Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET n badacsonyi Egry-emléhmúzeum Egry József: Szent Kristóf a Balatonnál A badacsonyi Egry-ház Páratlan intimitást nyújt „Ez a kis múzeummá emelt otthon páratlan intimitást nyújt, közelebb kerülünk a festőhöz, mert itt járt ő ezen a padlón, ezeken az ablakokon tekintett ki a világra, s nem egy kép a kitekintés ■ eredményeként született”. — Bernáth Aurél szavai maik, amelyeket Egry József badacsonyi emlékháza felavatásán mondott. A festő egykori otthona a róla elnevezett sétányon, közel az állomáshoz, a tóhoz, a Balaton part leglátogatottabb múzeuma. Huszonkét évvel a művész halála után, Egry József születésének kilencvenedik évfordulóján, 1973 tavaszán nyílott meg az emlékmúzeum. Amikor 1967-ben kisajátítással állami tulajdonba került az épület, a minisztérium megbízása alapján a Veszprém megyei Múzeumok Igazgatóságán már készült a. múzeum tervezete. Eredménnyel folyt a szerzeményezés is — jelentős műveket vásároltak a leendő Egry Múzeum számára. Még amikor 1958-ban Keszthelyen Egry-káállítást rendeztek Radnay Béla gyűjteményéből, a Balatoni Múzeumba került a művész édesanyját és feleségét megörökítő egy-egy arckép. Ekkor szerezte meg a keszthelyi múzeum Egry 300 darabos rajzhagyatékót is. Szombati galéria Jó, visszajöttél hozzám, ámde félek, nagyon félek, hogy újra egyedül hagysz, reménytelen sötétjében az éjnek. Felsírok akkor, mint a kisgyerek, kit elhagyott az anyja és a nénje s most nem talál ruhát, se kenyeret. Anyám, néném, apám és kicsikém, most gyöngéd napfénnyel szeretsz, s ez oly jó, elhagysz-e majd a ködök reggelén? Szeretlek én. Szavamra, gyönyörű vagy, miattad érdemes csupán, ha élek, oly tiszta vagy, akár az érkező nap. Ha — felteszem csak — meghalok s ömöl rám az örök csönd, mint most a csevegésed: virággal jössz-e síromhoz, kölyöklány? És sírsz-e majd, egy picit legalább? S keresed-é a frissen Zöldülő fű között a szétgurult dalok raját?' (Dante Maffia: Visszajöttél) Kaviák Ágnes: FEKETÉBEN Hadtörténeti és nyelvtörténe Az első magyar nyelvű ki II. Rákóczi Ferenc neve örökre összeforrt hazánk történetével. Nincs senki, aki ne tudná, ki volt a vezérlő fejedelem. Működésének mégis van olyan területe, amely kevéssé ismert: az a munka, amelyet a felkelt sereg fegyelmezett haddá szervezéséért fejtett ki. Felismerte, hogy rend nélkül nem lehet háborút viselni. A százezer fős sereg életét szabályozni kell. Rákóczi már 1707 előtt is adott ki több mint egy tucat részletes hadi szabályzatot, valamint több várszolgálati rendtartást, tábori és gyakorlati szabályzatot, mégpedig — s ez nagyon lényeges — magyar nyelven. De a koronát erre a munkára az 1707. évi ónodi országgyűlésen törvényerőre emelt, magyar nyelvű szervezési szabályzata (Regu- lamentum) és a hozzá csatolt szolgálati szabályzata (Edic- tum) rakta föl. Jelentősége hadtörténeti és nyelvtörténeti szempontból azért nagy, mert ez az első, teljes, magyar nyelvű általános katonai szabályzatunk, és az első összefüggő magyar katonai büntetőtörvénykönyvünk. A „regulamentum” szó a korabeli szótár szerint „zsinórmérték, amely a mai értelemben a hadsereg szervezésével, beosztásával, élelmezésével és fizetésével foglalkozó szervezési szabályzat. Az „edictum” magyarul ugyancsak a korabeli Pápai-Pariz szótár szerint — mert hiszen ezt forgatták Bercsényiék — „parancsolat”, vagyis vií kedést előíró szolgálati s bályzat. A Regulamentum Univer le a fejedelmi köszöntést vetően történelmi példák bizonyítja, hogy hadi sikc két csak fegyelmezett és k zett sereggel lehet , elé Ezért itt az ideje, hogy a nulatlan felkelőkből ren katona váljék. A szervezési szabályzat részből áll. Az I. Rész 12 i szám- és fizetési táblazí tartalmaz, „.. .minthogy fizetés zabolája a rendne az engedelmességnek.” A Rész tartalmazza a fizetés, abrak és a ruházat kiosztó nak módját, a lakosság h hozzájárulását. Intézkedik újoncokat sorozó bizottság ról, valamint arról, bog; tisztek havi zsoldjána'k rr den forintja után egy gai le kell vonni a közös ezr kassza céljaira, pénzügyi 1 talékalapra. A III. Rés: hadak téli elszállásolásáról rendfenntartásról, a nyári helyezésekről, továbbá a szállásolás alól mentes épi tekről intézkedik. Az V. R pénzügyi kérdéseket tar máz, mint a vármegyékre vetett hadiköltségek besze se, kezelése, elszámolási re: je, ellenőrzése stb. A Rész a katonai területi rancsnokságok körzeté összhangban szabályozza hadtápszolgálatot. A VII. R a hadi törvények eljárásj szabályait adja elő, s min< Közei húsz esztendeje, nyolcvankét évesen távozott az élők sorából a Francia Akadémia egyik „halhatatlanja”, akinek terjedelmes életműve a nyugati, főleg francia .és angol, polgári kulAz életr; túra tizenkilencedik, hús dik századi történetéből t lálkozik. Hosszú alkotó út nak legfőbb teljesítménye regény és a tág értelem! vett esszé műfajához köthi Ez utóbbinak a legváltoza sabb fajtáit művelte; főleg életrajzi, irodalomtörtén kultúrhistóriai témáiról írt tálában többszáz oldalas r veket, amelyek közül jó hány magyar fordításban olvasható, immár a harm cas évektől fogva. Egy írói-művészi életpí jelentősége két alapelem tevődik ősze. Az első az, h« a művész mennyire képes fejezni a maga korának maga társadalmi helyzetéi leglényegesebb és legálte nosabb érvényű problén regényalakjainak sorsán resztül, avagy más, nem k Semmi sem új a nap alatt, bizonyítja egy érdekes per- anyag, amelyre nemrég bukkantam a nyíregyházi levéltár megsárgult aktái közt. A csaknem 400 évvel ezelőtt 1595-ben lezajlott per egy romantikus szerelmi történetről mesél. Az ősi Vay család egyik tagjának a felesége beleszeretett egy fiatal jobbágyba. Ecsedi Báthory István, kinek sírkőládáját a nyírbátori református templomban láthatjuk, mint Szabolcs vármegye főispánja elküldte Vajára a titkárát, Tatay Istvánt, — emlékét Baktán az általa öntetett harang szava idézi vissza, — hogy fogják el Iibrányi Ferenc jobbágyát, Bartha Lászlót és a vele együtt élő Nagy Katát, Vay István özvegyét és vessék fogságba az ecsedi várban. Báthory István aztán a foglyokat elküldte Nyírkárászra a vármegye közgyűlésére azzal, hogy az alispánok lássanak törvényt felettük. Erzsébet nap utáni kedden Nagy Kata és Bartha László a bírái elé is került.A vád A második alispán történetesen Vay Péter volt, ami csak azért feltűnő, mert a per Perbe sokban kísértetiesen haso? Krucsayné esetéhez. A v kastélyban, melyet egy mái szintén alispán Vay Péter 150 év múlva jelenteken: kibővíteni, a másod-alisi Vay Péter lakott, a csa többi tagja a faluban, így a Vay András is, ki mos ha anyját törvény elé vi Vay András vádja abbai korban nagyon súlyos i volt. Ahogy magát kifeje: „... az én megholt atyámi jámbor ágyában megfertőz tői még atyámnak életébe zösödvén gonoszul elszól nek és azmíg akarták, i paráználkodtak. Mago meggondolván ezen pará; személyek, vissza oda, azh nét elszöktek, jöttének ugyanott, az gonoszságuk lyén és gyakorlásában meg gáttá főispán urunk őnagy ga...” Egyes tények elferdíti mások elhallgatása és n kevés sugaJ mazás, ebből .e: nem túl ügyes vádbeszéd KM „Törv
