Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 12. /álaszol a mátészalkai tanácselnök A Nyírbélteki ÁFÉSZ encsencsi ABC-boltjában havi átlagban 490—500 ezer forint értékű áru talál gazdára. A hat éve megnyílt üzlet jelentős mértékben járul hozzá a környező lakosság élelmiszer- és háztartási cikkekkel történő ellátásához, (cs.) Nő a gyermekkori mérgezések száma Veszély a lakásbai Aggasztóan megszaporodtak a gyermekkori mérgezések — ez derül ki a védőnői főiskolára benyújtott, egyik nyíregyházi szakdolgozat anyagából. Dr. Szombathy Gábor főorvos, a megyei kórház gyermekosztályának vezetője megerősíti a két évvel ezelőtt lezárt vizsgálódásokat: évente egyre több kisgyermeket kezelnek az osztályon mérgezés miatt. Egy kávéskanál terpentin... Nincs olyan év, hogy legalább nyolcvan gyermek ne szenvedne könnyebb-súlyo- sabb lelki és testi sérülést a számukra mérgező anyagok miatt. — Nem is gondolnánk, hogy már a csecsemők, a pár napostól az egyéves korig terjedő időszakban is ezernyi veszélynek vannak kitéve. Csaknem minden mérgezéssel felvett gyermek közül a negyedik ehhez a korosztályhoz tartozik — hallottuk az osztályvezető főorvostól. — Az ő esetükben kizárólag a szülők felelősségét, pontosabban felelőtlenségét tudjuk megállapítani. Rossz rágondolni, hogy az anya eltéveszti a gyógyszert és helyette véletlenül benzint, hígitót, terpentint vagy olajat ad a gyereknek. A legtöbb baleset az 1—3 éves korosztályt fenyegeti. A statisztika szerint öt év adatait számítva az összes gyermekkori mérgezés 34 százaléka az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek körében fordult elő. — A világ megismerése ebben az időszakban kezdődik. A gyermek válogatás nélkül mindent a szájába vesz, megízlel, még ha kifejezetten keserű vagy savanyú is ez. Ahhoz már elég ügyes, hogy a keze ügyébe kerülő hypós dobozt kibontsa, de veszélyérzete még egyáltalán nincs, ami megóvhatná őt a környezet káros hatásaitól. Megtörtént, hogy egy kisgyerek megette a szobanövényt, a diffenbachiát, amely olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek pillanatok alatt csalánkiütéseket okoznak a bőrfelületen és csak gyors beavatkozás mentheti meg a sérült gyermek életét. Konfliktus a környezettel Az óvodás korú gyermekek már sokkal óvatosabbak a vegyi anyagokkal. Köztük 22 százalék a mérgezés aránya, a legkevesebb a 6—10 évesek közt fordul elő (7 százalék). A serdülőkor már újabb veszélyforrást hordoz magában. A véletlen balesetek mellett a tudatos mérgezésnek is szemtanúi az orvosok, szülők, pedagógusok. Kutatják az okot a szakemberek: miként jut el odáig egy 13—14 éves már nem gyermek, még nem felnőtt, hogy megpróbáljon önkezével véget vetni életének. — Kikérdezzük a gyereket a válságos idő után — amikor az életveszély elmúltával talán megbánja, amit tett — hogy miért kerülhetett sor ilyesmire? — mondja dr. Szombathy Gábor. — Nagyon eltérő válaszaik abban megegyeznek: kilátástalan konfliktusnak érzik a helyzetüket, amelyet a felnőtt segítségével sem tudnak megoldani. Szinte kizárólag a lányok követnek el valami butaságot. Elég hozzá a rossz szereplés a számukra a társadalmat jelentő iskolában, vagy összevesznek a tanárral. Elég gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekkel szemben túlzott követelményeket támaszt a család, nem tud a szülő belenyugodni, ha az orvosi pá-lya helyett mondjuk az asztalosmesterséget szeretné a fiú. A lányok sokszor panaszkodnak: a szülők előtt tabu a szex és nem értik meg otthon. Elfogadni a társadalmi normákat A gyermek mérgezését előidéző anyagok közt toronymagasan vezet a gyógyszer, a második a már háttérbe szoruló víZnitrátfertőzés. Ezt követi az alkohol. Az egyéb vegyi anyagok, háztartási szerek is sok balesetet okoznak. A gyermek megissza az ecetet, a dauervizet, a benzint, Hypót, hígitót, megeszi a tyukszemirtót, a patkánymérget, leönti magát permetezőszerrel. — A feladat azonban korántsem tűzoltómunka kellene hogy legyen — összegzi az osztályvezető. — El kellene érnünk, hogy a gyermek harmonikus személyiséggé fejlődjék, hogy ne legyen megoldás számára az ital, a gyógyszer vagy a kábítózás. Kisgyermekkortól kell úgy nevelnünk, hogy először elzárjuk a veszélyes anyagokat, később a tudatos cselekvésre apellálunk, majd a felnőtt kor küszöbére érve a társadalmi normák elismerését és nem megha- sonlást érjünk el a gyermekeknél. Tóth Kornélia Közmű, erdő, iskola Magyaros vendégszeretet? r" dőlési cseremegállapodást kötött a KIOSZ megyei tJ szervezete a nagy hírű krakkói kisiparos kamarával. Szabolcsi kisiparosok üdültek az idén nyáron Lengyelországban (teljes megelégedéssel, kitűnő ellátásban, lengyeles vendégszeretettel körülvéve tértek haza mind a nyolcán). A hozzánk érkező lengyel vendégek úgyszólván minden turnusban felháborodottan térnek vissza Krakkóba. Történt ugyanis, hogy a szabolcsi kisiparosok szervezete üdültetési megállapodást kötött a Nyírtouristtal lengyel vendégeik tökéletes ellátására. Az idegenforgalmi iroda pedig a KE- MÉV sóstói szálló-üdülőjében „intézte el” a KIOSZ vendégeinek üdültetését. Szeptember 10-én a krakkói kisiparosok két turnusával sikerült találkozni, s a reggelinél a vendégek jogos panaszának áradatát hallhattuk: „A szerződésben ígért strandbelépőket egyik turnus sem kapta meg . . . Érkezésük alkalmával a sóstói és a városban levő KEMÉV-szálló kö- zött küldözgették az új vendégeket. mert senki sem tudott érkezésükről. Teázó nép a lengyel, épp úgy, mint az angol vagy az orosz. Elvárható szakmai minimum ma egy idegenforgalmat is bonyolító — még üzemi szálló — személyzetétől, hogy az étrendben legalább ilyen szinten „kedveskedjenek” a vendégnek: minden étkezéshez tegyenek olcsó teát az asztalra . . . Éjszaka nem lehet pihenni, mert a személyzet vagy más vendégek pillanatonként csapkodják a bejárati vasajtót, s az üdülők- ben szokásos este 22 órai csendet sem biztosítja a portánál teljes hangerőre kapcsolt zenére szórakozó társaság . . A panaszok sora ennél hosszabb! Ha már a magyaros vendégszeretet jó hírével nem törődő Nyírtourist—KEMÉV kapcsolat kudarcot is vall, legalább azt szívleljék meg a vendégek csalódásáért felelős emberek, hogy az üdültetés lebonyolításáért valahol valaki pénzt is vett fel, s a szerződés — tisztességes szerződő feleknél — kötelez. Szilágyi Szabolcs Lapunk hétfői számában Kövendy Lajos, a Mátészalkai Városi Tanács elnöke válaszolt az olvasók kérdéseire. Az összeállításból akkor — hely hiányában — több kérdés és válasz kimaradt, most ezekből közlünk válogatást. Hogyan kívánják hasznosítani a Felszabadulási lakótelep mellett lévő parkerdőt? — kérdezte dr. Ungvári Zsigmond Mátészalka, Petőfi utca 11. szám alatti lakos. — A parkerdő fa- és cserjeállománya. ma már annyira megerősödött, hogy a terület közösségi használata megkezdődhet. Terveink szerint a területen sátorozótábort, lovaspályát, és majális tereket, pihenő- és szalonnasütő helyeket kívánunk kialakítani. A munkálatok még ebben az évben megkezdődnek. A parkerdő kialakítása több éves program. Számolunk a lakosság társadalmi munkájával is. Az Északi lakótelepen lakók hogyan csatlakozhatnak rá a szennyvíz gerincvezetékre? — kérdezi Sziráthy Tibor Kertész utcai lakos. — A lakótelep közintézményi és korszerű csoportos lakásépítési területeihez a szennyvízhálózatot úgy építettük ki, hogy arra a szomszédos családi házas lakótelepek is rácsatlakozhassanak. A családi házas területek egy részére a szennyvízhálózat kiviteli terve is elkészült. Az érintett családok társulási formában megépíthetik ingatlanaik előtt a hiányzó csatornarészeket. Lesz-e Mátészalkán állandó jelleggel működő bizományi felvevő? — kérdezi Gaál Imre Váci Mihály utca 2., és Tóth Judit Öpályi, Bajcsy-Zsilinszky Endre 34. sz. alatti lakos. — Jelenleg a városban a lakosság felesleges, már nem használt ruházati, műszaki áruinak felvásárlása a BÁV és a Debreceni Minőségi Szabó Ktsz útján alkalmanként van megoldva. A város dinamikus fejlődése, a vonzáskörzet lakosságának jogos igénye egy állandó jelleggel működő bizományi felvásárló és árusító üzlet létesítését kívánja. Időt nem tudunk mondani. A megoldáson tárgyalásokat folytatunk. A 44-es számú fő közlekedési út és Bajcsy-Zs. Endre utca kereszteződésében, ahol már számos baleset történt, várható-e forgalmi lámpa felszerelése? — kérdezi több gépkocsivezető és kisgyermekes szülő. — Előttünk is ismeretes, hogy a városközpontban csúcsforgalmi időben a közlekedés tarthatatlan helyzer A tárgyalóteremből Seprűnyél és nyárfa karé Nem mindennapi hajcihő lehetett Gávavencsellőn a Bessenyei utcában október nyolcadikén. Az ötvenéves Hegedűs Káltmánné, s társa, a huszonhét esztendős Csorba Sándorné (hivatalosan bejelentett lakásuk szerint mindketten szerencsi lakosok), régi ismerősükre, pontosabban régi haragosukra támadtak. V. K.-né biciklin ment, amikor a két nő rátámadt — seprűnyéllel és nyárfa karóval álltak neki. A karját és a fejét érték ütések, olyan nagyok, hogy repesz- tett sérülés és agyrázkódás miatt kellett kezelni. A két asszonynak azonban nem ez volt első közös akciója, egy héttel a seprűnyeles verekedés előtt B. A.-néba kötöttek bele minden ok nélkül, mindenfélének lehordták, megfenyegették: „meg- döglesz a fiaiddal együtt!”, aztán köveket, fél téglákat hajigáltak az udvarára. B.- né bemenekült a lakásba, de a felcukkolódott asszonyok nem tértek észre, az ajtaját dobálták tovább. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsa vonta felelősségre Hegedűs Kálmánnét és Csorba Sándornét. Súlyos testi sértés és garázdaság miatt kelleti felelniük. Hegedűsné büntetése tíz hónap szabadság- vesztés három év próbaidőre felfüggesztve, valamint kétezer forint pénz mellékbüntetés, Csorbáné pedig szintén tíz hónap, de csak két esztendőre felfüggesztve. A bíróság ítélete jogerős. teket teremt. A gyalogos- és gépjárműforgalom morálja ezt a helyzetet esetenként még súlyosbítja is. Idén több esetben végeztünk forgalom- számlálásokat. Ezeket most értékeljük. A forgalomirányító berendezés építési költsége viszont jelentős. A kivitelezéshez pénzügyi fedezettel nem is rendelkezünk. A városközpont jelenlegi forgalmi helyzetét megnyugtató módon a déli alternatív út és a József Attila köz helyén tervezett út kiépítésével tudjuk megoldani. Forgalmi lámpát most nem tervezhetünk, de az utak megépüléséig is a szakemberek keresik a forgalmi helyzet javításának lehetőségét. Milyen területeken vár társadalmi munkát a lakosságtól a városi tanács? — kérdezi Pankotai Gáborné mátészalkai lakos. — Elsősorban az eddig kialakult társadalmi munka- kapcsolatok terén a gyermekintézmények karbantartásánál, felújításánál, parkok, közterületek gondozásánál, lakóterületek fásításánál számítunk jelentős méretű társadalmi munkaakciókra. Egy-egy nagyobb feladat megoldásához is kérjük természetesen a lakosság segítségét. Ilyen például a szabadidőpark. Általános iskolásoknak szerveznek-e valahol matematika tagozatos osztályokat? — kér- dezi Nagy Bálint, Szabó Péter és Tóth Imréné mátészalkai lakosok. — Igen. A 3-as iskolában már működik ilyen tagozat, a tehetséges gyerekek, bárhol laknak a városban, járhatnak oda. Az épülő gimnáziumi sportcsarnok, illetve tornacsarnok milyen lehetőséget kínál a városi sport fellendítéséhez? — kérdezi Balogh András, Szö- lőskert utca 4. szám alatti lakos. — Természetesen a torna- csarnok elsődlegesen a gimnáziumnak szolgál, de a test- nevelési órákon kívül vagy hétvégeken igénybe vehető lesz a verseny- és a tömegsport segítésére is. Csökken-e az általános iskolák zsúfoltsága? — kérdezi Csorvási Gábor Mátészalka, Szamuely tér 11. szám alatti lakos. — Reméljük, rövidesen kedvező eredményekről számolhatunk be. Tárgyalások folynak a BFK munkásszállójának átvételéről és ideiglenes iskola célra való hasznosításáról. Az idén elkezdődik a 6-os számú iskola kivitelezése. A VII. ötéves terv második felében a Zalka Máté iskola bővítését szeretnék elkezdeni. Ügy gondolom, hogy ezeknek a terveknek a megvalósítása után kedvezőbb helyzetben leszünk, bár örömmel teszem hozzá, hogy Mátészalkán még mindig nagyon sok a gyerek. Bartha Gábor HÍRÜIIK EGY JÉLES HELYI SZEMÉLYISÉG A Magyar Nemzet augusztus 5-i számálban a Honunk a hazában című rovat Nyírbátorral és a Báthoryaikkal foglalkozik. Az érdekes helytörténeti cikkek mellett adatokat közöl egy alig ismert helyi személyiségről. Keóky István Nyírbogátom született 1885-ben, éppen száz esztendeje. A Tanáosköztársaiság idején Nyírbátorban közigazgatási tisztviselő volt, és így később, a fehérterror évedben osak szabán pályáin működhetett. Nyíregyházán ügyvédfcedett, és közben verseket, novellákat írt, amelyek a „Nyírvidék ”-ben, a „Bessenyei Almanaoh’’-ban, valamint a „Szabolcsa Antológiá”- ban jelentek meg. Valójában egyedül írta és szerkesztette „Rézkígyó” című humoros lapját a harmincas évek derekán. Később Budapesten, a Magyar Nemzetnél dolgozott, számos szociográfiai cikke, elbeszélés-e jelent meg és irodalmi riportjai is helyt kaptak a lap hasábjain, amelyeket az újság 1938—44 közötti repertóriumában is emlékezettel , irodalmi értékűként emeltek ki. 1359-ben hunyt él. nad a büzatablan A Népszava augusztus 15-i lapszámában az elmúlt hónapok természeti csapásáról kapunk velős információt. Mészáros Gábor, a nagyecsedi Rákóczi Tsz elnöke eddig két belvizes évet ért meg a vezetői székben, s mindegyik alaposan kikészítette. Nincs szomorúbb látvány, mint amikor a búzatábláin nádat lenget a szél. Nálunk a belvíz- és a fagykár összesen 52 milliós veszteséget okozott — mondja az elnök. A szövetkezet fennállásának nega- tív rekordja közé tartozik, hogy a tavalyi 4,5 tonna búza helyett az idén 1,5 tonnát takaríthattunk be: A kukoricánál ennél is rösz- szabb a Helyzet: 1,2 tonnát várunk . . . Mintegy 2500 tonna tengerit -kell vennünk azért, hogy a tsz-tagok háztáji juttatását kioszthassuk. Mindez 10 millió forintba kerül, föltéve, ha nem verik föl az árakat. Ha sok az eső, tehetetlenek vagyunk — mondja Mészáros Gábor. — Hiába tartjuk rendben a 86 kilomé- tér hosszúságú üzemi csatornánkat. ha a főművekibőq visszafolyik a víz. Hiányzik a főmű- vekhez csatlakozó csatornák karbantartása, tisztítása, s több új szivattyútelep is kellene. Ebben a térségben 1960-ban kezdődött el a melioráció, a vízremde- zést és a táblásítást elvégezték, a kémiai és fizikai talajjavítást viszont már csak részben. Mi gyorsított eljárást szeretnénk helyzetűink rendezésére, és azt, hogy az elemek Legalább tíz évig hagyják békén a vidékünket. AZ ERŐSEBB SEGÍTI A GYENGÉBBET A Szabad Föld szeptember 7-i számából megtudhatjuk, hogy az erősebb segítse a gyengébbet mozgalom keretében a jóval jobb minőségű termőfölddel rendelkező nyírbátori Oj Barázda Tsz segíti a gyengébb term-ő- földü nyírcsászári tJj Élet Tsz-t. A nyírcsászáriak a nyírbátoriakból -átvették mindazokat a módszereket, amelyek adottsága- iknaik megfeleltek. Nyírcsászáriban' megosontosodott szokások, elavult nézetek gyökereit szaggatták ki melegágyukból. Mitől nőtt meg a szorgalom a téesz- ben? Attól, hogy a személyi jövedelem nagyrészt az eredményes munkáihoz kötődik. A juhtenyésztés például korábban veszteséges volt, most nyereséges. A juhász az árbevétel tíz százalékát kapja, tehát nagyon igyekszik. Megelevenedtek az elöregedett gépek az úgynevezett átalánydíjas rendszerben. Pályázatot hirdettek: ki mennyi átalánydíj befizetését vállalja. Egy MTZ—50-ee, kilencéves erőgép például havi ez emyolc százötven forintért „keilt” el. Legnagyobb változások a termelési szerkezetben történtek. A hektáronként három-mégy tonnát adó kukorica helyett meghonosodott náluk a csillagfürt, a lófoato. „Földosztás” is történt a téestfben. A két-három hektáros szórványföldeket, a magánterületek közé beékelődött kis területeket bérbe adták. Így a korábban veszteséges ^nagyüzemi gazdálkodás” nyereségessé vált. Mit kapnak a patronálók? A megyei tanács köiltségvetéséíből talán majd lesz egy kis prémium az év végén. Az ács. (Jávor László felvétele)
