Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
2 1985. július 31. Vágyak és lehetőségek Mire elég a nyugdíj? ......................... :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: ■■■■■■■•■■■• ■■lLö>*Í3ÍiBií5l^^B^^H®^^^^^--«BMBiÉBBBiiiBBÉBBBBÍBBÉBBBBBBBBBBBBBBBBaaaBaBBiBBBaBBaaBBaeBaBBBBBBBBBBBBBBaaBBBBaBBBiiBBBBBBBBBBBBaBBBBBsaiBBBBB aaaaaaaaaaai ..................................................... ■■■■■■■■■■■a _..«aaaaaaaaMnaaaaa>aBaaaaaaaaaaaBBBaaaBaaBBaBBaaaaBaBBaaaaBBBBBaBaaBBaaBBaBBaBaaaaBaBaBBBBBBBaaBaaaaaaaBBBaBBBaBaBa>BaaaaBaaaaBaaBBBaBBaaaaa Lakatos Erzsébet A statisztikai adatok szerint az inaktív háztartásban élők — köztük a nyugdíjasok — évi összes kiadása 32 126 forint. Havonta tehát 2677 forint nyugdíj kell legalább ahhoz, hogy minden idős ember elérje az átlagnak megfelelő életszínvonalat. De vajon mire elég a nyugdíj? A nyírbátori öregek napközi otthonában két idős nénivel beszélgettünk erről. — Egyedül élek, nyugdíjam nincs, a tanácstól kapok 2100 forint szociális segélyt havonta. Könnyen össze tudom számolni, mire költőm el — mondja Lakatos Erzsébet. aki most 72 éves. — Sorolom én kedves, mert mindig megnézem jól, hová is teszem. írja csak: 107 forint a lakbér, de ez később még emelkedni fog. A villanyszámla 150 és 250 forint között van, mikor milyen időszakot írunk. Kell a fűtésre Is, ezen a télen 600 liter olajat vettem. Drága ugyan, de fát meg szenet cipelni én már nem bírok, inkább megfizetem az olajat. Ami marad, abból kell megélni. A tejet, kenyeret meg kell venni. Az a szerencse, hogy itt a napköziben ebédet, uzsonnát is kapunk. Jólesik a kávé, néha azt is megisszuk. Luxus? Kinek telik arra? Ha csak nem luxus az, hogy néha sütök egy kis nyalánkságot. Vasárnap például palacsintát sütöttem, ebéd utánra. Megveszem a citromot, télen néha még a banánt is. Jaj, azt nagyon szeretem! — Marad-e a pénzből valamennyi havonta? — Csak annyi, hogy néha egy fejkendőt, vagy egy otthonkát meg tudok venni. Eladni nincs mit, szerényen élek, pedig 12 éves korom óta mindig dolgoztam. Nagyobb dologra nem jut. Hogy is juthatna, mikor egy cipő is 600—700 forintba kerül?! Még szerencse, hogy nekem a gyógyszer ingyen van. Kézi Pálné — Katica néni — saját nyugdíjat kap. Ö is egyedül él, albérletben 78 éves fejjel, évtizedek óta ugyanannál a háznál. — Én hatvanévesen kaptam először nyugdíjat, 570 forintot. Most már ez 2250 forint. Lakbérbe 300 forintot fizetek. A villany 50—60 forint, de fizetek a vízműveknek 150 forintot évente. Kell a szemétszállításért is, 100 forintot kérnek a kosztért itt a napköziben. Az utóbbi időben már éjjelre is maradok. Minek menjek haza? Nem vár ott engem senki! Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Ami pénzem megmarad, nem nehéz elkölteni. Télen szeretem a fügét, a narancsot. Meg is veszem néha magamnak. A koszt itt nem mindig olyan, ahogy én szeretem. néha ezt is ki kell egészíteni '''valamivel. Háromszor szedek naponta gyógyszert, az is pénzbe kerül. Valamikor nagyon szerettem a szép dolgokat, most is szeretném, de hát 800 meg ezer forint egy ruha! Van egy lányom, a Dunántúlon lakik. Évente egyszer látjuk egymást. Ö nem ér rá, nekem ugyan lenne időm, de sem pénzem, sem egészségem nincs már az utazáshoz. Ide jár az újság, azért nem kell fizetni. Hogy mit csinálnék, ha sok pénzem lenne? Sírkövet kedves, meg szépen eltemettetném magam. ★ A Minisztertanács határozata alapján az év elején országos felmérést végeztek a 75 évnél idősebb és 2200 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők helyzetéről. Az e célra kiadott módszertani útmutató négy kategóriát sorol fel. Az elsőbe azok a rendkívül hátrányos helyzetű idős emberek tartoznak, akik nagyon rossz szociális körülmények között élnek és sürgős intézkedést igénylő gondoskodásra szorulnak. A felmérés befejeződött. Nyírbátorban 74, a vonzáskörzet falvaiban pedig 344 idős embert soroltak az első kategóriába. Egykor csodájára jártak... Halomrekonstrukció Márványtábla fogadja az érkezőt a gabonaforgalmi vállalat nyírbátori malomüzemének hengerpadján. Rajta ez áll: A malmot építették 1941—1943, dr. Enye- di Béla építész tervei alapján, Kinál Pál kőműves és Gere Pál ácsmester kivitelezésében. Ügy mesélik, akkortájt a csodájára jártak messzi tájról a bátori csodamalomnak. Különösen modern berendezését bámulták meg sokan. Ez volt akkor — negyvenkét esztendővel ezelőtt megyénk legnagyobb, legmodernebb malma. Az idő azonban eljárt felette. A berendezések elavultak. Sok gép „nullára futott”, vagy már csak jelképes értékkel bírt. Ezért született a döntés: fel kell újítani. Megkezdődött a munka. Az épületben kis túlzással csak a négy fal marad a helyén. Pár használható gépet a helyi molnárok már újjávarázsoltak. Mellettük az ÉLGÉP, mint főkivitelező dolgozik. De besegít a munkákba a Nagykállói Építő- és Szakipari Szövetkezet, a Nyírbátori Faipari Szövetkezet és a gabonaforgalmi vállalat központi műhelye is. A korábbi mechanikus rendszert pneumatikusra építik át, azaz levegő áramoltatásával — csöveken szállítják A csőpadon helyükre kerülnek a csigáról lejövő csövek. Gaál Béla Kézi Pálné az anyagot a gépekhez. A terveket 7,5 milliós fejlesztési alap felhasználásával valósítják meg a kivitelezők. 13 ezer tonna rozs helyett Munkájuk nyomán (várha- 22—23 ezer tonnát tudnak tóan szeptemberben indulva) majd évente őrölni. Sportudvar, parképítés társadalmi munkában Térburkolat, zöldfolyosó Javában tart Nyírbátorban a társadalmi munkában szervezett járdaépítés. Nemcsak az új lakónegyedekben, hanem a város más pontjain is — legutóbb a Vár utcában — összefogtak a lakók, hogy házaik előtt megépítsék a betonozott utat. A városban nagy hagyománya van a társadalmi munkának. Ez évben is komoly feladatokat tűztek Vonósxanoi iábor Hírességek Nyírbátorban Idén kilencedik alkalommal kezdi meg munkáját a vonószenei tábor. Az augusztus 3-án megrendezendő nyitóhangverseny közreműködői: Kovács Dénes és Szabó Csilla. A tizennyolc művésztanár és közel százhúsz hallgató a gimnázium lánykollégiumában lakik. A legnépesebb delegáció a Szovjetunióból és az NDK- ból érkezik. A tábor szervezői idén különösen gazdag programot állítottak össze. Ezért két zenekart alakítanak ki, hogy a megterhelés egyenletes legyen. A nagyzenekar az augusztus 20-i záróhangverseny egyik főszereplője lesz, munkájukat Joó Árpád irányítja. A másik zenekar Török Géza vezetésével főleg a vidéki hangversenyeken működik közre. A tábor hallgatói a hagyományokhoz híven gyárakban, üzemekben is fellépnek. Augusztus 14-én a Csepel Fúrógépgyárban adnak hangversenyt, utána sportverseny, ifjúsági találkozó, baráti beszélgetés következik. Augusztus 17-én Aggteleken, a cseppkőbarlangban lépnek közönség elé a tábor hallgatói. A hangverseny után a határőrség fiataljaival közös pihenés, szórakozás várja az ifjú előadókat. A 20-i záróhangverseny utáni búcsúesten értékes emléklapot kapnak a hallgatók és tanárok, másnap pedig megkezdődik a folyamatos hazautazás. maguk elé. Kiemelten kezelik az új, 4-es számú általános iskola sportudvarának megépí- tését. A jelenleg még tartó építkezés a környék rendezését akadályozza. A szülők, valamint a környék lakói azonban már eddig is jeleskedtek a járdaépítésben. A sportudvar — melyhez 40x20 méteres kézilabdapálya, futó-, ugró- és dobópályák tartoznak — 1 millió 300 ezer forintot ér majd. Létrehozásában a szülők és intézmények aktív közreműködésére számítanak. Jelentős feladat lesz a Fáy úti 100 személyes óvoda külső és belső udvarának parkosítása. A társadalmi munkát Végzők itt 700 ezer forint értéket teremtenek. Az utóbbi időben a város vezetői igen sokat tettek a múzeum környékének szépítéséért. A jelenlegi tervek között a tókörnyék térburkolatának elkészítése szerepel. Körülbelül kétezer járdalapot már elkészítettek, de ettől sokkal többre van szükség. Kellenek még ide kerti bútorok, koriáitok is. A F£- FAG már gyártja ezeket. E feladatokból jelentős részt vállalt a faipari szövetkezet is. A múzeum környékének rendbetételéhez kétmillió forint értékű munkára van szükség. Folyik a sportpálya korszerűsítése, szépítése. Bővítik a lelátót is. A befejezési munkálatoknál számítanak társadalmi munkára. A Gyulaji és Arany János, a Bercsényi, a Szende Pál, a Homokkert, a Vár, a Benczúr, a Rózsa Ferenc, a Fáy út és a Munkácsy sétány lakói építenek idén járdát a házak előtt. Az elmúlt évben gyakran volt szóbeszéd tárgya a Császári úti zöldfolyosó ügye. Talán az elnevezésben volt a hiba, esetleg a fatelepítés látványossága maradt el a várakozástól, már kár lenne firtatni. Idén a Gyulaji úton tervezik a zöldfolyosó létesítését, immár két lépcsőben, s lehetőség szerint meghagyva a régi fákat is. Egy dolog azonban nagyon fontos lenne. Az, hogy az elültetett szebbnél szebb cserjék a helyükön is maradjanak! Az elmúlt évben elért eredmények alapján idén 12 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek. Sokat várnak az ,,-Egy üzem, egy iskola” akció folytatásától is. Meghirdették a „Tiszta, rendezett Nyírbátorért” mozgalmat, melynek keretében fásítást, zöldterületek ápolását tervezik. Csatlakoznak a ti- szakécskei felhíváshoz, mely a 40. évforduló és a XIII. pártkongresszus kapcsán arra ösztönöz, hogy a települések fejlesztése, szépítése és ellátása még nagyobb lendületet kapjon. Város és környezet Nyírbátorban nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre, a város rendjének, értékeinek megőrzésére. Rendszeressé tették a város területén a környezetvédelmi szemlét. A legutóbbi ilyen akción hét vállalatot és üzemet, hat intézményt, és három lakókörzetet vettek nagyító alá a Hazafias Népfront, a városi tanács, a KÖJÁL és a KISZ képviselői. A lakókörzetek ellenőrzésénél az utca- és lakóbizottságok képviselői is jelen voltak. Sajnálatos tapasztalatuk az, hogy az üzemek, gyárak területe még ma is sok esetben rendezetlen, gyakran elhanyagolt. A termelés mellett nem minden esetben marad idő a környezet rendben tartására. Az intézményekben viszont példamutató a rend, tisztaság. A lakókörzetekben ismét változó a kép. A legtöbb problémát ott tapasztalták, ahol zömében cigányok élnek. A város nagy eseménye a zenei napok, amely sok turistát, idegent vonz Nyírbátorba. A vonattal érkezőt gyakran fogadja szemetes, elhanyagolt városkép, pedig az ideérkezők első benyomása meghatározó. Jó lenne, ha a rangos zenei eseményekhez tiszta, rendezett környezet is társulna. Nem mindegy ugyanis, milyen benyomásokkal távozik az ideérkező, s jön-e majd jövőre is. A városlakókon nagyon sok múlik. A tisztaság, rendezettség megőrzése mellett nagyobb figyelmet kellene szentelni az ellene vétőknek, s módszert találni arra, hogy minden itt lakó sajátjának érezze a várost, s óvja, védje környezetét. _____________________/ Lakásfelújítás Két régi tanácsi kezelésben levő épület felújítását tette lehetővé egy tegnapi döntésével a végrehajtó bizottság. 510 ezer forintot szavaztak meg arra, hogy a szakorvosi rendelőintézet melletti szolgálati lakásokat kívülről felújítsák. A másik épület az Árpád u. 2. sz. alatt levő pedagógus szolgálati lakás, amely most sem az egészségügyi, sem az esztétikai követelményeknek nem felel meg, így lakhatatlan. Mivel a városban sok pedagógus — különösen a pályakezdők — küszködik lakásgondokkal, így az épület felújításával és magasabb komfortfokozatúvá alakításával gyakorlatilag 220 ezer forintból növelhetik eggyel a pedagóguslakások számát. Röviden LENGYEL DELEGÁCIÓT vár vendégségbe augusztus elején Nyírbátor. Lancout lengyel kisváros küldöttei megismerik városunk kulturális, gazdasági eredményeit, s viszik hírünket hazájukba. Társadalmi vitát rendez a városi tanács csütörtökön a 7. ötéves terv előkészítéséről. Á tanácskozásra meghívták a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek, vállalatok képviselőit. A vitában részt vesznek az utcák, lakóbizottságok felelősei is.
