Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 8. Vasút, posta, iparosok Szolgálat, kitüntetéssel Nagy tavaszi ünnepeink sorozata zárul minden má­jus elsején. A munka ün­nepe számadás is egyben. Számadás a vállalatok, szövetkezetek, intézmé­nyek munkájáról. Ilyen­kor adják át a legjobbak­nak a Kiváló Vállalat cí­meket. A kitüntetett kol­lektívák közül háromnak a vezetőjével beszélget­tünk. A MÁV MÁTÉSZALKAI KÖRZETI ÜZEMFÖNÖKSÉ- GE ÉS PÁLYAFENNTARTÁ­SI FŐNÖKSÉG az 1984. évi munkájuk, valamint a jubi­leumi munkaversenyben el­ért eredményeik alapján a MÁV Vezérigazgatóság és a Vasutasok Szakszervezete ál­tali adományozott MÁV Élen­járó Üzemfőnökség, illetve MÁV Élenjáró Pályafenntar­tási Főnökség kitüntető okle­velet nyerte el. Puskás Ist­ván, az üzemfőnökség veze­tője: — Nem mondhatok mást, mint amit az ünnepségünkön is elmondtam. 167 gazdasági egység van az országban. Má­tészalkáról ketten kaptuk ezt a magas kitüntetést, ami az itt dolgozó vasutasgárda di­csérete. Ügy érezzük, mert úgy kell éreznün'k, hogy itt mi ezen a helyen az egész vasutastársadalom presztízsé­ért is felelősek vagyunk. Mit jelent jól dolgozni? Minden szolgálati helyen mást, de összességében gyorsabb és pontosabb szállítást, az uta­zóközönség jobb közérzetét. Mindenképpen szolgálatot. — Az eredmény hátorszá­ga? — A dolgozó ember. Hiába idéznék most számokat, azokkal nem tudnék sokat el­mondani, hiszen az legfeljebb a szakembereknek lenne ér­dekes. Egy biztos, nagyon so­kat erősödött nálunk a mun­kafegyelem, pedig a vasutas- élet egyre keményebb helyt­állást követel. Szolgálati idő­ben és munkában is. Nehéz időszak van mögöttünk, és most 1985-ben a kemény tél miatt egy nagyon nehéz első negyedév. A dolgunk most az hogy az időjárás okozta el­maradást behozzuk. Szeret­ném, ha az utasaink, ha a szállíttatók megértenék, el­hinnék, hogy mi itt egyfor­mán akarjuk a jobbat. Ez a dolgunk .. . A MÁTÉSZALKAI 1-ES SZÁMÚ POSTAHIVATAL 1984. évi eredményei alapján ismét kiváló címet nyert. Ko- leszár Sándor, a hivatal veze­tője : — Hadd kezdjem egy ne­künk, postásoknak nagyon jó. de a városnak is jó hírrel. Néhány napon belül ünnepé­lyes alapkőletétellel meg­kezdjük az új posta építését. Azért mondtam ezt előre, mert több mint egy évtizede, hogy mindig a legjobbak kö­zött van ez a kollektíva, an­nak ellenére, hogy közismer­ten igen nehéz körülmények között dolgozunk. Nemcsak Mátészalkán, hanem a hoz­zánk tartozó hivatalokban, területen is. Tény, hogy egy nagyon jó gárda kovácsoló- dott itt össze. Mi azt mond­juk, hogy postásnak lenni nem egyszerűen munkahely. Ez hivatás. Munkánk termé­szetéből adódóan állandó jel­leggel kapcsolatban vagyunk a lakossággal. Sok a kritiku­sunk, de ez így természetes. Aki látta a mínusz huszonöt fokos hidegben az olykor út- talan utakon a tömött tás­kával közlekedő kézbesítőt, az megért valamit a mun­kánkból. — A szolgálat hétköznap. A számadás most ünnep. Mire a legbüszkébbek? — Nem feltétlenül azt mon­danám, hogy erre a mostani elismerésre. Ez egy folyamat része. Mindannak a folytatá­sa, amit korábban kezdtünk el. Évek óta gyakorlat példá­ul, hogy az igazgatóság ná­lunk próbálja, velünk próbál, tatja ki a posta új szolgálta­tásait. Bevezettük például hogy pénzküildeményeket, ha az ügyfél úgy kéri. újra kéz­besítjük. Ez többletmunka ne­künk. de az ügyfél iobb szol­gálata. Más: bevezetjük, hogy a vállalatokhoz nemcsak ki- visszü'k, hanem ha igénylik, onnan el is hozzuk a nostai küldeményeiket. Ügy tűnhet, hogy ez nem olyan nagv do­log. de érdemes lenne kiszá­mítani. hogy hány munkaórát takarítunk meg így vállala­toknak. A többletmunkát a mi dolgozóink vállalják át, de ezzel megint csak jobb lesz a szolgáltatás és megint előrébb léptünk valamelyest. És hogy mire vagyok személy szerint legbüszkébb? A dolgozótársa­imra, azokra, akikkel ezt a kiváló címet újra elértük. A KIOSZ MÁTÉSZALKAI ALAPSZERVEZETE kiváló rímet n^ert 1984. évi munká­ja alapján. Opre László, a KI­OSZ titkára: — A mi munkánk a lakos­ság mindennapos jó közérze­tének a része. Szerteágazó és sokrétű. A területünkön több mint 600 kisiparos dolgozik. Természetes, hogv nem min­denki egyformán, de immár évek óta csökken a hozzánk beérkező panaszok száma. Nálunk nem lehet arról be­szélni, amiről egy-egy üzem­ben, hogy nőtt a munkahelyi fegyelem, de arról igen, hogy javult a kisiparosok által vég­zett munkák minősége, hogy nőtt a bizonylati fegyelem, hogy nőtt a kisiparosok által elvégzett társadalmi munka értéke, hogy az általuk el­végzett munkák döntő több­ségben konkrét lakossági szol­gáltatást jelentenek. — Terveik? — A szolgáltatásokból fel­vállaljuk a ránk jutó részt. Bizonyos szakmákban növel­jük a jól dolgozó kisiparosok számát. Gondot fordítunk a fiatal szakemberek képzésé­re. Földrajzi nevek kötetben Méltán aratott szakmai elis­merést Kálnási Árpád ,,A fehér- gyarmati járás földrajzi nevei” című kötete. A Mátészalkai Vá­rosi Tanáccsal most megállapo­dott a kötet szerzője, hogy el­készíti Mátészalka és környéké­nek földrajzi neveiről szóló ta­nulmányát, illetve könyvét. A munka valóban hézagpótló ér­tékű. A gyűjtéssel kapcsolatos kiadásokat a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke vál­lalja magára, és ehhez a Ma­gyar Tudományos Akadémia célhitellel ad támogatást. A ki­adással kapcsolatos költségeket, illetve azok egy részét, a váro­si tanács biztosítja. Remélhető, hogy az egyes, a kötetben sze­replő települések tanácsai is ér­deklődést mutatnak a tervezett kötet iránt. A gyűjtőmunka megkezdődött és a könyv Má­tészalka várossá nyilvánításának 20. évfordulójára készül el. Szatmári nők sikere A pártunk XIII. kongresz- szusa és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tisz­teletére kongresszusi munka­versenyt hirdetett a Buda­pesti Finomkötöttárugyár va­lamennyi gyáregysége szá­mára. A versenyfelhívásra a mátészalkai gyár tizenhat szocialista brigádja 4188 óra társadalmi munkát ajánlott fel. A 216 brigádtaghoz csat­lakozó 243 brigádokon kí­vüli dolgozó 1503 óra társa­dalmi munka teljesítését vál­lalta. Mindennek eredménye a gyár a szocialista export megrendeléseit 1,1 százalék­kal túlteljesítette és az üzem általános költségei is jóval a tervezett alatt maradtak. A mátészalkaiak a BFK verse­nyében első helyezést értek el. Képünk a díjátadás alkal­mából rendezett ünnepségen készült. Hallotta? A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére má­jus 9-én 14 órakor béke­nagygyűlést rendez a váro­si művelődési központban. A program 14 órakor a szovjet hősök sírjánál ko- szorúzási ünnepséggel kez­dődik. Az ünnepi beszéde­ket irodalmi műsor és a zeneiskola önálló műsor­száma követi. AUTÓBUSZ AZ ÉSZA­KI LAKÓTELEPEN. Az Északi lakótelepen élők kedvére szolgálhat a hír, hogy a tanács és a Volán megtárgyalta, és kijelölte az ott közlekedő városi au­tóbusz útvonalát. Lehetsé­ges, hogy idén augusztus 20-a után az új járat már közlekedni fog. VERSENYTÁRGYALÁ­SON döntöttek arról, hogy melyik vállalat lesz a má­tészalkai gázberuházás ki­vitelezője. A versenytár­gyalást a TIGÁZ nyerte meg. A munkálatok július­ban elkezdődnek. _ Vendégünk volt Tony Curtis Mátészalkán Szülei szülőföldjére, egykor otthont adó városába látoga­tott május 5-én a világhírű sztár, Tony Curtis, sok-sok filmben Roger Moor, az „An­gyal” partnere. Az alig né­hány órás látogatás prog­ramját leírnunk felesleges lenne, hiszen ahogy kilépett az autóból, százan várták, ha sétált, sok százan kísér­ték. A látogatás mottója az lehetne, amit a művész mon­dott: „Talán már a jövő nyá­ron szeretnék itthon, az ó, de sohasem elfeledett ha­zában és városban pihenni néhány napot.” Kísérőitől is így búcsúzott: „Viszontlátás­ra". Séta a szülőföldön. Csak édesanyja meséiben, apja elbeszéléseiben ködlött fel néha a „nagy víz" mö­götti tenyérnyi ország képe, s abban egy nehezen ki­mondható helységnév: Máté­szalka. Itt nőttek fel és innen indultak szerencsét próbálni az édes szülék a világ másik felére, Amerikába ... A gyer­mek már ott született, a ha­zai csókok íze még égette a szülők ajkát. Az amerikai boldogulás esztendei gyorsan röpültek s az izmos, jó testű fiú észre sem vette, máris a második világháború ameri­kai tengerésze lett. Megúsz­ta ... A háború után ösztön­TETSZIK, hogy bár benne vagyunk a választások előkészítésé­nek sűrűjében, hogy bár esemény eseményt követ, és a Hazafias Népfrontnak van dolga elég, a hétköz­napi munka nem állt meg, sőt, mintha valamelyest élénkült volna. A Hazafi­as Népfront városi titkára újságolta, hogy Pankotai Ferencnek, az egyes körzet titkárának javaslatára — még május 1-e előtt va­lamennyi körzeti bizottság területén nagyszabású vá­rosszépítő akcióba kezdtek. Aki figyelt a május elsejét előző hétvégeken, az lát­hatta, hogy szinte óráról órára szépült valamit Má­tészalka. Parkokat, tereket takarítottak a kisdiákok, ők, de a nagyobbak, a kö­zépiskolások is. Egyik nap­ról a másikra szépült meg a Ráczkert, a gépészeti szakközépiskola környé­ke, a központi park, és a Keleti lakótelep jó néhány része. Aligha véletlen, hogy a takarító gyerekekhez minden különösebb szer­vezés nélkül csatlakoztak a felnőttek közül számosán. Ünnep után írom: ha min­den hétvégénk ilyen volna, az egész város érezhetné jobban magát... NEM TETSZIK, hogy amióta elkezdődött a megöregedett, a piac mel­letti temető felszámolása, azóta egy újfajta gyerek­játék kezd divatba jönni. Tudom, hogy a temető he­lyén út lesz, hogy mind­erre szükség van, hogy a munkaterület nem őriztet­hető éjjel és nappal, és hogy természetes, ha a gé­pek vagy a kézi szerszá­mok csontokat fordítanak ki a földből. Természet- ellenes viszont az, ha ezekből a csontokból bár­hol is játék lehet. Kegye­letsértő, ízléstelen, és egészségtelen is. Mit lehet­ne tenni ? Szervezetten semmit. A felnőttek jó íz­lésére kell bízni, hogy ezek a játékok megszűnjenek. Bartha Gábor Nyáron: diákcentrum Már a nyárra gondolt a mátészalkai városi KISZ-bi- zottság diákcentruma, ami­kor körlevelet küldött ki a városban működő üzemek, gyárak, gazdaságok vezetői­nek olyan munkalehetőséget kérve, ahol a diákok nyári szabadságuk ideje alatt ki­egészíthetik zsebpénzüket, hasznosan tölthetik el sza­bad idejüket; Ugyancsak a diákcentrum szervezi május 25-én a szat­mári diákolimpiát és a VIT- majálist. E rendezvények ke­retében mérik össze tudásu­kat a középiskolák, de lesz családi és egyéni versenyle­hetőség, kulturális műsor, VIT-vetélkedés és természe­tesen a videodisco sem ma­rad el. A szünetben sport-pop- rock-színház-látogatások megszervezéséhez, vetélkedők, osztálykirándulások, külföldi utazások szervezéséhez és le­bonyolításához kérhetik a diákok a segítséget. Ősszel, az albérleti címek listájának összeállításával azoknak nyújt segítséget, akiknek nem jut kollégium, illetve csak al­bérletben szeretnének elhe­lyezkedni. A listát már au­gusztusban megtekinthetik a KISZ-bizottságon az arra rászorulók. Az oldalt összeállította: BARTHA GÁBOR díj, majd filmezés — inasza- kadtáig, végül világsiker ... Ezen a tetőfokon a legtöb­ben megfeledkeznek minden­ről ... Tony nem! Az édesanya és édesapa beszédfoszlányai lelkében munkáltak, és arra sarkall­ták, hogy keresse fel a szü­lők hajdani szülőföldjét. Meg­tette, bár nagyon-nagyon félt a találkozástól. Ez csak ad­dig tartott, amíg Szálkán ki­szállt a téglaszínű autóból. Az autogramot kérő tömeg, sok száz fiú és lány zsibongó tülekedése megéreztette ve­le, hogy itt nemcsak a „do- kument” a tét... Tényleg látni akarták. Egy kicsit a maguk, a táj, Mátészalka vi­lágsztárjának is érezték, még akkor is, ha „odaát” szüle­tett. Édesapja mesélt a vá­rosról. így: „Mátészalka, ki­csi város, de nagyon kis ele­gáns.”. Jártuk a várost, befordul­tunk a mai Kossuth utcába és ott Tony felkiáltott: „Ilyen házakról mesélt apám, amit itt látok ...” Aztán a temp­lom következett. Bent a már­tírok tábláját olvasva a le­vegő sűrűsödött meg körü­löttünk, amikor az ott fel­sorolt több száz név után a tolmács így fordított: „És még 16 000 névtelen szülő és gyermek, akiket a mátészal­kai gettóból hurcoltak el...” Odabent emlékeztünk, kint nőttön nőtt a tömeg. Auto­gramért, percnyi élményért. Tony Curtis filmsztár. Gyermekek és felnőttek bál­ványa, világhíresség, aki igaz csak, néhány órára, de hazalátogatott. Annyi kérése volt, hogy estefelé egyedül sétálhasson Mátészalka ut­cáin ... Másnap, hétfőn már Bu­dapesten tartott előadást. Tulajdonképpen meg sem pihenhetett, de reméljük; hogy nemcsak a hangulat kí­nálta ígéret: visszajön, és néhány napot, immár proto­koll nélkül, szülei városában pihen. (farkas—bartha) Ritka alkalom Mátészalkán: világhírű filmsztár ad auto­gramot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom