Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
MA Meleg víz szombattól (2. oldal) Sajtótájékoztató az HYVSSC-nél (8. oldal) Á mezőgazdaság további útja a termelés korszerűsítése Váncsa Jenő beszéde az OMÉK megnyitóján Fémablakok Megnyílt az OMÉK. A képen a kilencezredik hazánkba érkezett NDK-kombájnon, amelyik a kiállításon látható, az utolsó simítást végzik. Ebben az evben 160 millió forint értékű Dorog „B” típusú fém nyílászárót készit a „Fémmunkás” Vállalat balkányí üzeme. Képünkön: festés után elemeiből állítják össze a tetszetős ablakokat, (cs) Nyíregyházi tervek 1990-ig Követelmény az intenzív városfejlesztés A 70. országos mezőgazda- sági, élelmiszeripari kiállítás és vásár, az Agroma- sexpo, valamint a Nemzetközi Technológiai és L/iilencvá- sár pénteken ünnepélyes külsőségek között megnyílt. A kőbányai vásárváros főterén rendezett megnyitón megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Szabó István. a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes. Ott voltak továbbá a kiállító országok illetékes vezető személyiségei, s kormányunk több tagja. A 70. OMÉK-ot Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. Váncsa Jenő bevezetőben üdvözölte az OMÉK hazai és külföldi vendégeit, a kiállítókat, a szakmai tanácskozások résztvevőit, majd így folytatta: — A kiállítás középtávú tervidőszak végén tekint vissza az elmúlt öt évre és jelzi, hogy az elkövetkező tervidőszak során milyen anyagi-műszaki, biológiai lehetőségek, szervezési módszerek kínálkoznak a termelés korszerűsítésére. A mostani OMÉK egyúttal számot ad a magyar élelmiszer-termelés elmúlt négy évtizedéről is. Arról, hogy a mezőgazdaságban a föld művelői s az állattenyésztő telepek dolgozói az elmúlt négy évtized során több mint kétszeresére fokozták a termelést. Legfőbb ágazatainkkal a világ élvonalához tartozunk. A hazai táplálkozás színvonala nemzetközi mércével mérve is jó. Az élelmiszer-gazdaság exportteljesítménye is szintén dinamikusan növekedett. Az egy főre számított agrár- kivitel alapján Hollandia, Dánia, Belgium és Francia- ország után az ötödik helyet foglaljuk el a világranglistán. A miniszter ezután utalt arra, hogy az élelmiszer-termelők a fejlődés során nemegyszer találták magukat szemben nehézségekkel, ezek megoldását azonban nagymértékben segítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája tág teret adott a mezőgazdaságban dolgozók képességeinek kifejtéséhez, alkotó erejük kibontakoztatásához. Hangoztatta: e politikára alapozva értük el sikereinket. Hazánkban a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlődése, gyors korszerűsödése, a mezőgazdaságban dolgozók szépülő élete, biztonságtudata szorosan összefonódott a szocialista mezőgazdasággal és bizonyítja annak fölényét. Az elmúlt évek gazdálkodásáról szólva kifejtette: ebben az időszakban a mező- gazdasági termelés növekedési üteme éves átlagban meghaladta a 2,5 százalékot. A gabonatermelés túllépte a 15 millió tonnát, a vágóállattermelés pedig megközelítette a 2,4 millió tonnát. A növekvő termelés a jó hazai elÉ látás mellett lehetővé tette az agrárexport csaknem 40 százalékos növelését, s az élelmiszer-gazdasági export— import egyenleg jelentős javítását. — Ebben az időszakban, amelyben oly jelentős erőfeszítések történtek az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyban tartásáért, javításáért s a belső ellátás színvonalának megőrzéséért, mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk nagyon pozitív szerepet játszott — állapította meg a miniszter. — Ám az eredmények mellett néhány területen feszültségek is keletkeztek. A mezőgazdaság termékeire, terményeire az országnak szüksége van, s lesz a jövőben is. Tudomásul kell azonban venni azokat a folyamatokat, amelyek a világ mezőgazdaságában, agrárkereskedelmében lejátszódnak. A termelés mintegy harmadát a külpiacon értékesítjük, miközben a nemzetközi agrárkereskedelem árai számunkra rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Ezekhez kell igazodnunk, ami a népgazdaság, a termelőüzemek számára nem kevés gonddal, gyakran anyagi áldozatok vállalásával jár. A kormányzat a maga eszközeivel segíti a továbbhaladást. A tennivalók zöme azonban — s ez érthető, hiszen az anyagi javak előállításának színhelyei mindig is meghatározóak a termelésiben — a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban dolgozókra vár A feladat számukra nem új. Az elmúlt négy-öt év mezőgazdaságunkban már az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásának, a nemzetközi piacok diktálta követelmények érvényesítésének jegyében telt el. Ennek során mind jobban előtérbe került a hatékonyság, a termelékenység, az értéktermelő képesség növelése. Ma a legtöbb helyen ehhez igazítják tetteiket. Ennek köszönhető, hogy miközben a termelés tízegynéhány százalékkal nőtt, az energiafelhasználás két százalékkal csökkent. Mezőgazdaságunkban a változatlan áron számolt nettó termelési érték növekedési üteme meghaladta a tervezettet. A mezőgazdaság és élelmiszer Húsz és fél millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá Kisvárda lakói városuk gyarapodásához 1984-ben. Ezzel a teljesítménnyel a harmadik helyen végeztek kategóriájukban a megyei tanács vb és a HNF megyei elnöksége által meghirdetett versenyben. A kiváló munka elismeréseképpen kedden délután, a városi tanács ülését követő alkotmánynapi ünnepségen adta át Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke a 300 ezer forintos pénzjutalmat és a vándorzászlót. A társadalmi munkában élenjáró városlakók és kollektívák közül „Társadalmi Munkáért!” kitüntető plaket- __ tét nyújtottak át Dorogi Mi- * hálynénak, a Császy szakközépiskola nevelőjének, Bíró Az almaexporttal kapcsolatos egyeztető tárgyalást tartottak augusztus 16-án a megyei pártbizottságon. A megbeszélésen részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Nemes Tibor, a HUNGAROFRUCT vezérigazgató-helyettese. Később három megye: Borsod, Hajdú és Szabolcs kereskedelmi szakembereit Thurn László, a HUNGAROFRUCT főosztályvezető-helyettese tájékoztatta az exportlehetőségekről, a minőségi követelmények változásáról, a ládaipar állami támogatása, valamint az ágazatok költségvetési befizetései tavalyelőtt kiegyenlítették egymást, tavaly pedig már a költségvetés javára jelentős befizetési többlettel zárultak. Olyan jelenségek ezek, amelyeket fel kell erősítenünk mezőgazdaságunkban, élelmiszeriparunkban. Nagy erő és segítség számunkra az, hogy nagy nemzetközi közösséghez, a szocialista országokhoz, s azök nemzetközi gazdasági szervezetéhez, a KGST-hez tartozunk. Váncsa Jenő rámutatott: törekszünk a kutatás, az ipar és a nemzetközi együttműködés nyújtotta lehetőségek hasznosítására. Bizonyos hogy e téren még tovább kell lépni, még közvetlenebbé kell tenni az ipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolatokat, hogy a mezőgazdasági termelés és feldolgozás ipari háttere az eddiginél is eredményesebben szolgálja a termelés korszerűsítését. Györgynek, a Bessenyei gimnázium tanárának, Koczman László szakoktatónak, Simon József és Bodzás Árpád tanácstagoknak, Dobrai József tűzoltó főtörzsőrmesternek és Szabó Dánielnek, a talajmeliorációs vállalat vontatóvezetőjének; „Társadalmi Munkáért!” kitüntető oklevelet kapott a 4-es iskola Zrínyi Ilona Úttörőcsapata, a művelődési központ nyugdíjasklubja és a ruházati szövetkezet „Vörösmarty” szocialista brigádja. „Társadalmi Munkáért!” dicsérő oklevelet vehetett át Popovics József tűzoltó őrmester, az Egyesült Izzó tmk üzemrésze, a 2-es iskola II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapata, valamint a kékesei termelő- szövetkezet „Űj Élet” ipari szolgáltató szakcsoportja. és csomagolóanyag-ellátásról. Az idei alma termés országosan és Szabolcs-Szatmár megyében valamivel kevesebb lesz, mint volt 1984-ben. A minőség megközelítően azonos. A megtermelt téli almából 297 ezer tonna a szovjet exportlehetőség. Szabolcs-Szatmár megye ebből 220 ezer tonnával részesül. A megyei almatermés közel 500 ezer tonna lesz, ebből az exportigény kielégíthető. Az almaexport Tuzséron és Mán- dokon keresztül történik, a tuzséri átvevőhely feladata A népgazdaság helyzetében bekövetkezett változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva, összességében jól gazdálkodott a hatodik ötéves terv időszakában Nyíregyháza Város Tanácsa — állapította meg tegnapi ülésén a tanácstagok testületé. A tanácsülés egyik fő napirendi pontja: a városi tanács hetedik ötéves tervkoncepciójának a megállapítása, ennek során az előző időszak eredményeiről, gondjairól is szó esett. összegszerűen csak kevéssé máradt "el a tervezettől a fejlesztésre fordítható pénz- mennyiség, de a kieső állami támogatást saját bevételekből és a gazdálkodó szervezetektől átvett összegekből kellett pótolni. A kivitelezési költségek emelkedése, valamint a tervben eredetileg nem szereplő, de halaszthatatlan beruházások (szeméttelep, buszállomás) miatt azonban így sem sikerülhetett a tervezett fejlesztések maradéktalan megvalósítása. Enyhítettek a gondokon a lakosság magánerős közműépítései, s a 475 millió értékű társadalmi munka. A következő öt év terv- koncepciójának megállapí- tásákor Nyíregyháza Város Tanácsa a működtetés, a fenntartás, a felújítás és a fejlesztés harmóniájából indult ki, úgy, hogy az egyes területeken meglévő feszültségek, az intézmények közötti ellátási színvonalkülönbségek mérséklődjenek, s az alapvető mutatók közelítsenek az országos átlaghoz. Nyíregyháza népességének növekedési üteme a számítások szerint mérsékeltebb tendenciájú lesz. Minden várható tényezőt figyelembe véve 125 és fél ezer lakossal lesz több mint 240 ezer tonna exportalma továbbítása. Az 1984. évihez viszonyítva az exportalma minőségében nem lesz lényeges változás. Minőségi módosítás, hogy a harmadosztályú részarány 10 százalékról 8,5 százalékra csökken. Ez teljesíthető, hiszen a harmadosztályú áru az elmúlt évben sem érte el a 10 százalékot. A láda- és csomagolóanyag-ellátás a szüret kezdete előtt nem mindenben megnyugtató. Hiánycikk a kötöződrót, a szükséges mennyiség gyárszámol a tervkoncepció. Hétezernél több fiatal keres első munkahelyet magának (több, mint ahányan kiesnek a munkavégzésből). Az ő elhelyezésük minden bizonynyal a bejárók számának csökkenését eredményezi majd. A munkaképes korúak 76 százaléka lesz munkaviszonyban, kéttized százalékkal kevesebb, mint napjainkban, ugyanis évről évre nő a tanulmányokat folytatók aránya. Az intenzív fejlesztés megvalósítása követelmény az ipar valamennyi. Nyíregyházán is űzött ágában a hetedik ötéves tervidőszakban. Az egyes iparágak között törekedni kell az ésszerű munkaerő-átcsoportosításra, hozzájárulva ezzel a szolgáltató- iparban dolgozók létszám- arányának növekedéséhez, ezáltal a szolgáltatások színvonalának a javításához. Az építőipartól a rugalmasabb alkalmazkodóképesség az elvárás. Az összefüggő, nagyüzemi művelésre alkalmas területek kialakítása a cél a mező- gazdaság fejlesztésénél. Növelni kell az erdősített területeket, ösztönözve a kitermelt fa helybeni feldolgozását is. Az állattartás feltételeit a környezetvédelmi szempontokra tekintettel kell korszerűsíteni Nyíregyházán a következő öt évben. A javaslatokat nyitott koncepcióként, a városi pártbizottság ajánlásaival kiegészítve fogadta el a városi tanács, és a lakosság bevonásával alakítják majd ki a város hetedik ötéves tervének végleges formáját. tására intézkedés történt. Csomagolóanyagként a fagyapotot és a hullámkartonszeletet együttesen kell alkalmazni, ebben az esetben csomagolóanyagból nem lesz hiány. A ládagyártás és kiszállítás a szüret ideje alatt is folyamatos lesz, de ha nem lesz elég az exportláda, úgy november 1-től a szállítást Szabolcs kartonban végzik. A téli alma szedése a fehér fajtákkal augusztus 20-a után megkezdődik. Tuzsér az első szállítmányokat augusztus 26-án már fogadja. Biztató kilátások az alma exportjára Példás társadalmi munkáért Jutalom Kisvárdának XLII. évfolyam, 193. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 17., szombat
