Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET p9999B ‘CC+‘i*Z4f&4«s Barátaim! Jól összecsaptunk, vitatkoztunk. A téma a mellékes, a hétvégi, illetve az állandó munkaidő utáni túlmunka volt. A vita alapját a szélsőségek szolgáltatták. Például az ismert és jó képességű mérnök esete, akii átképezte magát favágónak. Üigy bizony. Neki nem elég a két diploma, kellett a fűrész- gépkezelői szakvizsga is, mert fadöntéshez semmi egy doktorátus. A favágás jól fizet. S zabads z ómba ton, vasárnap a döntés, a gallyazás, a rönkö- lés meghozza azt a pénzt, amiből nem csak egy favágó, de egy mérnök is vígan él. Szóval ebből kiindulva hangzott el a vitában, hogy sokan már túlzásba viszik. Mert addig rendben van minden, amíg valaki négyszáz vagy nyolcszáz Öles telkén, (földjén) paprikát, paradicsomot vagy uborkát termeszt, de aki mar ötször négyszázölön csinálja ezt, az erejét meghaladó vállalkozásba kezd. A zöldségtermesztés, a gyümölcskertészkedés vagy bármilyen munka kismértékben és tisztességes haszonnal jó közérzetet, anyagi biztonságot és egészséget jelent. Barátaim! Mondtatok és bizonyítottátok, hogy az a pár száz tő káposzta, karalábé, illetve paradicsom, amit elültettetek, megkapó i tat ok, az csak jó irányba befolyásolja hivatali munkátokat. A jó levegő, a mozgás (a munkahelyi kötelességekkel ellentétes tevékenység) szellemileg és fizikailag is frissé tesz benneteket. A pénz is fontos (jól jön az a pár ezer forint), de hajnali harmaton, alkonyaikor végigmenni kapával a kézben egy ubor- kasoron, az mindennél értékesebb. Ne bántsam hát azokat, akik önállóan, vagy szakcsc porttagként szerény keretek között foglalkoznak mezőgazdasági árutermeléssel. Bántani bárkit is? Szó sincs erről! De gondolkodjunk csak hangosan tovább. Az a mérnök favágást vállal. Több mint biztos, hogy a kemény szombatok és vasárnapok után nem a legfrissebben kezdd a rendes munkáját. Na és a pedagógus! Több családi ház építésénél is volt segédmunkás, téglát hordott, maltert kevert. A maszek mellett magas volt az órabére. Igenám, de hétfőn, kedden vajon mennyire frissen és felkészülten tanított. Azt mondtátok erre: „Látatlanban ne ítéljünk. Nyilván kellett a pénz és kell a pénz, mert a mérnök talán kocsit akar, a pedagógus saját házat. És általában mindenki akar valamit.” Nehéz nem elfogadni a meggyőzőnek tűnő érveket. Mert mi tagadás „a mindenki akar valamit”, más szóval az emberi célok felemlegetése kellő igazolás a tettekre. És mégis támad az emberben egy olyan érzés, hogy sokaknál a túlzott buzgalom, a mellékes, a pluszmunka az alapvető elfoglaltság (hivatás, munkakör) rovására történik. Érdekes volt hallani a közelmúltban a „Skála-Coop” vezérigazgatójának a tévében elhangzott mondatát: „Igen, lesz olyan kezdő munkatárs, aki tíz, vagy tizenháromezer forint havi fizetést kap, ki-ki érdeme szerint, de mellékest nem vállalhat.” Az idézet nem szó szerinti, de ez volt a lényeg. Akkor most hogyan tovább? Barátaim! Mint arra bizonyára emlékeztek, beszélgetésünket, vitánkat azzal zártuk: a társadálmi munkamegosztásban ma szükségszerű a kisárutermelés, a mellékmunka, de azért jó ha van egy határ. Ezt adminisztrációs eszközökkel, de leginkább egyéni elbírálással, döntéssel meg lehet és meg is kell vonni. Vannak munkakörök és beosztások, amelyekkel nem fér össze „maszekolás” és ismételten vannak munkakörök és beosztások, amelyek etikailag elbírják ugyan a másodállásos vagy egyéb kereseti lehetőségeket, de ezek az alaptevékenységhez való felkészülést, a szükséges önképzést és általában a tökéletes, a hibamentes munkavégzést gátolják. Ilyen esetekben szükségszerű a vezérigazgató által hangoztatott elvek alkalmazása.. Ehhez a differenciált bérezéssel meg lehet a feltételeket teremteni. Ettől függetlenül: aiki akar azért csak kapáljon, termeljen zöldséget, gyümölcsöt. Menjen a friss levegőre. Ez nem árt, erre szükség van. Munka után. Nem helyett. Hajdú Sándorral, a KISZ megyei első titkárával ifjúságunkról Az ifjúságról beszélni mindig időszerű, izgalmas kérdés. Vannak azonban időszakok, amikor a fiatalság jobban az érdeklődés középpontjába kerül. Ez tapasztalható most is több okból. Az első, hogy közeleg a XII. Világifjúsági Találkozó. — A július végén Moszkvában kezdődő nagy fesztivál, ahová csaknem 140 ország — köztük hazánk —, fiataljait is várják. Valóban fokozottan a fiatalokra irányítja a figyelmet, felpezsdítette az ifjúsági mozgalom életét hazánkban, megyénkben is. Érthető ez, hiszen Prága, az első VIT óta a világ haladó ifjúsága mindenkor érzékenyen és érezhetően reagált a legfontosabb kérdésekre a VIT-ek alkalmával. Ezek között is 'kiemelten emelte fel szavát a béke megőrzéséért, a fasizmus ellen, s nyilvánította ki szándékát, akaratát, tettrekészsé- gét az újabb világégés megelőzésében. Korunk jelenlegi feszült nemzetközi helyzetében ennek még fokozottabb jelentősége van, ezért övezi megkülönböztetett várakozás a moszkvai fesztivált. Miként készül megyénk a világeseményre? ifjúsága erre — Az utóbbi hetekben, hónapokban Szabolcs-Szatmár KISZ-fiataljai, egész ifjúsága is készült a VIT-re. Ennek számos rendezvényen, népes vetélkedő-sorozaton adta tanújelét. Munkával is készült és készül megyénk ifjúsága a fesztiválra: több üzemben, termelőszövetkezetben VIT-műszakot tartottak, s eddig több mint 400 ezer forintot fizettek be a VIT-alapra. Megyénk fiataljainak képviselői is ott lesznek a moszkvai VIT-en: a Szabolcs-Szatmár megyei politikai delegáció tizennégy tagú, akik közül hat fiatalt azok a szervezetek delegálnak közvetlenül, akik p lamutató munkájukkal a közelmúltban érdemelték ki a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Nyolc fiatalt — a különböző társadalmi és tömegszervezetek javaslata alapján — a KISZ megyei bizottsága küld Moszkvába, ők olyan fiatalok, akik mozgalmi tevékenységükkel a gyárakban, az intézményekben, az iskolákban sokat tettek ifjúságunkért. Tehát ez a küldetés elismerés is. Lehetőség nyílik arra, hogy szabolcs-szat- imári fiatol turisták is szemtanúi lehessenek a VIT-nek: az Express Utazási Iroda 31 fiatalnak teszi lehetővé az utazást. Reméljük, hogy a megyénket képviselők a különböző találkozókon, politikai konzultációkon, vitákon méltó módon képviselik a szűkebb hazát. Beszélgetésünk másik oka, hogy a párt megyei bizottsága a közelmúltban felmérte, behatóan tanulmányozta a sza- bolcs-szatmári ifjúság társadalmi helyzetét, az e téren jelentkező legfontosabb feladatokat. Miért volt erre szükség? — Pártunk gyakorlata, hogy bizonyos időközönként áttekinti egy-egy terület változásait. Így történt ez most is, amikor számba vette, miként valósult meg megyénkben a párt emlékezetes, 1970-ben megszületett ifjúságpolitikai határozata, s hogy hol tartunk az ifjúsági törvény végrehajtásában. Közelebbi ok, hogy az elmúlt év őszén a párt Központi Bizottsága végezte el először ezt a felmérést, és hozott újabb döntést az ifjúsággal kapcsolatban. 1970 óta ugyanis jelentős változások következtek be hazánkban, ez idő alatt változtak a szocializmus építésének feltételei, s valójában egy új ifjúság nőtt fel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a gazdaságban mutatkozó feszültségek az egész társadalmon belül fiatalságunkat érzékenyebben érintik, akkor máris kitűnik: időszerűvé vált egy újabb mérleg készítése, az eredmények és a gondok számbavétele, a sürgős feladatok meghatározása. A ön szerint milyen ez a mérleg me- w gyénkben? — A megyei pártbizottság megállapításával válaszolhatunk erre tömören: ifjúságunk helyzete alapvetően összefügg azokkal a társadalmi, gazdasági változásokkal, amelyek az elmúlt másfél-két évtizedben Szabolcs-Szatmár megye fejlődését jellemezték. Bármilyen jelentős gondokkal is küzdünk napjainkban, azt azért nem szabad szem elől téveszteni, hogy az elmúlt két évtized értékes eredményei kedvezően változtatták az életfeltételeket megyénkben, s ennek jó hatása érződött ifjúságunk életében is. Tény, hogy a korábbiakhoz képest javultak a művelődési, a tanulási, elhelyezkedési feltételek, javult az élet- és munkakörülmény. Igaz ez akkor is, ha több területen ennek ellenére sem tudtunk még nem tudtuk elérni, hogy a mozgalmi munka mindenütt közösségi élményt adjon, és ezzel egyidíjöen érdeket képviseljen, védjen...“ felzárkózni az országos színvonalra, s hogy a nyolcvanas évekre a fejlődéssel együtt újabb feszültségek is keletkeztek. A Nem szívesen szakítom félbe, de ma- v gam is jelen voltam a megyei pártbizottság ülésén, ahol minderről tárgyaltak, s jól emlékszem, hogy ott nem rejtették véka alá az égető gondokat sem. Sőt, arra is emlékszem, hogy konkrétan a KISZ-nek is címeztek kritikát. — A megye vezető párttestülete reális képet alkotott, és valóban feltárta a feszültségeket, a negatív jelenségeket és az ifjúságpolitikai munka gyengeségeit. Már említettem, hogy a fejlődéssel együtt járó új feszültségek az egész társadalmat érintik, tehát ez nem csupán ifjúsági ügy. Tény ugyanakkor, hogy a fiatalok körében e feszültségek láthatóbban jutnak felszínre. Melyek ezek? Például a beiskolázás, a pályakezdés, az elhelyezkedés nehézségei, az önálló otthonteremtés gondjai, a család nevelő funkciójának gyengülése, a veszélyeztetett fiatalok számának emelkedése, vagy a gyermek- és ifjúkori bűnözés növekedése. Ezek élő, eleven problémák, amelyeknek csökkentésére, megoldására olyan időszakban kell vállalkoznunk, amikor a gazdasági életben egyensúlyi nehézségekkel küzdünk. Itt van például a továbbtanulás, a pályakezdés kérdése. Az utóbbi négy évben helyhiány miatt ezres nagyságrendben kellett elutasítani fiatalokat, s a demográfiai hullám ráadásul most a középiskolákban jelentkezik. A megyében évenként 6500 munkaképes korú fiatol fejezi be tanulmányait, s jelentős részüknek nem tudunk munkahelyet ajánlani. E téren jelentős gondok vannak Vásárosna- mény, Fehérgyarmat, Nyírbátor térségében. Aztán tovább: a pályakezdők jövedelmi viszonyai elmaradnak az országos átlagtól. Vagy: bár igaz, hogy az új lakások több mint felét fiatal házasok kapják, s hogy jelentős a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok támogatása, de ez még messze elmarad a reális igényektől. Megfelelő szülői háttér hiányában — az utóbbi időben bekövetkezett áremelések nyomán — sok fiatal nem tud megbirkózni az önálló otthon anyagi nehézségeivel. A családi nevelés hiányosságai révén növekedett a gyermek- és fiatalkorú bűnözés és ez akkor is figyelmeztető, ha az elkövetők döntő többsége alacsony iskolázottságú, rendezetlen családban élő, vagy cigány fiatal A Talán jogos a kérdés, hogy mindezt w tétlenül nézi a KISZ megyénkben? Egyáltalán: az ifjúságpolitika megvalósításában milyen szerepet vállal és teljesít a KISZ? — Nem akarom megkerülni a becsületes választ, mégis hadd mondjam el: az utóbbi időben létszámban és szervezettségben is erősödött megyénkben a KISZ, amely most közel ötvenezer tagot számol. Köz- bevetőleg: gondunk, hogy még mindig kevesebb a 'kívánatosnál a szervezett ifjúságban a munkásfiatalok száma. Azt is tudni kell, a KISZ nem az egész ifjúság, bár mi úgy igyekszünk dolgozni, hogy valamennyi fiatal érdekében tegyünk. Ezt ismerte el a megyei pártbizottság, amikor úgy fogalmazott: a KISZ összességében eredményesen dolgozik, részt vállal közös feladataink megoldásában amikor több területen — például gazdaságpoditikában — nőtt a kezdeményezőkészség. . Elismerésre méltó próbálkozások történtek és történnek a KISZ stílusának javítására, a tö- megpoli'tikai nevelőmunka színvonalának emelésére. Emellett tény, hogy van seper- nivaló a saját házunk táján is. Fellelhetők formalitások a KlSZ-munikában. Nem elég vonzóak még mindig a programok... Bár javult az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka, de az egyénre szóló ilyen tevékenység nem kielégítő. A kezdeményezőkészség is elmarad időnként a kívánatostól. Kevés az újítani tudó, a megújulásra kész ifjúsági vezető, s ennek elsősorban az alapszervezetekben érződik a negatív hatása. A Ha már itt tartunk: ön szerint miként befolyásolja a mozgalmi munkát, hogy a fiatalok jelentős része GMK- ban, társulásban, vagy más túlmunka révén tudja előteremteni egy elfogadható színvonalú megélhetés anyagi feltételeit? — Tudatában vagyunk annak, hogy ez egy kényszerhelyzet, amihez a fiataloknak is alkalmazkodniuk kell. Alkalmazkodnunk kell viszont nekünk is, amikor programjainkat megtervezzük. Tapasztaljuk, hogy még a jelenlegi körülmények között is vonzóbbá lehet tenni a KlSZ-életet, ha értélmes programot kínálunk. Nyilvánvaló, hogy a „mellékes” megszerzésére rámegy a szabadidő egy része. S ha csupán kipipálás miatt szervezünk programot, taggyűlést, akkor az sikertelen lesz. Furcsán hangzik, de nem elképzelhetetlen, hogy például egy vállalati támogatásban megszervezett kiránduláson tartják meg a taggyűlést a fiatalok. Vagy: az utóbbi két-há- rom évben az ünnepi események szervezésénél is változtattunk, s olyan keretet és tartalmat igyekeztünk adni, ami — ha úgy tetszik — elcsábította a fiatalokat. Persze nekünk az a célunk, ogy a fiatal minden szempontból találja mag számítását, örömét, s ezért magunk 'zzuk a keresetnövelés új lehető iigei;, agyén az GMK, vagy a termaloszövetkez: ben melléküzem. A Maradjunk még a munkást .usnál. A w fiatalok akkor becsülik a KISZ-t, ha kézzel foghatóak az eredmények egy- egy akciónál. Mi a helyzet e téren? — Annak ellenére, hogy ml gazdasági funkciót nem vállalhatunk fel az üzemek, a tsz-ek helyett, néhány ígéretes próbálkozásról számot adhatok. Ilyen például az olcsó telek kialakítása a nyíregyházi ag- lomerációban, vagy az, hogy a megyeszékhelyen, Kisvárdán, Nyírbátorban lakásépítési akciókat kezdeményezett a KISZ (a tanácstól olcsó telek, tervdokumentáció társadalmi munkában, vállalati segítség sürgetése). Szeretnénk azt a módszert is gyarapítani, amire a most épülő nyíregyházi garzonházaknál került sor: a megyei kőművestanuló-versenyt itt rendeztük. Vagy hadd említsem meg a Volán KlSZ-szer- vezet kezdeményezését, amely arra irányult, hogy egy üzem KlSZ-szervezete egy iskolának számítógépet ajándékozzon. Me-* gyei kezdeményezés az is, hogy a sóstói KISZ-iskolán számítástechnikai klubot nyitunk még a nyáron. Szorosan szervezeti változás, hogy javítani kívánjuk a rétegmunkát: már két megyei rétegtenács és négy ágazati KISZ-bizottság dolgozik megyénkben. Ez a „rétegmunka” nagy tartalék, melynek hiányát éppen a mostani választásoknál éreztük. G Mire céloz? — Arra, hogy bár elégedettek vagyunk a képviselőválasztással, hiszen a megyei képviselőcsoportnak 20 százaléka — négy fiatal — 35 éven aluli, de a helyi testületekben szembetűnően kevés a fiatal. Ennek okát elsősorban ott látjuk, hogy a szűkebb környezetben nem tűntek ki eléggé a fiatalok, a választók voksait ezért sem sikerült megszerezni. Amikor munkastílusról szólunk, akkor erre is gondolunk: eredményesebbé, színvonalasabbá tenni az alapszervezeti munkát az üzemben^ a lakóterületen, hogy a szervezett ifjúság je. lenléte kézzelfoghatóvá váljék, melynek nyomán egyre több fiatal lehet ismert a szűkebb pátriában. Ez indokolja,' javítsuk együttműködésünket az úttörőszervezebek- kel, már ott ízlelgessék a közéletet a majdani KISZ-fiatalak. Véletlen egybeesés, de a megyei párt- bizottság már említett ülésén fordult Szabolcs-Szatmár lakosságához: a rendkívül zord tél, az ár- és belvíz, az energiakorlátozások miatt jelentős elmaradások vannak gazdaságunkban. Meghallották-e megyénk fiataljai ezt a jelzést? — Remélhetőleg nemcsak meghallották, hanem meg is értették — hiszen, mint már említettem —, fiatal iparunkban és nehézséggel birkózó mezőgazdaságunkban több tízezer fiatal dolgozik, keresi a kenyerét, tehát nekik is létkérdés, hogy túljussunk a nehézségeken. Fiatalságunk eddig már többször adta tánújelét, hogy szembenéz a nehéz feladatokkal. Most itt az alkalom, hogy az akcióprogramokat a kritikus helyzethez igazítsák, s kezdemé- nyezően lépjenek fel a termelőmunka minden frontján. G Köszönöm a beszélgetést. Angyal Sándor f HETVÉGM lINTERJÚi 1985. június 29.
