Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
Vizsgázók Megtartották az Állami Balett Intézet növendékeinek vizsgaelőadását a Magyar Állami Operaháziján. Kilenc ifjú balettművész, hat lány- és három fiútáncos — Sebestyén Katalin, Liszt-díjas balettmester osztálya — fejezte be a kilencedik tanévet az intézetben. Áz ez idő alatt elsajátított technikai tudásukról s előadó-művészi tehetségükről adtak számot a vizsgaelőadáson. Á háromrészes műsorban Ádam Giselle című balettjének második felvonását, egy többtételes balett-összeállítást és Rossiniana címmel Fodor Antalnak Rossini-mű- vekre komponált táncjátékát tolmácsolták a fiatal balet- tosok. Castillo Dolores Jelenésre várva. Középen Dudás Csilla Római opera — Magyarországon Itália az opera hazája. Az olasz opera dallamai az egész világot meghódították. Érthető az érdeklődés, amely nálunk is kíséri az olasz előadók, énekesek, vendégjátékait. Hogyne lett volna esemény, amikor június közepén Budapesten vendégszerepeit a nagymúltú Római Opera, a Teatro dell’Opera. Rómában már a 17. század elején is tartottak operaelőadásokat. Akkor a Barberini család palotája volt a színhely. Az első nyilvános operát a Teatro Tordinonát 1671- ben Stradella: Lesbo e Ceffea című művével avatták fel. A színházat többször újra építették. 1881-ig állt fenn a Teatro Capranica, amelyben ugyancsak operákat játszottak. A 18. században még két opera nyitotta meg kapuit a Teatro déllé Dame és a ma is működő Teatro Argentína. A mai színház elődjét 1880- ban nyitották meg Teatro Constanzi néven (az impresz- száriáról, akitől az alapítás ötlete is származott — elnevezve). Az 1926—27-ben átépített, akkor Királyi Operaház néven működő épület hatalmas, díszes színház. Barokkos arany díszítésű nézőterére 2200-an ülhetnek be. A színház 1946 óta viseli a Teatro (leirOpera nevet. Róma állami színháza, egyetlen állandó operaháza. (Itália-szerte ma 13 operaház és a St. Cecilia Akadémia mutat be zenés drámákat.) Számos ősbemutató, a Sevillai borbély, a Hamupipőke, a Trubadúr, a Parasztbecsület, Puccini Toscájának 1900-as premierjenek — színhelye. Az 1984—85-ös évadban új vezetőséggel, gazdag tervekkel megújult színház a közelmúltban amerikai turnéján aratott nagy-nagy sikert. Hozzánk Donizetti vígoperáját, a Don Pasqualét hozták el négy előadásban, két parádés szerep- osztásban, rendezésben. (A Don Pasquale Donizetti legjobb vígoperája, az opera buffo késői korszakának egyik Csalói Bes; A Don Pasquale bárom szereplője (Rajz-repro) remeke. A vígjátéki hagyomány finom lírával és drámai jellemábrázolással ötvöződik az operában.) A Római Opera évente 20 darabot mutat be. Egy-egy művet 5—9 alkalommal játszanak. De minden bemutató! egyhónapos próba előz meg. Az énekesek egy-egy produkcióra szerződnek az Operához. Műsortervükben sok kortárs zene is szerepel, hivatásuknak tekintik a nagyon ritkán vagy soha nem játszott operák bemutatását is, csakúgy, mint a biztos zenei sikerrel kecsegteSzombati galéria Ámos Imre: Angyal Te vagy az, mi elszáll: víz, mely visz anyásán, majd elfut, odébb áll. Keressetek a hóban. Keressetek az árban. Mit senki sem érez: ingó part a mélyben, amely nem beszédes. Vagy, mi vissza nem tér, ami árnyban lobban s árnyban hamvad el: szél. Keressetek a légben. (Rafael Alberti: A nem szerencsés angyal dala) tó kiassziKus operák színrevi- telét. Nyáron, a Caracahu Termákban — a régi római környezetben fesztivált rendez a Római Opera, ahol a Don Quihote című balettet és a Nabucco-t, Verdi operáját viszik színre. Ami a jövő évi terveket illeti — operastúdió felállításáról a balettkar bővítéséről beszélnek. S több magyar énekest is meghívnak vendég- szereplésre. Miller Lajost, akit igen kedvel a római közönség, az Álarcosbál férfi főszerepére várják. (K. M.) Kelemen Endre hivata áz Iskolatelevízió vez náluk készül a tévés tarn Pedagógusok fóruma, a SIC-tanfolyam, de neve a ládi körrel fonódott ossz is vallja, hogy érdek! középpontjában a Család áll. — Nem véletlenül h pedagógus. Keszthelyi koromban Németh Dezsi nár úr oltotta belém a j gógia, a pszichológia szép: Amennyire vissza tudok lékezni, mindig volt bei valamiféle elhivatottság, változtassak az ember Televíziós pedagógus vé nül lettem. Amikor vége behivattak egy bizottsá és megkérdezték: Ke! í elvtárs, akar a televiz j dolgozni? Igen. de nem I dóm, mi az — mondtam is volt, akkor még csak 1 leti adások folytak. Azt nr. ták, hogy gyerekekkel és lökkel foglalkozó műsorc keresnek szerkesztőt. — Ekkora múltja va Családi körnek? — Nem éppen a Cs körnek, hanem a pedag ismeretterjesztésnek. 1959 ban kezdtük a szórakoz nevelést a Szülők, nevelők másközt című magazinnal Családi kör címet 1974 ót. seljük. A Tömegkommui í ciós Kutatóközpont sz körülbelül ötmillió nézője | egy-egy műsorunknak, a ! szési index is magas. — Nyilván a gyereknt ] kel együtt. Számolnak a I hogy a családok számára 1 héz, sőt kínos helyzeteket i remtenek az őszinteséggé\ életszerűséggel? Tehát r, jobban dolgoznak, annál a nemtetszés ... — Hirdetjük és his hogy az a jó, ha a gyere elmondhatja véleményét családban. — Van néhány téma, < lyet kerül a szerkesztőség dig tanácsra, viselkedési tára lenne szükségünk. 1 például a gyógyíthatatlan tegséggel élők problémája ■ mozgássérült, a halláss< A nyíregyházi nemzetközi érem és kisplasztikái szimpózium programjában szerepel a viaszelvesztéses öntéstechnika megújítása. Akik szobrászok ide érkeznek közeli és távoli országokból, vállalják, hogy maguk is részt vesznek érem- és szoborterveik bronzba öntési munkálataiban. Ab- barr a művészet lényegét érintő kérdésben, ezzel a vállalkozásukkal mindenesetre már állást foglaltak, hogy művészetük céljának ne szellemi fensőbbségük bizonygatását tekintsék. A képzőművészeti alkotásokban szellemi, lelki és fizikai történések egy cselekvésként rögzülnek. E hármas egység adja minden mű hitelét. Fontos, hogy a mű készítése közben ne maradjon magára, begyakorolt, gépies gesztusaira a kéz, hogy a szellem és a lélek irányítsa. Norvég, német, orosz, szlovák, bolgár, román és vendéglátó magyar szobrászok dolgoztak együtt, ez évben a sóstói telepen. Ott készültek a Lenin téri teremben kiállított érmek és szobrok. Érdemben döntött a művésztelep munkáját értékelt zsűri, amikor Lena Surovceva orosz szobrásznő munkáinak ítélte a nagydíjat. Az elismerés nemcsak művei nagy számának szólt, hanem a közülük kiemelkedő jó alkotásoknak, mint amilyen például Didergő című eleven élményt közvetítő kis szobra. Szerencsés és termékeny napokat töltött Nyíregyházán Surovceva, sok elraktározódott élményét, emlékét alakíthatta szoborrá. A bolgár Krumov Dermendjiev és a román Tache Cornélíu kiállított munkái gondos formáltságukkal, egyéni plasztikai h jukkái a szimpózium erec nyességét erősítik. Hasc képpen Nagy Lajos mur aki a szimpózium egye magyar díjazottja. Műnké kitetszenek a szellem és £ lek ösztönzései, keze nem gedékeny a maniros sémá szemben. Benső ösztönzés hallgat, s olyannyira nem tanult előadó-szobrász, i még éremszövegei betűtíp it sem váltogatja az érem májának kívánsága sze Ami viszont nem lenne ír kái kárára, mert a felirat, betű fontos tartozéka éremnek. A betűformálás i tosságával Tóth Sándor je kedett ezen a szimpóziui áz éremgyűjtők egyest számára készített emlékér in. Munkáit biztos formai adásmód jellemzi. Míg Nagy Mária finoman forn érzelmeket közvetítő ér sorozata készítője bátr személyes formai hangján; hiányáról tanúskodik. Papi jós az ótestamentumi pr ták intéseit megjelenítő ( görcsösülő lábú madár t mét ábrázoló művével körr zetünk épségben tartásá fontosságára emlékeztet. I bó Iván a szoborkészítés m kafázisait ábrázolta kiállí éremsorozatán. Budahelyi bor tömör fémrudról lefi szelt fémkorongok további le- és ráfűrészeléseivel, lamint szerelésekkel hangje formákat ábrázoló érme készített régebben. Amil elkészültükkor kiderült, h saját fémhangjuk is v Nyíregyházán a fűrészel vésést, szerelést igénylő te nikát váltotta öntéstechnik: A kiállításon bemutatott so KH HÉTVÉGI MELLÉKLET V. 3ó 'zú Hsunko
