Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
A helsinki értekezlet tizedik évfordulóján Megkezdődött 35 ország külügyminiszterének tanácskozása A helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó első munkaülésén kedden délután hangzott el a találkozó talán legnagyobb érdeklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első felszólalója Stefan Andrei román külügyminiszter volt. aki egyebek között arról beszélt, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országoknak módjukban áll közös erőfeszítéssel konstruktív és eredményes munkát végezni a stockholmi és a bécsi konferenciákon. Románia — jelezte Andrei — különösen fontosnak tartja az ott napirenden szereplő katonai biztonsági kérdéseket, valamint a katonai költségvetések befagyasztásáról és az európai haderők 10 százalékos csökkentéséről szóló román javaslatok megvizsgálását. Ügy véli, hogy a Balkán-félszigeti atomfegyvermentes övezet megteremtése és más intézkedések nagymértékben hozzájárulnának a béke és az együttműködés légkörének megteremtéséhez Európában. A román külügyminiszter rámutatott, hogy szerinte a helsinki záróokmány aláírása óta a gazdasági-műszaki együttműködés a kontinens országai között nem bővült, még csökkent is, s ez nem egyeztethető össze a záróokmány előírásaival. Az okot Andrei a kereskedelem útjába állított újabb akadályokban, diszkriminációs és bojkottintézkedésekben, embargók alkalmazásában látja, s kifogásolta a technológiai export útjába állított mesterséges akadályokat. Az európai országoknak — mondotta végezetül a román külügyminiszter — az eddiginél nagyobb mértékben kell részt venniük a fejlődés globális problémáinak megoldásában és a biztonsági kérdések megoldására is erőteljesebben kell törekedniük. Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter beszédében a helsinki záróokmány alapját képező biztonsági intézkedések elsődlegességére helyezte a hangsúlyt, bár tett néhány, inkább amerikai, mint európai ízlést tükröző kijelentést az emberi jogok szocialistaországokbeli helyzetéről is. A luxemburgi külügyminiszter, mint az Európai Közösségek Bizottságának soros elnöke, állást foglalt a technológiacsere jelenlegi akadályainak elhárítása mellett is. A liechtensteini nagyhercegség külügyminisztere következett szólásra, majd nagy érdeklődés közepette Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érvelő hangnemű, kiegyensúlyozott, egyszersmind tömör beszéde, amely egyfajta bemutatkozás is volt a nemzetközi diplomáciai színtéren, az értekezlet nyitónapjának kiemelkedő fontosságú eseményéve vált. Az iránta megnyilvánuló különleges figyelem nemcsak a konferenciateremben ülők arcán tükröződött, hanem abban is, hogy beszédének angol nyelvű szövege pillanatok alatt hiánycikké vált a Finlandia-ház sajtótermében. — A helsinki záróokmány életerejét mindenekelőtt az adja, hogy ez a dokumentum a különböző társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésű országok közötti békés egymás mellett élésre épül — állapította meg bevezetőben a szovjet külügyminiszter. Nem véletlen — mondotta —, hogy éppen Európa vált az államok békés együttműködésének próbaterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kulturális és történelmi hagyományainak szoros összefonódása magyarázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősebb katonai-politikai szövetség, békeidőben példátlan erejű hadseregek állnak szemben egymással, s szünet nélkül halmozódnak az újabb fegyverek. Senki sem számított arra, hogy a helsinki záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kezdetét jelenti. Az akkoriban elért eredményekből azonban igen sok kiállta az idő próbáját. A 70-es évekbeli enyhülés nem tiszavirág életű jelenség volt a világpolitikában — állapíEgyüttes titkársági ülést tartott Nyíregyházán az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége és a szakszervezetek megyei tanácsa: áttekintették a megye egészségügyi ellátásának helyzetét és megvitatták a VII. ötéves terv megyei egészségügyi szakmai programját. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke. Dr. Csinády László megyei főorvos az ezredfordulóig terjedő elképzelésekbe illesztve ismertette az új ötéves terv egészségügyi fejlesztési elgondolásait. Utalt arra, hogy a legutóbbi tervidőszak lényeges előrelépése ellenére Szabolcs-Szatmár több szempontból az utolsó helyen áll az egészségügyi ellátás terén a megyék sorrendjében. A következő fél évtizedben tehát új fejlesztésekre is szükség lesz. Folytatni kell egyebek között a községi tóttá meg Sevardnadze —, hanem értékes tapasztalat, amely megerősítette azt a meggyőződést, hogy az államközi kapcsolatok természetes állapota a konstruktív párbeszéd és a kölcsönösen előnyös együttműködés. A Szovjetunió — mondotta a külügyminiszter —, a nukleáris fegyverek megjelenésétől kezdve következetesen síkraszállt azok betiltása mellett. Fontos lépésnek tekintette ebben az irányban a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris kísérletek betiltását. Ennek a tilalomnak azonban általánosnak kell lennie. A kérdés átfogó megoldásához az összes nukleáris kísérletek moratóriumára volna szükség. A Szovjetunió több ízben javasolta a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak, hogy állapodjanak meg egy ilyen moratóriumban, de ezekre a javaslataira nem kapott kedvező választ. Ojabb merész lépést tett ebben az irányban a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy augusztus 6- tól egyoldalúan felfüggeszt mindennemű nukleáris robbantást. A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett moratóriumról Sevardnadze megjegyezte: a szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a határidőn túl is érvényben marad, ha az Egyesült Államok a maga részéről szintén tartózkodik a nukleáris robbantások végrehajtásától. A helsinki megállapodások egészségügyi szolgálatok ösz- szevonását olyan alközpontokba, ahol a vonzáskörzet orvosai számára rendelkezésre állnak majd a legfontosabb laboratóriumi, diagnosztikai, fizikoterápiás bázisok. Az elvek között szerepel továbbá az orvosi körzetekre jutó népesség aránytalanságainak csökkentése, valamint a központi ügyeleti szolgálat teljes kiépítése. Tökéletesíteni kell a halálozást döntően befolyásoló megbetegedések (szív- és érrendszeri, daganatos betegségek) megelőzését szolgáló szűrést, a gondozás gyakorlatát. A kisvárosokban be kell fejezni, Nyíregyházán folytatni kell a körzeti gyermekorvosi hálózat fejlesztését. Dr. Csiszár Gabriella az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei titkára elmondta, hogy a szak- szervezet javaslatai szerepelnek a megyei tervkoncepcióban. Külön hangsúlyozta, magvát a német fasizmus felett aratott győzelem eredményeként létrejött területi és politikai realitások rögzítése alkották — emlékeztetett Sevardnadze, bírálva azokat az újabb kísérleteket, amelyekkel egyes európai országokban újból megpróbálnak kétségeket támasztani a realitások iránt. Meg mindig a záróokmány megvalósulásának útjában álló akadályokról szólva, a szovjet külügyminiszter részletesen kitért az amerikai el- sőcsapásmérő nukleáris eszközök európai telepítésének kérdésére, s a NATO más katonai lépéseire. Bírálta az ultramodern hagyományos fegyverek fejlesztésének programját, amely egy agresszív felhasználási doktrína kidolgozásával jár együtt. Rámutatott, hogy teljes gőzzel folyik az Egyesült Államokban az új típusú vegyi fegyverek kifejlesztése is, s ezek egy részét szintén Európában akarják elhelyezni. Nagy erőfeszítéseket tett az amerikai kormányzat a „csillagháborús” tervek megvalósítására, s szövetségeseit is szeretné bevonni ebbe. Ezeknek a terveknek a végrehajtása szovjet vélemény szerint, komoly, negatív következményekkel fenyegeti Európa és az egész világ biztonságát. A népek nagy várakozásokat fűznek a nukleáris és a kozmikus fegyverekről szóló szovjet—amerikai megbeszélésekhez — állapította meg hogy a szakszervezet véleménye szerint a soron következő tervidőszak leglényegesebb feladata a megyei kórház harmadik beruházási ütemének folytatása, a két vidéki (mátészalkai, kisvár- dai) alközpont kialakítása, a szociális otthoni helyek bővítése, a körzeti gyermekorvosi hálózat fejlesztése lesz. Különös hangsúllyal kérte az ágazati szakszervezet központi vezetőségét, támogassa a nyíregyházi mentőállomáson dolgozók munkakörülményeinek javítását. Dr. Fűzi István, az egészségügyi szakszervezet főtitkára elismeréssel szólt az egészségügyi tervezés megyei módszereiről. Hangsúlyozta: a VII. ötéves tervben nem várhatók látványos megoldások, eredmények. A fő cél a minőség emelése lehet az egészségügyi ellátásban, ezen belül is rendkívül fontos az alapellátás fejlesztése és a jó minőségű kórházi ellátás megteremtése. (Folytatás a 4. oldalon) Szakszervezeti fórumon az egészségügy terve Fejleszteni az alapellátást Törvéiyesség az ipari szövetkezetekben Tanácsi végrehajtó bizottságok ülése három városunkban Három városi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett kedden. Nyíregyházán a tanácsülés előkészítése volt a fő napirend, s tájékoztatást hallgattak meg az NYVSSC munkájáról. Mátészalkán a TITÁSZ tevékenységét értékelték, Nyírbátorban pedig a nyírbélteki szociális otthonban végzett munkáról tanácskoztak. A Nyíregyházi Városi Tanács szakigazgatási szervei Nyíregyházán kilenc ipari, egy építőipari, két társszövetkezet, hét kisszövetkezet és egy fogyasztási szövetkezet állami törvényességi felügyeletét látta el. A közigazgatás átszervezésével ez a feladat három ipari, két építőipari, egy lakás-, négy fogyasztási, valamint három körzetben 17 takarékszövetkezet törvényességi felügyeletével bővült. Az ipari és építőipari szövetkezetekben végzett törvényességi felügyeleti vizsgálatokkal elérték, hogy a jól előkészített közgyűléseken elhangzottakat az ügyrendnek megfelelően jegyzőkönyvekben rögzítik, de előfordul, hogy a határozatoknál nem nevezik meg a felelős nevét és a végrehajtás idejét sem tüntetik fel. A vezetőségek munkáját értékelve azt állapították meg, hogy a szövetkezetek elnökei nem adnak tájékoztatást a két ülés közt eltelt időben tett intézkedésekről. A bizottságok élnek jogaikkal, érvényesítik is azokat, csak a hatáskörükbe tartozó ügyeket tárgyalják, ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a felügyelő bizottságok — képzettség hiányában — nem tudják kellően ellátni feladatukat. Az utóbbi időben hét kisszövetkezet, nyolc szövetkezeti szakcsoport, tizenöt vállalati gazdasági munkaközösség, harminc átalánydíjas és egy szerződéses formában üzemelő szolgáltatóegység kezdte meg működését. Azt állapították meg, hogy kezdetben ütemesebben jöttek létre az új vállalkozások, mostanában azonban — mivel már kevésbé gazdamegoldásra — lelassult a fo- lyamat. A fogyasztási szövetkezetek közül a Baktalórántházi Áfész igazgatóságának mun- kájában találtak jogszabály- sértéseket. Üléseik több esetben nem voltak határozat- képesek, hatáskörükbe nem tartozó ügyekben döntöttek (például az elnök jutalmazása, vagy fizetésének megállapítása), de az alapszabály sincs összhangban a szervezeti és működési szabályzattal. A bizottságok munkáját formálisnak találták, amelyek üléseiket hiányosan tartják és gyakran nem határozatképesek. A TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatósága négy városban és 126 községben végez szolgáltatói tevékenységet. Árammal látják el ezt a területet, elosztóhálózatokat és transzformátorállomásokat építenek, új fogyasztókat kapcsolnak a hálózatra, s gondoskodnak a biztonságos üzemeltetésről. A mintegy 300 dolgozó élet- és munka- körülményei javításáért sóikat tett az üzemigazgatóság, s gondoskodtak az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakításáról. Nyírbátorban a nyínbélte- - ki szociális otthonban végzett munkáról tárgyaltak. Itt a betegeik élelmezése megfelelő, a ruházat, az ágynemű cseréje, mosása biztosított. Az általános orvosi ellátás, a szakorvosi konzílium lehetősége, szükség esetén pedig a soron kívüli kórházi elhelyezés is megoldott. Nagy gondot jelent, hogy a nagyobb mezőgazdasági munkák idején vagy az építkezéseknél a község lakói az önkényesen eltávozott gondozottakat ételért, italért foglalkoztatják. A betegek foglalkoztatását részben az intézetben előforduló munkákkal oldják meg, amiért a gondozottak jutalmat kapnak, aki pedig alkalmas rá, a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak varr futball-labdákat, vagy úttörősípokat fest. XL.II. évfolyam, 178. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. július 31., szerda A K-M Nyírbátorban <2. oldal) Magasan a mérce (3. oldal)
