Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. szeptember 10. Kelet-Magyarország 3 Társadalombiztosítási tanácsok Lehetőség — parlagon A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KORSZEROSlTÉSE során az irányításról, átszervezésről intézkedő rendelkezések érintették a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket is. Egyebek7 között 1985. július l-ig létre kellett hozni a helyi termelőszövetkezeti tanácsot. Köz- vagy küldött- gyűlésen három-hét tagú tanácsot választottak állandó bizottságként. A munkahelyi társadalombiztosítási tanács jár el a szövetkezeti tagok, családtagok, alkalmazottak és egyéb jogviszony alapján foglalkoztatottak társadalombiztosítási, illetőleg azzal összefüggő jogvitás ügyeiben. A szövetkezetekben működő bizottságok hatáskörét, feladatát egy cikkben részletesen ismertetni — széles köre miatt — lehetetlen. Néhányat megemlítünk a fontosabbak közül. Érdemi döntés jogvitákban: például az alkalmazottak táppénzzel és anyasági ellátással, családi pótlékkal és baleseti táppénzzel kapcsolatos vitás ügyeikben dönt. Vagy a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésével, átmeneti keresetkiegészítésének megállapításával, folyósításával, visszafizetésével kapcsolatos vitás ügyekben dönt. JAVASLATTÉTELI JOG ALAPJÁN kezdeményezheti Indokolt esetben a táppénzrejogosult- sági idő meghosszabbítását, a terhességi, gyermekágyi segély anyasági és temetési segély, családi pótlék kivételes alapon történő folyósítását, illetve az alacsony összegű nyugdíjak felemelését. Ellenőrizheti és segítheti a társadalombiztosítási helyi kifizetőhely munkáját, a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos nyilvántartások vezetését, illetve a munkáltató nyugdíjelőkészítő tevékenységét. A társadalombiztosítási tanács létrehozatala megyénkben minden mezőgazdasági szövetkezetben megtörtént, melyhez jelentős segítséget nyújtott a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság és a TESZÖV. Egy megyei fórumon a közelmúltban értékelték a végzett munkát és ennek az új -szervnek a kezdeti működését. Elhangzott a tanácskozáson: nem minden szövetkezetben fogadták megértéssel, hogy helyben legyen az általános SZTK- kifizetés. Űjabb tehernek, adminisztrációnövelésnek vélték ezt. A már korábban működő kifizető- helyeken — mint például a tarpai tsz-ben — a várakozási idő lerövidítéséről, az egyszerűbb ügyintézésről nyilatkoztak. Azokban a szövetkezetekben, ahol a vezetőség megfelelő gondot fordít erre a munkára, ott javul, gyorsul az ügyintézés a kifizetés. Az új társadalombiztosítási rendelet szellemében a termelőszövetkezetekben módosították az alapszabályt. Szervezeti és működési szabályzatot, ügyrendet készítettek, illetve készítenek a jogszerű működéshez A szabályzatok megalkotásában a helyi jogász, a megyei igazgatóság és 7 TESZÖV továbbra is éhséget nyújt a szövet éneteknek. A tanácskozáson elhangzott, hogy ettől az új szervtől körültekintő, aktív munkát várnak. Jelenleg a termelőszövetkezetek többségének munkája még a kezdeti lépéseknél tart. A felsőbb szervek elégedetlenek azzal a tevékenységgel, amit az alacsony nyugdíjasok, járadékosok érdekében végeznek a termelőszövetkezetekben. Lehetőség van a legjobban rászorulók nyugdíjának emelésére, vagy egyszeri szociális segély juttatására. Sajnos e munka elhanyagolása miatt kevesebben jutnak ilyen segítséghez, mint amire fedezet van. REMÉLJÜK, ha a nemrég megválasztott társadalombiztosítási tanácsok megismerkednek tevékenységükkel ilyen lehetőségeket nem szalasztónak el. Ez az ügy azért is nagyobb figyelmet érdemel, mert megyénk mező- gazdasági szövetkezeteiben a nyugdíj jóval az országos átlagszint alatt van. Csikós Balázs A Kisvárda és Vidéke Á FESZ húsfeldolgozó kisüzemében havonta 50—60 sertést dolgoznak fel. Az itt feldolgozott sertések a saját fizietekbe és éttermekbe kerfil- ■ek, de készfii itt hurka, kol bász, s különböző más hústermékek amit az fizietekben árusítanak. Képűnkön: Borkesz Lajos és Dudás Géza hentesek, (vincze) Bizalmit választottak a vasasok A vita elmaradt í------' Ráígértek D avaly, különösen még az almasze- zon kezdetén csak egymásnak adták az al- maifcenmelők a címeket, miszerint ka ad tíz—húsz fillérrel többet a léalmá- ént. Az idén már nyíltan hirdetnek, lapunkban is, különféle cégek az ország minden részéről, és az árak már — ebben a a viszonylatban — akár csillagászatinak is mondhatók. Négy forintról, sőt négy ötvenről is szól a fáma, amikor a régi nagy forgalmazó vállalatok még mindig csak három forintnál, vagy azalatt járnak. A minap a mezőgazdasági szervezést bizottság nyíregyházi ülésén szóba kenőit az ügy, és akadt olyan hang, amely majdhogynem elmarasztalta a már réginek számító felvásárlókat. Tényleg ... vajon miért lehet az, hogy a tabdi termelőszövetkezet többet ad, mint például a Nyíregyházi Konzervgyár. Rudi Béla igazgató felvette a kesztyűt, és vala menynyink nevében válaszolt: — Minden termelőnek joga, sőt a kollektívával szembeni szent kötelessége, hogy oda adja el almáját, ahol a legtöbbet kapja érte. — Az idézet szószerint való, a hanghordozás leírásához csak annyit, hogy meglehetősen ingerült, de az illemnek megfelelően visszafogott volt. Hozzátette azonban: — Ezek a bizonyos jövevények csak ilyenkor Ígérnek és adnak, mii pedig az idén is május 14- ig vettük a léalmát. És végig három forintért. Ami most következik, az személyes élményem gyerekkoromból. A faluban tolifelvásárlók jelentek meg, és megvettek minden tollat amit tudtak. A következő tépéskor egy másik kupec jött és többet fizetett, mint az előző, de ennek hírére nem mindenki adita d neki, mert „hallották”, hogy van egy másik, aki még többet fizet. Ennek a kupecnek végül annyi lóvéja sem volt — ahogy ő mondta —, hogy akinek megígérte attól megvegye. Végül visszajött az első, és még a tavalyinál is olcsóbban vett, mert panaszkodott, hogy nehezen lehet továbbadni. Azt is mondta, hogy a konkurrensének sem a „lóvéhiány” vojt a problémája; időközben ő is értesült, hogy letörték a toll árát. B efejezésül egy információ: sem a , tabdi tsz, sem más, de még maga a Hungaro- fruct sem kapott exportengedélyt egy gramm ipari alma kivitelére sem. És még egy: piaci becslések szerint, de egyszerű számolás eredményeként is 1 az aimasűrítmény vitóg- 1 piaci ára nem indokol há- 1 rom forintnál magasabb hazai felvásárlási árat Ésik Sándor A kora reggeli pirkadatban, úgy háromnegyed hatkor villanyt gyújtanak a hatalmas üzemcsarnokban. A munkások egymás után érkeznek hétfő reggel, éppúgy, mint bármely más munkanapon. Csakhogy ilyen munkakezdés, mint tegnap volt, ötévenként egyszer van a HAFE nyíregyházi Rákóczi utcai telepén: szakszervezeti bizalmi választást tart a forgácsolóüzem 17 tagú kollektívája. Beszámoló a lényegről Esztergályosok, marósok, fúrósok — három szocialista brigád tagjai — ülnek össze a művezetői irodában, hogy minősítsék fél évtized szak- szervezeti munkáját és új tisztségviselőket, érdekeik képviselőit megválasszák. Nyíregyházi vasasok izgalmas, szenvedélyes vitájára készült az eseményről tudósító újságíró... És a vita elmaradt... A tisztújító szakszervezeti tanácskozás a lehető legszabályosabban zajlott le. Az üzemvezető köszöntötte munkatársait, az eddigi bizalmi háromperces, lényegre összpontosító, tárgyilagos hangvételű beszámolójában szólt az öt év szakszervezeti munkájáról: „...jobb lehetne az újító- és a Dolgozz Hibátlanul mozgalom ...” — „Tízszázalékos bérfejlesztés történt tavaly a forgácsolóüzemben ...” — „A gazdasági vezetés igényli a szak- szervezet véleményét premizáláskor is ... Gyakran vitába szálltunk...” — „Sokan pihenhettünk földvári üdülőnkben ...” — „Népszerű az üzemi könyvtár, de új könyvekre lenne szükség ...” — „Bátrabban szóljunk hozzá a termelési tanácskozásokon ...” Egyöntetű szavazattal Talán a beszámolónak ez az utolsó felszólítása erre a kora reggeli tanácskozásra is vonatkozott. Talán a bizalmi — aki, mint munkatárAz újra megválasztott bizalmi percek múlva már a gép mellett dolgozott. A bizalmihelyettes János lett. Nagy saitól tudom, igen népszerű ember ebben a közösségben — nem számított arra, hogy beszámolóját egyetlen szó nélkül hagyják munkatársai, akiknek bizonyára lenne mondanivalójuk. A tanácskozás azonban szinte némán zajlik a következő percekben is: egyhangú szavazattal elfogadják a beszámolót és ugyancsak valamennyi kéz magasba emelkedik, amikor a HODÁSZ: Több munkalehetőség— kevesebb ingázó Nagy gondot fordítanak az elkövetkező tervciklusban Hodászon a népességmegtartó erő javítására. Az elmúlt öt évben ugyanis sajnálatos módon csökkent a közös tanácsi közigazgatás alatt lévő községek — Hodász, Nyirkán ta és Kántorjánosi — lakosainak száma. Legnagyobb, 6 százalékos a csökkenés Kántorjánosiban, 4,5 százalékkal lett kevesebb Nyírkáta lakosainak száma, s alig egyszázalékos a lélek- szám csökkenése Hodászon. A vezetők elsősorban a gazdasági tényezőkben látják a falvak fogyásának okait. Szerepet játszik az is, hogy Kántorjánosi és Nyírkáta nem termelőszövetkezeti központ, s a szövetkezetek nem fordítanak elég gondot arra, hogy a lakosságot megtartó erők javuljanak. A jövőben nem csak a munkahelyi lehetőségeket, hanem a lakossági szolgáltatásokat is tovább szükséges javítani. Fontos az is, hogy Hodász mint községközpont a jövőben nagyobb mértékben vegyen részt a társközségek magasabb szintű ellátásában. Sok a tennivaló a foglalkoztatás terén is. Az utóbbi időben a hodászi Béke Tsz melléküzemeket létesített. Műtrágya-csomagoló, varroda, ládaüzem ad folyamatos munkalehetőséget az itt élőknek. A nyírmeggyesi tsz Nyirkátán berendezett var ■ rodája a nők foglalkoztatásában hozott javulást. Az új munkalehetőségek megteremtésével sikerült elérni, hogy csökkent az ingázók, a falutól távol dolgozók száma. 1981-ben még 981, jelenleg 598 ember indul reggelente lakóhelyétől távol eső munkahelyekre. Igen szegényes a lakossági szolgáltatás. Nincs tv- és autószerelő, hiányzik a fodrász, az egyre szaporodó háztartási gépek javítása is megoldatlan. Nőtt azonban a lakásépítési kedv. A tervezett 270 lakás helyett 280-at építettek a három faluban. Javult az egészségügyi ellátáshoz szükséges műszerezettség. jelölőbizottság elnöke az újabb ciklusra ismét az eddigi bizalmit javasolja megválasztani. („Más jelölt nincs ? Ellenvélemény nincs!) A levezető elnök megköszöni a részvételt, jó munkát kíván az újraválasztott bizalminak. A 17 munkás fél 7 előtt pár perccel kilép az irodaajtón, a szombat-vasárnapi gmk-zás után gyorsan rendet raknak a csarnokban és indul a munka a forgácsolóüzemben... JÓ a hangulat... Próbálom megfejteni ennek a kora reggeli „szabályosságnak” a titkát: miért nem szólt hozzá senki sem? Nincs vélemény? — Ez lehetetlen! Nincsenek gondok ebben a kollektvában ? — Ez is elképzelhetetlen. Szilvási János esztergályostól, a régi (s most már újraválasztott) bizalmitól megtudom, hogy igenis élénk szakszervezeti munka volt itt az üzemben, s ezt a dolgozók érzékelték is. Az elmúlt öt esztendőben bizony 25 százalékos volt itta bérfejlesztés..Egyesek 3—4 forintos órabéremelést is kaptak... Jó a hangulat ebben a három brigádban. Szalontai Kálmán üzemvezető segít kiegészíteni a szakszervezeti ülés nyomán hiányos képet: korábban gyakran cserélődtek itt az emberek, most stabilizálódik a közösség. És bőségesen van munkája a forgácsolóüzemnek: az idén nem lesz olyan probléma, hogy nem tudnak munkát — így kereseti lehetőséget — biztosítani számukra. Talán valóban igaz lenne, hogy jól végzett szak- szervezeti munkát, elégedettséget, jó munkahelyi légkört nyugtázott ez a csendes, szabályos hajnali tanácskozás? Bizonyára... Szilágyi Szabolcs HELENA NOVOTNA: Az én leendő férjem 4 z én leendő Elegáns, széllé- Mert csak egy férjemnek mes, olvasott és türelmes, állhata- I fekete haja széles látókörű le- tos jellemű férfi f és sűrű szakálla gyen. Rendelkez- képes felnevelni legyen. Magas, jó- zen gyönyörű la- egy szegény ma- \ vágású, ugyanak- kással és remek -. I kor erős és ügyes kocsival. Legyen gúnyos özvegy ot legyen. Az izmai tisztességes állása gyönyörű cseme- { kemények, a keze és sok megtakart- téjét. I gyöngéd, a tekin- tott pénze. És tünete éles, a hallá- relmes, állhatatos Antal Miklós i .sa kifinomult, jelleme. fordítása
