Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

1985. október 16. KeJet-Magyarország 3 IDEGENFORGALOM Fikozóió érdeklődés megyénk iránt SZABOLCS-SZATMÁB IDEGENFORGALMA az utóbbi évtizedben tovább erő­södött Az országnak ez a része nem tartozik ugyan a kiemelt idegenforgalmi terü­letek közé, de természeti, kul­turális értékei figyelmet ér­demelnek. A megye idegen- forgalmi lehetőségeinek hasz­nosítása, a fogadóképesség javítása azonban tudatos munkát erőfeszítéseket igé­nyel. A feltételek az elmúlt év­tizedben fokozatosan javul­tak. A megyei rendezvények — például a nyírbátori ze­nei napok — növekvő hír­névre tettek szert. Kialakult az utazási irodák hálózata. Javultak az ellátás feltételei, kulturáltabb lett a környe­zet, különösen Sóstón. A Ti- sza-parti kirándulóhelyeken a lehetőségek azonban még messze nincsenek kihasznál­va. Javult idegenforgalmi propagandánk, egyre többen szervezetten jutnak el a me­gye irodalmi, történelmi em­lékhelyeire. Az utóbbi évtizedben a szálláskapacitás jelentősen fejlődött. Ez év nyarán közel három és fél ezer vendéget lehetett egyszerre a megyé­ben elszállásolni, ami több, mint kétszerese a tíz évvel korábbinak. A férőhelyek na­gyobb része idényszerűen működik, mindössze nyolc­száz fő a szállodák kapacitá­sa, ennél alig több a szerve­zett — utazási irodákon ke­resztül igénybe vehető —íi- zetővendéglátó-férőhely. Kö­zel ezren lakhatnak egyszer­re a kempingekben, a többi hely fogadókban, nyaralók­ban, turistaszállásokon talál­ható. Különösen a szállodai férőhely bizonyul kevésnek. Üj szálloda 1977 óta nem épült a megyében, A régiek (Krúdy, Korona) rekonstruk­ciójával viszont a színvonal sokat javult. A Hotel Sza­bolcs jelenleg folyó felújítá­sa során nőni fog a komfor­tosabb szobák aránya. Bőví­tette a választékot a KEMÉV Szálloda és Munkásellátó Leányvállalat, amikor mun­kásszállóit, illetve üdülőjét Nyíregyházán szállodává, Zá­honyban fogadóvá alakította és ezzel bekapcsolta a keres­kedelmi szálláshelyek közé. A többi szálláshelytípusnál is jelentős bővülés követke­zett be. Sóstón a már meg­lévő Igrice nyaralófalu, Fenyves kemping és turista- szálló után átadták az Igrice motelt és az Igrice kempin­get. Szatmárcsekén turistaszál­ló és fogadó, Rakamazon és a dombrádi Tisza-parton szintén fogadó, Vásárosna- ményban kemping is bizto­sítja a térségbe érkezők el- ( szállásolását. Tiszavasvári- ban a fogadó a felújítás után szállodai besorolást kapott. A városokban Kisvárda és Nyírbátor kivételével szállo­da található. Kisvárdán nya­ralóházakkal, fogadóval va­lamennyire megoldott az el­látás, de a Nyírbátorba ér­kezők legfeljebb fizetőven­déglátást vehetnek igénybe. A KEDVEZŐBB FELTÉ­TELEK, a megyénk iránti érdeklődés fokozódása magá­val hozta a vendégforgalom emelkedését is. A szállást is igénybe vevő vendégforgalom jelentősen nőtt, évente már mintegy 90 ezren szállnak meg a megyében. A belföldi vendégforgalom valamelyest mérséklődött, ami elsősorban az ezen a területen is érvé­nyesülő utazási, szállás- és étkezési árak növekedésével hozható összefüggésbe. A csökkenés különösen a szál­lodáknál jelentős. A külföldi vendégék száma ugyanakkor évről évre több lett, 10 év­vel ezelőtt minden hetedik, ma már minden harmadik megszállt vendég külföldi. A vendégek többsége szocialis­ta országból érkezik, de több ezer a nem szocialista ven­dégek száma is. Az év első nyolc hónapjá­ban 12 százalékkal több ven­dég érkezett a megyébe, mint egy évvel korábban, és a nyári hónapok súlya is to­vább növekedett. Június, jú­lius, augusztus hónapokban az előző évinél mintegy ötö­dével többen (több mint negyvenezren) szálltak meg itt. A külföldi vendégek szá­ma mintegy húszezer Volt, ami több mint másfélszerese a tavalyinak. Elsősorban a szállodákban megszálltak vol­tak többen, így az ottani szo­bák kihasználtsága jelentősen nőtt. Ebben főként a Szovjet­unióból csoportosan érkező több mint ötezer vendég ját­szott szerepet, hiszen számuk sokszorosa a korábbiaknak. Legtöbben viszont Lengyel- országból érkeztek, de Cseh­szlovákiából és NDK-ból is többen jöttek, mint egy év­vel korábban. A szálláshe­lyeken eltöltött éjszakák szá­ma kevésbé nőtt, mint a ven­dégeké, ami arra utal, hogy egy-egy vendég kevesebb időt tölt megyénkben, mint ko­rábban. A MEGNÖVEKEDETT ÉR­DEKLŐDÉS lemérhető a megye határátkelőhelyeinek forgalmán is. A két átkelé­si pont az év első nyolc hó­napjában 1,4 milliós <az elő­ző évinél 24 százalékkal ma­gasabb) személyforgalmat bo­nyolított le, több mint hat­tizedét a nyári hónapokban. Csengersimánál a magyar, Záhonynál a külföldi utas­forgalom a magasabb. A nyár folyamán a román határon 17 ezer külföldi lépett be, ugyanakkor 177 ezer magyar lépett ki az országból. Zá­honynál ez a két nyári érték 211, illetve 35 ezer. A haitár menti áruforgalom keretében mintegy 52 ezer fő mozgott. Többségük Csengersimánál külföldiekből adódott, Áger- dőmajomél kisebb volt a forgalom. A megye természeti, kultu­rális adottságai lehetővé te­szik, hogy még jobban be­kapcsolódjon az ország ide­genforgalmába. Ehhez azon­ban az idegenforgalmi táj­egységek (Felső-Tisza-vidék, Nyírség), a legjobb adottsá­gú kistelepülések (Csaroda, Szabolcs, Tiszacsécse, Tiva­dar, Tákos) vonzásának erő­sítése, az idegenforgalmi infrastruktúra további fej­lesztése szükséges. Még von­zóbb programokkal, a falusi turizmus szervezésével ez a vidék a pihenni vágyó em­berek kedvelt tartózkodási helyévé válhat. Barabás Ivánné, KSH megyei igazgatósága Közel egy éve, hogy megkezdték a termelést a Nyíregyházi Konzervgyár vajai dobozüzemében. Azóta a gyár export­termékeinek egy részét már a saját készítésű fémdobozokban szállítják. Képünk a vajai korszerű dobozgyártó üzem­ben készült (Elek Emil felvétele) Egy fiatal község felzárkózása Tanyaközpontból kertváros Milyen érzés a megyeszékhely vonzásában — és taszítá­sában — élni Nyírteleken, amely harminc-egynéhány év­vel ezelőtt még tanyaközpont volt. 1952 óta község, azóta van tanácsa, önálló közigazgatása, amely hétezer lakóról köteles gondoskodni — a születéstől a halálig. S 1965-re a tanyaközpont megőrizte ugyan korábbi arculatát, hiszen minden harmadik lakos külterületen, tanyán él — Görög­szállás, Gyulatanya, Varjúlapos, Felsősóskút, Jakus-bo- kor és a többi —, de már jócskán bontakozik a fiatal köz­ség új arculata is. Kertváros jelleget ölt Nyírtelek, ahol egyre több villaszerű lakás épül — már vezetékes gáz is van a köz­ség egy részében. Üj vonás, hogy a megyeszékhelyről is többen itt kezdenek építkez­ni, ideköltöznek a zsúfolt Nyíregyházáról. Számadás — A most épülő negyven lakásból az Asztalos János lakótelepen húszat nyíregy­háziak építenek — mondja a falugyűlés után a köz­ségi tanács elnöke, Magyar László, aki Majoros József népfronttitkárral együtt nyílt, egyértelmű beszámolót adott hétfőn a község lakói­nak az elért eredményekről, gondokról és az egyelőre pénzhiányban megoldhatat­lan tennivalókról. A falugyűlés alaphangját a józan számvetés, az egyenes párbeszéd, az saját erőből való előbbrejutás öröme és gondja adta meg. Öröme, mert ha többet vállalnak sa­ját erőből, hamarabb épül­nek meg a közösen óhajtott létesítmények és ez minden­kinek jó. Gond. mert a pénz mindenkinek érzékeny pont­ja, s van épp elég kiadás minden családnak. Ezért is mondták többen a vitában, hogy adnának ők a „tefára”, de maguknak is kevés pénz­ből kell megélni... Két motívum uralta tu­lajdonképpen a falugyűlés hangulatát, logikáját. Az egyik a későn indult korban fiatal község rövid múltjából ere­dő hátrányok, hisz az idő­sebb községek — Rakamazt emlegették, amelyet persze nem lehet Nyírtelekhez ha­sonlítani sok minden miatt — az évtizedek alatt szinte minden fontos létesítményt megkaptak, vagy maguk megépítettek. Nyírtelek a rövid 33 éves léte alatt jórészt maga teremtette meg — természetesen támogatás­sal — a legfontosabb köz- intézményeket. II gyógyszertárért Az utóbbi öt évben iskola — 8 tantermes —, óvoda, víz­mű, vezetékes gáz, három játszótér épült, hogy csak a nagyját említsük. De a leg- szorítóbb gondra most igye­keznek orvosságot találni, ez mellett nem lehet játszani! Nem látszanak a bábuk! Fél óra leforgása alatt két partit nyertem. Az első­ben már a tizedik lépésben mattot adtam, a második­ja muldozom. milyen em­/l bér ez a Marinkova, a kolléganőm! Tegnap meghívott hozzájuk, játsza­nánk néhány parti sakkot, mivel az a hír járja az osz­tályunkon, hogy eme nemes játék koronázatlan királya vagyok... Először vissza­utasítottam: — Marinkova, egy kicsit kellemetlen ... Mit gondol majd a férjed?... indokol­tam elutasításomat. — Ó, nem kell nyugtalan­kodni! Két hétre elutazott ban pedig egy futóm maradt kiküldetésbe — világította csikó ellenében, de az én meg a kérdést a kolléganőm, tisztem volt előnyben, így Üsse kő ilventormán be- c3_r“ Opfern a királlyal, , ,} ^ , , majd a harmincnyolcadik leegyeztem. Ha azonban tud- lépésben megnyeTtema játsz­tam volna, hogy kitesz ma- mát Igaz, ha korábban d6- gaert, el sem megyek Úgy d b5_öt húzok a hu_ meg volt rakva az asztal en- szdrra, már a harmincket_ ni- es innivalóval hogy az tedifc lépésben mattot adok. ember azt gondolna szüle- Marinkova ismét tesnapot akarunk tartam. ” , , . gyújtotta a gyertyát, eloltot­Nem is tudtuk hova tenni a z„ . ,. , 7 .in .7 ta a lámpát, es vodkával ki­sakktablat... n(dt Sztolicsnaja, Pliszka, ku- — Nagyon köszönöm, Ma- bai rum, házi pálinka! rinkova, de már megyek. Fi­— Ej-ej. Marinkova, ha gyelj csak ide: a b5 előtt c6- sakkozom. semmi alkohol! Es ot kellett volna húzni a hu­légy szíves, gyújtsd fel a szárral, te meg a4-re tetted a lámpát, egy szál gyertya királyt. ha azonban f5-öt hú­zol a csikóval, nekem g2-re kellett volna lépnem a fu­tóval, és nem tudok emiatt mattot adni a királyindiai védelemnek ... Majd otthon ismét lejátszom a partit. — Nem mész sehová! Még olyan korán van! — csodál­kozott Marinkova. — Idő­zavarba kerülök miattad .,. — Már fél tizenegy! Még- hogy nincs késő! Tudod, hogy Karpov mindig tíz óra­kor fekszik le? ... Ne félj, holnap majd megmutatom neked a hivatalban a szicí­liai védelmet, és meg fogod látni, ha f5-re lépsz a futó­val, az első játszmát sem veszted el! Érthetetlen! Marinkova másnap úgy tesz, mintha nem is ismerne! Minha nem is sokkoztunk volna együtt tegnap!... Milyen különös! Hallottam, amint elhívta hoz­zájuk Sztojcsevet egy partira. Pedig az nem is ismeri a figurákat... Mégis bele­egyezett, hogy elmegy. Furcsa ember ez a Ma­rinkova! Adamecz Kálmán fordítása pedig a hiányzó gyógyszer- tár ügye. Tegyük hozzá a tárgyilagosság kedvéért, hogy ez állami feladat, amelyről központilag kell gondoskodni egy ilyen népes községben. Ám, jól tudjuk, az államkasszából — különösen ezekben az években — nem jut mindenre, amire szeret­nénk. Ezért a következő évek egyik nagy céljaként jelöl­ték meg a falugyűlésen, hogy megépítik a gyógyszertárat. Ehhez azonban a tanács pén­ze nem elegendő, kérik a lakossági hozzájárulást. a területfejlesztési alap meg­szavazását is. A falugyűlésen e kérdésben megoszlottak a vélemények, de a tanács ve­zetőinek tájékoztatása sze­rint a nyilatkozatokat igen­lően a többség aláírta. Re­mény van rá, hogy ezután nem kell a megyeszékhelyre utazni gyógyszerért. Igaz, ehhez idő kell, amíg az épü­let majd elkészül... A következő ötéves idő­szakban csak a már meglé­vő közintézmények fenn­tartására 145 millió forintot kell költeni a tanácsnak. A megyei tanács által nyújtott — lakosonkénti 600 forin­tos „fejkvóta” — támogatás összege 20,1 millió forint, amivel a község rendelke­zik. Ehhez kellene a nagy vitát kiváltó területfejlesz­tési hozzájárulás. Együttműködéssel A későn indult, gyorsan ha­ladni akaró község másik sajátossága, amely a falugyű­lés hangulatát adta; a megyeszékhely közelsége, amely egyszerre kedvező és olykor kedvezőtlen. Sokan járnak a nyíregyházi üze­mekbe, különféle munkahe­lyekre, de jó lenne tovább csökkenteni az ingázást. A Bi- ogal helyi telepe, a tangazda­ság gyulatanyai varrodája és más helyi munkalehető­ségek az utóbbi években to­vább bővítették a munkale­hetőségeket. Viszont, ha ko­molyan vesszük, márpedig csak így lehet venni, hogy Nyírtelek a megyeszékhely egyik jelentős kertvárosává kezd alakulni, tehermente­síti a Nyíregyházára váló be­áramlást, ilyen szerepkörében még több figyelmet érde­mel a nagyobb testvér, Nyír­egyháza részéről. Nem úgy, hogy pénzt ad a sajátjából, hiszen ezzel a megyeszékhely se áll túl jól, 'hanem számos intézkedés — munkahelybő­vítés, bolthálózat-fejlesztés, közlekedés, közös kommuná­lis létesítmények stb. — meghozatalánál számolnak a hétezer lelkes Nyírtelekkel is... Páll Géza Gépudvar I tt is, ott is a főutak mentén építették fel a tsz-ek a ma­jorokat. Mellettük a gép­udvarokat, s az előttük autóval elsuhanok már messziről megállapíthat­ják a szövetkezet vagyoni helyzetét. Ebben a gazda­ságban jól gazdálkodnak, mert telik nekik Claas- Dominátor kombájnra, John-Deere, meg Fiat traktorra. Abban a közös­ben már gyengébb az eredmény, ott még az ütött-kopott kistraktoro- kat is felújítják. A roha­nó szemlélőben ez vetődik fel, s meg az, ahol adnak magukra, ott rendezik a gépudvart is. Egy helyen állnak az erőgépek, külön a munkagépek, s az egyik sarokban még a régi, használaton kívüli gépek­nek is jut hely. Éppen ez utóbbi kész­tetett írásra. Mert jócs­kán látni még a tsz-ek- ben tíz-, húszéves vagy ennél is idősebb gépet is, amint az enyészet mar- dossa az alkatrészeit. Holott hasznossá, munka­végzésre alkalmassá le­hetne varázsolni ezeket. Erre egy, nem is olyan régi jogszabály lehetősé­get biztosít. Mert kezdet­ben — öt évvel ezelőtt — volt egy rendelet, misze­rint magánszemélyek is tarthatnak üzemben trak­torokat és tehergépkocsi­kat. Majd módosították a rendeletet és engedélyez­ték a nagyobb teljesítmé­nyű erőgépek üzemelte­tését. Az év közepén ki­adott újabb — a közleke­dési és mezőgazdasági mi­nisztériumi — közlemény szerint mód van egyes, huszonöt kilométernél na­gyobb sebességre nem ké­pes, vontatóként vizsgáz­tatott traktorok lassú jár­művé való átminősítésére. Ez azt jelenti, hogy olyan kisebb erőgépeket, mint az MTZ—5, —50, —52, az ,UTOS—45, az U—445, vagy a még né­hány helyen fellelhető UE—25—50 típusokat — ha kiselejtezik — a kis­termelők megvásárolhat­ják és lassú járművé át­minősítve üzemben tart­hatják. E lőrelépést jelenthet ez a kistermelés­ben. Jócskán van­nak még ilyen gépek a termelőszövetkezetekben, sokszor nem tudnak ve­lük mit kezdeni, esetleg hulladékként értékesítik a MÉH-nek. Viszont ha el­adják, mindenki jobban jár. Mert gazdaságosan dolgozhatnak ezek, segít­ve a háztáji megművelé­sét. S az sem utolsó szem­pont, hogy olcsóbban megvásárolhatók, mint az újak. Így talán másodvi­rágzásukat élhetik az év­tizedes traktorok is. (s. b.) ______________________^

Next

/
Oldalképek
Tartalom