Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

1985. augusztus 26. Kelet-Magyarország 3 e i KÉRDÉSEIRE IUiHiWiII A MÉSZÖV ELNÖKE, NAGY MIKLÓS Karsai Bálint vásárosnaményi olvasó kérdése: Életképesek-e és ellátásuk megszervezhető-e azoknak a kis falusi boltoknak, amelyek magánházakban mű­ködnek? — E bérlemények fenntar­tása többlet anyagi terhet je­lent a szövetkezeteknek, de a fejlesztési eszközök hiá­nyában új boltok létesítésé­re a lehetőségek korlátozot­tak. Ezért az ilyen, emlí­tett boltok üzemeltetése to­vábbra is szükséges. Ellátá­suk szervezett, de színvonala a szállító partnerek szállítá­si készségétől nagymérték­ben függ. Pál Gedeon és Sánta János nyíregyházi olvasók kérdése: Hogyan működnek az iskolaszö­vetkezetek, milyen segítséget kapnak a szövetkezetektől, mi az iskolaszövetkezetek tevékeny­ségének lényege, haszna? — Az iskolaszövetkezeti csoportok iskolánként ala­kulnak meg, vezetését álta­lában tanár-elnök látja el. Az ifjú tagok gondoskodnak az áruk beszerzéséről, forgal­mazásáról és az elszámolás­ról. A szövetkezetek részére nyereséget nem termelnek, mert saját nyereségüket fel­használják. Az iskolaszövet­kezetek elsősorban a tanu­lók munkára nevelését szol­gálják, elősegítik a pálya- választást. Jól szolgálják a szövetkezetek szakember­utánpótlását. és már az is­kolákban megszerettetik a szövetkezés gondolatát. Szilágyi Dániel nyíregyházi ol­vasó kérdése: A hatalmas mé­retűre növekedett Nyíregyházi Lakásszövetkezet kettéválasztá­sára, „emberléptékűvé” alakítá­sára nincs-e lehetőség, hogy a lakásszövetkezeti tag valóban érzékelhesse: szövetkezete öt képviseli? — A lakásszövetkezet a tagok döntése alapján ala­kult és növekedett. A szö­vetkezet nagysága előnyt is jelent a tagok számára. A lakásfenntartás, karbantartás anyagi lehetőségekhez kötő­dik és a nagyobb tagság, na­gyobb anyagi lehetőséget is jelent. Nem a szövetkezeti nagyságrend dönti el a tagok képviseletét. A nagyszövet­kezeten belül is szükséges az olyan munka, hogy a ta­gok érezzék az érdekképvi­seletet. A kis lakásszövetke­zetek anyagi lehetőség hiá­nyában nem tudnak olyan szolgáltatásokat biztosítani, mint a nagyszövetkezetek. Nincs lehetőségük szakkép­zett dolgozók alkalmazására, gépek és berendezések biz­tosítására, beszerzésére. (Meg­jegyezzük, hogy országos szö­vetségünk (SZÖVOSZ) a Nyíregyházi Lakásszövetke­zetet — hibáival együtt — az ország legjobb lakásszö­vetkezetének tartja.) A szö­vetkezeti tagok egyébként maguk dönthetnek a szövet­kezeti nagyságrendről, azt határozatokkal befolyásolni nem lehet. Nagy János mátészalkai ol­vasó kérdése: Az ÁFÉSZ üzlet­hálózatában dolgozók bére ala­csonyabb, mint az állami keres­kedelemben dolgozóké. Miért van ez így és miért alkalmaz aránylag több szakképzetlen el­adót a szövetkezeti kereskede­lem, s miként gondoskodik kép­zésükről? — A megyében a szövet­kezeti kereskedelemben dol­gozók bére azonos az állami kereskedelemben dolgozóké­val. Egyes boltok eltérő le­hetőségei okoznak látszóla­gos aránytalanságot. A szak­képzetlen dolgozók arányát befolyásolja, hogy a szövet­kezeti boltok nagysága el­marad az állami boltokétól. Az egy-két személyes üzle­tekben a munkakörülmények miatt is nehezebb szakkép­zett dolgozók munkába állí­tása. A kereskedelmi dolgo­zók képzése szervezett. Az igényeknek megfelelően fo­lyamatosan Indulnak tanfo­lyamok. A VI. ötéves terv idején 1516 felnőtt dolgozónk szerzett szakképesítést, 412- en vettek részt továbbkép­zésben. (Az dolgozóinak ÁFÉSZ összes létszáma 8464.) Kovács István sóstóhegyi ol­vasó kérdése: Miért a megye- székhely belterületére összpon­tosít hálózatfejlesztésben a Nyír­egyházi ÁFÉSZ, miért ott épít ABC-ket, amikor a szövetkezeti kereskedelem elsődleges hivatá­sa a kistelepülések lakóinak el­látása? Például egy sóstóhegyi ABC nyitásával a belvárosi üz­lethálózatot tehermentesíteni is lehetne, ugyanakkor a külterü­let lakóit is jól ellátnák. — A szövetkezet kereske­delmi tevékenységének fel­tételei: bolti kiskereskedelmi egysége 57 van, 10 288 négy­zetméter alapterülettel. Eb­ből külterületen 28 egység működik 2694 négyzetméter alapterülettel. A vendéglá- tólpari kereskedelemben összesen 22 egységet üzemel­tetnek 3522 négyzetméter alapterülettel. Ebből külte­rületben van 8 egység 805 négyzetméter alapterülettel. A szövetkezetek alapvető feladata a tagok ellátása, at­tól függetlenül, hogy hol laknak. Ezen elvnek megfe­lelően az elmúlt időszakban a Nyíregyházi ÁFÉSZ gon­dot fordított a kisebb telepü­lések és peremkerületek el­látására is. A közelmúltban épített ABC-k elsősorban az eddig ellátatlan lakosságot szolgálják. Nagy ABC-t megfelelően üzemeltetni csak nagyszámú vásárló esetén lehet. Sóstóhegy ellátásának javítására a VII. ötéves tervben a szövetkezet ABC építését tervezi. Emberekért, milliókért felelnek Diplomával, „mélyvízben” Fiatal agrár szakembe­rek tanácskoztak bárom napon át a hét végén Nyíregyházán — a talál­kozó vasárnap zárult. Jöt­tek kezdő és „középhala­dó” ifjak Borsodból, Haj- dú-Biharból, Szolnok me­gyéből, legnagyobb szám­ban természetesen Sza­bolcsból, Szatmárból. Kö­zülük beszélgettünk há­rom fiatallal az előttük álló lehetőségekről, beil­leszkedésük gondjairól, örömeiről, az első hóna­pokban, években szerzett tapasztalataikról. Gyakran hall az ember kezdő szakemberektől ijesz­tő történeteket, hogy egyete­mi, főiskolai diplomával „széklábakat” faragtatnak velük, vagy általános iskolás szintű feladatokkal bízzák meg őket. Vajon hogyan fo­gadták beszélgetőpartnere­inket annak idején? Beszélgetőpartnereink: Boros Tibor, Hadházi Ágnes, Fehér Albert. Huszonéves vezetők — Azonnal bedobtak a mélyvízbe — eleveníti fel azokat az időket Boros Ti­bor, a szatmárcsekei terme­lőszövetkezet gépüzemelte­tője, aki három évvel ezelőtt a megye innenső végéből. Gyulatanyáról csöppent a nevezetes szatmári faluba. — Előbb gépmű hely vezető lel­tem, három hónap múltán azonban a műszaki főágazat vezetésével bíztak meg, leg­nagyobb megrökönyödésemre De nem volt más választás, az elődöm bevonult katoná­nak, nekem kellett huszon­egy évesen betöltenem az űrt. El lehet képzelni, nem ismertem se a határt, se az embereket, a gépek műszaki állapota pedig enyhén szólva kifogásolható volt. Nem panaszkodhat a tét­lenségre Hadházi Ágnes, a biri szövetkezet háztáji agro- nómusa sem, aki a szarvasi főiskola elvégzése után né­hány hónapig mint általános agronómus dolgozott, de az­tán a növénytermesztési ága­zat vezetését bízták rá. — Azért nem volt ennyire sima ez az út — mondja —, hiszen nekem nemcsak a kezdők szokásos nehézségei­vel kellett megküzdenem, de el kellett magamat fogadtat­ni, mint női vezető is. Gon­dolom, a hátam mögött bi­zonyosan összesúgtak néhá- nyan, hogy mit parancsolgat itt ez a csitri, de különösebb gáncs engem azóta sem ért. Se a csekei, se a bíri szö­vetkezet nem tartozik a me­gye legfelkapottabb szövet­kezetei közé, igen gyenge adottságok közepette kényte­len itt dolgozni a gazdászem- ber. Természetes hát, hogy a friss fejű kezdő mérnök is elgondolkodik azon, hogyan lehetne eredményesebbé ten­ni a közös tevékenységet. — A belső érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a szigorúbb munkafegyelem mellett egyetlen dologra len­ne még szüksége a megye hozzánk hasonló gazdaságai­nak — állítja Boros Tibor. — Méghozzá pénzre. Ezzel fel lehetne frissíteni az eléggé elavult gépparkot, s hozzá lehetne kezdeni valami jól jövedelmező melléküzemági tevékenységhez. •0#0#0#0#0#0#0#0#0#0#0#C#Q#G#0#0#0< finer EMBERE A honvédliszt „Én, Cerebenics József hadnagy ünnepélyesen foga­dom, hogy szocialista hazá­mat a fegyveres erők hivatá­sos állományának tagjához méltón, eskümhöz híven szolgálom...” Messzire szálltak a tiszti fogadalom szavai a főváros szívében, a Parlament előtt, a tévékame­rák végigpásztázták előtte- U'tána a közönség sorait is, és gyakori kép volt az el érzéke­nyült szülők látványa. Az augusztus 20-i ünnep egyik nagy eseménye volt a tiszt- avatás, Gerebenics József vállán frissen ragyog a had­nagyi csillag. — Igen nagy volt a készü­lődés, mondanom sem kell — ■meséli a 23 éves fiatalember. — öt héttel előtte elkezdtük a gyakorlást, a próbákat, az ötvanperces állást szinte na­ponta végigcsináltuk — eny- nyi volt a valóságban is. De... valahogy minden más volt ott, az Országház előtt. Gerebenics József Roppant nehéz volt elérzé- kenyülés nélkül a végére ér­ni... Külön öröm volt, hogy a mi főiskolánk, a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főiskola parancsnoka vezényelt, ez egy kis bátorságot öntött be­lénk. Édesanyja is hallgatja az élménybeszámolót a nyíregy­házi lakásban, közben büsz­kén nézi nagyfiát, s amikor a fogadalomtételről esik szó, most is megfátyolosodik a szeme. A három gyerek kö­zül a legidősebb már révben van: ifjú hadnagy, diplomá­val a kezében. A pályavá­lasztásról faggatom őket. — Nem is tudom, pontosan mitől támadt kedvem, tálán akkor döntöttem, amikor az Ipari Szakközépiskolában (ma már Bánki,) egy főhad­nagy beszélgetett velünk a katonai pályáról. A mama folytatja: — A férjem lassan 30 éve rendőrtiszt, én magam is tíz évig voltam polgári alkalma­zottként náluk, ismerjük hát jól az egyenruhás szolgálat kötöttségeit. Nem befolyá­soltuk egy percig sem a vá­lasztását ... — Nem bántam meg! A főiskola nem volt ugyan könnyű, de úgy érzem, na­gyon alapos elméleti és gya­korlati ismereteket sajátítot­tam él. Páncélos- és gépjár- műteöhnikai szákon végez­tem. Amikor azt mondom, hogy nem volt könnyű, ak­kor főképp arra gondolok: főiskolások és katonák vol­tunk egyszerre. De hát... Erre tettem föl az életemet, s most szeptemberitől kezdő­dik a munka. Nagyon meg­örültem, amikor megtudtam, hogy négyévi távoliét után újra közel kerülhetek a szü­léimhez. Ugyanakkor egy ki­csit tartok is a közelgő he- tektől-hónapoiktól. Igaz, a fő­iiskolán pedagógiát-pszicholó- giát is tanultunk, meg aztán a gyakorlatokon — egy-egy hónap volt évente — szinte minden beosztást végigcsi­náltunk — mégis: emberek­kel kell foglalkoznom, beosz­tottaim lesznek . . . Biztosan nem lesz könnyű — de na­gyon várom már, talán ép­pen ezért... (t*y> Jó pénzt hoz... — Ne higgyétek, hogy a melléküzemág magasba tud emelni egy szövetkezetei — kapcsolódik az eszmecserébe Fehér Albert, aki Nagyecsed- ről érkezett, s ahol igen ma­gas szintet ért el ez az ága zat. — Igaz, alapot nyújthat a biztonságosabb gazdálko­dáshoz, a mi vezetőink is nagyon okosan tették, hogy idejében hozzáláttak az ipari tevékenység fejlesztéséhez. Ám nem szabad elfelejteni hogy a mezőgazdaság ipari ágazata is nagyjából hasonló gondokkal küzd, mint maga az ipar. Persze, még így is jó pénzt hoz, ám . . . bár ne lennének e tevékenységre rá­szorulva a megye szövetke­zetei. Bár meg tudnának tisztességesen élni a földből. Fehér Albert most a nyá­ron végzett a szarvasi főis­kolán, alig néhány hónapos gyakorlat áll a háta mögött. Nem úgy Hadházi Ágnes, aki négy éve eszi a mezőgazdá­szok kenyerét. Négy év per­sze nem nagy idő. ám ahhoz elég, hogy sok mindent tisz­tán lásson az ember. Abban megegyezik a véleménye is­kolatársáéval, hogy nem sza­bad minden áron erőltetni a melléküzemágakat, de egy megvalósításához kevés pénzt igénylő, keresett termékeket előállító kisüzemet ö is szí­vesen látna Biriben. — S nemcsak azért, hogy nyereséget termeljen, hanem azért, hogy itthon tartsa a fiatalokat — teszi hozzá Bo­ros Tibor, aki egyben a he­lyi KISZ-bizottság titkára, s az ifjúsági bizottság elnöke is. — Mert gondolom, az nemcsak nálunk probléma, hogy a fiatalok megfelelő munkahely hiányában kény­telenek elvándorolni szülőfa­lujukból. Jó tanács a fiatalabbnalc A tanácskozásra érkezettek egy csoportja sétál el mel­lettünk, belehallgatnak a be­szélgetésbe. Egyikük meg­kérdi: — Hogy bírsz te eny- nyi munkát ellátni? — Addig jó, míg az ember húzhatja a szekeret — mond­ja a csekei gépész, s Fehér Alberthez fordul, tanácsok­kal látja el a nálánál is fia­talabb szakembert, akire ha­marosan nagy feladatok vár­nak úgy néz ki, nemsokára ágazatvezető lesz. Sok-sok emberért, sok-sok millió fo­rintért felel majd. Mint szerte a megyében, jó néhány ifjú társa. Balogh Géza SZERKESZTŐI O O O OOOOO 4 nyáron észrevehe­tően megszépült Nyíregyháza bel­városa. Igaz, néhány mun­ka befejezése még hátra van, dk már most látha­tó, hogy beérőfélben van több év munkájának gyümölcse. Végre rende­ződik a sétálóutca sorsa, s finiséhez érkeztek az építők az Október 31. té­ren is. A leglátványosabb azon­ban mégis a középületek tatarozása. Űj, szokatlan színekkel is megismerked­hettünk, s ha eleinte (a MÉSZÖV épületének me­rész kékjét látva) volt is némi fenntartásom, a to­vábbi újításokat már bi­zalommal fogadtam: sze­rencsésen, jó érzékkel, s mi több, következetesen szépítették meg a megye- székhely jellegzetes épü­leteit, amelyek közül csak néhány maradt a követ­kező időszakra. Érdemes leltárba venni a fontosabb, megújult ér­tékeket: színház, Korona­szálló, városi tanács, a ré­gi borforgalmi épülete u Lenin téren, a Tanácsköz­társaság tér—Rákóczi ut­ca sarok, s a már emlí­tett MESZÖV-ház. Áll­ványerdő borítja még a megyei tanács és a Nem­zeti Bank épületét, de a már kész részek itt is ígé­retesek. Lassan bár. ám szép munkát végeznek a szakemberek. Nem véletlenül hozom szóba a hó hírek melleit a minőséget. Talán nem tűnik ünneprontásnak, ha felhívjuk a figyelmet: c. mostanit megelőző, nem is olyan régen történt tata­rozások bizony kérészéle- tüeknek bizonyultak, ha­mar lekopott a festék, s például a gyönyörűen helyreállított megyei ta­nácsi ülésterem bizony egy-kettőre beázott. Felté­telezem. hogy a megren­delők, a műszaki ellen­őrök nálam jobban em­lékeznek ezekre, és a mi­nőségben is jobb munká­ra több garanciát kérnek. Nemcsak az új épüle­tekkel gazdagodhat tehát a város. Jó érzés, hogy szép. régi épületeink új­ra pompáznak — hangu­latot, sajátos karaktert adva Nyíregyházának. M. S. A tévében J láttuk | Zsákutca ígéretes tévéfilmet láthattunk pénteken este az 1-es műsorban. Sárosi István Zsákutca című, drámapályázatra érkezett írásá­ból készítettek tévéfilmet. A ve­zetés etikája volt az egyik fő motívuma a cselekménynek, amely egy vidéki kórházban ját­szódik, bár ha eltekintünk a kórházi környezettől, fehér kö­penytől, lehetne a színhely bár­hol, iskolában, üzemben, intéz­ményben. Akárhol, ahol a ve­zető kisajátítja a hatalmat és a beosztottjainak még a gondola­tait is irányítani szeretni — és sajnos, olykor tudja is. A fiatal orvos, aki szembeta­lálja magát ezzel, inkább a sze­relembe, kollégája feleségével való kapcsolatba menekül, mint­sem igyekezne kitörni, vagy ha más megoldás nincs, elhagyni a nem éppen dicséretes „terepet”. A „Zsákutca” című tévéfilm fő­ként a két főszereplő — Sinko- vits Imre és Lukács Sándor — jóvoltából érdemel figyelmet. Sajnos inkább epizódokra hullik szét, amelyek között jócskán akadnak életszerű, jól kiérlelt mozzanatok, egészében a film inkább torzóban maradt dráma, konfliktushelyzet. Mintha be sem fejezték volna, csupán ab­bahagyták a film alkotói. Bizo­nyos, hogy szándékosan, ezzel is sejtetve a zsákutcát. Sainos azonban a néző is egy kicsit zsákutcába került, mert kapott valamit, ami a figyelem felkel­téséhez élig, a szellemi kielégü­léshez viszont kevés. P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom