Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. augusztus 31. BEMUTATÓ: ŐSSZEL! Popsztárt alakít a popsztár Képernyőn a 100 Folkos Orbán Izgalmas játékfilm forgatá- át fejezte be a televízióban i moszkvai Filmművészeti Fő- skola kér. végzős hallgatója, Qamenija Csaba és Szinetár láb or. A fordulatokban bővel- :edő történetből Damenija Isaba ötlete alapján Schwajda íyorgy írt forgatókönyvet Szemet szemért címmel, a két endező közreműködésével. Így magyar popsztár reflek- onfényben zajló „édes” életén eresztül a művészvilág ku- isszatitkain ikréül a mai ma­var társadalom egyes rétegei- e is bepillanthat a néző. A népszerű zenész. Tomi — kit Onbán József a 100 Folk lelsius zenekar zeneszerző­nek ese alakít — komolyan eszi munkáját, magas szín- onalo.n folytatja hivatását, őzben fáradhatatlanul járja a udapesti éjszakát rajongó »ánykoszorútól övezve. Való- i egyéniségét ilyenkor sajátos láz fedi el, amit bálványozói legkövetelnek, rákényszeríte- ek. Szorgosan nyomkodja a ítékautomaták gombjait, po­ol, tréfál, bőkezűen válogat és szt barátainak is szép, de rés fejű imádói közül. De leg­eiül érzi, nincs jól ez így, fá- ísztják a magukat felkínáló önnyűvérű kirakati bábuk, kik koncertről koncertre kö- etik, útját keresztezik a Mű­ész Klubban, a hajnalig nyit- a tartó művészkocsmákban, elke mélyén tisztaságra, ko­moly kapcsolatra, mély érzé­sekre vágyik, olyan lányra, aki nem a sztárt tiszteli benne, ha­nem az embert, akiért kész lenne cselekedni, változtatni léha életmódján. S akkor egy régi barátnője, Noémi (Varga Mária) felfede­zi számára Marit (Eszenyi Eni­kő), az érintetlen, naiv kis­lányt . .. Vad autóshajszák, karambo­lok, meztelen, koedukált szau­na, aláaknázott villa, túszul ejtett nyomozók, nemi erőszak, vérbosszú: ennyi minden fért bele az izgalmas, látványos eseményekben bővelkedő ak­ciófilmbe. Hogy miként is alakul a tör­ténet, azt majd megtudhatjuk az őszi hónapokban bemuta­tásra kerülő filmből, melynek külön érdekessége, hogy a fő­szerepet egy hazai popsztár, Orbán József, a 100 Folk Cel­sius zenékar tagja játssza. A film zenéjét ugyancsak a 100 Folk Celsius szerezte. Két be­tétdalból külön videoclip is megjelenik majd és a lemez- felvételek is a boltokba kerül­nek a vetítés idejére, A két rendezőnövendékről érdemes még elárulni, hogy Damenija Csaiba Tbilisziből származik, édesapja grúz, édes­anyja magyar s a család már hosszú idő óta hazánkban él. A.másik alkotóról annyit: ne­ve nem véletlen névrokonság — Szinetár Gábor a tv főren­dezőjének huszonhárom esz­tendős fia. „Autó eladó”, „Szi­get” és „Idegen a városban” címmel már három rövid já­tékfilmet forgatott. Damenija Csaba pedig Jaok London Osz­tozkodás című elbeszélését al­kalmazta televízióra és jelen­leg egy tizenhárom részes olasz tévéfilm forgatókönyv­társí rój a és társrendezője, mely sorozat a világ országútjait já­ró kamionosok kalandos életé­ről szól. A Szemet szemért operatőre Mertz Loránd, dra­maturgja Gát György. S. T. CRÁZNÁ—EYEG Történelmi mozaikok a hajdanvolt Kraszna folyóról A mai köztudatban a Krasz- x név azt a mesterséges csa- >rnát idézi, amit az 1894-es igykárolyi értekezlet határo­lta alapján és Némethy János rvei szerint a múlt század ;olsó éveiben készítették, >gy vele az Ecsedi-láp vizét igiérvényesen levezessék. A iztudatnak ezt a nem teljes azságöt fedő meggyőződését ősíti meg Kiss Lajos: Föld- ijzi nevek etimológiai szótára , amikor a név értelmezését y adja meg: „Vásárosna­énynál a Tiszába ömlő fo­ci’’. Pedig hót nem folyó, még i folyik is a vize, csak ember ta csatorna, vagy ahogy a ellékén élők mondják: árok. últja, története alig egy szá- dos, nevét is csak átvitellel ilcsönözte az egykori és iga- Kraszna folyótól. Különös egy kis folyócska ►It ez a halottá lett Kraszna. ■délyből indult észak felé, át­élte az Ecsedi-láp végtelen ocsárvilágát, és Olcsvánál a amosiba torkollott. Míg élt a így láp, annyira kettéosztot- ezt a folyócskát, hogy a láp- 1 északra eső tisztább vizű [olyásos szakaszát egy .külön lyónak, a láptól délre eső sványos, lefolyástalan szá­szát ismét egy 'külön folyó- ik tartották a mellékén élő ilberek. Két folyónak hitték ár a középkori magyarók is, két nevet is adtak neki. A li folyószakaszt már Anony- us (Gesta Hungarorum. Ha- mmáskiadás. Bp. 1977. 163.) ,r néven említi, az északra ő szakasz nevét pedig Knie- a István: Az Ecsedi-láp kör- ékének szláv eredetű hely­vei (Debrecen, 1943. MNny. r. 196—232.) című dolgozaté­rt igazolta azzal az Eyeg név- •1, amit Ontvay Tivadar mór 96- foól ki tud mutatni okle- leinkből. Ugyanő említi 97- ből folyónk felső szaka- ának azóta közismertté vált ■azna nevét is. Föl yónknak e három neve ízül egy idegen, kettő pedig agyar eredetű. A Sár beszé- ■s név, hasonló alakú és je- rvtésű köznevünkből szárma- < azon az alapon, hogy en- ik a déli folyószakasznak a ze posványos, azaz „sáros” >lt. Az Eyeg név magyaráza- t e cikk szerzője adta meg egyik szófejtésében. Eszerint folyónk felső szakaszának az Eyeg neve egy olyan régi ma­gyar szóösszetétel, melynek el­ső Ey- eleme az iszik igénk tövét őrzi, második -eg eleme pedig azt a régi „víz” jelenté­sű szavunkat, amit a nyelvtör­ténet ügy alakiban ma Is jól ismer (pl. Feketeügy). A folyó­név jelentése ezek alapján hívásra alkalmas víz; ivóvíz”. Tehát olyan folyó, amelyiknek a vize emberi és állati fogyasz­tásra alkalmas. Érdekesen kapcsolódik ehhez a magyará­zathoz az idegen eredetű Kraszna név. Kiss Lajos már idézett munkájában csupán névkutatóink eddigi egyértel­mű véleményét összegezi, mi­kor megállapítja a Kraszna névről, hogy az a „szép” je­lentésű szláv kraszna, kraszno szóból származik olyan értel­mezéssel, hogy az elnevezett folyó vize „szép”, azaz „tisz­ta”. A szláv eredetű Kraszna és a magyar eredetű Eyeg fo­lyónév tehát nemcsak ugyan­azon vizet jelöli, hanem köz- névi jelentésében is szinte megegyezik. Elbből pedig két fontos dologra következtethe­tünk. Minthogy folyónknak csak a felső szakaszáról mu­tatható ki, hogy vize tiszta volt, azt mondhatjuk, hogy a szláv és magyar elnevezés egyaránt a folyó felső szakaszát jelölte eredetileg. De az ilyen azonos szemléleten alapuló párhuza­mos elnevezés csak úgy lehet­séges, ha a két elnevező nép együtt is lakott a névadás ide­jén. Kutatóinknak van is el­fogadható gondolata ennek igazolására. Mivel a „Gesta Hungaro­rum” a Sár elnevezés mellett sem az Eyeg, sem a Kraszna nevet nem említi, Melioh Já­nos: A honfoglalás kori Ma­gyarország című munkájában arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus korában még nem is volt neve a folyónak. Elgondolása szerint a Kraszna nevet azok az oroszok (értsd': fcárpétukrán, ruszin) terem­tették, akik Anonymus kora után ide kerülve, a magyarok­kal közösen éltek ezen a vidé­ken egy ideig. Azonos szemlé­let alapján mindkét nép a sa­ját nyelvén nevezte el a folyó­szakaszt, s a két névből ké­sőbb az idegen Kraszna for­mát tartották meg a magya­rok is. A „Csengeni krónika” (Csen- ger, 1975. 167.) említi meg, hogy. a középkorban nemcsak a Szamos, a Körösök és a Ma­ros, hanem a Kraszna is osz­tozkodott Máramaros és Er­dély sójának, Szatmár ásványi kincseinek, Bihar fájának szál­lításában. Arról pedig Csömör Zoltán: Mátészalka című mo­nográfiája tájékoztat, hogy Mátészalkától észak felé, egész a Kraszna torkolatáig, egymást érték rajta a hajdán volt vízi- maim ok. A part mentén, Olcsvától Nagyecsedig, ma is töibib olyan település található, melynek keletkezése a középkorba nyú­lik vissza, de vannak adataink olyanokról is, amelyeket a Kraszna áradása pusztított el, tett lakatlanná. Am, ha a Kraszna pusztított, pusztulásra ítélték őt is az em­berek. A folyó halálos ítélete egyidős az Ecsedi-láp lecsapo- lásának gondolatéval. A lép lecsapolása három szakaszban történt. Először gróf Károlyi Ferenc kezdemé­nyezésére 1749—1751 között folyt a munka. Ennek az ered­ménye lett, hogy a Kraszna vi­ze 80 cm-rel csökkent. Űjabb csökkenést eredményezett az ugyancsak gróf Károlyi Ferenc kezdeményezésére 1778-ban be­indult csatornázási munka, de ezek még nem tették halottá a Krasznát. Ha csökkent is a vízszintje, még továbbra is fo­lyó maradt. Mikor viszont gróf Károlyi Tibor elnökletével 1894-ben megindul annak a csatornának az építése, amit a mai köztudat Kraszna néven emleget, folyónk sorsa megpe­csételődött. 1898. március 3-án nemcsak ezt a Vásárosnamény- nál a Tiszába ömlő csatornát nyitották meg, hanem ugyan­akkor elzárták Olcsvánál az eredeti folyó szamosi torkola­tát. És azóta lefolyástalan Öcska-Kraszna csupán. E szá­zadunk folyamán medrének folytonossága is több helyen megszakadt. Olcsvától délre a falut védő Körgát osztotta ket­tőibe, Szamosszeg és Kocsord között pedig annyira feltöltő­dött egy szakaszon, hogy esős időben is használható a rajta átvezető dűlőút. Balogh László Frank Meadow Sutcliffe: Szigetünk őslakói (1885) Az Angol Királyi Fotótársaság kincsei Kiállítás a Műcsarnokban Oscar Gustave Rejlander: Hajlék nélkül az éjszakában (1857) Igazi ritkaságot kínál a Bath-i Royal Photographic Society anyaga, amelynek nagy része a fényképezés ős­korából származik. A fotó­történet kiemelkedő egyéni­ségeinek — Henry Fox Tál- bot, a kálotípia kidolgozója, Roger Fenton, a társaság ala­pítója, Frederick Henry Evans, Júlia Margaret Came­ron, Robert Adamson, Earl of Carnarvon, a Tutanhamon sír felfedezője és megörökí- tője — művei szerepelnek a kiállításon. A fotótörténeti és műfaji gazdagság mellett fontos kor- történeti érdekességet kínál a bemutatott anyag. Látha­tunk portrékat, expedíciók­ról készült sorozatokat, táj- és utcaképeket, az ún. doku- mentarista irányzat darabja­it, riportsorozatokat sport-és társadalmi eseményekről, va­lamint az autonóm fotómű­vészet körébe tartozó képeket és nem utolsósorban érde­kességeket, különlegessége­ket. A kiállítás a magyar— brit kulturális egyezmény alapján a Művelődési Mi­nisztérium, a British Council és a Műcsarnok együttműkö­dése alapján jött létre. Tidrenczel Sándor: Czóbel Minka költészetének fogadtatása (4.) „Nevünket, így kell Tennie, Felejtés árnya lepi be. Félig vívott harcunk nyoma. Sőt még emléke is kihal.” (Mihail Lermontov: A szabad­ság utolsó fia) A költői pálya fogadtatásá­nak ismeretében enyhén szól­va kétes értékűnek kell tekin­tenünk az újjászületést. Már első hallásra azonnal úgy tű­nik, hogy .kísértetiesen hason­lított Czóbel Minka 1902-es „megdicsőüléséhez”, amikor is tarpeji sziklának tűnt az a magaslat, ahova a népszerűség fölvútte. Már csak azért is bizonyult ingatagnak a helyzete, mert a megye irodalmi társasága és müpártoló közönsége egyszerű­en ezúttal is félreállította. Egyszer-egyszer ugyan még szerepelt a neve a Nyírvidók- ben, de többé már nem jelen­tett sohasem eseményt. 1922- ben és 23 elején a Bessenyei- ünnepség, valamint a Besse- nyei-serleg, 1935 februárjában pedig fenyveseinék dézsmál ói ürügyén tettek említést róla. A Petőfi Társaság 'négy év­vel később még ugyan tisztel­gett születésének évfordulóján az idős költőnő életműve előtt, de újabb, aggkord alkotásait, az asztalfiók számára dolgozó művészt, „A szú munkája” cí­mű kiadatlan regény íróját, a bizonytalan tehetségű versel- gető vénkisasszonyt már nem vette tudomásul. Szinte az ünnepség talmi csillogása és zajának elültével egy időben s zender í tették meg­határozatlan idejű álomra a Czóbel Minka .költészete irán­ti egykori nemes lelkesedés tüzét, s temették el ezzel együtt a nevét is. Annál is inkább tehették, mert háttérbe szorításában ő maga is ludas volt. Életének utolsó negyed századára már kiírta magát, s nem tudott újí­tani. Mi több: saját magához képest ds visszalépett. A Mú­zsa puszta becsvággyá degra­dálódott számára, a költészet pedig maga a becsvággyá nőtt magamutogatási óhaj. S mert végzetére túlélte önmagát, lett osztályrésze törvényszerűen a mellőzés, kárhoztatott egyszer s mindenkorra arra, hogy a bdográfus eseménytelen, med­dő esztendőknek lássa utolsó évtizedeit, maga Czóbel Minka pedig megérje a művész Czó­bel halálát. (Vége) Utóhang. A sors törvénye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom