Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 18. Az üzleteken múlik Húsáru — hétfőre Visszatérő panasz volt egy időben Nyíregyházán — de a megye többi irészén is —, hogy a hét elején, különö­sen hétfőn, szinte lehetetlen töltelékáruhoz jutni a hús­boltokban, élelmiszerüzle­tekben. Tavaly ősz óta azon­ban lényegesen javult a hely­zet. A húsipari vállalat szep­tember elsejétől megszer­vezte a hét végi gyártást, s amíg igény volt rá (decem­ber közepéig) hét elejére is rendszeresen szállított az üz­letekbe. Ezen a hét végén újból elkezdődik a pluszműszak, így ismét csak az üzletek rendelésén múlik, miből mennyit kapnak hétfőre. A húsipari vállalat teljes kíná­latából választhatnak a hét elejére is az üzletvezetők. Leginkább népszerű a zalai felvágott, az úgynevezett vörösáruk (például virsli, pa- r.izer, krinolin) és a minősé­gi szalonnák. Hétfőn össze­sen 30—32 tonnára van igény. Előreláthatólag június közepéig tartanak a hét végi műszakok. Természetesen amikor ismét szükség lesz erre a megoldásra, a húsipa­ri vállalat dolgozói újból el­kezdik a hét végi munkát. Egy vita utóélete Kivétel nélkül minden írásból a műemlékek félté­se, városunk régi épületének megmentése csendült ki. Volt olyan nyugdíjas tanárnő — a nevét nem közölte velünk —, aki két hosszú oldalon ecsetelte az utókor felelőtlen­ségét a korábbi értékek iránt. Majtényi Ferenc épí­tészmérnök részletes statisz­tikát közölt, hogyan lehetne társadalmi munkában hoz­zálátni a kádfürdő felújítá­sához. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat fiataljainak nevében Laka­tos Tibor, a KISZ Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Ta­nácsa szervezetének vezető­je arról tudósította lapun­kat és a megyei tanács épí­tési osztályát: társadalmi munkában az átalakítás ter­veit szívesen elkészítik. Omladozik Az 1820-ban épített, majd többször toldozott Blaha Luj­za kádfürdő ma már képte­len ellenállni az idő pusztí­tásának. Az épület szigetelé­se hiányzik, így a még om­ladozó faiak salétromosak, a csempék régen lehulltak, az egykori medence feletti bol­tozat is erősen megrongáló­dott. — örülünk a lokálpatrióta szellemnek, ami egy régi épület megmentést ügyében megnyilvánul — hallottuk Gyúró Imre megyei tanács­elnök-helyettestől. — Volt több elképzelés az épület sorsáról. A tervezett turista­szállást pénz, üdülőszövetke­zetet érdeklődés hiányában nem tudtak kialakítani. A nagy medence feletti kupola- csarnok rendbe hozásával felmerült egy kiáHítóterem létesítésének gondolata. Ám a szigorú anyagi számítások szerint az épület állagának megóvására 2,5—3 millió fo­rintot kellett volna sürgősen költeni. S ezentúl a végleges felújításhoz 15 millió forint­tól --r-Tnoltak. Ezért született "■“II bonta­nég Nagy port vert fel és sok olvasónkat késztette hozzá­szólásra a sóstói kádfürdő pusztulásáról készült cikkünk. Az április 9-én megjelent írásra nyugdíjasok, háziasszo­nyok, építész, a KlSÍ-en belül a fiatal műszakiakat tömö­rítő szervezet tagjai ragadtak tollat és mondtak véleményt. ______FEKETE BETŰS ÉV_______| Közlekedés „gyermekcipőben44 Az évtized elejéig ez a nö­vekedés meglátszott a balese­tek számának növekedésé­ben is, 1980 óta azonban csak a kocsik száma emel­kedett, a baleseteké csök­kent. A tavalyi év fekete be­tűs évnek számít majd eb­ből a szempontból, mert megtört a folyamat: a balese­tek száma kisebb, az áldoza­toké nagyobb mértékben nö­vekedett. Talán hozzájárult ehhez, hogy az utóbbi két-három évben többször vették elő a családok nagyobb utakra is kocsijaikat, mint koráb­ban, s nem feltétlenül csak azért, mert elkényelmesed- tünk, hanem azért is, mert a távolsági személyszállítási tarifa kétszeresére emelke­dett, s egy négytagú csa­ládnak már olcsóbb a kocsi, mint a vonat. A zsúfoltabbá vált utak több veszélyt jelentettek az autósokra, s ez számokban is érzékelhető: tavaly 828 sze- mélysérüléses közúti bal­eset történt, 8,2 százalékuk halálos, több mint fele sú­lyos, a többi könnyű sérülés­sel végződött. Még rosszabb a helyzet, ha azt nézzük meg: hány volt a sérültek száma, mert míg a balesetek számá­nál „csak” 3,6 százalék, ad­dig az áldozatokénál 110 szá­zalék volt a növekedés. Ta­valy minden tizenhatodik balesetet szenvedett meg­halt, s a száz balesetre jutó áldozatok száma 140-re nőtt, ami 1980 óta a legmagasabb. Változatlanul sok gyermek válik baleset áldozatává, vagy szenved sérülést, s ez a szülők felelőtlenségét is jelzi. Tavaly negyvenhárom 6 éves és ennél fiatalabb gyermek sérült meg, s három halálos kimenetelű volt. Ma­gas — 108 — a 60 év feletti áldozatok száma, közülük Aki évek óta vár egy új autóra, szinte el sem hiszi, hogy az utóbbi tíz évben a személygépkocsik száma ma Szabolcs-Szat- már megyében több mint két és félszeresére emel­kedett. s mostanra 50 ezer körül van a kocsik szá­ma. Sok sérült Veszélyes helyek Ittasan... I4-en haltak meg. A leg­többen most is Nyíregyhá­zán okoztak, vagy szenved­tek balesetet, s ez akkor is igaz, ha a megyeszékhelyen számszerűen és arányaiban is csökkent tavaly a balese­tek száma, Nyírbátorban vi­szont csaknem duplájára nőtt. Sok baleset volt Tiszavasvá- riban, Kemecsén, Üjfehértón, Nagykállóban, Rakamazon, Mándokon és Nyírbogáton, a külterületeken pedig a 4-es és a 41-es fő közlekedé­si út vezet, ami arra utal, hogy itt a legnagyobb a száguldás, hogy a jó út köny- nyelműbbé, felelőtlenebbé teszi a járművezetőket. Sokan maradandó nyo­mait is érzik ennek, hiszen a balesetek következtében meghalt, vagy megsérült személyek több mint fele (626) járművezetőként vett részt a forgalomban, de megsérült 332 utas és 204 gyalogos is. Ez utóbbi szám azt is elárulja, hogy csökkent a gyalogosok elütéséből szár­mazó balesetek száma, de még így is minden nyolcadik halálos áldozatot követelt. Súlyosabbak viszont a 60 év feletti gyalogosok elütésé­ből bekövetkezett balese­tek: minden negyedik ilyen baleset halálos kimenetelű volt. És változatlanul sokan ül­nek ittasan a volán mögé. Tavaly a balesetet okozó járművezetők közül 185-en voltak ittasak, a kerékpár-, segédmotor-kerékpár-, von­tatóvezetők, és az állati erő­vel vont járművek hajtói kö­zül minden második, a mo­torkerékpár-vezetők közül minden harmadik ittasan vezette járművét. Ami elszo­morító: a járművel okozott balesetek egyharmadát 24 éven aluliak követték el, de sok volt közöttük a 18 évnél fiatalabb korú is. Még na­gyobb a fiatalok aránya a motorkerékpár-, és a segéd- motorkerékpár-vezetők kö­zött: a baleseteknek több mint felét ők idézték elő. A balesetek súlyosságáról árulkodik, hogy az Állami Biztosító 70 millió forintot fizetett ki tavaly a felelős­ség, illetve Casco-toiztosítás alapján, s 222 volt a totálká­ros járművek száma. Mind­ezeket a megyei közlekedés- biztonsági tanács állapította meg néhány nappal ezelőtti ülésén, ahol sok hasznos ja­vaslat hangzott el, amelyek a balesetek számának csök­kentését, megelőzését szol­gálják. (b. j.) Neonreklám helyett — cégér forintot érő épület felújítá­sára nem volt 12 millió fo­rintja a Szavicsav-nak és bontási engedélyt kért. Előt­te természetesen ikikér.ték a műemlékvédelmi felügyelő­ség véleményét, akik ki­mondták: az épület semmi­lyen védettség alatt nem áll. Új határozat Telt az Idő, romlott az épület állaga, s egyszer csak műemlékjéllegűvé vált a rom, olyannyira, hogy most levél érkezett az Országos Műemlékvédelmi Felügye­lőségtől is. „Ez év első ne­gyedében döntés született: az Építési és Városfejleszté­si Minisztériummal egyetér­tésben felügyelőségünk meg­hozta a sóstói épületegyüttes műemléki védőiméről szóló határozatokat. A védetté nyilvánítással párhuzamo­san az épület helyreállításá­nak anyagi támogatását is előjegyzésbe vettük 1986-ra.” A műemléki felügyelőség határozata egyben azt is je­lenti. hogy a szakemberek Platán, juhar, nyír, gyöngy­virágcserje, boróka; összesen ötven idősebb fa és ezernél több cserje kerül Nyíregyhá­za legújabb terére. A Kiskör­út átadásával teljesen meg­változik majd a Kossuth tér —Dombház—Kelet Áruház ölelte terület, s ez nem csu­pán a közlekedés rendjét mó­dosítja jelentősen, hanem megszépül a városkép is. A közterület-fenntartó vállalat ez évi legnagyobb munkája a város felszabadításának em­lékére Október 31. nevet ka­pott tér kialakítása. Rájuk vár mintegy 4 ezer négyzet- méter zöldterület kialakítása a téren, s szeptember végéig be is kell fejezniük a mun­kát. A vállalat idei tervében jó- evesebb új parkosítás által lebontásra ítéLt épüle­tet mégsem szanálhatják egyből. Kovács István, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaiki osztályveze­tője a napokban postázta a levelet az Országos Műem­léki Felügyelőségnek: men­tési kérelmet nyújtottak be. Ha ugyanis nem műemlék- jellegű, a szakigazgatási szerv dönthet a további sor­sáról. Válasz még nem érke­zett a levélre. Nosztalgia... Nosztalgia és józan anya­gi megfontolás csap össze az illetékes megyei és városi saervek és a műemléki fel­ügyelőség között, s talán ez az oka, hogy a döntés immár 8 éve húzódik. Pedig egy gyors döntés nem csak a vi­ta lezárására lett volna al­kalmas, hanem kevesebbe is került volna aíkár a bontás, akár a felújítás mellett dön­tenek. És a rom sem csúfí­taná lassan egy évtizede Sóstó legszebb részét. Tóth Kornélia Dobladozó házak, jellegte­len színek határozták meg hosszú esztendőkön keresztül a megyeszékhely utcáinak arculatát. Aztán — a fel­újítás csalhatatlan jeleként — több középületünk áll­ványerdőbe burkolózott, hogy hónapokkal később újjászü­letve tekintsen ismét a járó­kelőkre. Sokan nem is hitték, hogy egyik-másik házunk — például a Korona-szálló, vagy a városi tanács — olyan szép lesz, mint egy ékszeresdoboz. Az idén tovább folytatód­nak a felújítások Nyíregyhá­zán a városközpontban, az Arany János és a Széchenyi utcában, több millió forintos költséggel. A centrumban már megkezdődött a Rákóczi út 4. szám alatti ház — mely­ben az Imbisz Grill is mű­ködik — korszerűsítése, egy kőhajításnyira pedig javában dolgoznak a megyei tanács újjávarázsolásán is. Az év egyik legnagyobb munkája a volt Béke-szálló átalakítá­sa, melyből irodaházat ala­kítanak ki. Itt a munkát vár­hatóan csak jövőre fejezik be a szakemberek. Ugyan­csak ebben az évben kap új homlokzatot a régi iroda­ház, a szomszédjában álló Kossuth utca 1. szám alatti, kicsit távolabb pedig a Ta­nácsköztársaság tér 2. s 15. számú épület. Még ez évben befejeződik az úttörőház fel­újítása, s mellette, a Selyem utca 12. szám alatt álló por­ta rendbe hozását is elhatá­rozták. A tervek között szerepel a Széchenyi utca 11. s az Ár­pád utca 1. számú ház kor­szerűsítése. Az Arany János utcában új homlokzatot kap a Toldi, Vécsey és Árpád ut­ca által határolt épülettömb, melyben emeletráépítéseket végez az idén az ingatlanke­zelő és szolgáltató vállalat. Patinás házaink közül jövő­re megszépül a Takarékpa­lota, a Lenin téri Nyírvíz palota, valamint a Kossuth tér 10. számú ház, melyben többek közt a plébániai hiva­tal is működik. Ha mindez megvalósul, ezzel újjászüle­tik a Tanácsköztársaság, a Lenin és a Kossuth tér Nyír­egyházán. Feltéve, hogy fel­újítják a Szabolcs-szálló homlokzatát is, amiről már tárgyalnak a szakemberek. Nem elég csak a város szí­vében rendet teremteni. Ezért is határozták el a Széchenyi utca sortatarozását, ami leg­később a jövő év végére ké­szül el. Hamarosan kézhez kapják az épületek kezelői a felszólítást, hogy gondoskod­janak a felújításról. Ahol nem vállalják, ott kényszer- tatarozást rendel el a tanács. A kijelölt házak egy ré­szénél csak a homlokzatot va­rázsolják újjá: a harmonikus, ám ugyanakkor változatos városkép érdekében külön­böző, szép színekkel. Ahol szükséges, ott kisebb-nagyobb korszerűsítések is lesznek. A Béke-szállót például teljesen átalakítják új rendeltetésé­nek megfelelően. A Tanács- köztársaság tér 15. szám alatt pedig például kicserélik a te­tőt, a közműveket, s rendbe hozzák a pincét is. A védett épületeknél az eredeti homlokzat visszaállí­tása a cél — mint a ME- SZÖV-székház, vagy a Koro­na-szálló esetében is történt. Erre törekszenek a volt Béke­szálló, a megyei tanács vagy a Rákóczi út 4. számú épü­letnél is. Ez utóbbinál — a Műemlékvédelmi Felügyelő­séggel egyeztetve — új por­tálokat alakítanak ki, s hely­reállítják a ház régi kapu­ját. Várhatóan lekerülnek a falról a régi neonfeliratok. Ezek helyett szobrászmű­vésszel terveztetnek cégére­ket, melyek derűs színfoltjai lesznek a megyeszékhelynek. (házi) Alakul a városközpont Platói, boróka a térre szerepel, mint a korábbi években. (Szerencse, hogy az anyagi lehetőségek csökkené­sével párhuzamosan nő a la­kosság Ilyen irányú vállalko­zó kedve.) Ezúttal összesen nyolc és fél ezer négyzetmé­ternyi terület szebbé tétele vár a KÖZTER-re. Kisebb te­rületeket füvesítenek, fásíta­nak a Szamuely téren és Örö­kösföldön, a 38-as út bővíté­se miatt kitermelt fák helyé­re ültetnek újat a mezőgaz­dasági főiskola környékén. Különféle intézményekben is dolgoznak, többek között a 19-es iskola és a mellette lé­vő óvoda udvarán építenek sportpályát, illetve növé­nyekkel elválasztott játszóte­reket. Vidéken is végeznek munkát. Tuzséron például a koromátfejtő környékének, Kisvárdán a kórház körüli résznek a szépítése a felada­tuk, Nyírbátorban és Záhony­ban pedig sportpályák szak­szerű füvesítését végzik. Mi lesz a sóstói kádfürdővel? Sortatarozás a Széchenyi utcán

Next

/
Oldalképek
Tartalom