Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. november 4. Falusi világítás regta Infarktusos patkányok Állatkísérletek — az emberért Adám nyomában Az embert ősidők óta foglalkoztatja saját származása, de az élővilág evolúciójának gondolata még a tudomány művelői előtt is csak fokozatosan talált elfogadásra; Darwin és követői vitték diadalra a múlt században. Az első lelet, amelyik az ősember létét egyáltalán felvetette, a neandervölgyi jégkorszaki ősemberi maradvány volt. Üjra kezdődött a különböző felfogások harca a neandervölgyinél korábban élt előember, a Jáva szigetén talált Pithecanthropus értékelésénél. Üjra fellángolt a tudományos vita a még ennél is korábbi „átmeneti lény”, az Australopithecus felfedezése és tudományos feldolgozása után. Később ennek számos hasonló, rokon formája került elő, amelyek egyrészt sok kérdés megoldására, de másrészt újabb problémák felvetésére vezettek. A főemlősök és az ember evolúciója szempontjából igen nagy fontosságú kérdés, hogy a leletek milyen földtani korból származnak. A főemlősök megjelenése a harmadkor elején történt. A relatív kronológia (időrend) a földtani rétegben módszereivel meg tudja állapítani, hogy mely korszak vagy réteg a régebbi, és melyik a későbbi. Ezenkívül azonban fontos az abszolút kronológia legalább becslésszerű megállapítása. A földtörténeti korszakokon kívül az ősrégi periodizáció (korszakok beosztása) és az egyes kultúrák ismerete is elengedhetetlen a pontosabb időbeli besoroláshoz. Csak ezeknek az adatoknak az ismeretében fogadhatjuk el- az ember származásának legperdöntőbb bizonyítékait, az őslénytani, illetve a humán paleontológiái bizonyítékokat, hogy ennek eredményeként az emberré válás folyamata többé-kevés- bé világosan álljon előttünk. Az emberré válásnak általánosságban egy szubhumán és egy humán szakaszát lehet megkülönböztetni. E két szakaszban élt emberszerű lények között az összehasonlító anatómia esetleg semmilyen vagy csak csekély különbséget tud megállapítani, ugyanakkor viszont az eszközök állandó használata, illetve készítése döntő bizonyítéka annak, hogy egy főemlőslelet embernek nevezhető-e. Így a ma legrégibbnek ismert Australopithecu- soknak feltételezhetően „csont- fog—agancskultúrájuk” már volt, hiszen az ilyen leletekkel nagyon sok állati állkapocs, végtagcsonttöredék került elő, amelyek bizonyos koptatottságot mutatnak, tehát elképzelhető, hogy ezeket eszközként használták, ez azonban még nem tekinthető eszközkészítésnek. Képünkön egy Egyiptomban talált koponyatöredék, az Aegyptopithecus zeuxis látható. A villany általánossá válásával az évszázadokon át használt világítási eszközök feleslegessé lettek. A városokban természetszerűleg hamarabb ment végbe ez a generációcsere, mint a falvakban, de hogy napjainkban már múzeumi tárggyá értek ezek a régi, fényt adó eszközök, arra figyelmeztetett októberi kiállításával a vásárosnaményi Beregi Múzeum. A teljesen zárt lámpásnak csak felül volt nyílása, oldalát eseténként olajjal átitatott vastag papír borította. Néha egy- egy oldal tükörbetétes volt, ami irányította, fokozta a fényt. A Beregi Múzeum lámpásainak zöme a múlt századból való, oldaluk üvegezett, némelyiket drót, illetve drótháló védi a sérüléstől. A másik elterjedt régi világítóeszköz a mécs. A zsiradékkal, olajjal táplált kanócát gyújtották meg. A legegyszerűbbeket az ügyes kezű emberek törött cserépedény aljából házilag készítették. A kisiparosok vasból, vas- vagy rézlemezből gyártották, vásárokon kínálták a mécset. Széles körben használták a talpas üvegmécsest, más nevén a pipicset, mely asztali és kézben hordozható világítóeszköz volt. A villamosításig a századfordulón a legtöbb lakásnál petróleumlámpát találunk. Sötétedés után a lakásban, a ház körül világítottak vele, egy változata — az úgynevezett viharlámpa — pedig istállók, ólak fényforrása lett. A falusi élet polgárosodásának egyik legjellegzetesebb tárgya a petróleumlámpa. A cilinder alakú üveghengere lehetővé tette a petróleum tökéletes, magas fényű égését. A falusi művelődés szempontjából is jelentőssé vált, téli estéken könyvet, újságot olvashattak mellette. A vásárosnaményi kiállításból az is kiderült, hogy bár a villany- világítás kiszorította ezeket a régi eszközöket, időnként kiegészítő fényforrásként a technikai csodák korában is szolgálnak bennünket. (r) Lámpások, mécsesek és gyertyatartó a Beregi Múzeum kiállításán. A díszes petróleumlámpa a gazda vagyonáról is árulkodott. Különös helyre juthattunk be — s engedünk ezáltal bepillantást olvasóinknak — oda, ahol a kíváncsi újságíró is ritkán fordul meg. Egy állatkísérleti laboratórium munkájával ismerkedhetünk meg a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. A gyár műszaki fejlesztési főosztályán tíz csoportban mintegy százötvenen foglalkoznak fejlesztéssel, kutatással. Ennek a teammunkának egyik része a pharmacológiai kutatás, színhelye pedig a szív- és keringési labor. Ottjártunkkor Takács Miklósné egészségügyi laborasz- szisztens éppen fehér patkányokkal végzett kísérletet. Az elaltatott állatok semmi kellemetlent nem éreztek a vizsgálatok során, a szakember viszont tanulmányozhatta, milyen hatást váltanak ki a mesterséges impulzusok. Az infarktushoz hasonló állapotot idéztek elő, s figyelték, hogyan reagálnak az állatok. Az eredményt a műszerek segítségével a képernyőre is kivetítik, a következtetésekről jegyzőkönyv készül, annak segítségével a gyógyszerkutatók talán újabb felfedezésekhez jutnak. Megismerkedhettünk tehát azokkal a kedves kis állatokkal, melyek a komoly kutatómunka „hátországában” teljesítik be speciális küldetésüket. Nagyobb részüket direkt erre a célra tenyésztették, e kísérletek nélkül talán a világra sem jöttek volna. Tiszavasváriban ilyesmire nem emlékeznek. S ha sajnálják is ezeket a „dolgozó” jószágokat, hiszen ők is „közreműködnek” a kísérletben, tudjuk, hogy részvételük az ember céljait szolgálja, a beteg, gyógyszerre szoruló emberek érdekét. Képeinken: Bagdi Lajosné nagy szeretettel gondozza a kis fehér patkányokat a gyár „állatkertjében”. — Takács Miklósné felkészül a kísérleti állatok vizsgálatára. (Baraksó Erzsébet képes tudósítása) /----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Hat város között Mini-„koofemciák“ az éterin Láthatatlan szálak kötik össze naponta a reggeli órákban a városi művelődési központokat. Október elejétől él Nyírbátor, Vásá- rosnamény, Mátészalka, Kisvárda, Fehérgyarmat és Nyíregyháza között a CB- rádióháló. Kezdetben kísérletileg csak információ- cserére használták a berendezéseket, majd az első tapasztalatok birtokában valóságos minikonferenciákat rendeznek a népművelők, műsorszervezők az éterben. A gyorsabb és hatékonyabb kapcsolatteremtés igénye kényszerítette ki ezt a műszaki fejlesztést. Köztudott, hogy telefonhálózatunk igen terhelt, olykor V ________________ hosszú próbálkozások árán sem sikerül a művelődési intézmények illetékes előadóit elérni. Az Elitász Kisszövetkezet építette ki a rádióhálót, és a közművelődési központok a posta jóvoltából saját csatornán érintkezhetnek. Reggel nyolckor hangzik fel a „brékó-brékó” hívójel, kezdődik az értekezlet. A kívülálló fültanúnak amolyan vásári alkudozásnak tűnhetnek az ötven— hetven kilométerről érkező mondatok, melyek műsorok cseréjéről, előadások, vendégszereplések időpontjainak egyeztetéséről szólnak. A CB-hálóvál időben pontosíthatják a havi műsorterveket, elkerülhetik a művelődési központok közötti átfedéseket. Attól, hogy a technika segítségével hallótávolságra kerültek a népművelők, várható, hogy a bóvlival, igénytelen műsorokkal házaló szervezők dolga megnehezedik, kevesebb lesz a hakni. Az amatőr művészeti csoportok megyei szerepléseit ellenben a korábinál jobban és gyorsabban összehangolhatják. A gazdaságossághoz tartozik, hogy az éterbeli mi- nikonferenciákkal évente jelentős gépkocsi-kilomé- terpénz és idő takarítható meg. De a legfontosabb, hogy színesebb, választékosabb műsorajánlattal jobban a közönség kedvében járhatnak városaink művelődési központjai. _____________________/ 1985. november 4„ hétfő KOSSUTH RÁDIÖ 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: A hét zeneműve — Csajkovszkij : Anyegin. — 9,30: Őrszemként az éjben — Illyés Gyula versei. — 9,37: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. — 10,05: Nyitnikék — Kisiskolások műsora. — 10,35: Nóták. — 11,05: Egy helytörténész szellemi hagyatéka. — 11,25: Kórusművek a nagy októberi szocialista forradalom emlékére. — 11,38: Ádámcsutka. — Mykolas Sluckis regénye folytatásokban. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Régen találkoztunk — Rapcsányi László vendége: László Margit énekművész. — 13,00: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Daloló, muzsikáló tájak. — 14,41: A zöld harisnyás nő. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Észkerék. — Ismeretterjesztő magazin fiataloknak. — 17,00: Eco- mix. — Gazdasági magazin. — 17,30: Zenekari muzsika. — 19,15: A repülő elefánt. Rádiókabaré. — 20,19: Három évszázad muzsikájából. — 21,05: Szorító. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János. — 23,30: Mátyás Mária és Szabó Miklós operafelvételeiből. — 0,10: Himnusz. — 0,15—4,20: Éjfél után . . . PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalcsokor. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05—12,00: Napközben. — Zenés délelőtt. — 12,10: Indulók, polkák fúvószenekarra. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Balogh Elemér cimbalmozik, Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00— 17,00: Kettőtől ötig... —17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tipptopp parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság II. évfolyam 16. szám. — 21,05: Közvetítés a Pesti Vigadóból. — Kb. 22,35: A Videoton-bigband játszik. — 23,20—0,13: Könnyűzene esti hangulatban. — 0,15—4,20: Éjfél után . . . NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. A műsor télefonszáma: 11-141. A tartalomból: Hírek. — Programajánlat. — Sporthírek. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — Fészekrakás ’85. — Áramszámla. Fórum a TITÁSZ-ról. — Hírek, tudósítások. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József) MAGYAR TV „Zenehétfő”. Erkel Ferenc születésének 175. évfordulóján. — 16,05: Hírek. — 16,15: Erkel: Ünnepi nyitány. — 16,25: Liszt: A-dúr zongoraverseny. — 16,50: Képújság. — 17,00: Borsos Miklós művei a budapesti Szent István-kápolnában. — 17,15: Liszt: B—A—C—H prelúdium és fúga. — 17,35: Erkel. Magyar film. — 19,25: Reklám. — 19,40: Tévétorna. — 19,45: Esti mese. — 19,55: Hírek. — 20,00: A tv Zenei Klubja. — 21,05: A bajusz. Táncjáték. — 21,30: Versek zenéről. — 21,40: Gyászvers Bartók Béláért. — 21,55: Részletek Erkel Ferenc: Hunyadi László és Névtelen hősök című operájából. — 22,30: Hírek. — 22,35: Himnusz. 2. MŰSOR 20,00: Gideon trombitája. Amerikai film. — 21,40: Parabola. szlovák tv 16,15: Hírek. — 16,20: Iskolatévé. — 16,40: Gyümölcsfák. 10. rész. — 16,50: Iránytű. — 17,40: Erről is, arról is. Magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Telesport. — 18,35: A rendőrség nyomoz. — 18,40: A szocialista demokrácia elmélyítése. 2. rész. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv- híradó. — 20,00: A felnőttkor kezdetén. Tv-játék. — 21,15: Napjaink világa. — Külpolitikai kommentár. — 21,55: A leromlott fészek. Szovjet film. — 23,10: Hirek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A BÉG CSAPDÁJA. VÉGRE VASÁRNAP. Béke mozi: de.: yerma. Du.: zártkörű archív filmklub 16, 18, 20 órától. Móricz mozi: A BIRODALOM VISSZAVÁG. 4. hétfő 19,00: BANCBANUS. Zrínyi. 14,00: A HAZUG. KISVARDA. 19,00: A HAZUG. KISVÁRDA.
