Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 10. Nyírbátor: sorházak a Fáy utcában, (cs.) Nem zsákutca Boldogulni — kisegítő iskola után Szabolcs-Szatmár megyében évente közel 160 gyerek végzi el a kisegítő iskolát, melynek nyolc osztályát a ren­deletek hat általános iskolai osztálynak fogadják el. Mivel ezzel nagyon kevés munkakör tölthető be, ezért a nyíregy­házi kisegítő iskola nevelőtestülete azon igyekezett, hogy a kisegítő iskolát befejező gyerekek végezzék el a dolgozók ál­talános iskolájának hetedik, nyolcadik osztályát, közben különböző vállalatoknál, szövetkezeteknél és kisiparosoknál dolgozzanak. A dolgozók általános isko­lájának elvégzése után, a gyerekeket a munkáltatók többsége betanított munkás­ként alkalmazza. JÖ PARTNEREK — Iskolánknak nagyon jó partnere a Nyíregyházi Épí­tőipari Szövetkezet, a Sza­bolcs Cipőgyár, a Vörös Ok­tóber Féríiruhagyár, a Sütő­ipari Vállalat, a bútoripari szövetkezet, az a Ima tároló ládaüzeme, illetve több kis­iparos, — mondja Tárnái Ottó igazgató. A kisegítő iskolát végzet­tek munkájáról, helytállásá­ról a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetben érdeklődtünk. — Az iskola képviselője körülbelül négy éve keresett meg bennünket, hogy a kise­gítő iskolát elvégző gyereke­ket tudnánk-e foglalkoztatni — közli Kára Zoltánná, a Nyíregyházi Építőipari Szö­vetkezet személyzeti és ok­tatási előadója. — Mi erre igent mondtunk, így már a kapcsolatfelvétel első évében 18 fiút foglalkoztattunk. — Hogyan állnak helyt? — Ezek a gyerekek szövet­kezetünk kőműveseinek, la­katosainak, asztalosainak jó segítői, szorgalmasan, becsü­letesen dolgoznak. Egy hétig tanulnak, egy hétig gyakorla­ton vannak. A gyerekek óra­bére azonos a hasonló mun­kakörben foglalkoztatott töb­bi dolgozóéval. MEGKÖNNYÍTIK BEILLESZKEDÉSÜKET Nyíregyházán kilenc éve működik a kisegítő tovább­képző tagozat. Az új oktatá­si törvényben. speciális szak­iskolaként szerepel, melyet az 1986/87-es tanévtől vezet­nek be. A kisegítő továbbképző is­kolatípus-hálózat ez év szep­temberétől az országban el­sőként nálunk, Szabolcs- Szatmárban épül ki — mond­ja Molnár Lajos, a tovább­képző tagozatok regionális szakfelügyelője. — Az új tí­pusú képzés Nyíregyházán és Nyírbátorban bentlakásos, Mátészalkán és Kisvárdán bejárásos formában indul meg. Ezzel a megyében va­lamennyi kisegítő iskolát- végzett fiatalt felkészítenek a munkára, megkönnyítik a társadalmi beilleszkedebüket, boldogulásukat. A fiatalok a továbbképző tagozatot elvégezve, betaní­tott munkás oklevelet sze­reznek, melynek birtokában a megfelelő szakmai gya­korlat megszerzése után kis­ipari működési engedélyt is kaphatnak. Két éve a tanulók nagy része a szakmunkásképző in­tézet nappali tagozatán foly-. tatja tanulmányait* Azok, akik nem a szakmunkáskép­zőben tanulnak, négy év gya­korlati idő után — az adott üzemben szervezett tanfo­lyam elvégzése révén szerez­hetnek szakmunkás-bizo­nyítványt. Akik nem tanul­nak tovább, segéd- illetve be­tanított munkások lesznek. ÖSZTÖNDÍJ, KEDVEZMÉNYEK — Lényeges dolog — foly­tatja Molnár Lajos —, hogy a tanulók a vállalatoknál, kisiparosoknál részmunka- időben és munkakönyvvel dolgoznak. Nagy előny az is: a szülők a gyerekük kétéves továbbképzésének (kereset­hez jutásának) idején is kap­nak családi pótlékot, a ta­nulók pedig az őket megil­lető kedvezményeket. Azok a gyerekek, akik kisiparos­nál helyezkednek el, várha­tóan négyszáz forint ösztön­Gyakorló művelődési ház Oroson A gyakorló iskolák mintá­jára — az országban elsőként — gyakorló művelődési ház kezdte meg munkáját a Nyíregyházához tartozó Oro­son a nyíregyházi Váci Mi­hály Megyei és Városi Műve­lődési Központ és a tanár­képző főiskola népművelési tanszékének együttműködé­sével. A 4-es busz végállo­másán lévő külterületi műve­lődési házat ezen a héten vette át a tanszék a fenntar­tó művelődési központtól, hogy a továbbiakban ők gon­doskodjanak a programokról. A leendő népművelők — a népművelési tanszék hallga­tói — szeptember 9-én már változatos műsorral várták az érdeklődőket. A városrész mintegy nyolcezer lakójának igyekeznek folyamatos sza­badidős programokat kidol­gozni, s valós körülmények között felkészülni a népmű­velői hivatásukra. díjban, a mesterük pedig há­romszáz forint tanulónevelé­si pótlékban részesül, plusz alkalmazotti adókedvezményt is kapnak. Az említett össze­geket, kedvezményt eddig a Kisiparosok Országos Szer­vezete a hiányszakmákban dolgozóknak adta, de a jö­vőben valamennyi szakmára, a kisegítő iskola utáni to­vábbképzésben résztvevő és a kisiparos mellett dolgozó tanulóra, illetve a mesterére is szeretné kiterjeszteni. Cselényi György Geszteréd Szépül az flranyszablya lakótelep Nem is olyan régen lege­lő volt azon a területen Geszteréd-Nyíritanyán, ahol napjainkban az Aranyszab- lya lakótelep házai sorakoz­nak. Történt pedig 1926-ban, hogy egy Balázs nevű disz­nópásztor gyermek valami csillogó tárgyat fedezett fel itt a homokbuckák között. A helybeliek büszkeségére, s a régészek örömére egy szép mívű aranyszablya ke­rült elő a földből sok más értékes aranyékszerrel együtt. A ritka lelet Budapestre ke­rült. De hogy emléke ne merüljön a feledés homályá­ba, ezért az aranyszablyáról nevezték el a falunak ezt a körzetét. A fiatalok letelepedésének segítésére 1983-ban 24 telket jelöltek ki ezen a területen. Tavaly az utolsó házhely is elkelt. Azóta javában tart az építkezés: több takaros épü­letbe pedig már be is köl­töztek a családok. Hogy ne­véhez méltó legyen a falu új lakótelepe — telkenként 5 ezer forintos lakossági hozzájárulással — augusz­tus második felében meg­kezdték a kövesút építését a Mátyás utcában, valamint a Lenin és az Árpád utca egy részén. A Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalat szeptember végére ígéri a másfél kilométer hosszú, pormentes út átadását. Tizenkettedik alkalommal Néptáncfesztivál Nagykállóban Megyénk művészeti éle­tének egyik jelentős ese­ményére készülődnek a rendezők és a vendéglátó nagykállóiak. Az Ipari Szö­vetkezetek Országos Taná­csa, a Népművelési Inté­zet, valamint az ipari, fo­gyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek megyei szö­vetségei a nagykáliói mű­velődési házban rendezik meg október 5-én és 6-án a tizenkettedik Kállai Ket­tős Néptáncfesztivált. A fesztivál célja gazdag folklórkincsünk gyűjtésének és feldolgozásának ösztönzé­se a jelesebb szövetkezeti és közös fenntartású táncegyüt­tesek találkozási és verseny­zési lehetőségeinek elősegíté­se és minősítése. A résztvevő együttesek az ország minden részéből je­lentkeztek. Itt lesz a Bocskai néptáncegyüttes Hajdúbö­szörményből, a Körös-menti táncegyüttes Gyomaendrőd- ről, a Kisbojtár táncegyüttes Miskolcról, a Hegyalja Népi Együttes Sátoraljaújhelyről, a Körös táncegyüttes Gyulá­ról, a Tápiómente táncegyüt­tes Nagykátáról, a Matyó néptáncegyüttes Mezőkö­vesdről, a Szövetkezeti tánc- együttes Soltról, a Tessedik táncegyüttes Szarvasról, a Piros Rózsa táncegyüttes Ka­locsáról, a Kapos táncegyüt­tes Dombóvárról, a Jászság népiegyüttes Jászberényből, valamint a nyíregyházi Nyírség néptáncegyüttes és a nagykáliói Kállai Kettős Népi Együttes. A hagyomá­nyokhoz híven ezúttal is ér­keznek a fesztiválra vendég­együttesek Csehszlovákiá­ból. Együttesenként félórás szerkesztett műsort mutat­nak be, melyben legalább egy tiszántúli koreográfia szerepel. Lesz táncos felvo­nulás, fellépnek a csoportok a környék falvaiban, majd a fesztivál a szokásos gálával zárul. A bemutatók színvo­nala szerint az együttesek értékes díjakat kapnak: oda­ítélnek nívódíjat, együttesi díjakat, együttes vezetői díja­kat, jutalmazzák a koreográ­fiát, zenekíséretet, a legszebb öltözetet és különdíjakat is átadnak. A rangos rendezvény ide­jére remélhetőleg magához tér és megerősödik az átme­netileg gyengélkedő Kállai 'Kettős Népi Együttes, s eh­hez mindenkitől megkapják a szükséges segítséget! (b. e.) Műgyűjtők, művészetbarátok Értékmentés-hobbiból Talán kevesen tudnak ró­la, hogy létezik egy egye­sület Nyíregyházán, amely a műgyűjtők, művészetpár­tolók szolgálatát tűzte cé­lul. A Budapesti Művészet- barátok Egyesületének Sza- bol-Szatmár és Hajdú-Bi- har megyei tagozatáról van szó, amely a közelmúltban összegezte 1984—85. évi munkáját. Horváth Jánosné, a tago­zat nyíregyházi titkára az egyesület céljáról elmondta: az egyesület arra törekszik, hogy tagjainak gyűjtőmun­káját kulturáltabbá tegye, szélesítse a művészetbarátok körét, mélyítse ismereteiket, finomítsa művészi ízlésüket, s a hivatalos intézménynek hasznos segédcsapatot for­máljon tagjaiból. HOZZÁÉRTÉSSEL — Célunk, hogy a kispén­zű emberek is hozzáértéssel, művészetpártolással követ­hessék napjainkban az elő­dök példáját, mentve ezzel nemzeti értékeink minél je­lentősebb részét. A műgyűj­tés és a művészet pártolása egyenlő értékű fogalmakká ötvöződtek az egészséges és oszthatatlan kultúra szolgá­latában, a múlt értékeinek tiszteletében és a jelen tár­gyilagos értékelésében. A művészetbarátok nyír­egyházi tagozata is bizonyít­ja, a kispénzű emberek sze­rény anyagi lehetőségeik mellett, hozzáértéssel jobban segíthetik a nemzeti mű­tárgyállomány mentését és sokszor a köztulajdonba va­ló visszajuttatását. Félreér­tések is tisztázódnak, hiszen a műgyűjtők egy jelentős ré­sze nem vagyongyűjtö, bár kétségtelen, a személyi tulaj­donban lévő képzőművészeti alkotások jelentős anyagi ér­tékeket is képviselnek. Kö­zülük nagyon sokat a művé­szet iránti érdeklődés, szen­vedély vezet. A GICCS ELLEN — Az egyesület a gyűjtés minőségét azzal segíti, hogy alkalmakat teremt kiállítá­sokra, előadásokra, művész­közönség találkozókra, film­vetítésekre. A giccs elleni küzdelem is vezeti az egye­sület tagjait, segíteni a mű­vészet iránt érdeklődőket az értékek felismerésében. — Szeretnénk felkelteni az érdeklődést a kortársművé- szet iránt is, ezért olyan fia­tal művészek munkásságát is igyekszünk figyelemmel kí­sérni, akik munkásságában a tartós művészi értékek talán még nem mutathatók ki vég­leges érvénnyel. Egyengetjük a magunk szerény eszközei­vé! az alkotóművészek közöt­ti kapcsolatot is. A tárgyalóteremből Kerülte a munkát Egy megtörtént esett ismét csak lehetőséget ad az újság­írónak egy kis jogi ismeret- terjesztésre, bár valószínűleg mindenki jobban járna, ha egyáltalán nem lenne szük­sége senkinek ilyen „tu­dományokra”. Ezúttal a fo­golyszökés elnevezésű bűn- cselekményre hozhatunk megtörtént illusztrációt... Egy huszonegy esztendős fiatalember, a tiszacsécsei Mursa Péter ügyében hozott — más mellett — ebben a ritka bűncselekményben ha­tározatot a Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa. Mur- sáról sok mindent el lehet mondani, de azt hogy szere­tett volna dolgozni, aligha. Év elején, február 20-án — miután akkor már több hó­napja nem volt munkaviszo­nya — hatvan napi elzárást szabott ki rá a szabálysérté­si hatóság. Április 20-án sza­badult. Ezután sem állt mun­kába. Lehet, hogy kis ideig még eléldegélhetett volna így, de végül saját magát ad­ta fel. Rutintalanul felment a rendőrségre, azzal, hogy el­hagyta a személyi igazolvá­nyát. Az intézkedő rendőr azonban elszámoltatta, kide­rült, hogy még mindig nem dolgozik, s ezért három nap őrizetbe vételről állított ki határozatot. Mursa aláírta ugyan a ha­tározatot, de ezután meg­ijedt, kifutott a rendőrség épületéből. Végül a Vay Ádám úton sikerült elfogni — nem sokkal szökése után. Mursa Péter büntetése közveszélyes munkakerülés és fogolyszökés miatt nyolc hónap szabadságvesztés, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztet­ték. A bíróság elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét is. Az ítélet jogerős. Több kiállítást rendeztünk a megyében az utóbbi két évben, előadásokat tartot­tunk a szép könyvről, a mo­dern ötvösművészetről, a művészi rajzokról, a vízfest­mények hefyes értékeléséről, a tűzzománcról, a szobrá­szatról, az irodalomról, a népművészetről, a restaurá­lásról. A csoport tagjait, a szakma kiváló képviselőit kértük fel előadásokra, film­vetítésekre. E rendezvénye­ken tagjaink nemcsak isme­reteket szereznek a több száz bemutatott tárgyról, hanem a megjelent művésszel is be­szélgetnek, s egymás gyűjte­ményeinek bemutatására is alkalom nyílik. ŰJ PROGRAM Az egyesület nyíregyházi tagozatának tagjai is díj­mentesen kapják a különfé­le művészeti kiadványokat, műsornaptárokat. A társa­dalmi alapon dolgozó egye­sületnek mindenki tagja le­het, aki vonzódik a művé­szetekhez. Szeptember 15-ig készül el az 1986-os év prog­ramja, amely remélhetően változatos élményeket ígér, jól egészíti ki a művelődési intézmények képzőművésze­ti programjait. (p. g-) utánfutó, beton­keverő—kölcsön Szeptember közepétől új szolgáltatással: kölcsönzéssel is foglalkozik a nyíregyházi fogyasztási szövetkezet. Az áfész nyíregyházi, Búza téri vasboltjában bérelhetnek majd például betonkeverőt, utánfutót, szőlőprést, szőlő­darálót az érdeklődők szep­tember 15-től. A szövetkezet 100 ezer forintot költött a kölcsönözhető tárgyak be­szerzésére, melyek nagyobb része már megérkezett. Bár­ki igénybe veheti ezt a szol­gáltatást, melyre az áfész tagjai jelentős árkedvez­ményt kapnak. NAMENYI KIRAKATOK. Bereg fővárosában. Vásáros- naményban a bámészkodó idegen szemét szinte akar- va-akaratlanul vonzza a mai kor cégére, a kirakat. Sajátos megoldással, egysze­rű, de hatásos dekorációval készített, stilizált figurák és azok ízléses színösszeállítása jól illenek a belváros han­gulatához. Képeink a mű­szaki, a zöldség-gyümölcs és hal, valamint a rövidáru bolt kirakatáról készültek, (császár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom