Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
1985. november 4. Kelet-Magyarország 3 fim dr. Berecz Emilia A Sóstói úton rendkívül nagy a járműforgalom. Terveznek-e olyan élősövényt, amely felfogja a gázokat és megvédi a környezetet az ólomoxid káros hatásától, esetleg kitiltják-e innen a járműveket? — kérdezi Ádám János a Jósavárosból. — A Sóstói út—Kossuth utca Nyíregyháza legjelentősebb főútvonala. A járműforgalom Csaló közre terelésével tovább növekednének a Kemecsei út—Marx tér— Dózsa György úti csomópontok forgalmi gondjai. A Kó- taji útra tereléshez hiányzik az összekötő út. Ezért a közeljövőben nem várható a gépjárműforgalom kitiltása a Sóstói útról. Élő sövény ültetése lényegesen nem mérsékelné a kipufogó gázok szeny- nyező hatását, mert az erdőbe épített úton a légmozgás lehetősége korlátozott. Szennyezett az Er-patak. Ké- pesek-e tenni valamit azért, hogy ne halott pocsolyaként kígyózzon végig a városon? — erre kér választ Bessenyei Sándor, a Toldi utcáról. — A VIII. számú főfolyás (Ér-patak) vízgyűjtő területén koncentrálódik a megye iparának nagy része, s itt él a lakosság jelentős hányada. A főfolyás tisztán érkezik Nyíregyházára — ehhez hozzájárul a közelmúltban a Hajdúsági Iparművek által megépített ipari szennyvíz- tisztító —, de a várost a tisztítatlanul bevezetett szennyvizek miatt szennyezetten hagyja el. A szennyező üzemeket a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság — mint a vízminőség-védelemért felelős hatóság folyamatosan ellenőrzi, bírságolja és vízminőségvédelmi beruházásra kötelezi. Az elmúlt évben megszigorított szennyvízbírság-rendelet hatására várható, hogy a gazdálkodó egységek szennyvíztisztításában előrelépés történt. A közcsatornával nem rendelkező területek (például Ságvári-te- lep) lakói is jelentősen szeny- nyezik az Ér-patak vizét. Meddig tűrik még a bíróság épületéből ömlő füstöt? — kérdezik a város központjában lakók. — Éveken keresztül sürgettük a városi tanáccsal közösen a Nyíregyháza központjában lévő intézmények légszennyező fűtésének korszerűsítését. Az elmúlt évben a Centrum Áruház és a Büntetésvégrehajtási Intézet a légszennyezést megszüntette. A bíróság fűtéskorszerűsítésére vonatkozó terveket az Igazságügyi Minisztérium elkészítette, a kivitelezés — anyagi eszközeiktől függően — várhatóan 1986-ban megkezdődik. A szanálások következtében több helyről eltűnik a zöldövezet Nyíregyházán. Most a Petőfi kert sínyli meg a buszpályaudvar odatelepítését. Van-e lehetőség a parkok megvédésére, s terveznek-e valamit a Károlyi kert megóvásáért? — kérdezik a Benczúr térről. — Az autóbusz-pályaudvar tervezésekor a tervezővel egyeztettük azon kívánalmat, hogy a Petőfi kertnek fenn kell maradnia. A beruházó felhívta az építők figyelmét a park védelmére. Reméljük, az építés során sem szenvednek kárt az értékes fák. A Károlyi kertet nem fenyegeti veszély. Fenntartásáról, ápolásáról a közterület-fenntartó vállalat rendszeresen gondoskodik. Az elöregedő fák fokozatos cseréje a közeljövőben szakmailag indokolttá válik. Sok környezetszennyező üzem van a megyében. Nyfrbogdány példája bizonyítja, hogy lehet tenni a szennyezés csökkentéséért. Melyek azok az üzemek, amelyekkel a legtöbb probléma van? — kérdezi Fodor János és Horváth Árpád TiszavasváribűI. — Az Alkaloida Vegyészeti Gyár veszélyes hulladékaiHatása súlyosabb, tömörebb, olyannyira, hogy azt hihetné az ember, fémtömbökből vágta ki alkotója. — Ahhoz el kellett volna adni a belvárost — mosolyog Tilles Béla feltételezésemen. — A savállókróm- és nikkeltartalmú acél igen drága, de más anyag nem jöhetett számításba. A kő egy ilyen forgalmas csomópont levegőjében húsz-huszonöt évig bírja, a bronz lefeketedik, az alumínium szobroktól pedig idegenkednek. Maradt tehát a saválló acél, melynek a savas esők sem árthatnak ... Május első hetében látott munkához. A művészeti alapon keresztül rendelte meg a lemezeket. A szoborkészítésre toborzott maroknyi brigád a szabásnál hallatlan pontosságra törekedett. Olyan gyárat kerestek, ahol lézerrel darabolnak. Hosszas keresgélés után a debreceni mezőgépnél segítőkre találtak. A poros műhely levegőjének kitett érzékeny berendezés közben elromlott, hat hetet csúszott a fém- plasztika darabjainak kiszabása. — Félő volt, hogy kifutunk az időből. Lézervágás nélkül persze el se készülhettünk volna október végére. így is, az utolsó két hónapban este tízig, éjfélig dolgoztunk. Az avatás előtt két nappal helyére emeltük a három és fél méter magas szobrot. A megyeszékhely új terének környezetesztétikai tanulmányát is elkészítette az év elején Tilles Béla. Ahogy mondta, akkor a köztér még embrionális állapotban volt. Javaslatai illetékes körökben jó visszhangot keltettek, mégis — azóta úgy tűnik —, valamelyik fiók mélyén lapul a tanulmányterv. Tilles Béla a tér beültetésébe se szólt végül bele, csak annyit kért, ne ültessenek oda is platánokat. — Előnyére változott Nyíregyháza belvárosa, egyedülálló folyamatos térrendszere kiegészült. A modernkedő városépítészeti törekvések eddig szerencsére nem bontották meg az évszázadok alatt formálódott arculatot. A középületeket frissen festették. Időnként kísért a darabonkénti színezés, ami zavaróan hat. Helyenként „cukrászprodukciókkal” elédesítették, anyagszerűtlenné tették a felületet. A gigantikus méretek hajszolása idegen ettől a várostól. Barátságosabb maradhat, ha a régi fasorok továbbra is az erdőhöz, a természethez kapcsolják. A fémplasztikámhoz nem kértem külön világítást. Hozzáillőbbnek vélem, hogy szelíden, selymesen környezete fényeit tükrözi. R. G. nak nyílttéri égetése, valamint a volt téglagyári gödrökben tárolt szennyvizek bűze sok jogos lakossági panasz alapja. Ez megtűrt állapot, a megfelelő műszaki megoldást anyagi problémák késleltetik. Hangsúlyozni szeretném, hogy az utóbbi négy évben a tiszavasvári gyárban folyamatosan végzik a környezetvédelmi munkát. 1984-ben 250 millió forintot fordítottak környezetvédelmi beruházásra. A tyukodi konzervgyár tisztítatlan szennyvize 15 éve sok gondot — esetenként halpusztulást is — okoz, de az évi körülbelül 1 millió forintos szennyvízbírság (mely csak 1984-ben emelkedett 3,46 millió forintra) nem kényszerítette ki a vízminőségvédelmi beruházást. A tervek elkészültek, a körülbelül 20 millió forint értékű beruházás várhatóan 1986-ban elkészül. A MÁV Záhonyi Üzemigazgatóság körzetében lévő vegyianyag-átfejtő területén évek során nagy mennyiségű szennyező anyag került a talajba. Az ÉRDÉRT tuzséri telepén évekig komoly gondot okozott a nagy mennyiségű fakéreg földvédelmi érdekeket sértő elhelyezése. Környezetvédelmi érdekekre hivatkozva értük el, hogy a MÉM engedélyezte a fabrikettáláshoz szükséges gépek beszerzését, s így energiaként hasznosítani lehet az addig problémát okozó anyagot. A Taurus gumigyár nyíregyházi telepén csak a tuzséri korombefogadó és alapanyag-keverő bázis beüzemelése után várható a koromszennyezés csökkenése. Nem volt nehéz dolga annak, aki a gyügyei termelő- szövetkezet nevén gondolkozott. Almáskert van itt mindenfelé, a határban és a «házak közelében egyaránt. Almáskert lett tehát a neve, találó volt a keresztelés. Vajon gondoltak-e arra a faültetők, hogy mennyi gond szakad majd rájuk a- kezdeti áldásos esztendők után? Ment panaszból aztán van elég. Az állmánál legalábbis több, abból ugyanis alig termett, és ami van, az sem a legszebb. — A harmada iha meglesz — számolgat Goes János, a tsz elnöke. — Tavaly 2500 tonnát szüreteltünk, az idén alig termett nyolcszáz. Pedig nálunk létfontosságú gyümölcs, mert az árbevételnek közel felét adja az ágazat. Jártuk a kerteket és tényleg alig-aliig volt alma a fán. Még becsapós is a kép, mert aki csak az útról nézi azt ihihetné: sok termett. A szélső fákon még tisztességesen berakodtak az ágak, beljebb azonban alig. És ami bosz- szanitó, ugyanannyi nyújtózkodást és fára mászást igényel, mintha több lenne. Ezt már azok az asszonyok mondják, akikkel Szamosúj- iakon találkoztunk. A nap végeztével éppen biciklire szjedelőzködtek. — Sajnos oitthon sem szebb a helyzet, — támasztja meg kerékpárját Pályi Királyné, Biró Józsefné, Pályi Lászióné, Pályi Józsefné, Ágoston Istvánné ■ és Török Gizella, — hogy senkit ne hagyjunk ki a brigádból. Kevés termett 'és az is nagyon hibás, mondják mindannyian. Hiába volt az igyekezet és a .tsz segítsége. Hiába permeteztek mindig amikor lehetett. — Éppen ez a baj — csatlakozik a beszélgetéshez Bíró János, a kert vezetője. — Volt úgy, hogy 13 nap lett egy-egy permetezési forduló, holott az időjárás azt követelte volna, hogy három- négy nap múltán ismét bejárják a kerteket a gépiek. De hát éppen az időjárás volt az, ami ezt egyúttal meg is akadályozta. így aztán olyan a gyügyei alma, mint amilyen. Ha meglenne a tervben várt mennyiség, talán nem lelne ennyi hibát az önmagával is viaskodó kertészember. Szentigaz viszont, hogy most szerbe-számba kerül minden ballépés. Rossz az alany ... aránytalan a hajtásfejlődés ... ihilbás a ítéráMás ... És hogy a bosszantás teljes legyen, a hibátlan alma lehullik egy fuvallatra, a varas „fekete szemű” meg a fán dühíti a szem'lélődőt. Aliig lehet lerázni. Nagy szerencsénk, hogy legalább ez a léüzemünk megvan — kalauzol tovább a tsz-ben Goes János. — Feldolgozzuk, amit eladni nagyon nehezen lennénk képesek. Az üzemben csak az egyik prés megy, de az aztán teljes gőzzel. Kint a fogadó- garatbain állandóan pótolják a fogyott mennyiséget. Nem lenne persze egyöntetű a helyzetről kiálákított kép, ha nem tudnám meg, hogy a prés bizony a Debreceni Konzervgyáré, és hiába írták már le az értékét, nem adja A „fekete szemű alma” (A szerző felvétele) EMBERE A szobrász Lehullott a lepel. Nyíregyháza minap avatott közterén fürkésző, csodálkozó, futó tekintetek kereszttüzében áll a szobor. A csillogó fémplasztika' talányosán sokarcú. Életfa, mások szerint érzéki nőalak, megint mások hatalmas fáklya ég felé törő lángnyelveit látják benne. — Számomra az utóbbi értelmezés a legszimpatikusabb, bár tudatosan nem adtam a műnek címet. Mindenki szabadon mozoghat az asszociációs skálán, és olyan tartalmat álmodhat a kompozícióba, mely neki a kifejezőbb — mondta az Október 31. téren felállított szobor alkotója, Tilles Béla szobrászművész. Harmadik éve él, dolgozik Nyíregyházán. 1984-ben helyezték el Magzat című krómacél térplasztikáját a mátészalkai szakmunkásképző intézet kollégiumának udvarán, és ez a mostani a második szabolcsi köztéri alkotása. Tervével a városi tanács kétfordulós képzőművészeti pályázatán nyerte el a megbízást. A plasztika első változata kecsesebb, ugyanakkor bonyolultabb szerkezetű, a második, immár pályadíjnyertes munkát a képzőművészeti lektorátus érettebbnek találta. Az íves vonalak szélesítésével a kompozíció kiegyensúlyozottabbá vált. Pesszimizmus Vasárnap reggel, munkába jövet megrándítottam a bokám. Ez persze magánügy, aminek megfelelően nyomogatom is fájó testrészemet, szisze- gések közepette. Ahogyan megrántottam, az viszont már a közügyek határán mozog. Még egy nyáron felbontott, s csak félig- meddig rendbe hozott árok szélén történt mindez, a Sóstói úton. Az ár- kocskát őszi lombok fedték (már meg is van a felelős!), így léptem a szélére, s történt a malőr. No, most fordulhatunk a postához — mordultam meg —, én is, meg mások is, ha jön a tél, megtelik vízzel, lehet esni. Hogy miért a postához? Nem, nem a táppénz kézbesítése miatt. Az árok ugyanis az övék. írt erről már a nyár derekán is a lap, feltéve a kérdést: a bebetonozott kábelárokra kerül- e aszfalt? A tanács akkor kemény rendelkezéseket emlegetett, s mondták: természetesen. Vasárnap reggel kiderült: a rendelkezést könnyebb hozni, mint érvényesíteni. De hát akkor én minek írok? Az államhatalomnak nem sikerült elvégeztetni egy munkát, akkor egy ilyen magánmohogásnak mi lehet az eredménye? Ki sem hevertem a rándulást, leszállók a Kelet előtt a buszról. Itt viszont megismétlődik, ami pénteken és szombaton egész nap folyt. Az emberek megindulnak toronyiránt, át sövényen, kisparkon. A két dolog összejön. Árok és járókelői rend. Illetve rendetlenség. Mert a két dolog egy tőről fakad. A fegyelem tökéletes hiányából. Egy furcsa és rossz mentalitásból. A mások munkájának semmibe vevéséből. És most már nem csak a bokám sajog. A szívem is. Hát ennyit ér nekünk a minket körülvevő szép világ? Hát csak ennyi a törekvés a jóra? Még most, vasárnap estefelé is azon gondolkozom: mit ér magában a rendtevő szándékú no- teszlapi jegyzet, ha nem találok hozzá partnereket? Vagy ma reggelre mégis akadnak? (bürget) titkár a megyei környezetvédelmi át a itisz-nek, mert így a gyár dönt a piacról és az alma áráról. Pedig még a javítást ás az Almáskert végzi. A hűtötárolóval már semmi gond nem lenne, — hogy utunk 'következő állomásairól ás beszámoljak — iitt „pusztán” húszmillió forint hiányzik egy alapos refcontsiruik- cióhoz. Éppen működigeit, ment toldoegatják és foltozgatják. A műszaki állapotáról azonban mindent elmond annak a könnyed mozdulatnak az eredménye, amellyel Goes János rákönyökölt egy villamos-kapcsolószekrény szélére — és annak szerteszét esett az ajtaja nagy ijedelmünkre. No de a munka és az élet sem áll meg, végtére jövőre is terem majd álma. Az Almáskert Termelőszövetkezet pedig nem tehet mást, mint (termeli. Amikor terem és szépet terem, akkor kibékül egymással a kert és a gazdája és elfelejti a szidalmakat. Ésik Kímlnr SZERKESZTŐI OOOOOOOQ sm
