását, akkor a testület jóváhagyja a kötelező érvényű szankciók fog- ganatosítását. KUBAI CÁFOLATOK A kubai külügyminisztérium szerdán hivatalosan cáfolta, hogy bármely kubai állampolgárnak köze lett volna a Sámuel Doe libériái államfő ellen kedden végrehajtott puccskísérlethez. Egyes hírügynökségek ilyen értelmű jelentéseket közöltek a libériái hadsereg vezérkari főnökének nyilatkozatára hivatkozva. Jurcsenko sajtóértekezlete Hatékony fejlesztéshez külön pénz Beépülnek a hetedik ötéves tervbe a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás programjai A MINISZTERTANÁCS LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN úgy határozott, hogy az energia- gazdálkodás és a gazdaságos anyagfelhasználást elősegítő technológia korszerűsítésének programjait, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló központi gazdaságfejlesztési programot be kell építeni a hetedik ötéves tervbe. Ezeket a programokat a most véget érő tervidőszakban indították, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a népgazdaság számára nehezültek az energiahordozók és nyersanyagok behozatalának mennyiségi és árfeltételei, s halaszthatatlanná vált a termelési szerkezet korszerűsítése, a termelés energia- és anyagigényének csökkentése. Az ésszerűbb gazdálkodást segítő programok biztató eredményekre vezettek már az elmúlt években is, megvalósításuk tovább folytatódik a következő tervidőszakban. A hatodik ötéves terv energiagazdálkodási programjának keretében mintegy 1700 ésszerűsítő beruházást hagytak jóvá, közülük 1500 a tervidőszak végére befejeződik. Ezekre az energiaracionalizálási korszerűsítésekre eddig 17 milliárd forintot költöttek. Felépült továbbá — kiemelt beruházásként — a katalitikus krakküzem, a vasútvilla- mosítási program részeként csaknem 400 kilométeres szakaszon indult meg a villamosítás, bővült a vezetékes gázellátás és a közép-alföldi nagy inerttartalmú földgázforrások ipari hasznosítása. Tetemes energiamegtakarítást értek el a vállalatok gyártmány- szerkezetük korszerűsítésével azáltal, hogy a kevésbé energiaigényes árucikkek előállítása került előtérbe. Bár az energiaigények évente átlagosan 0,9 százalékkal növekedtek, de ez a többlet teljes egészében a lakossági és a kommunális szektorban jelentkezett. A gazdaság fajlagos energiaigényessége 1980—85 között tíz százalékkal mérséklődött. Alapvető népgazdasági érdek, hogy a hatékonyan működő energiagazdálkodási programot most továbbfejlesztve, új célokkal kiegészítve folytassuk. Üj vonás, hogy az alkalmazott tüzelőanyagok egymással való helyettesítésével szemben lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tüzelőanyagok és különösen a villamosenergia abszolút megtakarítása. A következő tervidőszak fő célja, hogy az energiaszükséglet évente egy százaléknál ezen belül a villamosenergia-fogyasztás évi három százaléknál nagyobb mértékben ne növekedjen. Ennek érdekében 1990-re mintegy 50 pentajoule energiát kell megtakarítani. Az eredményes megvalósítást segíthetik a korábbiakhoz hasonló veszteségfeltáró szervezési, üzemviteli, karbantartási, tehát döntően beruházást nem igénylő intézkedések. Ezenkívül a program szorgalmazza a gazdaságilag legelőnyösebb technológiai korszerűsítéseket. A program megvalósítását segíti az új kutatási eredmények alkalmazása, széles körű hasznosítása. A MELLÉKTERMÉK- ÉS HULLADÉKHASZNOSÍTÁS központi programja a hasznosított hulladékok mennyiségének 30 százalékos növelését, és minőségének jelentős javítását tűzte ki célul a VI. ötéves tervidőszakra. A program eredményeként az elmúlt években lényegesen javult a begyűjtés, a hasznosítás színvonala, szervezettsége. A program keretében 153 fejlesztést kezdtek el, több mint 11 miliárd forintos költséggel. A program a következő években is a vas-, színesfém-, papír-, textil-, gumi-, műnyag-, üvegpernye, kőolajipari, vegyi, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok hasznosításának bővítésére terjed ki, de további területekre is kiszélesíthető. A program célul tűzi ki, hogy a hasznosított másodnyersanyagok értéke évente a jelenlegi 11,5 milliárd forintról 1990-re 18—19 milliárd forintra növekedjék. Ezzel egyidejűleg a hulladékfelvásárló vállalatok öt év alatt várhatóan 10—12 százalékkal növelik a begyűjtött hulladékok mennyiségét. Ezek a programok nemcsak takarékosságra ösztönző feladattervek, hanem az egész gazdálkodást befolyásolva, egymással szoros kapcsolatban állnak. A programok egységes beruházási pénzügyi kedvezményrendszere (hitellejárati idő- és kamatkedvezmény, állami támogatás, meghatározott körben felhalmozási adókedvezmény stb.) azt kívánja előmozdítani, hogy a gazdálkodók a leghatékonyabb fejlesztéseikhez kiegészítő pénzforrásokhoz jussanak és a három program céljainak egyidejű valóra váltására törekedjenek. Az anyaggal való takarékosság egyúttal energiamegtakarítást is eredményezhet, s az sem mellékes, hogy ezek az akciók jobban kímélik környezetünket is. E programok megvalósítása továbbra sem nélkülözheti a társadalmi szervek aktív közreműködését, a következő ötéves terv céljainak valóra váltása nagymértékben ezen múlik. Sugaras utakon A kárpát-ukrajnai magyar irodalom antológiája 1945—1985. Az ungvári Kárpáti Kiadó által ez évben megjelentetett Petro Lizanec, Bállá László, Nájpáver Kamii, Rotman Miklós és Szalai Borbála szerkesztette antológiában a Szovjetunió Kárpátontúli területének magyar nyelven alkotó írói és költői szerepelnek műveikkel, szám szerint harmincötén. A jubileumi kiadványban Petro Lizanec, Gortvay Erzsébet és Vaszócsik Vera áttekintést ad Kárpátalja magyar nyelvű irodalmáról. Lizanec válogatásában közli a különböző szovjet kiadványokban megjelent, a Szovjetunió határán túl kevésbé ismert kritikai cikkek bibliográfiáját, szerepelteti a külföldön — így Magyarországon is — megjelent értékelő, bemutató írások lelőhelyeit. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom a szomszédos országok területén kifejlődött magyar irodalmak közül a legfiatalabb. A Kárpátok és a Tisza között elterülő vidéknek kifejezetten magyar irodalmi arculata nem volt, a magyar irodalomtörténet innen elszármazó, vagy életük egy szakaszában itt élő, alkotó költőket, írókat tart nyilván (Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Komjáthy Benedek, Petrőczy Kata Szidónia, Szabó Ervin, Takács Gyula, Illés Béla, Ilku Pál stb.). A kárpát-ukrajnai magyar irodalom kifejezés a köz- használatban az ötvenes évek derekán honosodott meg a Szovjetunióban területi és országos viszonylatban is új kulturális jelenség megszervezéseként. Az előbb kisebb, majd egyre nagyobb számban jelentkező magyar nyelven író és rendszeresen publikáló költők, írók, publicisták feltűnése akkoriban még eseményszámba ment. Most a felszabadulás negyvenedik évfordulóján megjelent antológia a kárpátaljai magyar irodalom fontos szintézise. Az antológia nem törekedett teljességre — írja Nikola Szemenyuk, a területi pártbizottság titkára bevezető tanulmányában —, mégis híven tükrözi a kárpátontúli magyar nyelvű irodalom négy évtizedes fejlődésének folyamatát. „Megjelentetésével időszerű, fontos irodalmi és társadalmi feladatot teljesít az Uzshorodi Állami Egyetem filológiai tanszéke és a kárpátontúli magyar nyelvű könyvkiadás. A területünkön kialakult irodalmi folyamat egészébe enged bepillantást, azt a fejlődési utat tárja fel, amelyet a magyar nyelvű irodalom Kár- pátontúlon a felszabadulás óta megtett. Bár ugyanazon a nyelven írnak, amelyen a határainkon túli magyarok — írja Mikola Szemenyuk — műveikből a szovjet társadalom képe rajzolódik ki: az a bonyolult, ellentmondásoktól sem mentes történelmi-társadalmi folyamat, amelynek kohójában negyven év alatt szovjet emberekké formálódtak a Kárpátontúlon élő magyarok. Az antológia írói arról vallanak, ami Kárpátalján a magyarok életében meghatározó: megismerték a hazájukká lett ország népét, elfogadták magasrendű morális értékeit, célokban és törekvésekben azonosultak vele. Ugyanakkor nem mondtak le haladó történelmi hagyományaik tiszteletéről, szeretik és becsben tartják nemzeti kultúrájukat — fogalmazza meg Mikola Szemenyuk: „Az internacionalizmus és a népbarátság nemes eszméibe épülő szovjet társadalom ehhez korlátlan lehetőséget biztosít. írásaik tanúsága szerint ezért érzik jól magukat az egykori ínség és bánat földjén a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének magyar nemzetiségű polgárai.” Együtt élnek és dolgoznak ukránok, oroszok, magyarok, szlovákok, románok és más nemzetiségiek. A Kárpáton- túl politikai, szellemi életében — fogalmazza meg Mi- kóla Szemenyuk — tükröződik részleteiben és egészében a lenini nemzetiségi politika, amely megteremtett minden feltételt területünk valamennyi nemzetisége, köztük a magyar nemzetiségű dolgozók minden irányú kulturális és szellemi fejlődéséhez. Két magyar nyelvű területi lap (Kárpáti Igaz Szó, Kárpátontúli Ifjúság), három kerületi (Vörös Zászló, A Kommunizmus Fényei, A Kommunizmus Zászlaja), a Kárpáti Kiadó és a Ra- gyanszka Skola Tankönyv- kiadó magyar osztályai, a területi rádió és televízió magyar szerkesztősége és más kulturális és sajtóorgánumok szolgálják a lakosság kültúr- igényeit. Jelentős szerepe van a magyar nemzetiségi kultúra ápolásában a Területi Filharmónia magyar együttesének, a Beregszászi Népszínháznak. A nemzetiségi művelődés ügyét Kárpátalján a Munkás Újság, majd a belőle szervezett Karpáti Igaz Szó vállalta magára. A gazdag irodalmi termést az időnként megjelenő almanachok gyűjtötték össze. (Űj Hang, 1954, Szovjet-Kárpátontúl, 1955, Tavaszi napsütés, 1955, Kárpátontúli elbeszélők 1956). 1958-ban és 68-ban az Ukrajnai írószövetség Kárpátontúli Tagozatánák kiadásában megjelent a Kárpátok című almanach. A Sugaras utakon című antológiában szereplő költők többsége a felszabadulás után kezdte alkotói pályafutását. Tevékenységük a békés építő, korszakban bontakozott ki. Szerepelnek a gyűjteményiben olyan alkotók is, akik már korábban helyet biztosítottak maguknak az irodalomban: Bállá László, Szalai Borbála, a Szovjetunió írószövetségének tagjai, Kovács Vilmos, Szenes László, ugyancsak a szövetség egykori tagja. Bállá László a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője költő, regény- és drámaíró, a magyar nemzetiségi irodalom fő szervezője. Hat no- velláskötete, két-két regénye és gyermekverskötete jelent meg, két színművét adták elő. A gyűjteményben 17 alkotással szerepel, köztük van az Információ is. A legjelentősebb kápátal- jai magyar költő a néhány éve elhunyt Kovács Vilmos volt. A népi származású értelmiségnek azokról a tapasztalatairól adott számot, amelyek nálunk főként Nagy László költészetéből ismerősek. Őszinte szavakkal számol be iaz Ungvár és a Beregszász környéki magyarság életéről. Tizenegy verssel szerepel az antológiában. Bemutatja a kötet Jurij Skro- binec kritikust, költőt, a Pilszkij-díjas műfordítót, aki anyanyelvén, az ukránon kívül magyar nyelven is ír. Az antológiában szereplő fiatal nemzedék képviselői közül nemrég lett a szovjet írószövetség tagja Balia D. Károly. Az elismertebbek közé .tartozik Csengeri Dezső, Füzesi Magda, Győrbe Zoltán, Horváth Anna, Kecskés Béla, Lusztig Károly, Sütő Kálmán — önálló kötetesek. A szovjethatalom első két évtizedében a Kárpátalján alkotott Sándor László és Osvát Erzsébet — ma hazánk irodalmi életében tevékenykednek — is helyet kaptak az antológiában. Ugyanígy Győry György versei, aki néhány évig Kárpátalján írt és publikált. Szerepelnek a gyűjteményben a Kárpáti Igaz Szó égisze alatt működő József Attila Irodalmi Stúdió tagjai és a napi sajtóban publiká- lók, akik már sikeresen bemutatkoztak: Balogh Miklós, Boldog János, Demjén Miklós, Dupka György, Erdélyi Gábor, Fábián László, Fe- renczi Tihamér, Finta Éva, Fodor Géza, Győrke László, Horváth Gyula, Horváth Sándor, Imre Sándor, Keresztyén Balázs, Köszeg- hy Elemér, Nagy Zoltán Mihály, Tárczy Andor, Zselicki József. A magyar anyanyelvű írók művei Kárpátalján nem maradnak meg csupán egyetlen vidék olvasmányának, periférikus irodalmi jelenségnek, hanem eljutnak a legszélesebb olvasóközönséghez is. A Kárpáti Kiadó közvetítésével a magyarországi olvasókhoz, orosz vagy ukrán fordításban pedig az alkotók országos és nemzetközi elismertséghez juthatnak. Biztosított számukra a magasabb példányszám és a szélesebb körű terjesztés. A megyében is publikáló irodalomtörténészek folyamatosan figyelemmel kísérték a kárpátaljai alkotók munkásisságát és bemutatták az itteni olvasóknak. Most negyvenéves számvetésről adhatnak számot. Tóth László
