Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 18. Záhonyi képeslap A falusiak örömére Hozom-viszem javítás A cipöjavítás színvonalának emelése és a területi ellátás javítása érdekében a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet augusztus 26-tól új formában, hozom-viszem szolgáltatás keretében — hasonlóan a textiltisztításhoz — szintén vállal javítást. Tapasztalatszerzés érdekében Üjfehértó, Bököny, Geszte- réd, Balkány és Biri községekben kerül bevezetésre a szolgáltatás. Ezt követi majd a fokozatos hálózatbővítés, ami előreláthatólag a megye ötven települését érinti. A szövetkezet heti egy alkalommal — hétfői napon — áll a lakosság rendelkezésére és a javításokat egyhetes átfutási idővel vállalja. ★ Ennyi a hír, amit a megyei tanács vb ipari osztályától kaptunk, amely szorgalmazza a szolgáltatások bővítését. S mindez, aki tudja, hogy az öreg suszterek lassan eltűnnek a nagyobb falvakból is, örömmel nyugtázhatja egy szakmabeli szövetkezet dicséretes vállalkozását. A cipők magas ára, az utazási költségek emelkedése, mind-mind azt sugallja, hogy a kisebb településeken is ■meg lehet oldani ezt az alapvetőnek nevezhető szolgáltatást, hiszen így — általában kisebb javítással — komoly értékek menthetők meg. Egy ilyen ötlet megvalósításáért érdemes akár támogatni is azt, aki a szolgáltatás fejlesztését tartja szívügyének. Mint ahogy jó hallani, hogy hosszú szünet után újból próbálkoznak cipészképzés beindításával. S nem biztos, hogy az ősszel kezdő fiatalok a szakmai fogások elsajátítása után mind méretes szalonokat fognak nyitni, kész cipőket „remekelnek”, de joggal remélhetjük, hogy nem kell félteni ezt a szép szakmát a kihalástól, lesz, aki a hibás lábbelit megre- parálja. (lányi)---------------------------------------------\ Csupa csipke, csupa fodor... „S modell“ a hajtűkanyarban A jövőben a férfiaknak is árulnak-----------------------------------------N Idegenelvezetés Peches az idegen, ha Nyíregyházán akar keresztülautózni. Az arra illetékesek, úgy látszik, nem hangolták teljesen össze a több hónapig tartó útlezárásokat a terelő- táblák kirakásával. Mert az vajmi kevés vigasz, ha egy behajtani tilos tábla után kódorog valahol a város közepén. Gyors körutat tettünk, íme néhány rossz példa: az, aki Debrecen felől érkezik a felüljárón lefelé — ha még észreveszi — talál egy kis méretű táblát, amely egyenes irányban mutatja az utat a városközpont, Tokaj és Polgár felé. Aztán ha végigautózik a városon, akkor a Marx tér előtt egy újabb tábla iránymutatása szerint tényleg elmehet Tokaj irányába, végig a körúton. Rosszabbul jár, aki Tokaj felől jön, mert a körút előtt még ott a nagy tábla, amely a centrum és Budapest felé az egyenes irányt mutatja (le kellett volna takarni), hogy hirtelen egy aprócska terelőtábla elirányítsa. Ám a legjobb „terelést” az kapja, aki Sóstó felől a városközpontba tart. Mert a Sóstói út elején még egyenes irányt mutat a tábla, hogy a Kossuth utca elején átvágjon a Vasvári Pál utcára, s legfeljebb sejti, merre jár, mert onnan a Búza tér felé mehet, ahol van egy mindenféle felírást nélkülöző sárga tábla a Búza utca irányába, hogy végül annak másik végén tényleg elirányítsák a centrumba — ha csak addig nem szidta eleget az elte- relőket. (lb) V______ _______/ Az S-modell veszi a hajtűkanyarokat. Röviden így jellemezhető a nyíregyházi, a fővároson kívüli S-modell üzletek legnagyobbjának kereskedelmi tevékenysége. A sok indiai, angol, osztrák, NSZK-beli árut kínáló bolt dinamikusan növeli áruforgalmát. Például míg az elmúlt év júliusában 520 ezer, addig az idei év hasonló időszakában már 930 ezer forint értékű ruhát adott el. — Hol van már a 4 évvel ezelőtti kezdeti időszak — mondja Szűcs Lászlóné boltvezető —, amikor egy 103 ezer forint értékű nercbunda eladása megyeszerte szóbeszédet váltott ki. — Már jó ideje bebizonyosodott, hogy a vásárlói igények sokfélék, s az exkluzív cikkek iránti keresletet is ki kell elégíteni. Kialakult vevőkörünk van, sokan Hajdú és Borsod megyéből is felkeresik boltunkat. Az S-modell bolt eladói azt tapasztalják, hogy az emberek a különlegesen szép, divatos áruért hajlandók több pénzt áldozni. Például számos vásárló egy NSZK- ban gyártott szoknyáért nem sajnál 1400 forintot, vagy angol alkalmi ruháért 2800 forintot adni. A közeljövőben a női ruhákon kívül férfiaknak valókat is fognak árulni. — Arra törekszünk — közli Szűcs Lászlóné —, hogy egy kicsit mindig az igények előtt járjunk, tehát a vásárlói ízlést némiképpen alakítsuk, az árut kínáljuk, kellessük. A kirakatot kéthetenként átrendezzük. Az alap- feltétel, hogy ami van a kirakatban, az legyen a polcokon, meg a vállfákon is. Már készülünk az őszi, téli forgalomra. Több új fazonú nyúlszőr bundát fogunk kapni. Lukács Istvánná boltvezető-helyettest arra kérem: röviden foglalja össze, merre tart a külföldi divat? — Ügy látom, hogy az alkalmi és a nyári rúhák ese-l-teben' a néhány évvel ezelőtti sima vonalvezetésű ruhák helyett most a romantikus, a csupa csipke, csupa fodor ruhák uralják a kínálatot. Természetesen az ennek megfelelő anyagok jöttek divatba. — Az utcai kosztümöknél, kabátoknál, pulóvereknél továbbra is a denevérujjú, illetve a természetes alapanyagokból (gyapjú, pamut) készülő, a vállbán széles, alul szűkülő ruhák hódítanak. Az élénk színű áruk a kelendők, például a napsugár-, vagy a ciklámenszínű kosztüm. A gomb helyett a patent a leginkább alkalmazott. Cselényi György A tárgyalóteremből Családi perpatvar Biztosan megérti az olvasó, ha ezúttal — bár súlyos bűn- cselekményről esik majd szó — eltekintünk a főszereplők nevének leírásától. A vádlottnak a férje a sértett, s a szörnyű események tanúja a nagyocska gyermek. Az asz- szonyra csak jót mondtak a munkahelyén, s azóta a férj sem iszik már. Az elvonókúra nem használt, csak a közös — bár ellenkező oldalon átélt — kálvária győzte meg. Szokványosán kezdődik ez a szomorú történet is: lassan felnő a gyerek, a ház is áll már, csak a tatarozás van hátra, a még mindig fiatal házaspár megpihenhetne végre egy picit. Ekkorra viszont megromlik a házasságuk, s mi más lehetne az oka, mint a túlzott italozás, a férj időközben kialakult alkoholizmusa. Munkahelyéről érkezett haza április 17-én este a feleség, s a szokásos helyzet fogadta, férje részegen várta. Illetve, még ha várta volna. .., éppen a kabátját vette, hogy megy még inni. Fölösleges részletezni a szóváltást, lényeg a dologban, hogy — akárcsak előző este — most is alaposan hajbakap- tak. Az asszony elvesztette a türelmét, kiabált, s még maga sem sejtette, mennyire komollyá válik fenyegetőzése: „Ügy próbálj meg elmenni, hogy belédvágom a kést.” A kést, amely a közelben tálcáról falatozó gyerek előtt hevert. A férj káromkodva válaszolt, mire az asszony valóban szúrt a hirtelen felkapott szerszámmal. A férj odakapott egyik kezével a sebhez, a másikkal pedig ütni próbált. Ekkor avatkozott be a gyermek, aki megpróbált szülei közé állni. Anyja, nehogy a kislányt érje az ütés, maga mögé tolta, majd ismét szúrt. Sajnos idáig kellett fajulniuk a dolgoknak ahhoz, hogy a két felnőtt végre észhez térjen. A házaspár közösen próbálta elállítani a vérzést, de végül ki kellett hívni a mentőket is. A rohamkocsiban az asz- szony kísérte súlyos állapotban lévő férjét, akit az egyik szúrás életveszélyes állapotba hozott: megműtötték, ki kellett operálni az egyik lé- pét. A sértett fél, vagyis a fér; azóta ismét munkaképes, (ha rajta áll, meg sem büntetik a feleségét, de ahhoz túlságosan súlyos bűncselekmény történt), s még valami változás következett be az életében. Amit az elvonókúra nem tudott elérni, megtették az elmúlt események. Már nem iszik. Ennek azonban súlyos ára van: feleségét életveszélyt okozó testi sértés miatt az első fokú bíróság egy év és négy hónap börtönre ítélte. . . Nincs a borítékban Lakás, beutaló, segélyek Ki ne várná a fizetésnapot? Bizonyára minden családban számontartják, hiszen az átvett borítók tartalmának kell fedezni a családi kiadásokat. Minden juttatás azonban nincs, a borítékban. Nem csak az a járandóság, amit fizetéskor kapunk — mondja Szász Józsefné, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárának fiatal művezetője, aki egyedül neveli két gyermekét. — Annak idején a válásom bonyodalmait az üzemi jogsegélyszolgálat segített elrendezni, ügyvédet fogadni nem lett volna pénzem. Lakáshoz úgy jutottam, hogy húszezer forint kölcsönt kaptam a gyártól. Minden évben igénybe veszem gyermekeimmel együtt a vállalat által ajánlott üdülések valamelyikét. Idén a gyerekek Miskolc-Tapolcán voltak. Együtt nem tudtunk most elmenni, mert lakást cserélünk és ez sok üggyel- bajjal jár. A költözéshez sok idő és persze pénz is kell. Kirándulni nemcsak én szeretek, hanem a munkatársaim is. A gyár busszal és anyagi segítséggel is támogat bennünket. Legutóbb Gyulán voltunk. A szeptember mindig gond az iskolakezdés miatt. A két gyermekre sok kelt ilyenkor. A gyár minden évbein ad beiskolázási segélyt. Jól jön ez igaz, nem jut mindenre belőle, de hát végül is az én gyerekeim, nem a szakszervezeté. Nekem kell eltartani őket. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárában jóléti és kulturális alapra 522 ezer forintot költenek az évben. Ebből lakásépítésre 214 ezer, szociális feladatokra 202 ezer, különféle segélyekre 90 ezer forintot szánnak. Külön fiigyeimet fordítanak az alacsony keresetű dolgozókra, a nagycsaládosokra és az egyedülállókra. Szatmárban, ott is Garbók alatt található az ország legkeletibb pontja. A Hazafias Névfront, az Országos Környezetvédelmi Hivatal, valamint a Termé- sztebarát Szövetség jóvoliából augusztus 14-től emléktábla is jelöli e helyet, az ország bronzba öntött térképével. Ezentúl e terület a kék túra egyik pontja is lesz, ahol a túrázókat pecsét is várja hamarosan. flz ország legkeletibb pontja Viadal a borzzal Aliz a motoron Aliz az kutya. Gazdája Papp Béla mezőőr. Látom őket motorozni a dülőuta- kon, járják a nagy határt, mezőt. Aliz, mint hallom, jó szimata, okos és bátor. Ámbár a vakmerőség nem vaLl túl nagy okosságra. Aliz, mert terrier — gazdája szerint jagd terrier — ősi ösztönét követve vakmerő. Rátámad a tőle jóval nagyobb testű és erősebb ragadozókra is. Legutóbb egy borzzal vívott esélytelen és egyenlőtlen küzdelmet. Ott, a baktoi erdő környékén a petneháai határban és másutt ma már jócskán akad borz. Ez a zömök testű, mindenevő állat — mert védett — vígan szaporodik. Egy anyaborz héthónapos vemhesség után kettő—hét kölyköt vet. Hogy jóllakjon a „család”, rovarokat, gilisztákat, kígyót, bókát, madártojást, madárfiókát, egeret, de burgonyát, répát, szőlőt — egyszóval mindent megesznek. A borz éjjeli állat, kedveli a magiányt és irtó dühös, ha nappal háborgatják, megzavarják. Aliz butaságának forrása az volt, hogy sem a védettségről, sem a borz különös természetéről nem tudott. Aliz egyszerűen csak szimatot kapott és már el is tűnt abban a föld alatti lakásban, ahol a borz éppen sziesztázott. Megkezdődött a viadal. Előbb a kotorékban, aztán kint, ahol tágasabb. Papp Béla eléggé messze a tett színhelyétől, a küzdelem hangfoszlányai'ból arra következtetett, baj van. Tudta, Aliz ezúttal nem rókát fogott, hiszen a rókafogás csata nélkül zajlik. A róka, ha már sarokba szorították, gyorsan megadja magát. A lomposfarkú tiszteli a mezei hatóságot, úgyis mint Alizt... Papp Béla sejtése igazolódott. Mire a helyszínre ért, Aliz már több sebből vérzett. A borz behasította a kutya jobb fülét, megtépte bundáját és ejtett sebet a koponya bőrén is. A mezőőr alig tudta szétválasztani a két állatot. De miután a borz — félve az embertől — menekült, a kutya a parancsszavakra lehiggadt, megszűnt a csata. Győztes nem volt. Csak emlék maradt. Aliz fülén és fején viseli a borzzal való találkozás nyomait. Egyébként jól van. Fenemód élvezi a motorozást. Ha Papp Béla felül a robogóra, Aliz is pattan, hátsóira áll, mellső lábait a kormányra teszi és ránéz gazdájára. Okos tekintete szinte szól: „Gázt neki!” (seres)
