Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
(---------------------------------------: — Kérem mutassák be egymást! H. B.: Bemutatom Lavendel Júlia írót, élet- és munkatársamat, négy gyerekem anyját, aki jelenleg a KépzőHitvallás munkáról, családról Ádám Pálóczi nemcsak a az énekek szövegét m a dallamokat is, ratlan jelentőségét, záz, azaz négyszáz- k versei rek több áradságos, módsze- ’etésének az ered- isi mulatságokon és .okból, könyvekből őket, kisebbik ré- ga írta. Tisztában erejének korlátai- m a költői tehetsé- íi benne mutogatni, kább valakivel eb- •dni..., hanem az a n énekeimnek, hogy nyelvnek minden k felett alkalmatos tos verselésre megése, hogy „minden •k felett való” nyil- egy idegen dinasz- élő s kisebbségbe t nemzet sértett fiókodé túlzása, azt •sakugyan sikerült ia, hogy szeretett íyelve valóban alantas, a dalos ver- gyetlen versszakkal ík meg Pálóczi dámra, a költőre, :t saját tollával, sa- nányával” bizonyítík, hogy nem illik ic a magyarnak; eki bugyogót s él ágot varrnak, sarkantyúnak, agtollas főnek, gyös pártának, yar fejkötőnek. Gy. L. L művészeti Főiskolán tanít irodalmat. L J.: Bemutatom Horgas Béla írót, élet- és munkatársamat, mégy gyerekem apját, add jelenleg egy pedagógiai folyóirat szerkesztőségében dolgozik. — Hogyan egyeztethető össze a manapság ritka nagy család és az értékes, mennyiségileg is kiemelkedő szellemi tevékenység? Gondolom, anyagi problémáik is adódtak. Soha nem érezték, hogy a gyerekek miatt kimaradtak valamiből? H. B.: Én inkább azt éreztem mindig, hogy belecsöppentem valamibe, a nagy családiba, amire fiatal koromban sohasem gondoltam.. A „belecsöppentem” persze csak azt jelenti, hogy nem terveztem előre, mert különben minden választásom tudatos volt, a gyerekeik sem véletlenül születtek, amit a viszonylag nagy korkülönb- ség is mutat. Nagyobb fiiam huszonkét éves, kisebbik lányom tizenegy és közöttük van húszéves lányom és tizenhat éves fiam. Ami pedig az egyeztetést illeti: számomra soha sem vált ketté az élet és irodalom; az írás fokozatosan lett életem fontos része. Küzdelem, kínlódás .persze volt és van bőven, s jól ismerjük az anyagi gondokat is, bár ha nem elemi életfeltételekről van szó, ez meglehetősen viszonylagos. Más volt, amikor fia- tálon lakásra gyűjtöttünk vagy a nagyobb lakásért dolgoztunk, és más ma az anyagi gond jelentése, amikor a Pár-sor című, saját kiadású irodalmi füzetsorozatunkat próbáljuk fönntartaná. •Horgas Béla és Levendel Júlia az Irodalmi presszó vendége Nyíregyházán május 12-én. z új szabályzat lelyesírásiokban? jlődése folytán he- tóbb 1954-ben vál- agyar Tudományos szabályzat tizedik lúltán közzétette a íönyv tizenegyedik ett el az MTA Heez furcsa, gon- rra, hogy c han- a dz, a cs-nek izs a hangtani (zön- 1, mélitó hát, hogy a s „egyenjogú” betűje gre a magyar helyes/ományos ly betűnk esen továbbra is dt. Igaz, hogy a neki eredeti hang ma él köznyelvünkben, Íjunk csak arra, minős lenne az írásunk, ti Vörösmarty Szóza- mondatát: Ez a föld, mnyiszor / Apáid vé- — a két kérdéses heil írnánk át (mejen, s újítás, hogy az ed- okkal több figyelem helyesírásban rejlő ú lehetőségekre. Pél- előző szabályzat meg ítette az igakötőkről agy föl, fölül és fönn i is van. A mostani bői mindenki világoltja, hogy ezek nem helyesek, mint e-toe- zataiik: a fel, a felül i. Nyugodtan írhatjuk fölemelni, fölmegy, fölülemelkedik, idt stb. (Ha az ige- ni szótagban e van, ebb is az ö-ző válto?zet a könyvben „Az ütő írásmód” (ilyen az előző kiadásban nem volt), s az eddiginél sokkal jobb, sokkal részletezőbb lett „A különírás és az egybeírás”, „A tulajdonnevek írása” és „Az írásjelek” című fejezet. A tulajdonnevek fejezetében a csillagneveik, a márkanevek, a kitüntetések és díjaik neve, illetőleg ezeknek a helyesírása — újdonság. Az intézménynevek és a címek írása eddig is szabályozva volt, de ez most egyszerűbb, s így könnyebb lett. Mi változott a szótári részben? Alaposan felfrissült és gazdagodott a kiadvány szótári része, amely a korábbi 177 oldalról 249 oldal terjedelműi'# bővült. Kitűnő újítás, hogy általában nemesalk azt mutatja meg, mát hogyan kell írnunk, hanem többnyire a megfelelő szabályzati pontra is utal. Egy példa a sok ezer közül: „megyei tanács; Haijdú- Bihar Megyei Tanács 187”. Mér az itteni írásmódból is kitűnik, hogy a megyei tanácsok nevét köznévként kis kezdőbetűkkel írjuk, tulajdonnévként pedig most már minden tagjukban nagy kezdőbetűkkel. A szám (187.) a megfelelő szabályzati pontra utal, s ott részletesebb információt és további példákat is találunk: Vas Megye Tanácsa, illetve Vas Megyei Tanács. A hidak nevét ezután általában ugyanúgy írjuk, mint az utcák, utak nevét, vagyis nem kötőjéltel, hanem külön: Petőfi híd, Szabadság Híd. Kötőjel csak akkor kell, ha a híd L. J.: Sohasem éreztem, hogy a gyerekek miatt „kimaradtam” valamiből, mert sohasíam vágytam a gondtalanabb, kisebb felelősséggel járó életmódra. Anyai élményeim nagyon ritkán jelennék meg közvetlenül az írásaimban — az úgynevezett női irodalom idegen is tőlem és eleve önllefokozásnak tartom —, de gyerekek nélkül rettentően csonkának és meg- fosztottnak érezném magam. Az igazság az, hogy el sem tudom képzelni ezt. S hogy miképpen egyeztethető össze a sok és sokféle szellemi munka a nagy családdal? A család hihetetlenül nagy erőt ad az embernek — és hát az „egyeztetés” lényegében szenvedélyes tökéletesség — vágyait és a szokásosnál több munkát jelent. — A házasság emberi értékeket kioltó mintáját Nénévtelen, és csak azt akarjuk I megjelölni, hogy minek a híd- I ja: Dunia-híd, Maros-híd. És I egy harmadik módon, szorosan I egybeírjuk a budapesti Lánc- I híd navét, mert ebben az eset- j ben a híd típusát jelölő szóból lett tulajdonnév. Ez a háromféleség jól érzékelteti, hogy új szabálykönyvünknek mennyire dialektikus a szemléletmódja. Az írásimódiunk nem lehet „dogmatikus”,, „szemellenzős”, hanem mindig függ annak az értelmezésétől, amiről írunk. A megváltozott helyesírású szavakból és szókapcsolatokból most csak néhány példát említek. Ezután kis kezdőbetűkkel írjuk minden történelmi esemény, tehát a nagy októberi szocialista forradalom és nagy honvédő háború nevét is. Egybeírjuk: intézőbizottság, szerkesztőbizottság. Hosszú magánbangzós lett a hívő és zsűri szó. Különbséget teszünk a Bük község és a Bükk-hegység nevének írásában akkor is, ha -vei rag járul hozzájuk: Bükkel, de a Büíkk-kel. (Hasonlóképpen írjuk az ilyeneket is: Bonn-nal, Bonn-nál, Tallinn-mai, TaMinn-mak.) Bodnár István: Szatmár Ügy sorakoznak az elhagyott medrek helyén az évszázados erdők, ligetek mint hajdan a vadak, itt még háborítatlanul élnek a tölgyek, gyertyánok, kőrisek amit aztán diófa, szilva követ; száz színben, százféleképpen fogad a tiszta, levegős határ, leírhatatlanul szép a táj, tündér bujkál a fává nőtt bokrok sűrűjében. meth László félelmetesen fogalmazta meg az Iszonyban. Ügy tűnik, az önök házassága ellenpélda. Mit köszönhetnek a házasságnak? L. J.: Mindent. No persze nem a házasság intézményének, hanem Horgas Bélának. És nem sok értelme vodna, ha mégis megkísérelném, felsorolni a részleteket, tehát a szerelmet, hitet, közös munkát, és így tovább, mert számomra az együttélésünkben mindez együtt van, és szövetségünk éppúgy tetten- érhető amikor a piacon vásárolunk s amikor közös könyvet írunk. A Pár-sort — mint a címe is jelzi — többek között ez a létezés különféle rétegeit átható szövetség hívta életre. H. B.: A házasság csak forma — persze nem alkarom lebecsülni jelentőségét, és jól tudom, hogy a formák az életben is, mint az irodalomban, nagy erejűek, áthatják a tartailmiaiklait. Mégis azt gondolom, hogy végül is az embereken, mindén az emberen áll vagy bukik. Mi nagyon sokat változtattunk egymáson az elmúlt negyedszázadban; úgy érzem, érdemes volt. Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy L. J.-vel találkoztam, de rajtam is múlt, hogy fölismertem a szerencsémet. — A házasság válságban van, ezt a statisztikai adatok A szamosszegi ember most, ha a folyón túli szomszédos Banyolára akar menni, két lehetőség között választhat. Vagy észak felé fordul, és Olcsivánál átkel a kompon, — ahogy arra mondják: hidason —; vagy déli irányiban indul el, aztán átbailag a tu- nyagmatolcsl hídon. De így is, úgy is, hosszú kilométereket kell megtennie, noha csalk a méterekben kifejezhető Szamos medre választja el a két falu házait egymástól. Történik mindez azért, mert néhány évvel ezelőtt a télvégi jégzajlás elvitte.a Szamosszeg és Panyo- la közötti átkelést szolgáló kompot, eszébe pedig azóta sem jutott senkinek, hogy pótolja vagy pótoltassa azt. De aZt is csak 'kevesen veszik észre, hogy ezzél a nemtörődömséggel a szamosszegi átkelőhely nagy történelmi hagyományának szakadt meg a folytonossága. Hogy ez a középkori sza- mosszegii rév hol lehetett, ma már nehéz lenne teljes hitellel megállapítani. Nemis megerősítik, és sokan ezért avult dolognak tartják ... L. J.: Az enfberi összetartozás csak akkor lehet avult, ha az emberiesség is avult fogalom. A statisztikák, azt hiszem, nem a házasság válságáról beszélnek, hanem arról, hogy az emberek nem nagyon tudnak élni a viszonylag nagyobb szabadsággal, hogy csak kevesen és majdnem esetlegesen tanulják meg a szeretet elemii törvényeit, például azt, hogy minden emberi kapcsolat állandó munkát, folyamatos figyelmet és folyamatos belső építkezést feltételez. H B.: Válságban van sok, még a század rettenetes katasztrófáit is túlélt emberi érték, elsősorban a kapcsolatok, amelyeknek családi és társadalmi terepe egyként ingatag. Az „együtt’ van válságban — a „külön” viszont életképtelen. — Mit tanácsolna Horgas Béla házasságkötés előtt a fiának? H B.: Annit mondhattam, már megtettem. Egy éve nős a fiam. Kettőjük dolga és lecsak a falu, maga a folyó is változott az eltelt évszázadok alatt. Az a tény viszont, hogy a falun átvezető középkori hadi és kereskedelmi út mentére helyezik a révet a források, ad némi eligazításit. A község középkori magva a mostanra holtággá vált nagy folyókamyarban feküdt, azon a területen, ahol ma a Templonwég nevű falurész található. A rév tehát e flallurész Szamos menti táján lehetett. Így igaza lehet annak a szamosszegi népha- gyomónyinak, amelyik ennek a révnek a helyét ahhoz a kis dűlőúthoz köti, ami a Lacfinádor utcából a Szamos holtágán keresztül az lllyéskcrt nevű, a folyamszabályozás előtt Panyoilához tartozó dűlőbe vezet. De nemcsak ez az egy rév volt Szamosszegnéi a folyón. A hagyomány a falu északkeleti oldalán lévő Nagyszeg nevű dűlőnél is emleget egyet, amelyik a községet Olcsrvaapáitival kapcsolta össze. Vég Orbánné réve néven Pesty Frigyes 1864-es hetősége, hogy az „együtt” egyéniségükre szabott formáit kidolgozzák. —És mit tanácsolna Levendel Júlia a lányának — házasságkötés előtt? L. J.: Nem tanácsolnék semmit. Bízom abban, hogy eddigi közös életünk során elegendő tudást, tapasztalatot és szeretetvágyat szívott magába. De magamnak azt tanácsolom, hogy vegyiem tudomásul: minden ember életstílusa, kapcsolata másféle, s a közkeletű hiedelemmel ellenitétben a lányok sem egészen olyanok, mint az anyjuk. — Min dolgoznak? L. J.: Mindkettőnk számára fontos a Pár-sor folytatása. A-sokféle egyéb „kaland” közben belefogtam egy — tervem szerint — nagyobb lélegzetű regénybe. A címe: Szabad vagy. H. B.: Remélem, megjelenik a Könyvhétre új verses- kötetem, az Agyagszárnyak. Harmadik éve dolgozom egy noveilásköteten, lassan elkészülök vele, a címe: Ne gondolj a fehér elefántra. Bodnár István IHHHBBHI® ® földnajzinév-anyagában is fölbukkan ez a rév a „Szamosi átkelő volt” jelzettel nyomásiévá. Ugyanebben a forrásban jelentkezik Panyo- lai elő néven az a kompjárás, mély azon a helyen működött Szamosszeg és Panyo- la között, ahol a néhány éve megszűnt átkelőhely is volt. A Csengeri krónika külön tanulmányban számol be arról, hogy II. Rákóczi Ferenc mennyire sürgette a Szamos alsó szakaszán, a Csenger környezetéiben felépítendő hidalt. Hogy elkészült-e ez a híd, és hogy valóban Csengéméi ikészült-e el, aZt a tamutmány érdemben és hitelesen nem .tudja igazolni. Az viszont forrásosan kimutatható, hogy a XVIII. század táján Szamosszegnéi híd volt a Szamoson. Volt persze itt más híd is a Szamoson, nem is nagyon régen. Erre már én is emlékszem, mert mint gyerek, újdonságot látó csodálkozással többször át is futottam rajta. Ezt a hidiat a 'katonák építették fából! az 1930-as évek legvégén a néhány éve megszűnt kompjárás mellett. Aztán a legközelebbi télvégi jégzajlás el is vitte. Úgy lát- saik, hogy szeretett foly ónk i'tt nem tűri hátán a fanyerget folyamatosan, akár kompnak, akár hídnak is nevezik azt. Balogh László Mozaik Szamosszegről Vég Orbánné réve — panyolai elő
