Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. május 18. Választási kislexikon 10. A PÓTVALASZTÁS, PÓTKÉPVISELÖ, pöttanacstag Ha valamelyik választóke­rületben nem szavazott az összes választópolgárnak több, mint a fele, vagy egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótvá­lasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül kell megtartani. A pótválasztáson új jelölteket is lehet állíta­ni. A pótválasztáson az lesz a megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a leg­több szavazatot kapta. Pót­választást kell kitűzni abban a választókerületben is, amelyben nem tartottak vá­lasztást, mert nem volt leg­alább két jelölt. Ilyen eset­ben azonban a választókerü­let megválasztott országgyű­lési képviselője, illetve ta­nácstagja az a jelölt lesz, aki az összes érvényes szavazat­nak több mint a felét meg­kapta, feltéve, hogy a vá­lasztókerületben a választó- polgárok több mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a választókerületben a megvá­lasztott országgyűlési képvi­selő, illetve tanácstag mel­lett megkapta az összes ér­vényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképvise­lő, illetve póttanácstag lesz. Ha a választókerületben a képviselői vagy tanácstagi hely megüresedik, a pótkép­viselő, illetve a póttanácstag lép a megüresedett tisztség­be. VÁLASZTÁSI SZERVEK Választási rendszerünk fon­tos jellemzője, hogy a vá­lasztások előkészítésével és megtartásával összefüggő szervezési feladatok és dön­tési jogok jelentős részét nem állami szervek, hanem a Ha­zafias Népfront szervei, és az általuk létrehozott választási szervek gyakorolják. Az or­szágos feladatok ellátására Országos Választási Elnöksé­get, a területi és helyi fel­adatok ellátására fővárosi, megyei, városi, fővárosi ke­rületi és községi választási el­nökséget. szavazókörönként pedig szavazatszedő bizottsá­got kell alakítani. A közös tanácshoz tartozó társközsé­gekben közös választási el­nökség alakul. A választási szervnek csak választópolgár lehet a tagja. Az országgyű­lési képviselőjelölt és a ta­nácstagjelölt nem lehet tagja annak a választási szervnek, amelynek működési területén jelölték. Ha a választási szerv tagját a szerv működése te­rületén képviselőnek vagy ta­nácstagnak jelölték, megbízá­sát vissza kell vonni, és a Hazafias Népfront illetékes bizottsága új tagot bíz meg. A választási szerv működé­sének tartama alatt hatóság­nak, a választási szerv tagja hivatalos személynek minő­sül. A területi és helyi vá­lasztási szervek tagjait a Ha­zafias Népfront illetékes bi­zottsága bízza meg, majd az illetékes tanács végrehajtó bi­zottsága erősiti meg tisztsé­gükben. A választási szerv tagjai a tanácselnök előtt tesznek esküt. Lázár György fogadta Gerhardt Schürert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hardt Schürert, az NDK mi­niszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizottság elnö­két. A szívélyes légikörű meg­beszélésen részt vett Faluvé­gi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke. Jelen volt Karl- Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Okmányok aláírásával Befejeződtek a magyar—thaiföldi külügyminiszteri tárgyalások Sziddhi Szavetszila thai­földi külügyminiszter, aki Várkonyi Péter külgyminisz- ter vedégeként hivatalos lá­togatáson tartózkodik Ma­gyarországon, péntek dél­előtt megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. Ezután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hiva­talában fogadta a thaiföldi diplomácia vezetőjét. A szí­vélyes légkörű megbeszélé­sen áttekintették az államkö­zi kapcsolatok alakulását és a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak fo­gadta a thaiföldi vendéget. A thaiföldi külügyminisz­ter a nap folyamán a kétol­dalú gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok kérdéseiről megbeszélést folytatott Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel. Az eszmecsere során kifejezték szándékukat a kereskedelmi forgalom nö­velésére és a gazdasági együttműködés fejlesztésére. Délután a Külügyminiszté­rium épületében zárómegbe­szélést tartottak, majd Vár­konyi Péter és Sziddhi Sza­vetszila kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Thaföl- di Királyság között 1984. március 30-án Bangkokban aláírt műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dás megerősítő okmányát, s aláírta az erről szóló jegyző­könyvet. (Folytatás az 1. oldalról.) szély, a nukleáris háború. A mozgalom fő célja, hogy moz­gósítsa az iskolai élet minden területén dolgozókat a béké­re nevelés érdekében. A konferencián több elő­adás hangzott el a békére ne­velés, a békekutatás témakö­reiben. A konferencián a fel­szólalók — sokoldalúan meg­közelítve a békére nevelés témakörét — kiemelték: az iskolai békemunkához nélkü­lözhetetlen az értelmi és ér­zelmi ráhatás, mert csak en­nek révén tudnak a fiatalok azonosulni a célokkal. Végül a tanácskozás résztvevői fel­hívást fogadtak el, amely töb­bek között hangsúlyozza: a mozgalom legfontosabb célja, hogy átfogja, segítse és moz­gósítsa a nevelés szakembe­reit, a béketudat fejlesztése, s az ifjú nemzedékek békére nevelése érdekében. A neve­lők mindennapi munkájukkal sokat tehetnek ezért. Spanyolország González és a forró krumpli ké­Nem éppen udvarias karikatúrával fogadta az egyik madridi hetilap az amerikai elnököt: Rea­gan kitárja köpenyét, s alatta meztelen. Tes­tén csupán egy hatalmas rakéta meredezik. Az amerikai elnök látogatá­sa újra felszította a NA- TO-ügyek miatt amúgy is paprikás kedélyeket Spanyolországban. Mad­rid heves tüntetésekkel, Gondález kormányfő visszafogott udvariasság­gal fogadta a washing­toni vendéget, s ez a mérséklet különösen ér­zékelhetővé vált né­hány nappal később, a nicaraguai államfő, Dá­niel Ortega meleg fo­gadtatásnak tükrében. A Reagan-vizit előtt szített közvélemény-kutatá­sok szerint a spanyolok majd felének nem tetszik az ame­rikai elnök és politikája. A spanyolok Amerika-ellenes- sége még a Franco-időkből ered. A diktátor volt az, aki a kétoldalú spanyol—ameri­kai támaszpontszerződések révén közvetve a NATO szer­vezethez kötötte Sponyolor- szágot. Ezt a közvetett kap­csolatot változtatta azután tényleges tagsággá 1982-ben a korzervativ UCD-kor- mányzat, a szocialisták előd­je. A spanyol—amerikai vi­szony javításához aligha já­rultak hozzá az utóbbi hó­napokban elhangzott wa­shingtoni kijelentések arról, hogyan tervezik felhasználni a Spanyolország területén lévő négy amerikai támasz­pontot egy háborús konflik­tus esetén. Általános felhá­borodást keltett, hogy Rea­gan stratégái nukleáris ra­kétákat telepítenének e tá­maszpontokra, s itt szeretnék berendezni a gyorshadtest fő­hadiszállását is. Mindezek a tervek állítólag a spanyol kormány megkérdezése, be­legyezése nélkül készültek. Az amerikai támaszpontok jövője, és Madrid NATO- tagságának kérdése olyan forró krumplinak bizonyul­hat, amelyet a spanyolok nem hajlandók lenyelni, és González kezét is megéget­heti. A fiatal szocialista kor­mányfő egyik könnyelmű González Reagannel tárgyal. ( Moszkva ) Készül a győzelem emlékműve Mbszkvában, a Poklonnaja- hegyen készül a szovjet nép­nek a hitleri fasizmus felett aratott győzelme hatalmas emlékműve. A Poklonnaja- hegyen folynak az előkészü­leti munkálatok, az útépí­tések. A tervezőműhely mun­káját Oleg Kirjuhin és Jurij Csernov ismert szobrászok vezetik. Arra kérem Jurij Csernovot, hogy kísérje vé­gig a nézőket az emlékmű fa­sorain. — Az első tér, ahová a né­ző belép, a háború első nap­ját szimbolizálja. Itt állítot­tuk fel a „Kelj fel, hatalmas haza!” szoborkompozíciót. Erről a térről vezet a „Hábo­rú évei” fasor a fő emlékmű­höz. A fasor öt részre oszlik, az 1941-es, 42-es, 43-as, 44-es és 45-ös évekre. Végighalad­va mind az öt háborús éven, a néző kijut a Győztesek te­rére, ahol a 72 méter ma­gas fő emlékmű áll. Gránit alapzaton a vörös zászló alatt a katona, a paraszt, a mun­kás, a repülő, a matróz, a partizán alakja ... Távolabb a Nagy Honvé­dő Háború múzeuma. Hom­lokzatán nyolc bronzszobor­kompozíció. Ezek a háború­ról és arról az útról szóló el­beszélések, amelyet az orosz nép megtett, mielőtt a nagy győzelmet aratta volna. Az elbeszélések témái: „Búcsúz­tatják a frontra indulókat”, „Kommunisták előre!”, „Ke­nyeret a frontnak”, „Partizán eskü”, „Az üzemek a front­nak”, „A szovjet hadsereg felszabadító missziója”, „A választási ígérete az volt, hogy kivezeti az országot a NATO-ból. Még pontosab­ban: kilátásba helyezte, hogy a spanyolok népszavazáson dönthetnek a csatlakozásról. A politikai-gazdasági-kato- napolitikai realitások ala­posabb ismeretében a kor­mányra került szocialisták azonban kénytelenek vol­tak visszakozni. Ma már leg­főbb gondjuk a kecske és a káposzta dilemmája: meg­Spanyolok tömege tüntet Madridban a NATO és az amerikai támaszpontok ellen. kormányzatuknak nincs re­ális alternatívája. A balolda­lon a Spanyol KP önpusztí­tó belső vitái közepette fo­lyik az útkeresés, a szocialis­táktól balra álló erők össze­fogására. Nem kínál valódi választási lehetőséget a jobboldal sem, amíg vezér­alakja a francoista múlthoz kötődő politikus, Fraga Iri- barne. A jobboldal egyetlen reménye a hajdan volt kö­zéppárt, a bűvös centrum felélesztése lenne, a spanyol demokratikus átmenet ma is népszerű kormányfője, Adolfo Suáreznek a vezeté­sével. Ilyen körülmények között lehetséges az, hogy a szo­cialisták messzemenő prag­matista, már-már thatcheris- ta gazdaságpolitikai irány­vonalat követhetnek. Gon­zález bírálatok kereszttü­zében álló gazdasági csúcs­miniszterének, Miguel Boyer- nek sikerült a pénzpolitiká­ban látványos eredménye­ket elérnie: egy évtized óta először Spanyolországban is­mét egy számjegyű az inflá­ció, javult a kereskedelmi mérleg. A kemény megszo­rító pénzpolitikának azon­ban veszélyes ára volt: 2,7 millió munkanélküli van az országban, az aktív lakos­ság 20 százaléka. így a szo­cialisták kénytelenek visz- szakozni egyik választási ígéretüktől, a 800 ezer új munkahely megteremtésének ábrándjától. A megszorítások másik következménye, hogy a várt gazdasági fellendülés nem következett be. A gazdaságpolitikai irány­vonallal kapcsolatban éles ellentétek vannak a szo­cialista párton belül is. Bár a jubileumi 30. pártkong­resszus alapjaiban jóvá­hagyta Gonzáleznek politi­káját, a bírálatok nem csi­tulnak. A kormányzatot nem­csak a kommunista párthoz kötődő munkabizottságok szakszervezeti szövetsége bí­rálja élesen, de a szocialis­tákhoz közelálló UGT is. Ni- colás Redondo, az UGT fő­titkára kemény szavakkal os­torozza például a kabinetet a társadalombiztosítás ter­vezett reformja miatt. A nyugdíjrendszer megrefor­málásával a kormányzat 300 milliárd pesetát remél meg­takarítani a következő há­rom évben. Az UGT viszont attól tart, hogy ez csak a kezdete a szociális juttatá­sok megnyirbálásának, amely ugyebár aligha javítja a szo­cialista kormányzat népsze­rűségi mutatóit. Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint 1982-ben a munkanélküliek 53 százaléka szavazott a szocialistákra, — s más vá­lasztás nem lévén — jelen­leg is Gonzálezékre adná voksát 48 százalékuk. A szo­cialisták így hát egyelőre magabiztosak, távlatokban gondolkoznak, egészen 2000- ig tekintenek előre. E. E. Gerhardt Schürer Lázár Györgynél. * Reichstag ostroma” és „A győztesek találkozása a Vö­rös téren”. A sokalakos kompozíciókban gyermekek és öregek, katonák és népfel­kelők, a Szovjetunió vala-, mennyi nemzetiségének kép­viselői jelen vannak. A cso­portok készítésekor film- és fotódokumentumokat, a szemtanúk elbeszéléseit hasz­náltuk fel. Néhány szót a Nagy Hon­védő Háború múzeumáról. Hossza 230 méter. Közepén az aranykupola alatt van a Dicsőség terme. Fő témája a győzelmi ünnep, egy hatal­mas mozaik, amelyet Jurij Koroljov ismert monumenta- lista művész készít. A terem­ben a kiemelkedő hadvezé­rek mellszobrai és az erede­ti győzelmi zászló, amelyet 1945-ben tűzitek ki a Reich- stagra. Az oszlopokon a Szovjetunió hőseinek és a Dicsőség Rend több mint 12 ezer tulajdonosának a neve olvasható. A Dicsőség terme alatt lesz az Emlékezés ter­me, a 20 millió elesett tisz­teletére. Firenzei mozaik- technikával készíti Vlagyi­mir Zamkov professzor. A múzeum egyik termében hat dioráma mutatja be a Nagy Honvédő Háború leg­kiemelkedőbb ütközeteit. Egy másik teremben képtár lesz, ahol a festészet, szobrászat, grafika eszközeivel mutatjuk be a háború történetét. Az emlékmű a parkkal együtt 135 hektárt foglal el. Végéhez közeledik a föld­munka, készül az alapozás. A művészek megkezdik a mérethű szobrok készítését. Ilyen lesz a győzelem emlékműve Moszkvában, a Polclonnaja-he- gyen. rendezni a népszavazást, de úgy, hogy a spanyolok ma­guk döntsenek a bennmara­dás mellett. González a fran­cia példát tartja követhe- tőnek: Spanyolország ma­radjon benn a NATO-ban, de ne integrálódjék annak katonai szervezetébe. Ily módon — érvel a kormány­fő — el lehetne kerülni azt, hogy az ország akarata elle­nére egy nukleáris konflik­tus felvonulási területévé váljon. A bennmaradás mel­lett döntő adu: négy évtize­des elszigeteltség után, a kö­zös piaci csatlakozással együtt ezzel válna teljessé Spanyolország visszatérése „Európába”, a nyugat-euró­pai szövetségi rendszerbe. Mintegy kompenzálásként a szocialista kormányzat azt ígéri, újratárgyalják Wa­shingtonnal a támaszpont­szerződés feltételeit, s csök­kentik a félszigeten állomá­sozó amerikai egységek lét­számát. Egy bizonyos, a jövő ta­vaszra ígért népszavazás megtartását a Gondález-ka- binet aligha úszhatja meg, legfeljebb átmenetileg, ha mégis előrehozzák az 1986 végén esedékes általános vá­lasztásokat. A szocialista kormányzat azonban már többször is cáfolta ezt az eshetőséget, mondván, a biztos parlamenti többség birtokában miért is kénysze­rülne rá egy gyengeséget jel­ző lépésre. A szocialisták annak tu­datában politizálhatnak, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom