Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
XLII. évfolyam, 194. siátn ÁRA: 2,29 FORINT 1985. augusztus 18., vasárnap Sorsunk szimbóluma r Ü j kenyér — maradt még ennek a két szónak sugárzása? Egy mai fiatal, aki már abba a világba született bele, ahol a két-három napos vekniket az élelmiszerboltokból nagy teherkocsikon egyenesen a disznóhizlaldába szállítják, ahol a háztartások naponta vagonszám dobálják a maradék kenyeret a kukába, ahol virgonc diákok sonkás zsemlével futballoznak óraközi szünetben, de ahol még tanár is kerül, aki szemétbe parancsolja az el nem fogyasztott tízórait — az a mai fiatal vajon mit éri ezen a szón: kenyér? Érzi egyáltalán, hogy ennek a szónak szótári értelmén túl is van jelentése? Mert az én korosztályom fogalmi világában ez a szó: kenyér — kifejezhetetlenül többet jelent, mint az ugyanilyen nevű tápanyag, melyet kalóriaértéke, szénhidráttartalma, élvezhetősé- ge meghatároz. Én is olyan környezetben nőttem föl, ahol a búza termésének ez volt a neve: élet. „Vágják az életet”, „hordják az életet ' — magát az élet szót többször hallottam aratás táján így, mint eredeti jelentésében. Eddigi életem négyötöd részét töltöttem városban, falura csak látogatóban járok. Az aratásról már olvasmányaim jutnak eszembe először: igen, némely szakíró szerint a kézi aratás a legnehezebb fizikai munka, napi öt-hatezer kalóriát fogyaszt; sem fehérje, sem szélihidrát nem pótolhat ennyit, csak az aránytalanul zsírbő étrend: zsír, zsír, zsír, a kánikulai forróságban is. Ügy kell hozzákeresnem az olvasottakhoz a földerengó emlékképeket: a szentistváni Ináncsi Sándor bácsiról, az első kaszásról, akinek vízhatlanná zsírosodon inge derekában félliternyi izzadtság gyűlt össze, s ütemesen lötyögött minden kaszasuhintásra. Egy Holló nevű kaszásról, aki még ebédszünetben sem pihent, újságpapír- fecnikre vadászott, mindet elolvasta. Tőle hallottam először a Szovjetunióról, tízéves korom táján. „Akárhogyan van, jobb ott a szegény népnek” — mondta valamilyen újsághírre konokul. S az utolsó kaszás ugyanebből a bandából. Csontjára száradt, középkorú ember volt; ebédszünetben, míg a többiek főzték az öhönt, félrehúzódott lapos tarisznyájával. Vízbe áztatta a kővé száradt kenyeret, vereshagymát rágcsált hozzá, hetekig. Kíszikkadt sovány emberke volt, mondom, minden zsírtartalék nélkül kezdett az aratáshoz. Nem tudtam még akkor, mi a kalória. Tudósok, orvosok, biológusok magyarázzátok meg, hogyan telt ki napi ötezer kalória — kenyérből és vereshagymából! Persze másképpen esik az aratás a kombájn nyergében, tudom én. Valamennyire még a mai kaszásoknak is másképpen esik; hihetetlenül messze kerültünk országos átlagban a vízben áztatott kenyértől és a veres hagymától — még az átlagot rontó nehéz esetekben is eljutottunk legalább a kenyér- szalornáíg. És ma már a kenyér sem olyan egyetlen szimbóluma az életnek, mint annak idején, amikor minden morzsáját meg kellett becsülni. Mi hetenként sütöttünk kenyeret, csütörtökön. A hét nagyobik felében tehát szárazabb kenyeret ettünk annál, amit ma kiselejtez és a disznóhizlaldáknak szállít a kereskedelem. Eredeti fogalmaim szerint a kenyér legalább hét napja kisült, nemiképp már megszikkadt ennivalót jelentett, minthogy a frissen sütöttnek lágykenyér volt a közhasználatú neve. Rendben van: ma lágyke- nyeret eszik az ország. Hely- lyel-közzel már a reggeli sütést sem szívesen viszik a délutáni vásárlók. Az is rendben van. hogy csökkent a kenyérfogyasztásunk. Statisztikusok az életszínvonal mércéjének tekintik a kenyérfogyasztás alakulását: egy határig nő — amíg maga a jóllakás a gond —, azon túl pedig csökken. Az anyagi jólét, a magasabb színvonalú. sokoldalú, egészségesebb táplálkozást a kenyer- fejadag csökkenése is jelzi. A — viszonylagos — bőség kosaiéból tehát ki-ki a frissebb kenyeret választja, s az elkerülhetetlen maradék majd ömlesztett rakomány lesz a hizlaldákba induló teherautókon. De. Vajon a gyerekeink ismerik-e azt a furcsa szorongást, amely minket elfog, ha a szemetes kübliben félbe vágott kenyeret látunk? Beléjük neveltük mi ezt az érzést. melyet egy egész életre belénk nevel a szülői ház? Ismerik egyáltalán a pocsékolás főbenjáró bűnét, ezt az évszázadok során ösztönné vált bántudatot? Vagy a szocializmusban ezt már végleg nélkülözhetjük? No igen, ezekben a kérdésekben a kenyér ugyanaz a szimbólum, ami volt; az ösz- szetartozók életének, közös sorsának nagy szimbóluma. Ami azok szemében volt, akik még ma is, ha leejtenek egy darabot, óvatosan és bocsánatkérően lefújják róla a port. Fekete Gyula Kedden gazdag, színes programokkal JUkotaáayiapi országos iionepség Nyíregyháza-Sóstón Á nagygyűlés szónoka: Németh Károly Az alkotmánynapi országos ünnepségsorozat kiemelt eseményének színhelye lesz Nyíregyháza augusztus 20- án, kedden. A sóstói ifjúsági parkban már reggel 9 órától fogadják a megyeszékhelyről és a város vonzáskörzetéből érkező vendégeket, a város lakosságát. Fél 10-től a nyíregyházi Ifjú Gárda zenekar ad műsort, majd 10 órakor kezdetét veszi az alkotmány ünnepét köszöntő naggyűlés. Ün- napi beszédet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár-helyettese mond. A nagygyűlés után impozáns kultúrműsort láthatnak a résztvevők: fellép a Szabolcs-Volán népitánc-együt- tes, a tarpai férfi népdalkor. A sóstói ifjúsági park szabadtéri színpadán a déli óráktól egymást váltják a művészeti és sportbemutatók. Lesz cselgáncs és karate látványosság, fellép a nyíregyházi formációs tánccsoport, a nyírpazonyi népdalkor, a vajdabokori „Tirpák” népdalkor. Itt mutatja be félórás műsorát Berki Antal színművész „Fő a diszkréció” címmel. Sor kerül művészi torna bemutatóra, fellép az írsavai (Szovjetunió) kerületi művelődési ház ének- és táncegyüttese, délután 3 órától pedig a „Rulett”, a „Dongó” és a „Vekker" együttes szórakoztatja a fiatalokat. Sóstó más pontjain is nagy érdeklődésre számot tartó szórakoztató programok peregnek a déli óráktól. Az ifjúsági park fedett csarnokában a Vojtina bábegyüttes lép fel és négy helyszínen várják a gyerekeket bábkészítésre, léggömbfestésre, gyöngyfűzésre és játékkészítés tanulására. Az ifjúsági park játéktermében 13 órától számítástechnikai bemutató lesz, a sóstói tavon pedig 14 órától látható a hajómodellezők és a kajak-kenusok parádéja. A tóparton mozgásbazár és ügyességi vetélkedő várja az érdeklődőket. Egész nap nyitva tart a Sóstói -Falumúzeum, az ái- latkert és a vidámpark is.
