Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. június 29. Megalakul! az új országgyűlés Megkezdődött az orvoskongresszus Kádár János üdvözlő beszédet mondott (Folytatás az 1. oldalról) Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta népünk egységét, szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését. A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A Hazafias Népfront-bizottságok a pótválasztást megelőző újabb je- lőlőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselőt és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfél millió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyre szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben indult 873 képviselőjelölt közül 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok. Ezek a számok azt mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölőgyűléseken mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helyi politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, találkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a. jelöltek közötti eszmecserére, a közvetlen kapcsolatok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismertetésére. A csaknem 650 ezer első választó fiatalt emléklappal köszöntötték. Zavaró körülmény sehol nem volt, annak ellenére, hogy első ízben a választás napjára nem rendeltünk el szesztilalmat. Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták politikai céljainkat. A választó- polgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, vélemény- nyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett programot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak. A választások lebonyolításának szervezésében most kevesebb, erre a célra alakított szervezet dolgozott. A választási elnökségek, a szavazatszedő bizottságok tagjai feladataikat társadalmi munkában, esküjükhöz híven, felelősséggel látták el. A csaknem 70 ezer társadalmi munkás eredményesen tevékenykedett. A választások sikeréhez nagyban hozzájárult a párt, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sok ezer dolgozója, aktivistája. Az országgyűlés fórumán az Országos Választási Elnökség nevében köszönetét mondok mindnyájuknak tevékeny és hasznos közreműködésükért, a választások zavartalan, eredményes lebonyolítását segítő, önzetlen munkájukért. A választások eredményét röviden összegezve Jelentem: megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 731 tanácstagot és 31 ezer 668 póttanácstagot. A Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben a három jelölt közül utólag kettő visszalépett, ezért ott pótválasztást nem tarthattak. Három tanácstagi hely is üresen maradt. Egy esetben az egyik jelölt visz- szalépett, két esetben pedig a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak. Az üresen maradt választói kerületekben a legközelebbi időközi választás alkalmával kerül sor a mandátumok betöltésére. Tisztelt országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség ezzel az 1985. évi választásokkal kapcsolatos munkáját befejezte. Mivel megbízatása öt évre szól, tevékenységét szükség szerint, az időközi választások alkalmával folytatja. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Barcs Sándor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett jelentésében elmondta: megbízólevelét valamennyi képviselő benyújtotta és ezek a törvényben előírtaknak megfelelnek. Ezért a bizottság javasolja a tisztelt országgyűlésnek, hogy a beterjesztett és szétosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazolja. Az országgyűlés a mandátumvizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki. Dr. Pesta László ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az országgyűlés tisztségviselőire. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, és az országgyűlés elnökévé Sarlós Istvánt, alel- nökeivé Cservenka Ferencnét és Péter Jánost, jegyzőivé Balogh Lászlót, dr. Karvalits Ferencet, dr. Pesta Lászlót, Rujsz Lászlónét, Soltészné Pádár Ilonát és Tornán Ká- rolynét megválasztotta. Szünet következett, majd — miután a korelnökség elvégezte teendőit — az országgyűlés Sarlós István elnökletével folytatta munkáját. Az országgyűlés új elnöke megtartotta székfoglalóját. Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy az Alkotmány 29. paragrafusának 1. bekezdése alapján az ország- gyűlés feladata, hogy megválassza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Erre vonatkozóan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az országyűlés egyhangúlag elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Losonczi Pál; Az Elnöki Tanács helyettes elnöke Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső; Az Elnöki Tanács titkára Katona Imre; Az Elnöki Tanács tagjai: Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, Bánáti Gézáné, Biró Imre, Duschek Lajosné, dr. Ele- ki János, dr. Gajdócsi István, Horváth Sándorné, Kádár János, Kállai Gyula, Krémemé Michelisz Teréz, dr. Mándity Marin, Nánási László, Németh Károly, Szálai Géza, Szentágothai János és dr. Vida Miklós. Az országgyűlés ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslata alapján — megválasztotta az Alkotmányjogi Tanács elnökét, titkárát és tagjait. Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály; Titkára dr. Kereszti Csaba; Tagjai az országgyűlési képviselők közül: dr. Eleki János (Békés 7. vk.), dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk.), Juhász Mihály (Bp. 65. vk.), Méhes Lajos (Bp. 44. vk.), dr. Nagy József (Baranya 6. vk.), dr. Novák Béla (Pest m. 18. vk.), Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. vk.). A testület tagjai továbbá a nem országgyűlési képviselők közül: dr. Gellért György, á Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettese, dr. Kilényi Géza, a jogtudomány doktora, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kovács István akadémikus, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója, dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Räder Edit ügyvéd, a Budapesti 1. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja, dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Államtudományi Intézetének igazgatója. Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az országgyűlés bizottságainak tagjaira. (Az indítványt a képviselők írásban kézhez kapták.) A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. A Szabolcs-Szatmár megyei képviselők az alábbi bizottságokban kaptak helyet: az építési és közlekedési bizottság tagja Kovács János; a honvédelmi bizottság tagja Novák Lajos; az ipari bizottság tagja Biró Miklós és Tölgyesi István; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja Soltészné Pádár Ilona és Széles Lajos; a kulturális bizottság tagja Kovács Andrásné; a mezőgazdasági bizottság tagja Szántó Sándor; a szociális és egészségügyi bizottság tagja dr. Mezei Károly és dr. Pre- gun István; a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagja Varga Gyula: a terv- és költségvetési bizottság tagja Moravszki György; a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagja Bánfalvi András. Sarlós István tájékoztatta, képviselőtársait, hogy az Elnöki Tanács megtartotta első ülését és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb ügyészének megválaszTisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettük a hivatali esküt, arra köteleztük magunkat, hogy minden igyekezetünkkel szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését fogjuk szolgálni. Most az országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak belső meggyőződésből, a nép ügye iránt érzett felelősséggel, legjobb tudásunk szerint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az önöktől kapott megtisztelő bizalomra. Mindössze néhány hete, hogy a választásra jogosult állampolgárok túlnyomó többsége szavazataival újból kifejezésre juttatta a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával való egyetértését, támogatásáról biztosította a XIII. kongresszuson elfogadott, a Hazafias Népfront által meghirdetett országépítő nemzeti programot. Bejelentem, hogy a nép akaratát kifejező, számunkra kötelező politikai iránymutatásokat alapul véve kidolgozzuk és az alkotmány előírásának megfelelően az országgyűlés legközelebbi ülésszakán előterjesztjük a kormány öt évre szóló munkaprogramját. Munkaprogramunkban azokat a feladatokat szándékozzuk előtérbe állítani, amelyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront választási felhívásának szellemében eredményesebbé, lendületesebbé tehetjük szocialistása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben — átiratot intézett az ország- gyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi javaslatát az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Lázár György. A Minisztertanács elnök- helyettesei : dr. Maróthy László, Czinege Lajos, dr. Csehák Judit, Faluvégi Lajos és Marjai József; Belkereskedelmi miniszter dr. Juhár Zoltán; Belügyminiszter Kamara János; Egészségügyi miniszter dr. Medve László; Építésügyi és városfejlesztési miniszter Somogyi László; Honvédelmi miniszter Oláh István; Igazságügy-miniszter dr. Markója Imre; Ipari miniszter dr. Kapo- lyi László; Közlekedési miniszter dr. Urbán Lajos; Külkereskedelmi miniszter Veress Péter; Külügyminiszter dr. Vár- konyi Péter; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter Váncsa Jenő; Művelődési miniszter dr. Köpeczi Béla; Pénzügyminiszter dr. He- tényi István; Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos; A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Szakali József. Ugyancsak az Elnöki Tanács javaslatára az ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé dr. Szilbereky Jenőt, a legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt választotta meg. Rövid szünet következett ezalatt a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjak a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész az Országház nándorfehérvári termében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt tettek. Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés. Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra: ta társadalmunk építését. Ma minden korábbinál világosabban áll* előttünk, hogy ennek az első és legfontosabb feltétele gazdaságunk teljesítőképességének megjavítása. Csak a minőségileg jobb és hatékonyabb munkával küzd- hetjük le a történelmi okokból és az adottságainkból eredő gazdasági hátrányt, amely az utóbbi években oly sok gondot okozott. Csak a több eredményt hozó, jobb munkával teremthetjük elő azokat az anyagi alapokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesebben kielégíthesssük népünk szükségleteit, javíthassuk életkörülményeit, fejleszthessük a tudományt és a kultúrát, megfelelő színvonalon gondoskodhassunk szocialista vívmányaink védelméről. A minőségi és a hatékonysági követelményeket, a jövedelemtermelő képesség fokozásának igényét szem előtt tartva kezdtük meg a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozását, ennek jegyében folytatjuk a tervkoordinációt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Sarlós István zárszavában megköszönte a kormány elnökének szavait, és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, valamint megválasztásuk alkalmával a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az országgyűlés elnöke végül sok sikert kívánt a képviselőknek felelősségteljes munkájukhoz, majd az ülést bezárta. A nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának V. kongresszusa pénteken megkezdte munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A találkozót — amelynek jelszava „Együttműködés és nem szembenállás!” — első alkalommal rendezik meg szocialista országban. A konferenciára több mint 800 szakember érkezett a világ különböző országaiból, hogy a mintA megfigyelők,' köztük nyugati szakértők egyértelmű véleménye: a KGST Végrehajtó Bizottságának mostani ülésszakán a mindennapi gyakorlati kérdések a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kaptak. Az ipari együttműködés bővítésében állapodtak meg, keretegyezményt írtak alá például az automatikus szállítási és gyártási rendszerek kidolgozásáról, elhatározták azt is, hogy a tervkoordináció gyorsítására „keresni fogják a pótlólagos lehetőségeket”. A gyakorlatias megközelítést indokolja, hogy a tagországokat szorítja az új ötéves tervidőszak közeledte, gyorsan kell egyeztetni a kölcsönös áruszállításokat, s mindezt kedvezőtlen körülmények között. A téli energiaellátási zavarok, a tervtől való lemaradás az év eddig eltelt időszakában és a pótlólagos kényszerintézkedések jelzik, hogy a tagországok a gazdasági alkalmazkodásnak még csak a kezdetén vannak. Nem álltak még új intenzív fejlődési pályára az országok, igaz, a KGST-or- szágok nemzeti jövedelme tavaly a megelőző évihez képest már átlagosan 3,6 százalékkal bővült. Többlet keletkezett a külkereskedelemben és csökkent az or szágcsoport külföldi adóssága is — e kedvező jelenségeket egyelőre azonban nem támasztják alá mélyreható gazdasági változások. Főként a mezőgazdaság sikereinek, valamint a kezdeti energiaésszerűsítési erőfeszítéseknek tudják be a szakemberek az elmúlt két év kedvezőbb gazdasági eredményeit. Ahhoz viszont, hogy hosszú távon is stabil, kiegyensúlyozott növekedést érjen el a közösség — hangsúlyozza az ülésről kiadott közlemény —, gyorsítani kell a gazdaságok szerkezetének, hatékonyságának javulását. Az együttműködés fogyatékosságait nehezebb világpolitikai közegben és bizonytalanabb világgazdasági, kereskedelmi feltételek között kell orvosolni — erre is nyomatékosan utaltak a tagországok kormányfői. A résztvevők a varsói tanácskozáson megvitatták a KGST technikai lépéstartásának, a biotechnológia, az elektronizálás, az új szerkezeti anyagok és technológiai eljárások terén folytatandó közös fejlesztéseknek a kérdését. Az elképzeléseket várhatóan a jövő év elején öntik majd konkrét formába, így a 2000-ig szóló tudományos és műszaki együttműködési program hatása csak korlátozott lehet a következő ötéves tervidőszak elején. A most folyó tervegyeztető és áruszállítási tárgyalások viszont közV ____________________ egy 135 ezer orvost tömörítő nemzeti csoportok szövetségét képviselve tanácskozzon az atomháború és a nukleáris fegyverkezési verseny lehetséges következményeiről. A négynapos eszmecsere ünnepélyes megnyitó ülésén az elnökségben helyt foglalt, s beszédet mondott Kádár János, az MSZMP főtitkára, ott voltak állami és társadalmi életünk kiemelkedő képviselői, a mozgalom vezető tisztségviselői. vetlen befolyásolják a köz- zeljövő gazdasági kilátásait. Ami ez utóbbit illeti, köztudott, hogy ma már egyetlen KGST-tagország sem építhet a „hagyományos” áruszállítási kapcsolatokra, arra, hogy a korábban korlátlanul beszerezhető olaj, szén és vasérc ellenében közepes minőségű feldolgozó ipari termékeket ad cserébe. Számunkra nagy fontosságú, hogy a Szovjetunió az energiahordozók szállítását a jövőben az 1985. évi szinten biztosítja és ezen a szinten mozoghatnak a jövőben beszerzéseink a többi szocialista országból is. Fejlődési impulzusok vagy az energiatakarékos áruk körének bővítéséből, vagy abból fakadhatnak, hogy ke - resett, versenyképes árukkal tudunk fizetni a fűtőanyagtöbbletért. Az ülésszakon elfogadták a több mint 100 fejlesztési témából álló, 2000-ig tartó energia- és anyagmegtakarítási programot. Aláhúzták az anyag- és energiatakarékos gazdasági szerkezet kialakításának fontosságát, azért, mert igen nagyfokú a KGST „túlfogyasztása” — egységnyi energiafogyasztása például mintegy 30 százalékkal haladja meg a Közös Piacét. Az exportválaszték bővítése, minőségi színvonalának javítása valamennyi gazdasági ágazat feladata, de különösen a feldolgozó iparral szemben elsőrendű követelmény. Ezt a felismerést tükrözi, hogy a vb ülése felhatalmazta a KGST ágazati szervezeteit, jelöljék meg a kooperációs kapcsolatok kiterjesztésének újabb lehetőségeit. Az elmúlt években „felértékelődtek” a KGST-ben az alapanyagok, energiahordozók, mezőgazdasági termények, a keresett könnyűipari fogyasztási cikkek, a legfejlettebb technológiát megtestesítő gyártmányok. A feladat megoldásában kiemelt szerep hárul a feldolgozó ipari együttműködésre. Még viszonvlag kevés számú, csak mintegy 100 szakosítási egyezmény van érvényben és számos akadályt,kell elhárítani ahhoz, hogy újabbak jöjjenek létre. A szállítók, a gyártók a késztermékek gyártásában érdekeltek, kevésbé hajlandók bíbelődni a részegységek, alkatrészek előállításával. Az alkatrészek gyártási kooperációja, amely nemzetközileg rendkívül elterjedt, feltételezi a vállalatok közötti ‘együttműködést. Több KGST-határozat is utal arra, hogy erősíteni kell a vállalatközi kapcsolatokat, a termelők helyett ugyanis aligha dönthet más egy-egy apró cikk műszaki fejlesztéséről, a költségekkel, vagy az árakkal kapcsolatos részletekről. ______________________> Lázár György beszéde KGST-ü lésszak: Első helyen a gyakorlati kérdések
