Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. október 5. Használt autóért használtat Ha megunta kocsiját... Használt autók kicserélésének új módszerét vezette be a VAGÉP Nyíregyházán szeptember 9-től. Aki megunta a kocsiját, s az legalább 30 százalékos műszaki állapotban van, úgy adhatja le a VAGÉP telepén, hogy a megállapított vételárat beszámítják, az eladó hamarosan vevő is lehet, hogyha talál a csereakcióba bevont járművek között kedvére valót. Ha a saját jármű leadásakor nincsen megfelelő, akkor megkapja a vételárat, s harminc napig elővásárlási joga van a csereakciós kocsikra. Ez azt jelenti, hogyha ugyanarra az autóra ketten pályáznak (vagy akár többen), nem a sorsolásos módszert alkalmazzák, hanem annak van elsősége, aki korábban adta el a saját kocsiját. A különféle gyanúsit- gatások elkerülése végett nincsen kiértékesítés, ehelyett mindennap a helyszínen kell szétnézni, hogy éppen milyen autókat vontak be a csereakcióba. (Egy-egy jármű legfeljebb öt napig lehet a cserére felajánlottak között.) A használtért használt akción belül nemcsak arra adódik lehetőség, hogy a rosz- szabb autó helyett jobbat szerezzen a volt tulajdonos, hanem fordítva is elképzelhető: valakinek pénzre van szüksége, s a jobb helyett szerez egy rosszabb minőségűt. Két hét alatt tizenöt gépkocsi talált gazdára a csereakcióban, de a VAGÉP- nél ennél jóval nagyobb forgalomra számítanak. Annál is inkább, mert egészen új autókat is lehet ezzel a módszerrel szerezni. Ottjártunkkor például KZ-s Wartburgot és GZ rendszámú kis Polski Fiatot is találtunk a cserére felajánlottak között. (Jávor László felvétele a használt autók telepén készült.) Céllövöldével kezdte Vurstli a váns szélén Ha dűl a Útra Baleset a konyhában A hétvége úgy indult, mint máskor. A feleség a konyhában tett-vett, készült a hétvégi takarításhoz, főzéshez. Férje pedig számba vette, mit kell megjavítani, miféle teendők gyűltek össze a héten. Épp hogy kezébe vette a fúrót, amikor a nagy csattanás hallatszott. Az asszony esett le a létráról, ahová azért mászott, hogy végre megpucolja az ablakot... Magyarországon igen magas a háztartási balesetek száma. Az 1981., 82., 83. évben bekövetkezett balesetek 44,6 százaléka a háztartásokban következett be, s ez a szám több, mint az üzemben és a közúton történt balesetek együttesen. Háromszázmillió A károsultak részére kifizetett összeg is magas. Az Állami Biztosító adatai szerint 1985-iben közel 303 millió forintot fizettek ki baleseti kártérítés címén, s ebben még nincs benne az az összeg, amit a biztosítással nem rendelkezőknek más jogcímeken juttatnak. Megyénkben 15 millió forint az első hat hónapban kifizetett baleseti kártérítés összege. A legtöbb háztartási baleset a hétvégeken történik. Amíg a nőknél leggyakrabban a konyha a szerencsétlenség helyszíne — ahol megszúrják, megvágják magukat, addig a férfiaknál a barkács- szenvedély a bajok okozója. A gyermekek számára a figyelmetlen kerékpározás és a forró víz a legnagyobb veszély, az időseknél az esésből származó combnyaktörés okoz gyakran tragédiát. A kiskertekben folyó gazdálkodás egyre nagyobb méretű terjedése is tovább rontja a baleseti statisztikát. A megdöbbentő adatok birtokában arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek az emberek a megelőzés érdekében, ki tartja nyilván az otthonokban bekövetkező, ijesztő mértékű baleseteket? Kiderült: az v egyetlen biztosítón kívül senki. A megyei statisztikai hivatal nem tudott adatokkal szolgálni, a társadalombiztosítási igazgatóságon csak azokat a baleseteket tartják számon, amelyiknek harmadik személy a felelőse. A rendelőintézetek, kórházak orvosait érthető módon a gyógyítás nemes szándéka vezérli. A baj okozójának felderítésére sem idejük, sem igényük nincs. Kinek ez érdeke...? A legeredményesebb a megelőzés lenne. A Vöröskereszt ezért nagy gondot fordít a balesetvédelmi oktatásra. Évente tizenhét tanfolyamot indítanak. Kiemelkedő e téren a KPVDSZ Művelődési Ház körzete,' valamint az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat azon törekvése, hogy valamennyi házfelügyelőjét elsősegélynyújtó tanfolyamra küldte, ahol különös figyelmet szenteltek a háztartási baleseteknek, melyeknek A hazai gyártók közül elsőként az Egyesült Vegyi Művekben készítettek folyékony, fékezett habzású gépi mosószert. Újdonságukból, az energiatakarékos Ultra Mat mosószerből próbaképpen 10 ezer flakonra valót állítottak elő. Ezt a mennyiséget piackutatásra használják fel. Gyártásáról a fogyasztók véleménye alapján döntenek majd. A folyékony mosószer gazdaságos, mert az új termék olyan hatóanyagokat tartalmaz, ameszáma makacsul növekszik. A hétvégét manapság az emberek nagy többsége munkával tölti. A pénzre szükség van. A keresetet egyre többen igyekeznek munka után, hétvégeken kiegészíteni. A rohanás, a túlhajszoltság csökkenti a figyelmet. Egy pillanat, és kész a baj, melynek következményeit sokszor egy életen át viselni kell... Könnyebb a bejt megelőzni... Elég egy rossz mozdulat, és már minden késő. Nem árt erre gondolni az őszi nagy- takarítás, a mezőgazdasági munkák torlódása idején. Az Állami Biztosító szakemberei elrettentő példákat sorolnak. Az almaszedés minden évben szedi áldozatait. Teljes mértékben megbénult, egy életre magatehetetlen lett az a férfi, aki fejjel esett le a létráról, de nem felejti el a házépítést az a családapa sem, akinek a körfűrész vágta le a .kezét, s tette ezáltal 70 százalékos rokkanttá. A baleset történjen háztartásban, vagy azon kívül, sohasem hiányzik. Az egyéni tragédián túl komoly társadalmi problémákat is okoz. Elég csak a munkából kiesett napokra, a kifizetett táppénz összegére gondolni. Mindezeket megelőzni egyszerűbb és olcsóbb lenne ... Kovács Éva lyek révén 40 fokos vízben is ugyanolyan tisztára lehet mosni a ruhát, mint más mosószerekkel ennél jóval magasabb hőfokon. A mosószer alkalmazásához — hsa valaki az előmosási programot is igénybe akarja venni — az automata mosógép adagolójába egy kis kiegészítő alkatrészt kell tenni. A műanyag kiegészítő adagoló minden hazai automatába beilleszthető, az ádagolót a mosószerrel egy Időben hozzák majd forgalomba. Folyékony gépi mosószer Forog a körhinta, csillog a színes villanykörte. A dod- gemben bátran manőverezik néhány kisfiú, a céllövölde bádogfalán katog a puskagolyó. A harsány diszkózene messziről idecsalogatja a Jó- saváros szélére a szórakozni vágyó fiatalokat. A kavargó, érdekes világ vezetőjét, Csikós Imrét kérdezem miféle vállalkozás ez. — Magánvállalkozás. Két társammal összeálltunk, úgy járjuk Szabolcs és Hajdú megyét. Lánchintával, hul- lámvasúttal, dodgemmel, libegővei, .körhintával és céllövöldékkel. — Az öné például melyik? — A dodgem, céllövölde, és a libegő. — Ránézésre is komoly tőkét képviselnek. Elárulná, hogy mennyit? — Nem szívesen. A javarészét én csináltam hulladékból, lemezekből. Sok munkám van benne. Mégis ha eladnám, talán egymilliót kapnék érte. — Szép tőke. Bizonyára nem ennyivel kezdte? — Valóban nem. Egy pesti mutatványos alkalmazott húsz évvel ezelőtt. Tizenöt éves voltam akkor. Semmi pénzem nem volt. Hét év alatt összegyűjtöttem tizenötezret, vettem egy céllövöldét. 1972-ben kaptam meg az iparengedélyt. Később, a MÉH-telepről szerzett anyagból tákoltam össze egy gyermeklovas körhintát, amit hamarosan eladtam 80 ezerért. A libegő két évig készült családi segítséggel, és összefogással. — Mi a szakmája tulajdonképpen? Semmi és minden. Mindenesek vagyunk a hegesztéstől kezdve a villanyszerelésig, mindenhez kell, hogy értsünk. — A kívülálló csak azt látja, hogy dől a pénz magukhoz? — Keresetünk olyan, mint a kutya vacsorája. Ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak. Itt volt például a nyár eleje. Bevált a Medárd napi jóslat, negyven napig esett az eső. Semmit sem kerestünk. — Mégis, mennyi jöhet össze évente? Csikós Imre a fejét csóválva veszi elő a számlákat, adóívet. — Nézze, kb. 380 ezer a nyers bevétel. Ebből 182 ezer volt az adó. A költségek is tetemesek. Helypénz, villany, alkalmazottak. Talán ha 60 ezer forint marad. — Nem tudom elhinni, hogy ennyi pénzért csinálja? — Próbálja meg! Ha többet keres, megérdemli. Belül nem olyan szép ez a világ, mint kívül. Nézze, egy 9x2 méteres lakókocsiban hárman élünk. Mutatványosnak nincs becsülete. Nem tudja az ember, hova megy, és mi fogadja. Húsvéttól novemberig úton vagyunk. Sok a kockázat, rizikó. — Akkor miért csinálja? — Mert önálló vagyok. Ha állami vállalkozás lenne, nem csinálnám. — Az országban hány mutatványos lehet? — Ügy négyszázötvenen. Ennyien élik ezt a kutya életet. Tényleg kutya élet lehet? Nem tudom. Azt sem, hogy irigyeljem-e Csikós Imrét vállalkozó kedvéért, és jó keresetéért. Számolgatok magamban. A mutatványos meginvitál, üljek talán be a körhintába. Nem teszem. Forog körülöttem a világ számláktól, megadóztatott százezerekről, a köztudatban élő csábító bevételektől. Bodnár István Kedvelt a tanyakép, csendélet Kiállítás az utcán Nyírbátor főterén rögtönzött kiállításiban gyönyörködhettek a városlakók. Megtudtuk: a Zichy alkotóközösség művészeti vezetője, Juhos Sándor az alkalmi kiállítás gazdája. Tőle kérdeztük: — Kik az alkotóközösség tagjai? — A Zidhy alkotóközösség az ország minden részéből tudhat magáénak tagokat. Közülük néhányat említek: Maghy Zoltán, Osváth Miklós, Kránitz Margit, M. Szűcs Ilona, vagy a szobrászok közül Kirchmayer Károly és Józsa Lajos. — Hány képet állít most ki? — Közel negyven képet hoztam magammal. — Mennyit sikerült eladni? — Egyetlen képet Jakab Esztertől, tizenegyezer forintért. — Kik vesznek ma képet „utcán át”? — Legjobb vevőink vidéken vannak, legtöbbjük pedagógus vagy kisiparos. Amíg beszélgetünk, többen megállnak, nézelődnek a képek között, majd továbibsé- tálnak. Kö2lben még megtudom: áz emberek manapság téma szerint válogatják, s veszik vagy nem veszik a képeket. Elsősorban a tanyaképek fogynak, de kedveltek a csendéletek is. Szobrot kevesebbet vesznek, de jó ízléssel. K. É. A tárgyalóteremből Fácánt csúzlival A kár mindössze hétszázötven forint, sokan talán nem is tudják, hogy ez bűncselekménynek számít, az aki elkövette a dolgot, mégis fél évet kényszerül börtönben tölteni. Illetve többet — s ez egyben a viszonylag súlyos büntetést is magyarázza —, mert az ítéletben ez áll: „A más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetését töltő Román János bűnös lopás vétségében.” 1979-ben már különös visz- szaesőként vonta felelősségre a most negyvenkét esztendős besztercei férfit — lopás miatt — a bíróság, tavaly szeptemberben pedig ugyancsak ilyen okok miatt ült á vádlottak padján. Legutóbbi büntetését még meg sem kezdte, amikor január 3-án délelőtt vasgolyóval töltött csúzlijával három fácánt lőtt A jószágokat egy nőismerő- sóhez vitte, ahol jót lakmá- roztak a fácánsültből. Román akkor még nem sejtette, hogy hamarosan fény derül tettére, s emiatt ismét bíróság elé idézik. Pedig így történt. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa lopás vétségében találta bűnösnek Román Jánost, akit többszörös visszaesőként elkövetett tettéért fél év szabadságvesztésre ítélt. Az ítélet jogerős. Nézelődő még csak akad, de vevő ...? * I Zolika mairít az őszirózsa és y süt a nap. Tűri a pad, hogy ülünk rajta és hervad az ember mosolya Zolikától. Zolika éppen indián. Üvölt, mint a sakál és rugdossa a bokám. Az anyja rászól: — Zolika, ne csináld! Zolika csinálja. Sőt! Vesz egy félfordulatot, párnás kezecskéjével homokot markol és a nadrágomra szórja. — Zolika, nem szabad! — inti az anyja, de a srác süket ... Én el is mehetnék. Felállhatnék, leporolhatnám a nadrágom, aztán zordan, iróniával kevert lesújtó hangon odamondhatnám: — Ezt nevezem nevelésnek! Szóval jár a fejemben ez, meg az, és vinne a lábam, de csak ülök és várok. Nem hiába. Zolika most már az anyját macerálja. őt is bokán rúgja, homokkal szórja és a nyelvét ölti rá. Az meg csak sápadozik. — Zolika, ne csináld!... Zolika ne tedd! Zolika így, Zolika úgy, szívhez szóló, de hatástalan a szöveg. És ez az átok már megint nekem jön. Veri a térdem a homokozólapáttal, a fülembe pálcát dug, aztán körbeugrálva csapol egy játékostorral. Ez már több a soknál! Most már felállók. Most már tényleg elmegyek — gondolom, és akkor a gyermek anyja eléggé el nem ítélhető módon megjegyzi:-r Szólhatnál már te is, hiszen a te fiad! És szólok: — Zolika, ne tedd!... Seres Ernő
