Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
4 Kelet-Magyarorszag 1985. augusztus 26. Fizet, nem fizet? Jobb kéz — bal kéz Az emberiség legnagyobb része általában a jobb kezét használja, úgy írásra, mint egyéb munkára. A világon azonban minden tizedik ember balkezes. Természetesen ezeknek áz embereknek a munkája nem értéktelenebb mint azoké, akik a jobb kezüket használják. Leonardo da Vinci a Mona Lisát bal kézzel alkotta. A másik világhíresség, Michelangelo is balkezes volt. Bal kézzel írta gyönyörű regényeit a német költőfejedelem Goethe is. A sok híres ember közül megemlíthetünk még egy párat, így Pavlov és Chaplin nevét is. _ VIBAGKARNEVAl.. Csaknem százezer néző tekintette meg Debrecenben a 16. alkalommal megrendezett virágkarnevált. Mintegy mástél millió szái virágból szőtték és fonták a kompozíciókat a virágkötészet mesterei. A díszes menetben a magyar együttesek és néptáncosok mellett lengyel, jugoszláv, litván, bolgár, csehszlovák, japán, nigériai együttesek is felvonultak. Képünkön az egyik kompozíció. Ha a mai ember fagylaltot akar enni. akkor bemegy a cukrászdába és válogathat a sokféle ízű között. Nem így volt ez régen, például a római császárságban. A hirhedt. őrült Néró-császár, aki 67 körül uralkodott, havat hozatott a közeli hegyekből szolgáival, amit mézzel és rózsavízzel ízesített. Ha már nem volt hó a közeli hegyekben, akkor arra is képes volt. hogy a mintegy 400 kilométer távolságra lévő Alpokból hozatta a havat, ami nagyon körülményesen került Rómába. Bizony előfordult, hogy a hosszú út alatt a hó a meleg következtében elolvadt. így a szolgák csak meleg vizet vittek a császárnak. No meg is volt az eredménye, mert a kegyetlen császár dühíben parancsot adott ki a szolgák megötetésére. A ma forgalomban lévő fagylaltot egy ázibiliál ember készítette, illetve találta fel és szicíliai volt az a cukrász is. aki az első fagylalt kávéházat 1672-ben megnyitotta Párizsban. Zarándokok Hatvanöt országból, több mint kétmillió igazhitű muzulmán indult el zarándoklatra az iszlám szent városából, Mekkából az Ararat-hegyhez az augusztus 17- én kezdődött, tíz napig tartó szent ünnep keretében. A XX. századi zarándokok a 23 kilométeres távolságot már nem teve- és szamárháton teszik meg, hanem kényelmes autóbuszokon. Ebből a colból a Szaúdi Királyság 6400 légkondicionált autóbuszt bocsátott a zarándokok rendelkezésére. A város és a hegy közötti síkságon minden bizonnyal a világ legnagyobb közlekedési dugója alakult ki a hatalmas tömeg miatt: a 43 fokos melegben csak lassan, araszolva jut előbbre a zarándokok hada. A szaúdi hatóságok a rendkívüli forgalom irányítására helikoptereket, valamint rádióval felszerelt terepjárókat és személyautókat vetettek be. A szent ünnep hétfőn ér véget az áldozati bárányok levágásával. r------------------------------------------\ Ne fogyasszunk mosószert A rosszul elöblített tányérokon és evőeszközökön maradt mosogatószer súlyos zavarokat idézhet elő az emésztőrendszerben, megbonthatja a gyomor és a bélrendszer kötőszöveteit is. Erre a megállapításra jutott a Charles Clardk professzor vezetése alatt tevékenykedő kutató- csoport a londoni egyetemen — írja az Europeo. — A kutatók leszögezik: az emésztőszervek szöveteinek megkárosításához elegendő, ha naponta 100 milligramm mosogatószer kerül a szervezetbe testsúlykilogi am- monként. A felnőttek tehát viszonylag kevisbé veszélyeztetettek. ,,Ez a mennyiség — mondja Clark — 10—100-szor annyi, mint amennyi normál körülmények között marad a kevés gonddal elmosogatott edényeken.'* A veszély azonban reális a csecsemők és a nagyon kicsiny gyermekek esetében. A kutatók számításai szerint a. mosogató- szerrel elmosott és gondatlanul elöblített cumisüvegen, tányérokon és kiskanalakon testsúlykilogrammonként 10 milligramm mosogatószer maradhat. „Ez a mennyiség viszont — jelenti ki Clark professzor — rendkívül veszélyes lehet a még nem teljesen kialakult emésztőszervi szövetek szempontjából.” Gyors kenguruk A kenguruk hazája Ausztráliában a régi őserdőkben van. Ezek között az állatok között a legnagyobbak elérik a 2 méter magasságot is. de vannak olyanok is, amelyek csak 30 centiméter nagyságúak. Nappal ezek az állatok együtt élnek egy óriási öreg fa árnyékában. Ha bár éjszaka keresik az élelmet, nappal is csak pár órát alszanak. Időközben a legnagyobbak őrt állnak és vigyáznak a többiekre. A legkisebbek felállva alszanak. A legnagyobb kenguruk 4 métert is képesek ugrani, de ha nagy a veszély, az emberek láttak már olyan kengurut is, amelyik 9 métert ugrott. a férfi, ha nincs pénzem, mem utazom taxival.” Napkoron a íalu végén a kocsim majd elakadt a sárban. A háznál vagy nyolc gyerek szalad elő a szülőket üdvözölni. Biztosra vettem, hogy nem fizetnek. A férfi az ütött-kopott, nem túl tiszta ruhá- ja zsebéből elővett egy bőrtasa- kot. melyben 5.0 0-as címletekben legalább 30 ezieir forint volt. Hanyag eleganciával fizetett. A LÁTSZAT CSALHAT II. Két öltönyös, fehériruges, nyékit end ős. diplomatatáskás ‘férfi iKábbósertrijénbe vitette magát. Ütközben olyan magasszintű dolgokról beszélgettek, hogy azt hittem, ezek igen nagy fejek lelhetnek. s micsoda kulturáltak. Megérkeztünk, azt mondták: niiocs pénzük, de bemennek a házba, s hoznak. Mondtam: egyikük bemegy, a másik itt marad. Ügy is volt. De aki bement, pénz nélkül jött vissza. A személyi igazolványát bedobta a kocsi ablakán. s flegmán hozzátette: írjon, de siessen, mert nem érek rá. A NAGY GAZDA Tuzsér oda-vissza — mondta éjfél előtt egy idős ember, miután lehuppant az ülésre. Útközben vágta a szöveget: ötszázezer forintért most adta el a házát, a kertje tele almafákkal stb. Tuzsé- ron megállít egy szép, módos ház előtt. Kiszáll a kocsiból és becsenget. Nem jelentkezik seniki. Biztosan nincsenek itthon, s a kulcsot a házzal szembeni építkezésen levő éjjeliőrnél hagyták — vélte az öreg. Bement az építkezésre, de hiába vártam vissza, -eltűnt. Az éjjeliőr segítségével felkerestem a körzeti megbízottat, ott az illető iszemélyi kartonéról kiírtam az adatokat. A rendőr elmondta: nem lesz gond, az emberemnek van pénze. valami-kor nagy gazda volt, hozzászokott a Nyíregyháza—Tuzsér taxival odia-vissz-ához, csak már egy kiesit hóbortos. Egy hét után elküldte a viteldíjat. A módos ház nem az övé volt. Cselényi György Éjjel, nappal taxi erre, taxi arra, taxik jömnek, taxik mennek. Sok és sokféle embert visznek, hoznak. Mi a helyzet akko-r, ha valaki a viteldíjat nem tudja, vagy nem akarja kifizetni? A FELÉT KÉRHETIK — Bizon-y, ilyennel a távolisági fuvarok 30—40 százalékánál szembetalálom magam — mondja Tóth Mihály Volán-taxis, aki 9 éve vezet. - Az idősebb kollégák minden tapasztalatukat igyekeznek átadni, de az ember óhatatlan ül is kerülhet furcsa helyzetbe. Egyébként az utazás megkezdése előtt a várható viteldíj felét elkérhetjük, de ezzel ta- prón,tatból ritkán élünk. Ha tehát az utas a viteldíjat nem tudja megtéríteni, akkor a szeméLvi igazolványának a>datai nyomán kiállítunk egy úgynevezett vi- teldíj hiány lapot, s a Volán később annak aLapján behajtja az elírna nadt összeget. Ha az illetőnek nincs személyi igazolványa, vagy azt nem akarja ideadni, akkor rendőrhöz fordulunk. Az éjszakában egyébként is sok minden előfordul. — A közelmúltban egy éjjel a Borsodi söröző bezárta után egy fiatal férfi ült a taxiba. Közölte: a Kisteleki szőlőbe akar mentni. Megérkeztünk. Az óra 36 forintot mutatott. A férfinál 14 forint volt, azt ideadta, s azt mondta, bemegy a házba, s a hiányzó 22 forintot mindjárt kihozza. Néhány perc múlva az udvarról veszekedés hangjai hallatszották. Ugyanis az utasom félesége nagyon nem helyeselte, hogy a férje taxival utazgat, meg egy kicsit kapatos is volt. De ekkor már vagy harmincán bámészkodtak körülöttem. Az utasom helyett én szégyelltem magam. Eljöttem, nem vártam meg a 22 forintot. A LÁTSZAT CSALHAT I. A távolsági fuvarok 60 százaléka a vasúttól indul. Éjjel 11 órakor egy középkorú, elég kopott ruhájú házaspár ült a kocsiba. A hátsó ülésen a batyujuktól alig fértek. Az úticél Napkor. Közöltem: a viteldíj körülbelül 200 forint lesz. „Uram — felelte ,,Terméskőbányára” bukkantak az építők a nyíregyházi sétálóutca készítésénél. Még a harmincas években falazott, boltozatos csatornát építettek a csapadékvíz elvezetésére a megyeszékhely központjában. A már semmilyen funkcióval nem rendelkező — de a bontócsákánynak derekasan ellenálló — csatornát most megszüntetik, nehogy a későbbi beomlás tegye tönkre a szépen alakuló Zrínyi utca burkolatát. Képünkön: csatorna! alulnézetből a város. (Császár Csaba felvétele.) Római lakomák H a Trimalchio vagy Lu- cullus feltámadna, ma is megrendezhetnék Hó mában a hajdan híres lakomáikat. Itália népe ugyanis mindenekelőtt szeret hosz- szan és sokat enni. Az olasz étkezés első fogása a sűrű sajtos zöldségleves a minestrone, vagy a tészta. Aki netalán mindkettőt kéri. arról rögtön tudják, hogy külföldi. A spagettik, a leveles rakott tészták, a lasagnák. a húsos palacsinták, a canellonik főleg paradicsomos mártásvariációkkal készülnek. A pizzáknál minden mester szabadjára engedi fantáziáját. Hagymás, halas-kagylós, paradicsomos, krumplis, gombás, sült zöldpaprikás, húsos tésztaköltemények illatoznak. : A régi Róma egyik patinás kisvendéglőjének különlegessége a fettuccine: ez sonkás, zöldborsós, tejszínes rakott tészta. A tészták előtt még számtalan előételi kínálnak, lyen a rizzsel töltött sült paradicsom, a májas darálthúsos íült paprika, a rántott padlizsán és úritok. De lehet kérni sült uborkát, roston sült apróhalakat, savanyú lében pácolt „tengeri gyümölcsöt”. — Ez apró rákok, kagylók, polipok elegye —, vagy fokhagymás lében főtt kagylót. Igazi csemege nyáron a nyers füstöli sonka sárgadinnyével vagy zöld fügével. A főételek közül a velőscsontos lábszárhús olyan nevezetesen olasz, hogy más nyugat-európai országokban is :.*sak ,,ossobuchi”-nak nevezik. r\ keresztben elvágott láb- izárcsontot körülvevő gyenge núst paradicsomos, petrezsely- nes, fokhagymás mártásban párolják meg, a velőhöz pirí- ;ott kenyeret adnak. Különlegesség a kemencében sült bá- ány, borjú vagy malac — ez utóbbi a trasteverei ünnep kul- ;ikus eledele — valamint a rónai pacalpörkölt, amelyet sajtol szolgálnak fel. A kemencéién sült húsokhoz citrom is jár. Az olasz konyha halételekben is gazdag. A legnemesebb ételek egyike a roston sült naphal, citrommal. A tőkeha- ’ lat szeretik csípős, kicsit le- csószerü mártással készíteni. Sok helyen kapható a fokhagymás, paradicsomos szósz- szál elkészített kardhal is. Bár ismerik a burgonya és rizsköretet Olaszországban, nemigen kedvelik. Sokkal népszerűbbek a zöldköretek. Nyersen, salátaként szolgálják fel őket, vagy pedig megfőzve, mint az úgynevezett zöld szószt, amelyben apróra vágott zöldségeket főznek mártássá. A saláták ízesítését a vendégre bízzák. Húsok mellé gyakran adnak paradicsomos babköretet vagy savanyú gyöngyhagymát. A desszertek között találunk gyümölcsöt, fagylaltot, süteményeket és sajtot. Az ezerszínü gyümölcssaláták nemcsak a gyomornak, a szemnek is nyújtanak élvezetet. A fagylaltok esetében is a bőség zavarával küzdhet az ember, s a I legtöbb fagylaltba valódi gyű- | mölcs, dió, mazsola, mandula j is kerül. Itáliában a kávénak nagyobb kultusza van, mint nálunk. Eu- | rópában talán a római szená-^ | tus közelében főzik a legjobb j és a legerősebb kávét. Az ebéd elmaradhatatlan tartozéka a bor. A Róma környé- § ki dombokról származó köny- nyű vörös és fehér borok kifejezetten az étkezőasztalra valók. Olaszországban különben nincsenek olyan kocsmák, ahol csak inni lehet, kevés is a részeg az utcán. Ebéd előtt köny- nyű aperitif dívik, a pálinkát étkezés után isszák. Rómában és egész Olaszországban célszerű a „Trattoria’ vagy „Hostaria” feliratú vendéglőket keresni. Ezekben jó igazán az étel, udvarias a kiszolgálás. Az ember meg is vitathatja a tulajjal a világhelyzetet, vagy a focimeccset és nem kell túlságosan elkomorulnia a számla láttán sem: 25 000 lírából (kb. 600 forint) bőségesen és jóízűen ehet. Göbölyös László------------------------------------------------------------------------------------------Negyedszázad — hajmosás nélkül Fürdőkád a szomszédból Á mai ember életéhez szorosan hozzátartozik a rendszeres tisztálkodás, a fürdés, de az úszás is. Egyes kultúrák már ősidő óta ismerték és használták a fürdőket, másokban a fürdőzést lenézték. Hazánkban is sok, ma már megmosolyogtató emléke van a tisztálkodásnak. így például Bethlen Miklós önéletrajzában olvashatjuk (17. század), hogy ritkán fürdött, de mindig hideg vízben, és fontosnak tartotta hogy lábát kéthetenként mosassa meg, száját pedig naponta háromszor, minden étkezés után kiöblítse. Kézmosásra viszont csak akkor került sor, ha kezét valahol beszennyezte. Megjegyezte azt is, hogy fejét 25 éve nem érte fürdővíz . . . Ma már megmosolyogtató Erzsébet királynénak az esete is. Csak hosszú meggondolás után járult hozzá férje. I. Fe^ ____________________________ renc József, hogy feleségével a bécsi Hofburgban fürdőszobát állítsanak be. Ez lett a palota egyik legjobban megcsodált különlegessége. Más uralkodóknál is hasonló volt a helyzet még az I. világháború idején is. így például I. Vilmos német császár berlini palotájában nem volt fürdőkád, hanem ha a császár őfensége fürdeni kívánt, a közeli Adlen- szállóból hoztak át neki egy pléhkádat. A fürdéstől való tartózkodás, viszolygás egyik oka az volt, amiről Sasku Béla mérnök (volt 1848-as honvédtiszt) ír illemtanában 1854-ben. „A mosdást a legegészségesebb közönséges hőmérsékletű vízzel végezni. Nem ajánlatos sem a jéggel hűtött víz, sem az. amelyet megmelegítettek. A szappan használata egyenesen tiltott. Futó malacok Malacverseny volt Nyugat- Berlinbcn. Húsz malac küzdött az első díjért. A képen Marlene (jobbra) és Wuppi (balra) készül arra, hogy megtegye a 100 méteres, akadályokkal tűzdelt távot. Helyezésükről nem érkezett hír. Taxi, pénz, ember Az édes hó I I IL J HALLGASSUNK CT II Ilii NÉZZÜNK MEG H 1985. augusztus 26., hétfő KOSSUTH RADIO Kb. 8,15: Mai kulturális programok. — 8,20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zenemüve. — 9,47: Opusz numero nulla. Ladányi Mtnály versei. — 10,05: Nyit- nikék. — Kisiskolások műsora. — 10,35: Ki kopog? — 10,54: Virágénekek. — 11,05: Utak. ösvények... — 11,25: A Magyar Néphadsereg Művész- együttesének énekkara énekel, vezényel: Kis István és Pödör Béla. — 11,39: Védett férfiak. — 12,45: Régen találkoztunk. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Daloló, muzsikáló tájak. — 14,38: Reggeli imádság. Krúdy Gyula novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: A Tenkes kapitánya. A puskapor. — 16,38: Brahms: A-dúr szonáta. — 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17,30: Nóták. — 18,00: Van új a nap alatt. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 19,15: Sinkovits Imre rádiós szerepeiből. — 21,28: Francia muzsika. — 22,20: Tiz perc külpolitika. — 22,30: Énekek éneke. — 23,03: Bemutatjuk Dave Grusin-Lee Rltencur „Harlequin” című új dzsesszle- mezét. — 0,15—4,20: Éjfél után . . . PETŐFI RADIO 8,05: Népdalcsokor. — 9,05— 12,00: Napközben. — 12,10: Jindrich Bauer fúvósegyüttese polkákat játszik. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Cigánydalok, csárdások. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00—17,00: Kettőtől ötig ... A rádió kívánságműsora. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tipp-topp parádé. — 19,05—24,00: Hétfő este itthon és külföldön. — Közben 19,30: Sportvilág. — 20,05: A Hétfő este itthon és külföldön című műsor folytatása. — 0,15—4,20: Éjfél után . . . NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfőd információs magazin. (Közben: Hallgatóink leveleire dir. Orosz Gyula válaszol. — Fészekrakás ’85.) — L8,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Müsorelő- zetes. (A nap szerkesztője: Antal István.) SZLOVÁK TV 16,55: Hírek. — 17,00: Iránytű. — Katonák politikai műsora. — 17,50: Pionírok sportmagazinja. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesport. — L8,40: A tudomány. mint termelőerő. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híra>dó. — 20,00: Zsófia. — Tv-játék. — 21,15: Időszerű témákról. — 21,40: A kincses sziget. — Feliratos szovjet film. 3. rész. — 22,45: Hírek. ROMAN TV 20,00: Tv-hiradó. — 20,20: Dokumentumfilm. — 20,40: Folklórkinosek. — 21,05: A történetem határköve. — 21,50: Tvhíradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ARANYESO YUCCABAN. Kert mozi: A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK. Ea. k.: 20, 22 .'óra. Béke mozi de.: FEHÉR TOLL. DU.: FEHÉR TOLL. Móricz mozi: A 3. SZÁMÜ ÜRBAZIS. msn is ír mseik ebi «■««««■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a
