Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

4 Kelet-Magyaroruág 1985. november 15. Befejeződött a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának ülése November 12-től 14-ig a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában, Berlin­ben tartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. A Katonai Tanács — Vik­tor Kulikovnak, a Szovjet­unió marsalljának, az Egye­sített Fegyveres Erők főpa­rancsnokának elnökletével — összegezte az Egyesített Fegyveres Erők hadműveleti és harckiképzési tevékeny­ségének az 1985-ös kiképzé­Vitalij Jurcsenko, a CIA által elrabolt és' heteken át fogva tartott szovjet diplo­mata csütörtökön nemzetkö­zi sajtóértekezleten megismé­telte washingtoni elbeszélé­sét, s háromhónapos elrablá­sát „az állami terrorizmus megnyilvánulásának” minő­sítette. Elmondta: fogvatartói mindenáron arra akarták rá­venni, hogy működjék együtt velük. Magas beosztású, ér­tékes ismeretek birtokában lévő szovjet diplomata szere­pét akarták eljátszatni vele, s egy ízben még William Ca- seyhez, a CIA igazgatójához is elvitték, „átállt” szovjet si évben elért eredményeit. Megivzsgálta az Egyesített Fegyveres Erők Egyesített Parancsnoksága gyakorlati tevékenységének néhány idő­szerű kérdését, a Varsói Szerződés tagállamai kom­munista és munkáspártjai­nak és a honvédelmi minisz­teri bizottságának határoza­tai tükrében. Az ülés tárgy­szerű légkörben a barátság és a kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. A meg­vizsgált kérdésekben egyez­tetett ajánlásokat fogadtak el. Vitalij Jurcsenko szovjet diplomata nemzetközi sajtó- értekezlete Moszkvában. ügynökként mutatva be őt. Jurcsenko elmondta: tudatá­ban volt annak, hogy csak akkor van esélye szabadu­lásra, ha együttműködési készséget színlel, s ezért tár­gyalni kezdett Egyesült Ál­lamokban maradásának fel­tételeiről. Ezért cserébe ka­pott valamivel nagyobb moz­gásszabadságot, s így sike­rült egy étteremben leráznia őrzőjét, s eljutnia a washing­toni szovjet nagykövetség lakótömbjébe. Árvíz indiAban Rendkívül súlyos az árvíz- helyzet a dél-indiai Tamil- nadu államban és Pondiché- ry szövetségi területen. Az özönvízszerű esőzéseket ho­zó alacsonynyomású ciklon szerda délután érte el a dél­indiai partokat. Az esőzések és áradások következtében hatvanhárman haltak meg, nagyon sokan az összeomló házakban vesztet­ték életüket. Taminadu ál­lamban és Pondichéry terü­letén összesen több mint fél­millióan váltak hajléktalan­ná. A NAMÍBIÁI HELYZET A BT ELŐTT Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán este megkezd­te a namíbiai helyzet megvi­tatását. A testület összehívá­sát az el nem kötelezett és az afrikai országok ENSZ- beli csoportjai kérték, köve­telve a Dél-Afrika elleni át­fogó és kötelező érvényű szankciók meghozatalát. A BT ugyanis legutóbbi, júni­usi határozatában figyelmez­tette Pretoriát: ha továbbra is elutasítja Namíbia függet­lenségének megadását, akkor a testület jóváhagyja a köte­lező érvényű szankciók fog- ganatosítását. KUBAI CÁFOLATOK A kubai külügyminiszté­rium szerdán hivatalosan cáfolta, hogy bármely kubai állampolgárnak köze lett volna a Sámuel Doe libériái államfő ellen kedden végre­hajtott puccskísérlethez. Egyes hírügynökségek ilyen értelmű jelentéseket közöl­tek a libériái hadsereg ve­zérkari főnökének nyilatko­zatára hivatkozva. Jurcsenko sajtóértekezlete Hatékony fejlesztéshez külön pénz Beépülnek a hetedik ötéves tervbe a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás programjai A MINISZTERTANÁCS LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN úgy határozott, hogy az energia- gazdálkodás és a gazdaságos anyagfelhasz­nálást elősegítő technológia korszerűsítésé­nek programjait, valamint a melléktermé­kek és hulladékok hasznosítását szolgáló központi gazdaságfejlesztési programot be kell építeni a hetedik ötéves tervbe. Ezeket a programokat a most véget érő tervidő­szakban indították, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a népgazdaság számára nehezül­tek az energiahordozók és nyersanyagok behozatalának mennyiségi és árfeltételei, s halaszthatatlanná vált a termelési szerke­zet korszerűsítése, a termelés energia- és anyagigényének csökkentése. Az ésszerűbb gazdálkodást segítő programok biztató ered­ményekre vezettek már az elmúlt években is, megvalósításuk tovább folytatódik a kö­vetkező tervidőszakban. A hatodik ötéves terv energiagazdálkodá­si programjának keretében mintegy 1700 ésszerűsítő beruházást hagytak jóvá, közü­lük 1500 a tervidőszak végére befejeződik. Ezekre az energiaracionalizálási korszerűsí­tésekre eddig 17 milliárd forintot költöttek. Felépült továbbá — kiemelt beruházásként — a katalitikus krakküzem, a vasútvilla- mosítási program részeként csaknem 400 ki­lométeres szakaszon indult meg a villamo­sítás, bővült a vezetékes gázellátás és a kö­zép-alföldi nagy inerttartalmú földgázforrá­sok ipari hasznosítása. Tetemes energiameg­takarítást értek el a vállalatok gyártmány- szerkezetük korszerűsítésével azáltal, hogy a kevésbé energiaigényes árucikkek előállítá­sa került előtérbe. Bár az energiaigények évente átlagosan 0,9 százalékkal növeked­tek, de ez a többlet teljes egészében a la­kossági és a kommunális szektorban jelent­kezett. A gazdaság fajlagos energiaigényes­sége 1980—85 között tíz százalékkal mér­séklődött. Alapvető népgazdasági érdek, hogy a ha­tékonyan működő energiagazdálkodási prog­ramot most továbbfejlesztve, új célokkal kiegészítve folytassuk. Üj vonás, hogy az al­kalmazott tüzelőanyagok egymással való he­lyettesítésével szemben lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tüzelőanyagok és különösen a villamosenergia abszolút megtakarítása. A következő tervidőszak fő célja, hogy az energiaszükséglet évente egy százaléknál ezen belül a villamosenergia-fogyasztás évi három százaléknál nagyobb mértékben ne növekedjen. Ennek érdekében 1990-re mint­egy 50 pentajoule energiát kell megtakaríta­ni. Az eredményes megvalósítást segíthetik a korábbiakhoz hasonló veszteségfeltáró szervezési, üzemviteli, karbantartási, tehát döntően beruházást nem igénylő intézkedé­sek. Ezenkívül a program szorgalmazza a gazdaságilag legelőnyösebb technológiai kor­szerűsítéseket. A program megvalósítását segíti az új kutatási eredmények alkalmazása, széles körű hasznosítása. A MELLÉKTERMÉK- ÉS HULLADÉK­HASZNOSÍTÁS központi programja a hasz­nosított hulladékok mennyiségének 30 száza­lékos növelését, és minőségének jelentős ja­vítását tűzte ki célul a VI. ötéves tervidő­szakra. A program eredményeként az elmúlt években lényegesen javult a begyűjtés, a hasznosítás színvonala, szervezettsége. A program keretében 153 fejlesztést kezdtek el, több mint 11 miliárd forintos költséggel. A program a következő években is a vas-, színesfém-, papír-, textil-, gumi-, műnyag-, üvegpernye, kőolajipari, vegyi, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok hasznosításá­nak bővítésére terjed ki, de további terüle­tekre is kiszélesíthető. A program célul tűzi ki, hogy a hasznosított másodnyersanyagok értéke évente a jelenlegi 11,5 milliárd fo­rintról 1990-re 18—19 milliárd forintra növe­kedjék. Ezzel egyidejűleg a hulladékfelvá­sárló vállalatok öt év alatt várhatóan 10—12 százalékkal növelik a begyűjtött hulladékok mennyiségét. Ezek a programok nemcsak takarékosság­ra ösztönző feladattervek, hanem az egész gazdálkodást befolyásolva, egymással szoros kapcsolatban állnak. A programok egységes beruházási pénzügyi kedvezményrendszere (hitellejárati idő- és kamatkedvezmény, ál­lami támogatás, meghatározott körben fel­halmozási adókedvezmény stb.) azt kívánja előmozdítani, hogy a gazdálkodók a leghaté­konyabb fejlesztéseikhez kiegészítő pénzfor­rásokhoz jussanak és a három program cél­jainak egyidejű valóra váltására törekedje­nek. Az anyaggal való takarékosság egyúttal energiamegtakarítást is eredményezhet, s az sem mellékes, hogy ezek az akciók job­ban kímélik környezetünket is. E programok megvalósítása továbbra sem nélkülözhe­ti a társadalmi szervek aktív közreműködé­sét, a következő ötéves terv céljainak való­ra váltása nagymértékben ezen múlik. Sugaras utakon A kárpát-ukrajnai magyar irodalom antológiája 1945—1985. Az ungvári Kárpáti Kiadó által ez évben megjelentetett Petro Lizanec, Bállá László, Nájpáver Kamii, Rotman Miklós és Szalai Borbála szerkesztette antológiában a Szovjetunió Kárpátontúli te­rületének magyar nyelven alkotó írói és költői szere­pelnek műveikkel, szám sze­rint harmincötén. A jubile­umi kiadványban Petro Li­zanec, Gortvay Erzsébet és Vaszócsik Vera áttekintést ad Kárpátalja magyar nyel­vű irodalmáról. Lizanec vá­logatásában közli a különbö­ző szovjet kiadványokban megjelent, a Szovjetunió ha­tárán túl kevésbé ismert kri­tikai cikkek bibliográfiáját, szerepelteti a külföldön — így Magyarországon is — megjelent értékelő, bemutató írások lelőhelyeit. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom a szomszédos or­szágok területén kifejlődött magyar irodalmak közül a legfiatalabb. A Kárpátok és a Tisza között elterülő vi­déknek kifejezetten magyar irodalmi arculata nem volt, a magyar irodalomtörténet innen elszármazó, vagy éle­tük egy szakaszában itt élő, alkotó költőket, írókat tart nyilván (Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Komjáthy Benedek, Petrőczy Kata Szi­dónia, Szabó Ervin, Takács Gyula, Illés Béla, Ilku Pál stb.). A kárpát-ukrajnai magyar irodalom kifejezés a köz- használatban az ötvenes évek derekán honosodott meg a Szovjetunióban terü­leti és országos viszonylat­ban is új kulturális jelenség megszervezéseként. Az előbb kisebb, majd egy­re nagyobb számban jelent­kező magyar nyelven író és rendszeresen publikáló köl­tők, írók, publicisták feltű­nése akkoriban még ese­ményszámba ment. Most a felszabadulás negyvenedik évfordulóján megjelent anto­lógia a kárpátaljai magyar irodalom fontos szintézise. Az antológia nem töreke­dett teljességre — írja Niko­la Szemenyuk, a területi pártbizottság titkára beveze­tő tanulmányában —, mégis híven tükrözi a kárpátontúli magyar nyelvű irodalom négy évtizedes fejlődésének folya­matát. „Megjelentetésével időszerű, fontos irodalmi és társadalmi feladatot teljesít az Uzshorodi Állami Egyetem filológiai tanszéke és a kár­pátontúli magyar nyelvű könyvkiadás. A területün­kön kialakult irodalmi fo­lyamat egészébe enged be­pillantást, azt a fejlődési utat tárja fel, amelyet a ma­gyar nyelvű irodalom Kár- pátontúlon a felszabadulás óta megtett. Bár ugyanazon a nyelven írnak, amelyen a határain­kon túli magyarok — írja Mikola Szemenyuk — mű­veikből a szovjet társada­lom képe rajzolódik ki: az a bonyolult, ellentmondásoktól sem mentes történelmi-tár­sadalmi folyamat, amelynek kohójában negyven év alatt szovjet emberekké formá­lódtak a Kárpátontúlon élő magyarok. Az antológia írói arról val­lanak, ami Kárpátalján a magyarok életében meghatá­rozó: megismerték a hazá­jukká lett ország népét, el­fogadták magasrendű morá­lis értékeit, célokban és tö­rekvésekben azonosultak ve­le. Ugyanakkor nem mond­tak le haladó történelmi ha­gyományaik tiszteletéről, szeretik és becsben tartják nemzeti kultúrájukat — fo­galmazza meg Mikola Sze­menyuk: „Az internaciona­lizmus és a népbarátság ne­mes eszméibe épülő szovjet társadalom ehhez korlátlan lehetőséget biztosít. írásaik tanúsága szerint ezért érzik jól magukat az egykori ínség és bánat földjén a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének magyar nem­zetiségű polgárai.” Együtt élnek és dolgoznak ukránok, oroszok, magyarok, szlovákok, románok és más nemzetiségiek. A Kárpáton- túl politikai, szellemi életé­ben — fogalmazza meg Mi- kóla Szemenyuk — tükröző­dik részleteiben és egészé­ben a lenini nemzetiségi po­litika, amely megteremtett minden feltételt területünk valamennyi nemzetisége, köz­tük a magyar nemzetiségű dolgozók minden irányú kul­turális és szellemi fejlődésé­hez. Két magyar nyelvű területi lap (Kárpáti Igaz Szó, Kár­pátontúli Ifjúság), három kerületi (Vörös Zászló, A Kommunizmus Fényei, A Kommunizmus Zászlaja), a Kárpáti Kiadó és a Ra- gyanszka Skola Tankönyv- kiadó magyar osztályai, a te­rületi rádió és televízió ma­gyar szerkesztősége és más kulturális és sajtóorgánumok szolgálják a lakosság kültúr- igényeit. Jelentős szerepe van a magyar nemzetiségi kultúra ápolásában a Terüle­ti Filharmónia magyar együttesének, a Beregszászi Népszínháznak. A nemzetiségi művelődés ügyét Kárpátalján a Munkás Újság, majd a belőle szerve­zett Karpáti Igaz Szó vállal­ta magára. A gazdag irodal­mi termést az időnként meg­jelenő almanachok gyűjtöt­ték össze. (Űj Hang, 1954, Szovjet-Kárpátontúl, 1955, Tavaszi napsütés, 1955, Kár­pátontúli elbeszélők 1956). 1958-ban és 68-ban az Uk­rajnai írószövetség Kárpá­tontúli Tagozatánák kiadá­sában megjelent a Kárpátok című almanach. A Sugaras utakon című antológiában szereplő köl­tők többsége a felszabadulás után kezdte alkotói pálya­futását. Tevékenységük a békés építő, korszakban bon­takozott ki. Szerepelnek a gyűjteményiben olyan alko­tók is, akik már korábban helyet biztosítottak maguk­nak az irodalomban: Bállá László, Szalai Borbála, a Szovjetunió írószövetségé­nek tagjai, Kovács Vilmos, Szenes László, ugyancsak a szövetség egykori tagja. Bállá László a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője köl­tő, regény- és drámaíró, a magyar nemzetiségi iroda­lom fő szervezője. Hat no- velláskötete, két-két regé­nye és gyermekverskötete jelent meg, két színművét adták elő. A gyűjteményben 17 alkotással szerepel, köz­tük van az Információ is. A legjelentősebb kápátal- jai magyar költő a néhány éve elhunyt Kovács Vilmos volt. A népi származású ér­telmiségnek azokról a ta­pasztalatairól adott számot, amelyek nálunk főként Nagy László költészetéből ismerő­sek. Őszinte szavakkal szá­mol be iaz Ungvár és a Be­regszász környéki magyar­ság életéről. Tizenegy vers­sel szerepel az antológiában. Bemutatja a kötet Jurij Skro- binec kritikust, költőt, a Pilszkij-díjas műfordítót, aki anyanyelvén, az ukránon kí­vül magyar nyelven is ír. Az antológiában szereplő fiatal nemzedék képviselői közül nemrég lett a szovjet írószövetség tagja Balia D. Károly. Az elismertebbek kö­zé .tartozik Csengeri Dezső, Füzesi Magda, Győrbe Zol­tán, Horváth Anna, Kecs­kés Béla, Lusztig Károly, Sütő Kálmán — önálló kö­tetesek. A szovjethatalom első két évtizedében a Kárpátalján alkotott Sándor László és Osvát Erzsébet — ma ha­zánk irodalmi életében te­vékenykednek — is helyet kaptak az antológiában. Ugyanígy Győry György ver­sei, aki néhány évig Kár­pátalján írt és publikált. Szerepelnek a gyűjtemény­ben a Kárpáti Igaz Szó égi­sze alatt működő József At­tila Irodalmi Stúdió tagjai és a napi sajtóban publiká- lók, akik már sikeresen be­mutatkoztak: Balogh Miklós, Boldog János, Demjén Mik­lós, Dupka György, Erdélyi Gábor, Fábián László, Fe- renczi Tihamér, Finta Éva, Fodor Géza, Győrke Lász­ló, Horváth Gyula, Hor­váth Sándor, Imre Sándor, Keresztyén Balázs, Köszeg- hy Elemér, Nagy Zoltán Mi­hály, Tárczy Andor, Zselicki József. A magyar anyanyelvű írók művei Kárpátalján nem ma­radnak meg csupán egyetlen vidék olvasmányának, pe­riférikus irodalmi jelenség­nek, hanem eljutnak a leg­szélesebb olvasóközönséghez is. A Kárpáti Kiadó közve­títésével a magyarországi olvasókhoz, orosz vagy uk­rán fordításban pedig az alkotók országos és nem­zetközi elismertséghez jut­hatnak. Biztosított számuk­ra a magasabb példányszám és a szélesebb körű terjesz­tés. A megyében is publikáló irodalomtörténészek folya­matosan figyelemmel kísér­ték a kárpátaljai alkotók munkásisságát és bemutatták az itteni olvasóknak. Most negyvenéves számvetésről ad­hatnak számot. Tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom