Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

2 Kelet-Magyarország 1S85. június 1. Ma este tartja jubileumi hangversenyét a 30 éves Nyíregyházi vegyes kar, a Hotel Korona dísztermében. A kórus az aikkori városi kul­túrotthon igazgatójának, Kó- ródy Lászlónak köszönheti létrejöttét, aki a városi ren­dezvények művészi színvona­lának emelése érdekében fel­hívást intézett a pedagógu­sokhoz, hogy társadalmi mun­kában — Fekete Ferenc kar­nagy vezetésével — segítsék elő egy vegyes kar létrehozá­sát. Ez történt 1955-ben. A kórus harmincnyolc ala­pító taggal hamarosan meg­kezdte a munkát, s még ab­ban az évben bemutatkozott a nyíregyházi közönségnek. Első jubileumi hangverse­nyén Bárdos Lajos zeneszer­ző is részt vett, aki tanácsai­val, előadásaival azóta is so­kat tett megyénk kóruskul­túrájáért. A kórust tizenegy évig Tárcái Zoltán vezette, s ez alatt az országos minősí­téseken többször is kitüntet­ték őket. Fehér Ottó, a Nyír­egyházi vegyes kar mostani karnagya is már közel tizen­öt éve áll a kórus élén. Az újjászervezett és megfiatalo­dott énekkar sikerrel folytat­ta az elődök magas színvo­nalú munkáját. 1974-ben az országos minősítésen elnyerte a hangversenykórus kategó­riájában a „Fesztivál” foko­zatot, a 76-os, új rendszerű minősítésben pedig a még ér­tékesebb „Hangversenykórus” fokozatot érte el az együttes. A Magyar Rádió Kóruspódi­um sorozatában készült hang- felvételen a zsűri több alka­lommal is „kiválóra” érté­kelte őket. Az eltelt évek során az éne­kesek összefogásából sok si­keres hangverseny, sok él­mény, örömteli zenei pro­dukció született. Nyíregyhá­zán ma már hagyomány a vaszi hangverseny. Ezeken oratórikus művek is szere­pelnek a Szabolcsi szimfo­nikusok és az Ifjú zenebará­tok kórusának közreműködé­sével. Eljutnak ma már rend­szeresen az igen rangos nyír­bátori zenei napokra is, ahol neves szólistákkal van lehe­tőségük együtt dolgozni. Je­lentősek a nemzetközi kórus- versenyeken elért eredmé­A kórust Fehér Ottó , ve/ zényli. V/ nyeik is. (Llangollen, Cork, Arezzo.) A ma esti jubileumi hang­versenyükön is — mint min­dig — a legnemesebb hang­szer, az emberi hang szépsé­gével kívánnak boldog per­ceket szerezni a nyíregyházi közönségnek. Gyógyszermérleg Egy szem Tetrán... Ez az év összehasonlíthatatla­nul jobb, mint a tavalyi volt. — Ezzel a megállapítással jellemez­hetjük egy mondatban Szabolcs- Szatmár megye idei gyógyszer- ellátását. 1984-ben ugyanis 120 körül volt a hiánycikkek száma, ez időben sokkal jobb a helyzet. Életmentő gyógyszer nincs a hiánycikklistán, de pótolhatat­lan gyógyszer sem hiányzik a megye patikáiból. A központi elosztókon kívül a folyamatos el­látást az is segíti, hogy a me­gyék saját készleteikről tájékoz­tatnak, s szükség esetén kisegí­tik egymást. A gyógyszerkeres­kedelem példásan szervezett. Az esetleges hiányért tehát nem a gyógyszertári központ, vagy a gyógyszerészek felelősek. A hi­ányt sok minden okozza. Igen gyakori az alapanyag miatti gyógyszerhiány. A Valeriana például az úgynevezett „szüklis- tán” van, tehát csak korlátozott menyiségben kapható. Hiányá­nak oka — a macskagyökér ne­vű gyógynövény, amelyből ké­szül — nincs megfelelő meny- nyiségben. S a gyógynövények felvásárlási ára ugyanis olyan alacsony, hogy nem éri meg az embereknek összegyűjteni. De okoz gondot a göngyöleg, a címke időszakos hiánya is. A közel kétezer forgalomban lévő gyógyszerből alig 40 az, amit hiába keresnek a betegek. Közülük néhány, a legismerteb­bek közül. Az Ergamból üveghi­ány miatt akadozik az ellátás, Corinfárból az év második felé­ben sokkal kevesebb lesz a gond. Hiánycikk az Ovidon, s szűk a készlet a Minipressből. Megnyug­tató, hogy a hiánycikkek nagy része más készítménnyel pótol­ható. A gyógyszerhiánynak néha ma­gunk is okozói vagyunk. Gyógy­szerekből gyakori a túlzott fel­halmozás, a ,,bespájzolás”. Igen hamar bevesszük a gyógyszert,, pedig egy szem Tetrán, 2 szem Maripen többet árt, mint hasz­nál, s közben egy egész doboz­zal eldobunk. (k. é.) Amikor a hátrány előny... „Harmonikázó" utak Nehéz, helyenként nyaktörő időszak köszöntött a jár­műtulajdonosokra az idei tél után. A kátyúk, repedések azonban nemcsak az autósokra-motorosokra rónak nagyobb terheket, hanem a közúti igazgatóságra is. Merza Péter főmérnök nem mindennapi adatokat sorol. A főútvonalakon hozzávetőleg ötvenmilliós, az alsóbbren- dűeken tizenöt-húszmillió fo­rintos kárt okozott a rendkí­vüli időjárás. A tényleges rongálódás azonban még en­nél is nagyobb, mert ahol nem látunk — egyelőre — gödröt, az utat ott is megvi­selte a hideg, s ezzel felgyor­sult az elhasználódás üteme. Törések, repedések A viszonylag jó minőségű aszfaltbeton utakat is igény­be vette a tél, hiszen huza­mosabb ideig a bitumen tö­rési pontja, kritikus hőmér- séleti pontja alá csúszott a hőmérő higanyszála. Emiatt aztán a jobb minőségű pá­lyák is repedésekkel, törések­kel „gyarapodtak”. Érdekes módon kevésbé károsodtak a rosszabb, hígított bitumenből készített alsóbbrendű utak, ezeknél ugyanis a hátrány ezúttal előnnyé vált. A káni­kulai napokon sokat szidott ragadós, vendégmarasztaló aszfalt a repedések jó részét szinte önműködően befor­rasztja majd. A még nagyobb károk el­kerülése annak köszönhető, hogy az utóbbi években ke­vésbé töltődött fel vízzel a talaj, jobban — s a gyors ol­vadásnak köszönhetően ha­marabb — távozott el a ned­vesség. A harmonikázást, a fagyási-olvadási időszakok gyors változását nehezebben bírta volna a burkolat. Felújítják A tiszanagyfalui bekötő útnak például a teljes hosz- szára megerősítő réteget hor­danak fel, s itt az altalaj ki­cserélése is szükséges lega­lább félméteres mélységben. Többfelé kapnak az utak új felületi bevonatot hosszabb- rövidebb szakaszokon. így a Nyírbátor és Vállaj közötti úton, Nyírtura—Nyíradony között, a rakamaz—tiszalöki, a nyíregyháza—balmazújvá­rosi, a csaroda—tarpai és az újfehértó—magykállói úton. Aszfaltozzák a 41-es repedé­seit, hasonlóképpen a 4-es főút több szakaszát. Ezek a helyreállítások ugyan nem le­hetnek teljes értékűek, de egy elfogadható állapot létre­hozása is nagy eredmény, vagyis az, hogy előrelátható­lag nem kerül sor súly- és sebességkorlátozásra. A Közlekedési Minisztéri­um útfenntartási politikája szerint az idén az eddigiek­nél is kevesebb pénz jut új utak építésére és korszerűsí­tésére. Megnyugtató változás viszont, hogy ezentúl az al­sóbbrendű utakra is nagyobb figyelmet szentelnek az ille­tékesek. (Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a főutak meghatározott színvonala is megmaradjon.) Kevesebb le­hetőség nyílik látványos ered­mények felmutatására, de így is a megyében mintegy 250 ki­lométernyi út kap új bevo­natot — elsősorban a mellék­utak. Fokozódik ezáltal a víz- záróság, javul az érdesség (az így növekvő súrlódás nem csupán a biztonságosabb, ha­nem a takarékosabb közle­kedést is segíti), de nem vál­tozik az út teherbírása. Kerékpárutak Mintegy tizenöt kilométer hosszon adódik lehetőség út- erősítésre, így például Csa­roda és Tarpa között, a tisza- rádi bekötő úton, Csenger és Újfalu, valamint Túrricse és Gacsály között. A győrtélek— nagyeosedi úton pedig újabb két kilométert szeretnének haladni az építők. A kerékpárút-program foly­tatásaként a helyi tanács és a közúti igazgatóság összefo­gásával, és jelentős társadal­mi munkával várhatóan be­fejezik idén Baküalóránthá- zán a központi részt a mező- gazdasági szakiskolával ösz- szekötő kerékpárút építését. (Pd) A tárgyalóteremből Fiilszám, fondorlattal A közelmúltban adtunk hírt Jászai András 28 éves nyírsző- lősi lakos tehenekkel kapcsola­tos visszaéléseiről. Az ügy azon­ban nem zárult le, sőt újabb cselekmények kerültek felszín­re. Jászai András nagyanyjával és Ivankó György 45 éves nyírsző- lősi segédmunkással összejátszva félrevezették az Állattenyésztési Vállalatot és az OTP-t, ugyanis azt állították, hogy a nagymama — Szikszai Jánosné — Ivankó Györgynek eladott 2 tehenet. A nemlévő tehenek értékesítéséről a vállalatnál jegyzőkönyvet vet­tek fel, ennek alapján az OTP Szikszai Jánosnénak 50 ezer fo­rintot fizetett. A nagymama csak eszközként szerepelt, hiszen so­ha nem volt tehene és 1983. feb­ruár 14-én, miután a postán fel­vette az 50 ezer forint „vétel­árat”, átadta azt a háta mögött álló unokájának, Jászai András­nak. 1983 novemberében Jászai And­rás és Ivankó György felkeres­ték dr. Marosi József körzeti ál­latorvost, s állították, hogy Jászai 5 üszőt adott el Ivankó- nak. Fiktiv fülszámokat és egyéb hamis adatokat megjelölve kér­tek Ivankó részére 5 költség- jegyzék kiállítását. Dr. Marosi József az állatok megtekintése nélkül kiállította az 5 költség- jegyzéket, még azzal sem fá- rasztotta magát, hogy a kiállí­tás okát feltüntesse, pedig ő is tudta: nyomós oka lenne rá, hogy az állatértékesítés valósá­gában kételkedjen, mert ekkor Jászainak az állami támogatás­sal leszerződött 27 tehénből már egy ,sem volt meg. Ivankó György a közösen ki­eszelt fondorlatnak megfelelően a nemlévő üszőkre 4 éves to- vábbtartás-szerződést kötött, s így kérte az állami támogatást. A szerződés alapján a Szabolcs megyei Állategészségügyi Állo­más kiutalt 106 ezer forint álla­mi támogatást Ivankó György­nek, aki a jól bevált tippet úgy hálálta meg Jászainak, hogy a felvett összegen osztozkodott ve­le. 1983 novemberében Jászai And­rás Ricz Sándor 36 éves nyír­egyházi veszélyes bűnözővel is összejátszva az előzőhöz hason­ló módon tett bejelentést Dr. Ma­rosi József körzeti állatorvosnak 2 üsző eladásáról, aki — anélkül, hogy az üszők meglétéről meg­győződött volna — kiállította a költségjegyzéket. A kiállítás okát ez esetben sem tüntette fel. Ricz a papírt felmutatva a 2 nemlévő üszőt leszerződte, en­nek alapján az állategészségügyi állomás 34 ezer forint állami tá­mogatást utalt ki. Az eljárás során már megfe­lelő intézkedés, felelősségre vo­nás is történt: dr. Marosi József havi illetményét 1 évre 15 szá­zalékkal csökkentették. Tanul­ságul szolgálhat ez az ügy az állategészségügyi állomásnak, s talán a költségjegyzékek kiállí­tása, á szerződések jóváhagyása, a leszerződött állatok ellenőrzése terén rendet is teremtenek, mert az előírások betartásával a bűn- cselekmények elkövetése meg­akadályozható. De tanulság az állattartóknak is, mert szélhá­mosok hálójába kerülhetnek. Já­szai András és társai pedig a bírósági eljárásból vonhatják le a tanulságot. Dr. Kaisinger Zoltán ügyész Repülő értékek A nyíregyházi városköz­pont járókelői hóna­pok óta láthatják, hogy a megyei tanács épü­lete ismét új köntöst kap. Cserélik a tetőfedést. Tíz méter magasról dobálják ie a ma már seholsem kapha­tó természetes palalemeze­ket. Az állványok mögött a finom stukkómintákat le­verik, és új „triglipheket”, „metophékat” és „palmettá- kat” erősítenek fel a pár­kányokra, ahogy azt Alpár Ignác, a ház tervezője ki­találta. A manzardtetők hatal­mas bádoglemezei is a föld­re kerülnek, — prima bé­kebeli horgany, amelyik még nem törik és némelyik vápalemez egy méter szé­les, mint az újonnan kap­ható táblák. Egy családi házban, az ereszszegélyhez 25—35 cm széles bádoglemez kell, egy kéményszegélyhez is elég 50 cm. Egyes családi há­zakhoz 200—250 négyzet- méter palafedés szükséges. A megyei tanács tetejéről több ezer négyzetméter le­került. Egy víkendházhoz, egy melléképülethez, egy buszváróhoz sokkal keve­sebb is elég. Csak ne lenne összetörve annyira. Csak lenne valami legá­lis árverés a hasznosításuk­ra, mert értékekről van szó... A Soltész Mihály utcán felszedett kockakövet vitte boldog, boldogtalan. A Du­nántúlon egy osztrák cég drága pénzért bazalt utca­köveket vesz, mert Bécs- ben a Burg utcáit át kell burkolni. Mi a sétálóutcánkat, — miként a Lenin és a Sza­badság teret is, — mester­séges kövekkel készülünk leburkolni, és a Liliom ut­cán deponált kockakővel < ___________________________ Hajó a éveken át nem tudtunk mit kezdeni. Nem vigyázunk az érté­keinkre eléggé. A Korona átalakítása során is eltűnt néhány míves kődarab. A szállodai lépcsőház ballusz- teres korlátja is, ki tudja hová került? Az elbontott hátsó irodai szárny kőkon­zoljait és márványlemezeit 6 méter magasról pajszeroz- ták le. A megmaradt dara­bokból a vendéglátó válla­lat cukrászdái asztallapo­kat vágatott. Már ez is va­lami. Egy Keskeny utcai ház öntöttvas kerékvetőjét egy sóstói nyaraló kapudísze­ként láttam. Már ez is vala­mi. A kótaji tanács felaján­lotta, hogy a Sóstófürdőt díszítő régi öntöttvas kan­delábereket , visszaadja a városnak, ha újakkal pó­tolják világítását. A TI- TÁSZ partner ebben az ak­cióban. Ez már valami. A VIII. sz. főfolyás alig használt gyaloghídjaira is van mindig jelentkező. Nemcsak a szemétben le­het turkálva értékeket ta­lálni. A mindennapi építő­munka és magánélet is jobban párosulhat­na az értékmentéssel. Nálunk a családban a gye­rekek egymás ruháit örök- lik. Egy-egy kedveltebb ru­hadarabot az orgonasíp sze­rint növekvő leánysereg mindegyike hordott. A hulladékhasznosítás országos program, a hasz­nosságnak azonban fokoza­tai vannak. A megyei ta­nács régi palafedéséből is lehet prima feltöltés egy kubikgödörben, de lehetne olcsó lefedés — mondjuk a kótaji—ibrányi Fráter­kúria málladozó tetején is. Kulcsár Attila ______________________y kertben Hat méter hosszú, három­négy személyes kabinja van, üvegszálas műgyanta az anyaga — és három éve ké­szül. Szabó János nyíregyhá­zi lakos Puskin utcai lakásá­nak kertjében kapta lencse­végre fotósunk a kis „jach­tot”, amely hamarosan vízre kerül. Előbb a bujtosi tavon próbálják ki, hogy miképp viselkedik a víziben, utána pedig a Tisza következik, ahol hivatalosan is levizsgáz­tatják. A nagy vállalkozás te­hát a cél felé közeledik, s ahogyan a lelkes hajóépítő mondta, az „úszó víkendház” ezen a nyáron már a három­tagú család pihenését szol­gálja. Japán­cseresznye ^^Kíyan, mint egy hatal- más fehér fátyolba öltözött menyasszony. t Ellenállt a szeszélyes időjá­rásnak, kibírta a kemény fagyokat is ez a csodálato- i san szép, tetszetős díszbo­kor. A japáncseresznye vé- I kony vesszejű, egy méternél ' is magasabb díszcserje. Le- . velei hosszúkás lándzsásak, ;] tömött fehér virágai lomb­fakadáskor, a vesszők teljes hosszában áprilisban—má­jusban nyílnak. Az idén késett a virágzá­suk, s a szeszélyes, hirtelen meleg és eső károsan ha- tott rá. Sajnos az idén hosz- szú ideig nem gyönyörköd­hetnek benne a nyíregyhá­zi, sóstói kertek tulajdono­sai és a virágkedvelők. Ezek az igen szép dísz­cserjék igen 'jól érzik ma- : gukat a Nyírség klímájá­ban. Ezt bizonyítja sok-sok sóstói kert, ahol megtalál- 1 hatók. Előnyük különösen az, hogy nem igényelnek különösebb gondozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom