Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. június 4. NYÍREGYHÁZA: A NAGYKÖRŰT KERT UTCAI SZAKASZA. (CS.) Nyírbátor: Turista' szezon Nyírbátorban is érződik, hogy lassan megkezdődött a turistaszezon. A város két műemlék templomát egyre több látogató keresi fel. A római katolikus műemlék templom főleg a Krucsay- oltár miatt látogatott, melyet a közelmúltban a televízió is bemutatott. A református műemlék templomot tavaly fennállásának 500. évfordulóján 6 millió forintért újították fel. Gyümölcsszedés, erdőkapálás Pénzt kereső diákok Iskolai engedély nélkül nem szabad diákot nyári munkára felvenni (így például az utóvizsgázók emiatt eleve kiesnek), 14 évesnél fiatalabb sem dolgozhat, és végül még egy fontos, de nem mindig betartott szabály ezzel kapcsolatban: a diákmunkának a munkára nevelést is szolgálnia kell, vagy a hivatalos megfogalmazás szerint ennek a foglalkoztatásnak a célja a hasznos termelő tevékenységgel párosuló munkára nevelés. Ezek az elvek, szabályok, most lássuk milyen munkahelyeken várnak vakációzó fiatalokat. A lehetőségeket böngészve, legtöbbször mezőgazdasági munkát találunk. Cseresznye és meggy, szilva és körte szedése szerepel többek között a megyei munkaerőszolgálati és szervező iroda listáján; van ahol köszmétét, vagy éppen zöldbabot fognak betakarítani a fiatalok. A megye több részén is számítanak erdőművelési munkák végzéséhez (kapálás, gyomlálás, állománybecslés, tereprendezés) a diákkezekre a FEFAG telepein, de széles a választék ipari jellegű betanított és segédmunkákban is. Szabolcs- Szatmárban az előző évinél ötszázzal több, összesen három és fél ezer ilyen bejelentett diákmunkahelyet tartanak számon. (Ezek egy réOlvasónk írja: Alkoholizmus elleni küzdelem? szét, 35—40 százalékát hagyományos módon az adott üzem, intézmény dolgozóinak a gyermekei részére tartják fenn.) A már említett erdőgazdaság mellett sok fiatal foglalkoztatását tervezi például a mándoki Üj Élet Tsz (köszméteszedés idejére várnak közel kétszáz diákot), Nyíregyházán a konzervgyár és az 1-es posta, a demecseri Kossuth Mgtsz, a szabolcsbákai és az encsencsi szövetkezet, a nyíregyházi Ságvári Tsz is. Azok a fiatalok, akik még nem találtak maguknak nyári munkát, részletes információt szerezhetnek a lehetőségekről a munkaerőszolgálati és szervező iroöán Nyíregyházán, a Szarvas utca 24. szám alatt, Mátészalkán, Nyírbátorban és Kisvárdán a városi tanács épületében, az iroda kirendeltségein. Fehérgyarmaton, Vásárosnaményban és Tisza- vasváriban pedig a -tanács munkaügyi előadójánál. Az összeg nagy részét a műemlékbizottság adta, de a költségekhez az egyház is hozzájárult. A felújítás három ütemben zajlik. A külső tatarozás után a tető és a sekrestye renoválása következik. A református műemlék templom látogatói között igen gyakori az országosan is ismert személyiség, a külföldi híresség, tudósok és diákok nevét egyaránt őrzi a vendégkönyv. Nyírbátor harmadik nevezetessége a Báthori István Múzeum, melynek felújítása jelenleg is tart. ígéret szerint az építők szeptemberben fejezik be a munkát. A törekvés az, hogy a nyári zenei napok idejére — amikor a legtöbb turista keresi fel a várost — részlegesen látogatható legyen. Itt kívánnak helyet teremteni a zenei rendezvényeket kiegészítő kiállításnak is. Nyírbátorhoz közel eső nevezetesség az országosan ismert Bátorligeti Arborétum, amely a Debreceni Természetvédelmi Felügyelőségtől előzetesen megszerzett, csak alkalomra szóló külön engedéllyel látogatható. i van» - iod lo.v.ti Már régóta folytatunk küzdelmet az alkoholizmus visz- szaszorításáért. De gondolkodtunk^ már azon, hogy megvannak-e a hatékony küzdelemhez szükséges objektív feltételek? Megítélésem szerint nem. Hiszen bármelyik boltba belépünk, a szeszes italok bőséges választéka tárul elénk. A gazdag választék, az ízléses csomagolás szinte ösztönöz a vásárlásra. így aztán nem annyira az alkoholizmus elleni küzdelemről, mint inkább nagyszerű alkoholike- resikedelemről beszélhetünk. Csoda-e ezek után, ha az alkoholforgalmazás és az egészségnevelés között tökéletes ellentét mutatkozik?! Ilyen feltételek mellett az alkoholizmus elleni küzdelemről, az alkoholizmus elsődleges megelőzéséről beszélni képtelenségnek tűnik, és megítélésem szerint az egészségnevelés fintorának is minősíthető. Ügy tűnik, társadalmunknak ez időben nem célja és érdeke az antialkoholizmus propagálása, inkább mintha az ún. szociális „itfótábor” fenntartása kívánatos. Ehhez azonban a kevesebb alkohol- választék is elég lenne. Talán felesleges a jelenlegi árubőség. Mii történne például, ha több más árucikk mellett — köztük gyógyszerek is vannak! — néha a szeszes ital is felsorakozna a hiánycikkek listájára?! Ez az egészségnevelés malmára hajtaná a vizet, s így talán remélhető lenne némi csökkenés is az alkoholfogyasztásban. Dr. Lipóczki Imre az egészségnevelési osztály főorvosa SZOBROK FEHÉRGYARMATON. Június elejétől — 10 napon át — gyönyörködhetnek a fehérgyarmatiak Szigeti Magdolna és Bottos Gerő szobraiban. A népszerű művész- házaspár, a MEZŐGÉP ösztöndíjasaként került kapcsolatba a várossal; s a Zalka Mátéról készült alkotásuk már a nagy internacionalista nevét viselő intézményben látható. Képünkön a kiállítás és első látogatói, (m. k.) Felújít/ák a tiszaszalkai sütödét A tárgyalóteremből Hideg kemencék Egy esztendeje nem fűtötték be a Tiszaszalka és Vidéke Áfész sütőüzemének kemencéit. 1984 júniusában láttak hozzá a felújításához. Az 1970-ben beépített kemencék kiszolgálták idejüket, elengedhetetlenné vált a korszerűsítés. A rekonstrukció anyagi fedezete is összeállt. Az áfész saját fejlesztési alapján túl kapott támogatást és célrészjegyek formájában a tagság anyagi erejére is támaszkodik. A felújítás során két új — egy magyar és egy importból származó — kemencét építenek be. A munkálatokra a tiszakerecsenyi Dózsa Termelőszövetkezet vállalkozott. A kivitelezés közben adódtak olyan nem várt műszaki problémák, amik feladták a leckét a :i- szakerecsenyieknek. Az őszi betakarítási csúcs is elvonta energiájukat, azután a hirtelen beköszöntött tél miatt vontatottan haladt a sütőüzem felújítása. Végül új vállalkozó után kellett nézni. A Tarpai Afész- ben találták meg idén tavasszal a másik partnert, mely kisiparosok bevonásával végzi el az épületgépészeti munkákat. A sütőüzemi technológia beállítását a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat szakemberei vállalják. Az elhúzódó munkálatok végé-, hez közelednek: a tervek szerint augusztus első felében megkezdhetik a próbasütést, ősztől pedig ismét a tiszaszalkai sütöde kenyereit fogyaszthatják Tiszaadonyban, Tiszakerecsenyben, Mátyu- son, Lónyán, Barabáson, Vámosatyán, Gelénesen és Ti- szaviden. Anyós kontra vő A harminckét éves kis- várdai Tóth Istvántól elköltözött a felesége az édesanyjához, Pintér Gyulánéhoz. Tóth ebbe nem nyugodott bele, s egy este, amikor alaposan felöntött a garatra, el is ment az asszonyért. Az ott levők már aludni tértek, a férfi dörömbölése riasztotta fel őket. Pintérné többszöri felszólítására távozott csak el az udvarról Tóth, de akkor sem sokáig maradt távol. Másodszor már egy százhúsz centis szögvassal érkezett, azzal akart nyomatékot adni szavainak. Anyósát „felesége kiadására szólította fel”. Az asszony azonban ehelyett magához vette a ge- reblyét, s közölte vejével, ha nem távozik el (ez utóbbi valószínűleg kevésbé választékos stílusban hangzott el), akkor megveri. Tóthot azonban nem tudta meggyőzni, sőt a vasdarabbal hadonászni kezdett. Közben hazaért egy újabb családtag, akit el is talált vele. Az anyós ezt már nem tűrte tovább, gondolta, móresre tanítja vejét, s alaposan elpáholta a ge- re hlyével. A nevelő szándékú verés jobban sikerült a keLleténél, ugyanis Tóth sérülései nem gyógyultak meg nyolc napon belül, azaz a jog szerint súlyosnak minősültek. A családi perpatvar így a bíróságon ért véget, anyós és vő egyaránt a vádlottak padján ült. A Kisvárdaí Városi Bíróság dr. Löki Anna tanácsa Tóth Istvánt magánlaksértés miatt, anyását súlyos testi sértésért vonta felelősségre. A jogerős ítélet szerint Tóth büntetése hatvannapi, Pintér Gyulánéé hetvennapi tétel, összesen 3300, illetve 3500 forint, Kérdések és válaszok a k isiparról Minőség, új termékek, átvétel Hétfői lapunban közöltük Tamás Imrének, az állatfor- galmi és húsipari vállalat igazgatójának olvasóink kérdéseire adott válaszait. Néhány, elsősorban a fejlesztéssel, a termeltetéssel és a minőséggel kapcsolatos kérdésre most visszatérünk. Sokadmagammal mindennap vásárolom a húsipar termékeit és furcsának tartom, hogy rendkívül változó a minősége. Nem lehetne ezt megváltoztatni? — kérdezi Egri Imre nyíregyházi olvasónk. — A termékek minősége függ az alapanyagtól, ezért az egyik intézkedésünk arra irányul, hogy a felvásárolt sertés mindig jó minőségű legyen. Ma főleg a háztáji termelőknél rendkívül nagyarányú az elzsírosodott, izomszegény, az értékes húst kis arányban tartalmazó sertések száma. Ezen úgy akarunk segíteni, hogy a kistermelőkhöz kifejezetten hústípusú pigmentmentes fehér te- nyészkocákat helyezünk ki (ebben az évben 4500 ilyen koca kihelyezését tervezzük), s anyagi ösztönzésére darabonként 1500 forint kedvezményt nyújtunk. A nagyüzemekben a törzskönyvezett apaállatok kihelyezését támogatjuk anyagilag is, a kistermelőknél pedig az úgynevezett zugkanok lecserélését ösztönözzük. Stabilizálni kellene a takarmánytápok minőségét, illetve jó lenne a fehérjetartalmat növelni, mert ez is javítaná a hús minőségét. A másik terület, ahol változtatni kell: a vállalat műszáki színvonalát rekonstrukcióval alkalmassá * tenni az egyenletes minőség s gyártására. A technológia be- t tartását ösztönző bérezési rendszerrel kívánjuk javítani. Megerősítettük a meó- szervezetünket, beszereztünk közel 1 millió forintért egy olyan műszert, amelyik meg- : nyugtató módon gyorsan és pontosan kimutatja a termékek béltartalmát. Ez a műszer a meo kezelésében van, így ha nem szabványos a termék, nem engedik ki a forgalomba, és ide tartozik, hogy önmagunk számára is magasabb mércét állítunk, ezért — mint azt már egy korábbi kérdésre elmondtam — nevezünk be a Kiváló Áruk Fórumára. Ebben úttörők vagyunk a húsiparon belül. Olvastam nemrég, hogy megkezdték a nyíregyházi vágóhíd rekonstrukcióját. Hogyan javítja ez a megye ellátását? — kérdezi Tóth János nyíregyházi olvasónk. — Egyrészt mennyiségileg javít majd, hiszen az új üzem egy műszakban 5—6 ezer tonna húskészítményt tud előállítani évente, s ha az igények nőnék, a műszak- szám növelésével hosszú távon is ki tudjuk elégíteni az igényeket, akkor is, ha nő a fogyasztás, sőt szándékunk, hogy mi támasszunk újabb igényeket. Ebbe az üzembe a világon jelenleg található legkorszerűbb berendezéseket vásároljuk meg. Nyolcszázezer dollárért veszünk gépeket, s ez garantálja a korszerű technológiát, a jó minőséget. Beszerzőnk egy olyan berendezést, amivel egy teljesen új termékcsaládot tudunk majd előállítani. Ez szárazáru jellegű (téliszalámi jellegű) készítmény lesz, amelyből évente 5—600 tonnát gyártunk. Természetesen az eltarthatósága is olyan lesz, mint a téliszalámiié. Csak az ára lesz lényegesen olcsóbb. Tervezik-e új termékek, ké- szítmények előállítását? — kérdezi Gerliczki István Nyíregyházáról. — Folyamatosan kísérletezünk azon, hogy termékeink szerkezetét korszerűsítsük. Természetesen neim arról van szó, hogy a most készíthető 60 termékünk helyett másik hatvanat állítunk elő, de az elavultak helyett a mai ízlésnek, a korszerűbb táplálkozásnak jobban megfelelő termékeket készítünk. Az előbbi kérdésre adott válaszomban már elmondtam, hogy szárazáru jellegű terméket is fogunk készíteni, de most is van 8—10 olyan készítményünk — a beregi, a szatmári felvágott, a sertésfejpástétom sbb. —, amelyek neve az országos jegyzékben is szerepel. Mi az oka, hogy akadozik a felvásárlás, s néha hónapokat kell várni a hízott sertés átadására? <— kérdezi Gonda János Tuzsérról. — Leszerződött sertéssel nem fordul elő, hogy időben nem vesszük át, a gondot az okozza, ha valaki meghizlal néhány sertést, s akkor jut eszébe, hogy szeretné eladni. Természetesen ilyen esetekben is átvesszük, de nem biztos, hogy akkor, amikor az eladó szeretné, hiszen azok élveznek elsőbbséget, akikkel szerződésünk van. Amit ezen felül felkínálnak, annak vágására programot kell készítenünk, vagy piacot szereznünk, hogy élőben eladjuk vagy társvállalatoknak adjuk tovább. Tálas Mihályné tiszaeszlári olvasónk januárban igényelt két vemhes üszőt. Mikor kapja meg? — Ha rajtunk múlik, akkor holnap. Az eljárás az, hogy az OTP-tői, vagy a takarék- szövetkezettől kell hitelt igényelni, mi pedig kezességet vállalunk érte. Ha az igénylő megkapja a hitellevelet, azonnal megkapja a vemhes üszőt is. És bárki, aki az OTP-től ilyen címen hitelt kap. Olyan helyzetiben vagyunk, hogy minden igényt ki tudunk elégíteni. Ha otthon disznót ölünk, ta-á pasztaljuk, hogy két azonos koszton hizlalt sertésnek sem egyforma mennyiségű a zsírja, nem egyforma vastag a szalonnája sem. Ha az ember eladja a Vállalatnak. ott egyforma árat fizetnek érte. Jő az ilyen árrendszer? — kérdezi (Tolnai Lajos Nyirbogdányból. — A hízott sertések valóságos vágóértékét úgy tudjuk megfelelően megállapítani és az ellenértékét a kistermelőknek kifizetni, ha a sertések egyedi vágás utáni minősítését megvalósítjuk. Érre az átvételi rendszerre az elgondolásunk a következő: minden egyes kistermelői sertést fülbélyeggel -(ikrotáliá- val) egyedileg azonosíthatóvá tesszük. A sertéseket az átvétel alkalmával lemérlegel- jük és a mért súly szerinti alapárat fizetjük ki. Ez az alapár a jelenleg kifizetett felvásárlási árnál nem lesz kevesebb és ez fogja képezni a legalacsonyabb minőségű, úgynevezett IV. osztályú sertéseik ellenértékét. Ezt követően a sertéseket vágás, illetve minősítés céljára a vágóhídra beszállítjuk, ahol a minőségi osztályba sorolást a szalonna—hús arányában egyedenként megállapítjuk. A mért adatok alapján a sertéseket I—IV. osztályba soroljuk és utólagosan e szerint fizetjük ki a minőségnek megfelelő felárat. A felár nagyságrendjét úgy kell megállapítanunk, hogy az a jó minőség előállítására ösztönözzön. Ezt az átvételi-minősítési rendszert 1986. január 1-itlől kívánjuk bevezetni, addigra kidolgozzuk a minőségnek megfelelő árakat és azokat kellő időben ter- melőpartnereink tudomására hozzuk. Miért nincs több olcsó áru? — kérdezték többen Nyíregyházáról, Vásárosnaményról és Fehérgyarmatról. — Olcsó árunak azt a húst, húskészítményt nevezzük, aminek kilónkénti ára 76 forint alatt van. Ellátási kötelezettségünk, hogy az ösz- szes húson és húskészítményen belül az olcsó áru aránya 60 százalék legyen. Mi 62 százalék körül tartjuk ezt a szintet. B. J.
