Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 24. Ma este a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara és a Budapesti Kórus vendégszerepei Nyírbátorban, a zenei napok programjában. Haydn: Évszakok című művét szólaltatják meg Kóródi András vezényletével. Holnap, vasár- nap a záró hangversenyen — többek között — a Psalmus Hungaricus csendül fel a műemlék templomban. (Ké­pünkön: esti díszvilágításban a hangversenyek színhelye.) Dombház, utcabútor, roletta Ml AP KARAKTERT? Beszélgetés a nyíregyházi városképről A Nyíregyházára látogató idegen számos esetben a vá ros karaktereként említi az egymásba folyó tereket. A belvárosban megfordulók legtöbbször ezt jegyzik meg. De kérdés, kép-e ez önmagá­ban? E témakör köré cso­portosult beszélgetésünk Ve­res Istvánnal, a város főépí­tészével. — Mivel Nyíregyháza az 1930-as évektől lépett az iga­zi városfejlődés útjára, meg­határozó egykori mezővárosi jellege- Sokak véleménye, hogy a városközpont vélet­lenszerűen odadobált házak, utcák együttese. Ez az épít­kezési felfogás teljesen a század eleji kisvárosi múlt­ból adódik. Akkor rendezett­nek tűnt, ma a felduzzadt, tempósan fejlődő település kinőtte ezt a formát. Ezért sók apró lépés sórozátával igyekszünk karaktert adni Ez annál is fontosabb, mert Nyíregyháza méreteihez ké­pest kevés műemlékkel, tör­ténelmi hellyel rendelkezik. — Elsődleges munkánk a központ átalakítása, rekonst- trukciója. Első lépésként a Zrínyi Ilona utca ténylegesen sétálóutcává alakítása került terítékre. Ez év őszén meg kezdik a műkő lerakását, emellett esztétikus „utcabú­torzatot” kap. Ez alatt pado­kat, zöld területet, csobogót, szobrokat értek. — A Nyíregyházát nemcsak belvárosa jellemzi, hanem az ehhez képest perifériákra épített lakótelepek. A Jósaváros lakói sokszor panaszkodnak „beton- tenger” mivoltára. Lehet-e a kő- tömegen változtatni? — Nemzetközi szervezetek, kongresszusok foglalkoznak a paneltelepek felújításával. Az anyagi lehetőségekhez képest, a Jósavárosban is sor került erre. A műszaki rekonstrukció mellett igyek­szünk városias jelleget köl­csönözni neki, növeljük a zöldterületeket, bútorzattal látjuk el. Figyelembe keli venni azonban, hogy egy már Bővítés után új termékek Virsli, krinolin — Tiszadobról elkészült helyzeten kell mó­dosítani. — A sárga dombházon eszté­tikai szempontból lehetne vitat- kozni. Tény, hogy megkapja az arrajárót, vélemény nélkül nem lehet elmenni mellette . . . — Egy több évszázados hagyományt kívántak felöl- dani ezzel. Tapasztalatok alapján mindenki tudja, hogy a magastető bevált minden szempontból. Amikor számos helyen ferdetetős tíz­emeletes házakkal kísérle­teznek, itt akkor fogtak bele e szisztéma alkalmazásába Lehet, hogy a másik a ha­gyományosabb az elfogadot­tabb, de ha jól van megépít­ve, ennek sem volna szabad­na beáznia. — Ha a várossal ismerkedő nem is, de a lakók, itt élők ész­reveszik az épülétre utólag fel­szerelt rolettát, rácsot, viráglá­dát, antennát. Rendeletek sza- bályozzák létjogosultságukat. Mi ezzel kapcsolatban az állásfogla­lás? — Az említett eszközök jogosultsága aligha vitatható Balesetvédelmi, gazdasági, esztétikai szempontok vezér­lik a szereltetőket. Az kér­dés, hogy mennyire tudnak beilleszkedni a városképbe, kivitelezésük mennyire meg­felelő. Tény viszont, hogy mindenkinek joga, gyerme­két védje, természetet vigyen a lakótelepre. Legfeljebb ja­vaslatot teszünk a változta­tásra, de „szőrös szívűek' nem vagyunk, senkinek nem okozunk fejfájást. — Ezek ismeretében milyen lesz Nyíregyháza kétezerben? — Ha nem is hamarosan, de terveinket megvalósítjuk. Lehet, hogy diplomatikus, talán közhelyszerű a válasz, de remélem: szép lesz. Bürget Péter Űj termékekkel bővül á kö­zeljövőben a Tiszadobon ké­szített húsipari termékek vá­lasztéka. A Tiszátok és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet húsfeldolgozójának bővíté­sére kétmillió forintot ter­veznek. Űj töltelékárukhoz szükséges húsipari gépeket vásárolnak és növelik a hű­tőkapacitást is. A tiszadobi húsüzemben évente több mint ötezer ser­tést vágnak. A hús hatvan százalékát feldolgozzák, kész­termékként kínálják a nagy­község és a környező telepü­lések — így Tiszavasvári, Tiszalök, Tiszaeszlár és Ti szadada — üzleteiben. A töl­telékáruk mellett tőkehús zsírszalonna, nyers sertésbel­sőség kerül a pultokra. A felvágottak, hurkák, sajtok, szalonnák választéka bőséges. Hatvanötféle terméket állít elő a húsz dolgozót foglalkoz­tató húsfeldolgozó. A hosszú listára legutóbb az olasz, a csabai és a Zala felvágott ke­rült fel. Lángolt kolbász egyedül Tiszadobon készül megyénk­ben. Jelentős megrendelő a A tárgyalóteremből Ököllel érvelt Már 1983-ban felbontotta a bíróság a házasságukat, de a harmincesztendős sóstóhe­gyi fiatalember, Tokár György csak idén januárban költözött külön a feleségétől. Addigra már valóban tartha­tatlanná vált a helyzetük. Tokár idült alkoholista, s bi­zony nem tartozik a jámbor részegek közé. Felesége már jelentette fel könnyű testi sértés miatt, de a vádlott ettől sem riadt meg, tovább­ra is úgy viselkedett, mint annakelőtte. November 11-én is a szo­kásos állapotban — alapo­san felöntve a garatra — tért haza Tokár, s a konyhá­ban tartózkodó volt felesé­gére támadt. Közölte vele, /----------------------­--------------------\ Válaszol az iliatékea Éjfélkor A Kelet-Magyarország augusztus 9-i számában „Hétvége Nyíregyházán” címmel megjelent cikk utolsó bekezdése az autó­buszközlekedésre vonat­kozóan tesz észrevételt, melyre az alábbi tájékoz­tatást adjuk. A városunkba látogató turistát tévesen informál- ták a sóstói járattal kap­csolatban. Fürdőszezon­ban hétvégeken, ponto­sabban szombaton és mun- : kaszüneti n apóikon a va­sútállomásról 23 óra 18 perckor indul ' az utolsó járat Sóstógyógyfürdőre, onnan pedig 23 óra 40 perckor jön vissza a járat a városközpontig. Ennél későbbi időpontban ta­pasztalataink szerint már nincs tömeges utazási igény és az az egy-két fő, aki tovább marad a város- központban, már valóban csak taxival utazhat ki a Sóstóra. Taxiszolgálatunk viszont éjjel-nappal üze­mel, így ez sem akozhat gondot. Megjegyezzük, hogy vá­rosunkban fakozott fi­gyelmet fordítunk az utas- tájékoztatásra. Minden megálló oszlopra vonalan­ként menetrendi matricá­kat helyeztünk ki, melyek tájékoztatást adnak uta­sainknak, hogy honnan és mikor indulnak a meg­állóhelyet érintő autóbu­szok. Erőss Károly, a Volán Vállalat igazgatója S____________________________> hogy „kinyírja”, s bár ebből szerencsére nem lett semmi, a szerencsétlen asszony még sem úszta meg ezt az estét. Tokár minden indok nélkül álion vágta ököllel az asz- szonyt, s nem is imilyen, amolyan ütés lehetett, mert súlyos, hat hétig gyógyuló sérülést, kettős állcsont­törést okozott vele. A Nyíregyházi Városi Bí­róság Sándor Vilmos taná­csa súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre Tokár Györgyöt, s ezért tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek a végrehajtását há­rom esztendei próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jog­erős. Építőanyag-kínálat? R endszeresen két Ttizép- telep mellett visz el az utaim. Egy ideje szokatlan látvány állít meg a kapu előtt: kötegelkben áll a betoncserép, a kisméretű tégla, az udvaron vasbeton födómelemelkfoől hegyek ma­gasodnak, és annyi a cemen­teszsák, hogy még a szabad ég alá is jut belőle, ponyvá­val takarták le az alkalmi rakodótéren. Aki építkezik, vagy néhány évvel ezelőtt fejezte be sa­ját vállalkozásában a házát, igazolhatja: nem mindig volt ez így, sőt. A Tüzépefc és az Áfész-boltök anyag hiányá­ban nem kereskedtek, hanem kegyeskedtek elosztani a szű­kös készletet. A régi beidegződést azon­ban lassan hozzá kell igazí­tani a megváltozott helyzet­hez. Még akkor is, ha nem mindig, és nem mindenhol kapható az építőanyag-ipar termékeinek teljes választé­ka. Az azonban bizonyos, hogy megszűnt az égető hi­ány, és ennek legbiztosabb jele, hogy néhány helyen már felesleg is van a raktárak­ban. Emiatt a két-három év­vel ezelőtt elképzelhetetlen kereskedői módszerekhez fo­lyamodtak maguk a gyártók: engedményes vásárokat hir­detnek. Bőven lehet már aj­tót, ablakot, vasbeton eleme­ket, cementet vásárolni, és az ágazat irányítói azt ígé­rik, jövőre tetőfedő anya­gokból is lesz elegendő. Nem az elhatározás vagy az építkezők gondj’ainak le­becsülése akadályozta eddig, hogy legyen választék min­den szükségesből, hanem ke­mény gazdasági indokok. És mostanra sem a sokat osto­rozott szemlélet változott meg, hanem a gyártás alap­vető körülményei. Ezek közül a legfontosabb, hogy az idén termelnek elő­ször azok a gyárak, amelyek beruházásáról az anyagínsé­ges időkben, 1981—82-iben döntött a kormány. A Mátra Gázbetongyár, a Tapolcái Szigetelőanyaggyár termelő­kapacitása máris érezteti ha­tását; és különösen a falazó­anyagokból javult a válasz­ték. De ehhez arról a tényről sem szabad elfeledkezni, hogy csökkent a lakásépítési kedv az országiban, vagyis in­kább kevesebb pénz jut egyé­ni és népgazdasági beruhá­zásra. A centralizált építőanyag­ipar azt nem ígéri, hogy mos­tantól minden építkezőről le­veszik az anyagbeszerzés ter­heit, és akár egy telefonnal mindent megrendelhetnek. Nemcsak attól vagyunk messze, hogy mindenkinek telefonja legyen, hanem attól Is, hogy a kínálat követni tudja az építési csúcsidősza­kokat, és a megyénként el­térő nagyságú építkezéseket. Az azonban biztos, hogy alap­vető építőanyagokból most már van elegendő. T udom, ez nem vigasz­talja azokat, akik hiá­ba keresnek kedvük­re való csempét, vagy más ízléses burkolóanyagokat. Há­rom év alatt azonban egye­lőre csak arra futotta a nép­gazdaság beruházási vagyo­nából, hogy az alapvető épí­tőanyagok kínálati piacát te­remtse meg, mert enélkül megbénul az építkező. Ahlhoz, hogy nagyobb zök­kenőik nélkül, viszonylag nyu­godt körülmények között épülhessen meg évenként hatvanezernyi magánerős ház, az építőanyag-ipar mellett a háttériparnak és a keres­kedőknek is a közös, és a népgazdaság számára is fon­tos cél érdekében kell dől­gozniu'k. Sz. K. KosárkoreográBa Teljes a csend a Szatmár- vidéki Háziipari Szövetkezet fehérgyarmati kosárfonó részlegében. — Már letelt a műszak. Az előbb mentek haza az embe­rek, — mondja Papp Jó- zsefné, az üzem őrzője. — De itt van még a férjem is, megint valami újdonságot akar kifundálni. Az idős szakmunkást az egyik műhely levegős ve­randáján találom munka közben. Csinos, karcsú ko­sarat formáz. — Virágkosarak mintáit készítem. Fontos, hogy szé­pen sikerüljön. Nyugati ex­portra szeretnénk ajánlani. Csodálom a forma szüle­tését. A szíjas, inas ember­nek engedelmesen simul ke­zébe a rugalmas füzfavesz- sző. Mintha koreográfiája volna mozdulatainak. — Több mint 60 éve ké­szítek kosarakat, — emléke­zik Józsi bácsi. — Tokajban tanultam ki a kosárfonó szak­mát. Akkoriban sok jó szak­ember dolgozott ott. Aztán Gyarmatra költöztünk a fe­leségemmel. ötvenegyben összeálltunk tizen, és meg­alakítottuk a szövetkezetét. Később felduzzadt a létszám, volt amikor több mint ötve- nen dolgoztunk itt. A nagy műhelyben is alig fértünk el. Elmereng, a keze is meg­áll egy pillanatra. Majd mintha mély álomból ébred­ne, megrázza a fejét, s für­ge kézzel folytatja a mun­kát. Csak percek múlva szó­lal meg újra. — Aztán jöttek a gyárak: a mérleggyár, a HÓDIKÖT, a kanálgyár, a műszergyár, s az emberek inkább odamen­tek. Nem nagyon vállalják Kosár készül. az egy helyben ülést. Itt nincs gép. Ha valaki keresni akar, nem nagyon állhat fel: ki kell használni minden per­cet. — Mára csak négyen ma­radtunk a kosárfonók kö­zül. Az előkészítőkkel és a lakkozókkal jó ha tizenöten vagyunk. Ebben a szövetke­zetben én voltam az első, s úgy látom, ha az egészségem is bírja, én leszek az utolsó is. Enyhe ívben hajlik az ölel­kező vesszőkből font ko­sárfogantyú. Ennek utolsó szálán van még egy kis igazítanivaló, aztán mehet külföldre a míves munka. Egy lassan letűnő mesterség egyik csodálatos terméke. Gaál Béla Kelet Áruház. A tiszadobi húsüzemet hetente két tonna lángolt kolbász hagyja el. Teljes kapacitással dolgoz­nak, az éves árbevételük meghaladja a 27 millió fo­rintot. A tervezett bővítés után — várhatóan a jövő év elején — virslit, krinolint, párizsit és szafaládét is ren­delhetnek a környező telepü­lések élelmiszerboltjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom