Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

Közgazdász-vándorgyűlés XLII. évfolyam, 151. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. június 29., szombat MA Jó start után a Domusban (2. oldal) Gondolatok a gazdaságról (3. oldal) Hétvégi melléklet (5. oldal) Megalakult az új országgyűlés Megválasztották a parlament állandó bizottságait, tisztségviselőit, az Elnöki Tanácsot, amelynek elnöke ismét Losonczi Pál — A kormány elnöke újra Lázár György Pénteken az Ország-házban — pontban tíz órakor — megkezdődött az új ország- gyűlés alakuló ülése. A Par­lament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mintáz elmúlt ciklusokban: az or­szágos választási listán meg­választottakkal együtt össze­sen 386 országgyűlési képvi­selő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső államhatalmi és nép- képviseleti szervének tanács­kozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, ott vol­tak az MSZMP Politikai Bi­zottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a budapes­ti külképviseletek számos ve­zetője és tagja. Élénk érdek­lődéssel kísérték a ciklus- kezdő parlamenti munka ese­ményeit a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudó­Tanácskczik az országgyűlés. sítóin kívül az alakuló ülés­re érkezett külföldi tudósí­tók, köztük a szocialista or­szágok újságírói, nyugati la­pok riporterei, tévés forgató- csoportok. Az ülést Losonczi Pál nyi­totta meg: Losonczi Pál megnyíló beszéde Tiszteit országgyűlés! Kedves képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntőm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képvise­lik választóikat ebben a tes­tületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, illetve pótválasztáson né­pünk egyértelműen tett hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa elfo­gadott és a Hazafias Nép­front — választási felhívásá­ban — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgá­raink felelősségteljes dönté­sét. valamint a választások során megnyilvánult, szemé­lyünknek szóló bizalmat. Va­lamennyiünk nevében kije­lenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a nép­szuverenitást gyakorló testü­let tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatát jelenti, és mun­kánkat ennek tudatában vé­gezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi ak­tivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. At. az eseménysor, amely pártunk munkakongresszusával kez­dődött, és hazánk felszaba­dulása 40. évfordulójának megünneplésén át a válasz­tásig vezetett el: a miagyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelős­ségtudatát és politikai érett­ségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen ér­ződött a választás előkészíté­sére hivatott fórumokon, a jelölő- és a választási gyű­léseken egyaránt. Az általános és a pótvá­lasztás során a választópol­gárok olyan jelölteket tisztel­tek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb terü­letein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalma­sak a köz ügyeinek szolgá­latára. Nekünk viszont — akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével — azzal is tisztában kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés a ve­lünk szemben támasztott kö­vetelmények szintjét is meg­emelte. A választók elvár­ják, hogy az eddiginél is na­gyobb körültekintéssel, na­gyobb felelősséggel, a közös­ségek véleményeinek figye­lembevételével végezzük kép­viselői tennivalóinkat. Egy­ben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, köz­vetlenebb legyen a kapcso­lat a választók és képviselőik között. Mindezek az ország- gyűlési képviselőkre épp úgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfo­gadott és támogatott prog­ram — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támasz­kodva — megköveteli anya­gi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosí­tását, népgazdaságunk tel­jesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal ér­zékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremte­nünk — s ebben nekünk, or­szággyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhas­son ki állampolgáraink al­kotókészsége és alkotóké­pessége, erősödjön a szocia­lizmus közös érdekein ala­puló nemzeti egység. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sora­koznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kö­telességével élve — a szocia­lista Magyarország felvirá­goztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képvise­lőtársaimnak sok sikert a köz Tisztelt országgyűlés! Az Országos Választási El­nökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megala­kuló országgyűlést Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából be­számoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési kép­viselői és tanácstagi, vala­mint a június 22-i pótválasz-, fásokról. Jelentem az országgyűlés­nek, hogy a választások a törvényes előírásoknak meg­felelően, rendben, a korábbi­nál nagyobb közéleti érdek­lődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befeje­ződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választá­sok igazolták: a nagyobb tár­sadalmi aktivitás íovább szi­lárdította a nemzeti egysé­get, fokozta a választások érdekében végzett munkájuk­hoz. Ezután Losonczi Pál beje­lentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiak­ban a korelnök vezeti mind­addig, amíg meg nem vá­lasztják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Ezután a választási tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszá­molóját. népfront jel legét, szélesítette választási rendszerünk de­mokratizmusát. Az ország közvéleményé­nek egyetértésével találkoz­tak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kö­telező kettős, illetőleg a töb­bes jelölés, az országos vá­lasztási lista; a pótképviselői és a póttanácstagi intéz­mény; a községi közös taná­csok nem székhely társközsé­geiben az elöljáróságok ala­kulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körül­mény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választot­tak, . hozzájárult a választá­sok iránt megnyilvánult fo­kozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári maga­tartáshoz. (Folytatás a 4. oldalon) Papp Lajos: II választás szilárdította a nemzeti egységet Eszmecsere szekcióüléseken Pénteken Nyíregyházán öt szekcióban folytatta munkáját a XXIV. közgaz­dász-vándorgyűlés. Több, mint harminc hozzászóló fejtette ki véleményét egyes részkérdésekről, el­méleti és gyakorlati szak­emberek mondták el ta­pasztalataikat. Az első szekcióban a nö­vekedési variánsokkal és prioritásokkal foglalkoztak Hoós Jánosnak, az Országos Tervhivatal államtitkárának elnökletével. A hozzászólók között volt Szabó Imre, az Ipari Minisztérium államtit­kára is. Ugyancsak a tanár­képző főiskola adott otthont a második szekciónak, ahol a gazdaságpolitikai célok és a gazdasági szabályozás kér­dései volt a téma. A nagy érdeklődésre számot tartó szekcióban az állami irányí­tás véleményét többek között Madarasi Attila, pénzügymi­niszteri államtitkár, Pulai Miklós, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese és Vis- sy Ferenc, az Országos1 Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese fejtette ki, mel­lettük vállalati közgazdászok szóltak gyakorlati tapaszta­lataikról. A változás és megújulás jellemzi >a vállalati formá­kat, a vállalkozást és dönté­si rendszert. A Szakszerveze­tek Házában lévő szekció el­nöke, Trethon Ferenc ny. miniszter, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság elnöke vezette be a témát, nyitotta meg a vitát. A külpiacvezérelt növeke­désről és megvalósításának feltételeiről hallhattak a me­gyei könyvtárban rendezett szekcióban Bartha Ferenc­nek, a Minisztertanács Nem­zetközi Kapcsolatok Titkár­sága vezetőjének irányításá­val. Kifejtette véleményét többek között Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter-helyet­tes, valamint több kutatóin­tézet, külkereskedelemmel foglalkozó vállalat, szövetke­zet vezetője. Szabolcsi példákat is tar­talmazott a foglalkoztatáspo­litikát és munkaerő-gazdál­kodást vizsgáló szekció a Tu­domány és Technika Házá­ban. Rózsa Józsefnek, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjének vitaindítója után fejtették ki véleményüket a hozzászólók. A vándorgyűlés ma délelőtt a Krúdy moziban plenáris üléssel fejezi be munkáját. Itt a szekcióelnökök referál­nak a tegnapi vitáról, vala­mint ajánlásokat fogadnak a VII ötéves tervi növekedés­sel foglalkozó vándorgyűlés alapján. A záró előadást Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnö­ke tartja. Iskolavezetők megyei tanévzáró tanácskozása Az elmúlt tanév tapaszta­latairól és az új tanév vár­ható feladatairól tartottak június 28-án oktatáspolitikai tanácskozást Nyíregyházán a Sóstói Kultúrpark termében. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese szólt beveze­tőjében a napokban befeje­ződött tanévről, majd Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára tartott előadást a párt XIII. kongresszusának legfontosabb megállapításai­ról, a következő évek felada­tairól. A tanácskozáson az általános, középiskolák, szak­munkásképző intézetek, szak­iskolák igazgatói, pedagógus alapszervezeti titkárai, szb- titkárai, szakfelügyelők, a városi pártbizottságok titká­rai, városi tanácsok oktatási osztályvezetői, a vezető óvó­nők és a tanügyi igazgatás szakemberei vettek részt. Az 1984—85-ös tanév ta­pasztalatait, a következő idő­szak feladatait Kuknyó Já­nos, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője ismertette. Elmondta, hogy 30 millió forintot kapott a megye az elmúlt tanévben az oktató-nevelő munka szín­vonalának javítását szolgáló fejlesztésekre, a legtöbbet, 20 milliót az általános iskolák kapták, de akadtak olyan is­kolák is, ahol nem éltek ez­zel a lehetőséggel. Az osz­tályvezető részletesen vázol­ta a közoktatás távlati fej­lesztésének leglényegesebb feladatait, amelyek alapos megismerésére nagy gondot kell fordítani. A következő években sorra kerülő tanter­vi korrekciókról hangoztatta, nem új tantervek életbe lép­tetéséről van szó, hanem a már bevezetett tantervek hozzáigazításáról, a változó körülményekhez, követelmé­nyekhez. Kiemelten foglalkozott elemzésében az átmenet ne­velési-oktatási problémáival — óvodából az általános is­kola első osztályába, az al­sóból a felsőbe, majd az ál­talánosból a középiskola első osztályába — melyek sok buktatót tartogatnak, kudar­cot jelentenek a gyermekek egy részének, s nagyban hoz­zájárulnak a lemorzsolódá­sokhoz, az iskolából való ki­maradásokhoz. Mindezek el­len sokat tehet az iskola, fő­ként az első években, amikor az alapkészségek kifejleszté­se az egyik alapvető cél. Jobban kell élni az egész na­pos oktatás lehetőségeivel is, kiküszöbölve az egyhangúsá­got, a túlterhelést, javítani szükséges a továbbiakban az egyéni foglalkozást, a diffe­renciált oktatómunkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom