Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

1985. augusztus 5. Kelet-Magyarország 3 QkerdéseireHhiItmi a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok Molnár Sándor ezredes Horváth Sándor Nyíregyháza, Korányi F. u. 36. sz. alatti la­kos kérdezi: mi tette szüksé­gessé, hogy két-három gyer­mekes anyákat sorozzanak be katonai szolgálatra? — Alkotmányunk kimond­ja, hogy „a haza védelme a Magyar Népköztársaság min­den állampolgárának köte­lessége" és azt is, hogy „az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek.” Ez férfiakra és nőkre egyaránt érvényes. Az 1976. évi I. törvény (Honvé­delmi Torvény) azt is rögzí­ti, hogy csak a meghatáro­zott szakképzettségű vagy foglalkozású 18—45 év közöt­ti nők hadkötelesek, előírja hadkötelezettségük tartalmát is, ami a katonai nyilvántar­tásba vételhez szükséges megjelenési kötelezettséget, háború esetén a fegyver nél­küli katonai szolgálat telje­sítését foglalja magában. Őket tehát katonai nyilván­tartásba kell venni, függet­lenül egészségi, szociális helyzetüktől. A hadköteles nők csak háború esetén hív­hatók be katonai szolgálatra, akkor is csak azok, akiket egészségi állapota, szociális helyzete ebben nem akadá­lyoz. Bekében csak megjele­nési ér. bejelentési kötelezett­ség terheli őket. S/akátsné aláírási! levél író­ja (Kótaj), mint sorkatona fe­lesége arról kér tájékoztatást, hogy nős, családos emberok miért kerülhetnek 100 kilomé­teren túl behívásra állandó lakhelyükhöz? (Levelében azt is Irta, hogy férje beteg) — A nős sorköteleseket le­hetőleg 100 kilométeren be­lül, illetve 3—4 órai utazás­sal elérhető katonai szerve­zethez vonultatjuk be. Az ön férje Kecskeméten telje­sít katonai szolgálatot. A vasúti menetrend szerint a hazautazás 3 óra 10 percet vesz igénybe. Ezenkívül a sorkötelesek behívását meg­határozza az iskolai végzett­ség, szakképzettség, szellemi és fizikai tulajdonságok, rá­termettség és a szociális hely­zet. Férje bevonulása előtt sorozáson vett részt. A soro­zóbizottság orvosai teljes kö­rű kivizsgálást folytatnak és ehhez szükség esetén bevon­ják a kórház, a rendelőinté­zet szakorvosait is. Férje be­vonulás napján orvosi vizs­gálaton vett részt, ahol nem jelezte jelenlegi egészségi problémáját. A jelenlegi ka­tonai szervezeténél is rend­szeres orvosi kezelés alatt állhatna, ha jelezné egészsé­gi problémáját a csapat or­vosának. „Cegléd” jeligére vár választ az a fiatalasszony, akinek fér­je közeli alakulathoz történő áthelyezését kéri. — Az áthelyezéssel kap­csolatos kérelmet a sorkato­nák és hozzátartozóik azon alakulat parancsnokának küldjék meg, ahol jelenleg sorkatonai szolgálatot telje­sítenek, mivel a megyei had­kiegészítési és területvédelmi parancsnokság hatásköre az áthelyezésre nem terjed ki. K. G. rakamazi olvasónk kér­dezi: milyen esetben részesít­hető a sorköteles szolgálatha­lasztásban? — Családfenntartói szol­gálathalasztás: az a hadkö­teles kérheti, aki a vele kö­zös háztartásban élő, beteg, állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenesági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, feleségét vagy gyermekét egyedüli tartja el, ha erre kötelezhető más hozzátarto­zó nincs és a katonai behí­vás az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztet­né. A halasztás csak egy év­re engedélyezhető, de ha az akadályozó körülmény tar­tós, évenként hosszabbítha­tó. Tanulmányi szolgálatha­lasztás annak engedélyezhe­tő, aki felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatán, kö­zépiskolában folytat tanul­mányokat. A kérelmező an­nak az évnek június 15, napjáig kaphat halasztást, amelyben 28. életévét betöl­ti. Levelező, esti tagozaton tanulók is halasztásban ré­szesülhetnek, ha utolsó évfo­lyamosok. Személyi érdek­ből halasztás engedélyezhető annak az évnek június 15-ig, amelyben a hadköteles a 22. életévét betölti. Ezt szociális körülmények, lakásépítés, tanfolyamon való részvétei indokolhatja. A sorkatonákra nem térje d ki a szakszervezet érdekvédel­mi tevékenysége — Írja Hor­vath József mátészalkai olva­sónk. — A hadseregben ti lát­ja el az érdekvédelmet “ — A Magyar Néphadsereg illetékes szervei. Néhány pél­da a jogosultságokból: A sor­katonai szolgálatra történő bevonulás előtt a hadkötele­seket bevonulási segély ille­ti meg egy esetben. (Munka- viszonyban álló.) összege a havi átlagkereset 50 százalé­ka. Ha a hadkötelesnek olyan gyermeke van, akinek eltar­tásáról a bevonulása előtt maga gondoskodott, a segély összege a havi átlagkereset. A bevonultak hozzátartozói katonai családi segélyben ré­szesülnek, ha a jövedelmük nem éri el a katonai családi segély összegét. A jelenlegi segély összege 1 fő esetében 2050 forint, 2 fő 3542 forint, 3 fő 5034 forint, 4 fő 6526 forint. Katonai családi segély azt illeti meg, aki munka- képtelen, illetve az a nő, aki 55. életévét betöltötte, a fér­fi a 60. életévét. Katonai családi segély iránti kérelmet a helyi tanács szakigazgatási szervéhez kell a behívópa­rancs kézhezvételét követő­en benyújtani. Sorkatonai szolgálat ideje alatt, ameny- nyiben termelőszövetkezeti tag, háztáji föld megilleti. A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles gyermekét böl­csődében, óvodai helhelyezés- ben soron kívül előnyben részesítik. A sorkatonai szol­gálat alatti megbetegedés, vagy baleset miatt leszerelt hadköteles táppénzpótló se­gélyben részesül. Ha a jogok érvényesítésében gátló körül­mény mutatkozik, a parancs­nokság nyújt segítséget. Milyen módon kötelezhető megjelenésre a hadköteles? — kérdezi Kovács István kisvár- dai olvasónk. — A hadköteleseket nem­csak behívóparanccsal lehet megjelenésre kötelezni, ha­nem „Felhívás”-sal is. Sok­éves tapasztalatunk az, hogy a hadkötelesek ezt nem te­kintik olyan érvényűnek, mint a behívóparancsot, pe­dig a megjelenési kötelezett­ség szempontjából nincs kü­lönbség. Akadályoztatását mindenki köteles írásban vagy szóban jelenteni, a tá­volmaradás okát igazolni an­nál a szervnél, amelynél meg kell jelennie. Bálint Béla (Nyíregyháza, Kossuth u.) olvasónk telefo­non kérdezi; a t * ;talékosok- nak kiadott hadi ruházatot mi yen módon lehet egyéb cél­ra használni? — A HM utasítás alapján a tartalékos hadkötelesek­nek kiadott ruházat és fel­szerelés a néphadsereg tu­lajdona, polgári igénybevé­tele tilos. Munkaerő és lehetőség Szabolcsban | Kik mennek el ? Róluik, tehát a megyéből eljárókról így vall a hivata­los munkaerő-statisztika: Szaboles-Szatmár megye ál­landó népessége 612 ezer fő, a megye lakónépessége 583 ezer fő. A két adat (különb­sége 29 ezer: ők a megyéből eljáróik. Ilyen különbség, ennyi ingázó egyetlen megyé­ben sincs. Több belépő, min! kilépő Miből adódik ez a magas eljárólétszám? Egyszerűen a munkahelyek (krónikus hiá­nyából és abból is hogy a munkaképes korba lépő sza­bolcsi fialtatok száma évről évre mintegy 25 százalékkal magasabb, mint amennyien ugyanakkor kilépnék (nyug­díjazás stb.) a munkahelyek­ről. Teljesen logikus tehát: amennyiben új munkahelye­iket helyben nem tudunk lét­rehozni, akkor a munkalehe­tőségeikben bővelkedő vidéken kell megkeresni a kenyeret Nem éppen megnyugtató ítény, hogy az újonnan je­lentkező fiatalok közül éven­te ezren-ezericétszázan távoz­nak el Szabolcsiból. A me­gyei tanács vb munkaügyi osztályának adatai szerint hazánk 19 megyéje közül 16- ban fellelhetők manapság a szabolcsi fiatalok, pályakez­dők. Kik is ők? Nos, részben azok mennek el:, akiik itt a tanúit szakmában nem tud­nak elhelyezkedni, másrészt főként azok, akik képesítést nem nyújtó gimnáziumokban végeztek, vagy éppen az álta­lános iskola elvégzését tanú­sító bizonyítvány birtokában indulnak munkát keresni. A távozók között alig van szak­munkás-bizonyítvánnyal, vagy szakközépiskolai vég­zettséggel rendelkező fiatal: ők itthon maradnak, s elhe­lyezkednek. Egyetemi indexre várva Persze nem mindenki in­dul el vándorútra, hiszen a képesítés, szakma nélküli fiatalok nagyobb hányada át­menetileg a szülői eltartásra hagyatkozik, s pár éven át várja a lehetőséget, vagy ép­pen az egyetemi felvételin startol több esztendőn át. — Varrnak olyan idősza­kok, amikor javulnak a kö­rülmények — mondja a mun­kaerő-gazdálkodás szakértő irányítója —, hiszen a sza­bolcsi vállalatok, vagy a fő­városi üzemek megyei gyár­egységei egyes időszakokban bővítik létszámukat, csak­hogy a gazdasági szabályozó- rendszer most épp ama ösz­tönöz, hogy egyre kisebb lét­számot alkalmazzanak. Ez a tendencia 1979 óta voltakép­pen tartós, de az idén fel­erősödött. A munkaerő-gaz­dálkodás megyei irányításá­Huszoukilencezer ember nem Szabolcs-Szatmárban tér nyugovóra esténként, pedig ük is megyénk la­kói. Fővárosi, borsodi, s még ki tudja milyen vidék albérletein, munkásszál­lásain vetik meg ágyukat, s hetenként, kéthetenként felülnek a vonatra, jön­nek haza családjukhoz. Es hétfő hajnalban újra vo­naton ülnek. hoz beérkezett adatok (fel­mérés) bizonyítják, hogy 340 vállalat közül 120 csökkente­ni kívánja létszámát. Szakmával könnyebb Saját erejéből Szaboles- Szatmár megye nem képes megoldani az újonnan jelent­kező munkaerő teljes elhe­lyezését, foglalkoztatását. A megyei tanács vb munkaügyi osztálya félszáz vállalattal tárgyalt, s közülük sokan ígé­rik új szabolcsi munkahe­lyek megteremtését, de ez sok mindentől függ még. Mindezek nem azt jelentik, hogy manapság megyénk munkahelyein nem lehet egyáltalán elhelyezkedni. Ké­pesítéssé!, szakmával rendel­kezők jobbára megtalálják nálunk a munkapadot, író­asztalt. Sőt még olyan gond is ismert, hogy az orvos, jo­gász, közgazdász pályakez­dők hiányát érzékenyen ta­pasztaljuk. Ez abból is adó­dik, hogy ilyen irányú felső­fokú képzés nincs megyénk­ben, s az egyetem elvégzése után még a szabolcsi fiatalok jó része sem ide, Szabolcsba /tér vissza. Jobb a helyzet az ifjú szakmunkások esetében. A megye az országos listán a harmadik helyen áll a szak­munkásképzés létszámát ille­tően, s az iskolák rendkívül rugalmasan alkalmazkodnak a megyei 'ipar igényeihez. Ha új iparág ereszt gyökeret Szabolcsban, a szakember­képzést máris megkezdik. Kevés a javító iparos És mi a helyzet a segéd­munkások körül? Az eddigi­ekből következik, hogy ilyen munkaerő bővében van me­gyénk. Vállalati munkaügye­sek mondják: nincs gondjuk, ha éppen segédmunkást kí­vánnak alkalmazni. És bi­zony az a fővárosi vállalat sem fog csalatkozni, amely éppen Szabolcsiba kíván új könnyűipari gyáregységet te­lepíteni, hiszen elhelyezked­ni, szakmát tanulni vágyó mők máris szívesen kiválta­nák munkakönyvüket, ha ilyen üzem hirdetné a dol­gozók felvételét Szabolcs- Szatmárban. S ha már a munkaerőmér­leg ügyes-bajos dolgait nem mélységeiben, csak felületén érintettük, érdemes megis­merni néhány adatot: ha­zánkban 130 szakma ismert, ebből 90-et megyénkben is oktatnak de érinél többet műveinek: A szakmák száma úgy 20—25-tel több ma, mint akárcsak fél évtizeddel ez­előtt. Megyénkben legtöbb a vasszerkezetlakatos, s a leg­kevesebben a javító (például cipőjavító) szakma birtoko­sai. Nincs ugyan a megyé­iben bányász, de 3—4 bánya rendszeresen toboroz tőlünk imunlkaerőt. Ma évente 10—15 fiatal megy innen vájárnak, míg korábban 30-an is vol­tak. A hengerész és a for­rasztár szákma ismeretlen Szabolcsban. Ami pedig a fiatalok szakmaválasztását illeti, nos — borunkban ért­hető — a legtöbben oda je­lentkeznek, ahol géppel kell bánni, legyen az gépkocsi, vagy számítógép. Szilágyi Szabolcs I# állósemjénből Nyírbá- /\ torba menet szólt rám útitársam: nézzek csak vissza, a nyílegyenes út végén milyen fenséges látvány a víztorony. Való­ban az volt. A betonból ké­szült test nemesen egyszerű, karcsú vonalával lenyűgö­zi a szemlélőt. Nem bán­tam meg, hogy a hétből egy napot tulajdonképpen a ha­sonló látványosságokra ál­doztam. Hód ász on még csak alapoztak, a Porcsalma és Tyúkod közötti Pátyodon már pompásan nyújtózik a táj fölé a torony, mely — az ott élők talán még nem is tudják felmérni —, meg­változtat évszázados szoká­sokat, magával hozza az egészséges életmódot, a másképp gondolkodást is. Mert a víz úgy is az élet, hogy annak nyomán koráb­bi betegségek tűnnek el, fürdőszobák alakulnak, és ezzel egy beláthatatlan végű folyamat veszi kezdetét, amelyben az ember mind­inkább emberi módon él. Nem véletlenül került megyénk fejlesztérének súlypontjába éppen a köz­műfejlesztési program, ezen belül elsőként is a víz, hi­szen fontossága felmérhe­tetlen, akárcsak a civilizá­cióé, amelynek egyik na­gyon lényeges ismertetöje- le éppen a víztornyok, a ve­zetékek léte. Hogy egy sorba került ez a téma a lakással, az isko­lával, s hogy nálunk Sza- bolps-Szatmárban-Beregben ehhez csatlakozik máris a Szennyvízelvezetés prog­ramja, nos, ez azt mutatja, hogy ha megkésve is, de tudjuk a leckét és abból si­keresen akarunk a lehető­ségek szerinti legrövidebb időn belül vizsgázni. Tudjuk a leckét, ám az, hogy csak most értünk el ehhez a határkőhöz, önhi­bánkon kívüli. Olyan me­gyét örököltünk, amely a szegényember jussához ha­sonlítható, s amelyből a tel­jes felemelkedésre negyven esztendő sem volt teljesen elég. Most meg kell tanul­nunk, hogy lehet a kevésből megteremteni a legfonto- sebbakat, a fontosak közül kiválasztani a nélkülözhe­tetlent. Kopka János •ó#o#o«o#c#o#o#o#o#o«o#obo#o#o#o«o#o#o#o#c#o#o«o€ MET EMBERE Á molnár — Minden bajom van — áll ki a gép mellől Petró József. Arra számítok, hogy az elmúlt napok rekkenő melegére fog panaszkodni, de nem. — kelleténél nedvesebb a keverék, sokat kell vele vacakolni. Most már újjal keverjük az óbúzát, úgy fele­fele arányban, és a kétféle mag nem egyformán „visel­kedik” őrlés közben. Nagyon oda kell figyelni... A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat nyíregy­házi üzeme a legkevésbé sem emlékeztet az egykori mal­mokra. A molnárok hosszú gépsorok munkáját irányít­ják, a lakatosmunkához, elektromossághoz legalább annyira kell érteniük, mint tanult mesterségükhöz. — Tizenegy évvel ezelőtt kerültem ide, ez az első mun­kahelyem. — Hol tanulta a szakmát? — Én még Székesfehérvá­ron, de most már Nyíregyhá­zán is képeznek ilyen szak ­munkásokat. Csak nem ele ­get. A fiatalok nem nagyon ismerik ezt a munkát, aki meg ismeri, tudja, hogy mol­nárként nem maszekolhat, ezzel a szakmával nem szá­míthat mellékesre.. Gondo­lom, ezért kevés a jelentkező. A malomüzemben műsza­konként (három műszakban dolgoznak) 3—4 molnár szak­munkás figyeli a gépeket. Az őrleményben ilyenkor még több a korpa, mint a liszt, amely valamivel fehé­rebb is a kelleténél. A vállalat kétezer vagon búzát befogadó silójából szál­lítják az üzembe az őrőlni- valót, naponta 15 vagonnyit. őrlés közben négyféle liszt keletkezik. A kenyérnekvaló nagyobb részét a nyíregyházi gyárba küldik, de jut belő­le Tiszalökre, Gávavencsellő- re, Tiszavasváriba, szükség esetén más településekre is. Az idei búza minőségével elégedettek a molnárok, jó közepesnek tartják. — Meddig tart még az óbúza? — Ügy számítjuk, a hónap közepéig. A mi munkánk is könnyebb lesz, ha már csak az új búzát kell őrölni. A ke­verékkel mindig több a gond. — Szabadságra mikor megy? — Ö, nekem már egy na­pom sincs! Van egy telkünk, ott töltöttük az időt a fele­ségemmel, aztán voltunk ki­rándulni is ... — A felesége hol dolgozik? — ö is molnár, itt van a vállalatnál, de raktáros. Nem akarta vállalni a három mű­szakot és hát szükség van némi fizikai állóképességre is, mert egész műszak alatt járjuk az öt emeletet, rend­ben mennek-e a gépek. Van ugyan lift is, de így gyor­sabb ... Máskülönben nem volna nehéz munka, ha bírja az ember figyelemmel... G. M. SZERKESZTŐI OOOOOOOO Lecke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom