Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. május 16. Kincsünk a köz egészsége Orvosok a higiéniáért A higiénia (vagy az orvosok által jobban kedvelt szóval higiéné) az idegen szavak szótára szerint egészségtant, egészségügyet jelent, illetve az egészség megőrzésére, a fertőzés elkerülésére irányuló tisztaságot és ennek az előírásait. De mi a dolga egy higiénikus orvosnak? — A korszerű egészségügynek csak egyik része a gyógyító tevékenység. Ezzel egyenrangú feladat a megelőzés, ami a munkánk — mondja dr. Csontos Gyula, a közegészségügyi és járványügyi szolgálat (KJSZ) nyíregyházi vezető főorvosa. — A társadalom különböző területein sokféle károsító hatás érheti az embereket, amelyek megelőzése a célunk a közegészségtan, mint tudomány segítségével, a közegészség- ügy eszközeivel. Mindehhez hatósági jogkörrel is rendelkezünk. Reideletek az egészségírt Dr. Lipóczki Tatjána az élelmezés- és táplálkozáshi- giéniai szakcsoportot vezeti. Neki nincsen nosztalgiája a közvetlen értelemben vett gyógyítás után. — Nem mindenki tud a betegekkel bánni, nemigen lett volna türelmem hozzájuk. Eredetileg kutató laborban szerettem volna dolgozni, ehelyett viszont inkább rutinfeladatokat végeztem. Magyarországra kerülve (ide jöttem férjhez a Szovjetunióból) rengeteg új dolgot kellett megtanulnom, hiszen itt másmilyen rendszerben működik az egészségügy. Nyíregyházán kezdtem a köz- egészségügyben dolgozni, itt meg a sokféle rendelet jelentett újdonságot. Az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban végzünk ellenőrzéseket, betartatjuk azokat a technológiai előírásokat, amelyek az élelmiszerek gyártására, forgalmazására vonatkoznak. Nyugodtan mondhatom, hogy megszerettem ezt a munkát. Jóleső érzés, hogy évről évre ritkábban fordul elő mérgezés. Környezetünk A települések, a környezet higiéniája, valamint a gyermek- és ifjúsághigiéne kérdéseivel foglalkozik a KJSZ harmadik orvosa, dr. Balogh Irén. Ö is megemlíti a rendeletek, adminisztrációs teendők sokaságát. — A gyermekintézmények higiéniájával kapcsolatos feladatom áll közelebb hozzám, ezért is sajnálom, hogy energiám nagy részét államigazgatási jellegű munkákra kell fordítani. Az Lenne az ideális, hogy tudjam minden településen, milyenek az iskolák, óvodák, bölcsődék, tudjuk befolyásolni a fejlesztésüket, de óriási a területünk ... Komárom megyénél nagyobb népesség tartozik a nyíregyházi KJSZ-hez. Tisza- dobtól Baktalórántházáig járják a megyét, de egy héten csak négy alkalommal használhatnak egy gépkocsit. Pedig az említett szakterületek mellett a járványügy és a munka- és üzemhigiéne is jócskán ellátja őket feladatokkal. (Ez utóbbiak gazdája a főorvos.) A laikusban felmerülő kérdésre, hogy mennyire orvosi feladat az övék, dr. Csontos Gyula válaszol: Határterület — Határterület a miénk, ahol komplex egészségügyi- műszaki—államigazgatási ismeretek szükségesek, s ezeket csak a gyakorlatban lehet igazán megtanulni. Sok olyan feladatunk van, amit egy legalább egészségügyi főiskolával rendelkező szakellenőr el tudna végezni, a bonyolultabb, veszélyesebb kérdések elbírálásához viszont feltétlenül kellenek az orvosok. Több is, mint ahányan vagyunk, mert például a munka- és üzemhigiénés feladatokat felváltva látjuk el, nincsen külön orvos a szakcsoport élén. Higiénikus orvosok. Ritkán gondolunk rájuk, leginkább csak akkor, ha valahol már súlyosabb következménnyel jár a higiéné szabályainak be nem tartása. Pedig a mindennapok kevéssé látványos, megelőző munkája mindannyiunk érdekét szolgálja. A köz egészsége múlik rajtuk. Papp Dénes Jugoszláviából, Kínából Több papírzsebkendö Az év első negyedében egymillió 600 ezer csomag papírzsebkendö fogyott megyénkben, de az ipar lés a kereskedelem az igényeknek csak az egyharmadát tudita kielégíteni. Az idei, aránylag enyhébb lefolyású influenza- járvány a PIÉRT nyíregyházi lerakatának forgalmán is érződött, mert a papírzseb- kendő-hiány kisebb volt, mint korábban. 1985 második negyedében jelentős javulás várható a papírzsebkendő-ellátásban. Kazsik Miklós, a PIÉRT nyíregyházi lerakatának vezetője elmondta, hogy az illetékesek olyan kereskedelmi megállapodásokat kötöttek jugoszláviai és kínai partnerekkel, melynek révén nagy mennyiségű papírzsebkendő érkezik az országba. Azonban várhatóan a papírzsebkendő iránti kereslet így iá meg fogja haladni a rendelkezésre álló árualapot. Változás az is, hogy míg korábban csak az arra kijelölt üzletek kaptak, illetve árulhattak papírzsebkendőt, addig május elsejétől a PTÉRT valamennyi olyan kereskedelmi egységnek szállít, amely foglalkozik az értékesítésével. Papírszalvétából kisebb a választék, mint a valamikori, de a mai étkezési kultúra mellett ma már szinte nélkülözhetetlen árucikk mindig kapható. (csgy) Csigaszezon A kedvezőtlen időjárás miatt némi késéssel ugyan, de megkezdődött megyénkben az éti csigák gyűjtése. Az apró állatkákból a múlt esztendőben több mint hetven mázsát szedtek össze a szorgos kezek, különösen a Fehérgyarmat és Tarpa környékiek tettek ki magukért, hiszen az előbbi fogyasztási szövetkezet harmincöt, az utóbbi pedig több mint tíz mázsát vásárolt fel. A ..vadászat” most is Szat- márban indult elsőként, s a végre igazi májusi reggeleken ma már tucatszámra látni hajlongó embereket, akik elsősorban, a nedves, vízparti, ártéri erdőket, er- dősávokat bújják, hiszen itt található a legtöbb fehér há- zú jószág. S ha lucskos is lesz az ember a hajnali harmatban, megéri, hiszen .kilónként tizenhárom forint üti a zsákmányszerzők markát, is egy-egy reggelen nem ritka a huszonöt-harminc kilós eredmény sem. A felvásárló áfészek megyénkben a tavalyi mennyiségre számítanak az idén is. S akárcsak a múlt esztendőben, most is Olaszországba exportálják kemény valutáért a folyópartok araszoló vándorait. '-------------------------------------------------------------------------------------> Alkotótelep N éhány napja ismét művészvendégei vannak Nyíregyháza-Sóstónak: megnyílt a sorrendben kilencedik nemzetközi éremművészeti alkotótelep. Minden különösebb hírverés nélkül táboroztak le a messziről érkezett szobrászok, hogy heteken át ismerkedjenek a város és a megye természeti szépségeivel, műemlékeivel, és azután ércbe formázzák élményeiket, gondolataikat. A hazaiakon kívül jöttek alkotók Bulgáriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Romániából, a Szovjetunióból és idén először a távoli Kubából. A sóstói alkotótelep másfél évtizednél hosszabb múltra tekint vissza. Kezdetben a festők gyűltek össze tavasszal, majd egyre inkább a képzőművészet addig alig emlegetett ága, az éremművészet képviselői találtak otthonra a hangulatos Sóstófürdőn. Kilencedik esztendeje pedig kizárólag csak szobrászok töltenek hat hetet a ma már nemzetközileg ismert alkotótelepen. A vendéglátó Nyíregyháza az alkotóműhely felelős gazdájaként a nyugodt körülményekről és a jó technikai feltételekről gondoskodik. Szerencsére a települések rangsorolásánál egyre inkább érték, hogy egy-egy \ __________'____________ lakóhely milyen mértékben mecénása a művészeteknek, mennyit áldoz a kultúrára. A robbanásszerű városiasodás korában fogalmazódott meg az önálló nyíregyházi művésztelep igénye, s sikerült is létrehívása. Az apadó pénzügyi források korában egyre inkább az alkotótelep életben tartása okozhat fejtörést. S nem csupán az anyagi vonzatokra gondolunk a képzőművészeti alkotóhely jövőjével kapcsolatban, hanem a városra, mint szellemi közegre. Arra, hogy lépéstartóan pezsgő, állandó mozgásban lévő-e szellemisége, mely inspirálóan hat az alkotótelepen vendégeskedő művészekre. Olyan kulturális közeg ve- szi-e körül a tábort, ami táplálója a szobrászok, érmésnek alkotó munkájának? Á vendéglátó város nem megrendelőként készítteti a műalkotásokat. Az ihletadó környezetről, feltételekről gondoskodik, teret ad a művészeti képességek kibontakozásához. S ha a vendégek barátságos otthonra találnak, ha színvonalas és igényes alkotások születnek, akkor az alkotótelep ismét eléri célját. R. G. _______________________/ AUTOMATIZÁLT SZENNYVÍZTISZTÍTÓ A Búvár áprilisi száma arról tájékoztat, hogy 240 millió forintos költséggel befejezték a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár szennyvíztisztítójának korszerűsítését és bővítését. A nagyközség vizét is befogadó, napi ötezer köbméter víz tisztítására képes létesítmény mikroprocesszoros vezérlésű. Automaták mérik a gyárból kikerülő ipari szennyvíz savtartalmát, és ennek megfelelően adagolják a .közömbösítő lúgos anyagot. Ugyanígy irányítják a biológiai tisztítást: a szakaszosan tisztított, ülepített, majd végül a Hortobágy-csatornába kerülő szennyvíz útját is mikroprocesz- szorok kísérik figyelemmel. MIT TUDNAK AZ ALTALANOS ISKOLÁSOK A Köznevelés április 26-i számának 7. oldalán Gégény János, a 110. sz. szakmunkásképző intézet igazgatója számol be a diákok általános iskolából hozott tudásáról. A legnagyobb hiányosságok nyelvtanból, olvasásból, fogalmazásból és matematikából vannak. Ezekből a tantárgyakból minden szeptemberben felmérik a gyerekek tudásszintjét. Az iskola helyesírási átlaga évek óta 1,6—1,9 között mozog. Olvasásból semmivel sem jobb az eredmény. Gyakori, hogy a gyerek az olvasás technikájával úgy-ahogy tisztában van, de az olvasottakat nem érti meg, képtelen elmondani, miről szól az olvasmány. Kettestől rosszabb az iskolai átlag matematikából is a szeptemberi felméréskor. Az ilyen „tudással” érkezőkkel sok gond van az intézetben. Különösen az első osztályban. Tanáraik felzárkóztató, korrepetáló programokat iktatnak be a munkájukba, hogy megtaníthassák a szakmunkás- képzőben előírt tudnivalókat, így is sok baj van a tanulmányi fegyelemmel. E bajok gyökerei az általános iskolában keresendők. A GYERMEKZENE UTAZÓ NAGYKÖVETEI A Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola gyermekkórusának és karnagyának dicsérete olvasható a Magyar Ifjúság május 10-i számában. Több kórusverseny megnyerése után a szűk szakma már korábban észrevette, hogy a hazai, körülbelül másfél száz ének-zene tagozatos általános iskolák egyikében nagyon tudatos, a gyerekek zenei ízlését Kodály módszereivel formáló pedagógiai munka folyik. A magyar gyermekkórus kultúra hivatalos képviselőiként őket küldték L979-ben az olomouci nemzetközi kórusfesztiválra, majd a zenei neveléssel foglalkozó varsói világkonferenciára, így lettek a nyíregyháziak a magyar gyermekzene utazó nagykövetei. Szabó Dénes nemcsak tanára a gyerekeknek, nem csupán karnagya az iskola száztíz tagú kórusának, hanem ami a legfontosabb: a gyerekek partnere és bizalmasa, barátja. Közösséget is teremtett. Egykori tanítványai, legyenek azok már zenetanárok, vagy főiskolai hallgatók. minden évben összejönnek Nyíregyházán, hogy érezzék az őket kieresztő emberi közösség még ma is éltető erejét. A hetilap ugyanebben a számában közöl cikket a nyíregyházi rádió irodalmi folyóiratának létrejöttéről, mai gondjairól. MSZBT-tagcsoportok Szatmárban Mindennapok barátsága \ nyertes csapat a serleggel születésnapjára készülve bi- lonyítottak a nevét viselő tözépiskola nevelői és diákjai; s most már az a felada- :uk, hogy munkájukkal a következő évben is birtokosai egyenek a vándorserlegnek. Mezőgép fehérgyarmati gyáregysége és a Zalka Máté Gimnázium MSZBT-tagcsoportjai második éve rendeznek 4—4 fordulós vetélkedőt. A fehérgyarmati művelődési központ szakemberei állították össze a kérdéseket, s vállalták a szakirodalom kiválasztását is. Ősszel kezdődött a fehérgyarmati gimnáziumban „A megtett út” című versengés. Minden tagcsoport két-két kollektívával vett részt a versenyben, melyet kezdetben a Mezőgép nődolgozói vezettek. Szat- márcsekén, Csegöldön, illetve a fehérgyarmati Mezőgép- gyáregységben már a ZMG — Kalucza Valéria, Pálur Lászlóné, Pálur László és Kanyoné Novak Éva összeállítású csapata vette át a vezetést. Az igazi eredmény azonban nem az a serleg, melyet a nevelői szobában őriznek, hanem az a magyar—magyar barátság is, mely tsz-tag és diák, vasas szakmunkás és tanár, azaz a négy tagcsoport között kialakult. Megismerték egymás életét, s a versenyre való felkészülés közben a baráti Szovjetunió mindennapjait. A győzelem napjára a zalkások szabadtéri békeműsort szerveztek, s május 17—18—19. egy közös szovjetunióbeli kirándulás dátuma. Többször fogadtak vendégeket a. nagyszőllősi járásból, akik a szovjet—magyar barátság elmélyítésén munkálkodva keresték fel az MSZBT-tagcsopor,tokát Fehérgyarmaton és a vonzás- körzetben. Zalka Máté 89. A tárgyalóteremből Elszámolás a bíróságon ötletdúsnak nem nevezhető a harminchárom esztendős mária- pócsi Tóith László, mégis kilencszer sikerült pénzt kicsalnia, nemcsak ismerősöktől, hanem vadidegen emberektől is. Egy év alatt kilencszer követte el ugyanazt a cselekményt, de mivel sohasem volt igazán nagy összegekről szó, az egészet Ösz- szeadva is csak kisebb kárt okozó csalás miatt vonta felelősségire a bíróság. A tárgyalás idején Tóth már dolgozott egy budapesti cégnél lakatosként, de a bűncselekmények elkövetésekor még csak a személyi igazolványában szerepelt állandó munkahely. A nyírbátori költségvetési üzemnél azonban már ekkor megszűnt a munkaviszonya, csak elfelejtette beíratni az igazolványba. Két éve kezdődött.. . Nyíregyházán a Centrum Áruház előtt állított meg egy férfit, mondván, elromlott az autója, s nincsen nála pénz. Csak 350 forintra lenne szüksége! Kapott ötszázat, amiből százat akkor adott vissza, amikor néhány héttel később véletlenül megint összefutottak. A maradék négyszázat a tárgyaláson adta meg. Néhány nappal később Nyírteleken keresett fel egy nőt, akit korábbról már ismert, s tőle kért — hogy ne legyen gyanús a dolog, nem kerek ösz- szeget, hanem — 780 forintot. Ezret kapott, s a fizetésre ebben az esetben is csak a bíróságon került sor. Természetesen ekkor is a gépkocsija javítási díjára kellett feltétlenül pénzt szereznie. A következő eseteket felesleges részletezni, elég lesz a puszta felsorolás is, mert egyvalami mindben közös: mindannyiszor az autó romlott el, s erre kellett a pénz — vagy legalábbis az ürügy ez volt. Debrecenben személyi igazolványát felmutatva kapott az utcán 500 forintot, pedig itt is kevesebbet kért egy százassal. Eztán Nyírtéten szerzett egy asszonytól ötszázat (háromszázat kért). Nyíregyházán egy nyugdíjas lakására csöngetett be hasonló ürüggyel, s még ahhoz is volt képe, hogy — mivel még nem érkezett meg a nyugdíj — visszatérjen a pénzespostás elmenetele után. Újból Debrecen következett, hetet kért, tíz darab százast kapott, később ötszázzal gazdagabban távozott egy másik helyről. Végül Nyíregyházán is kapott ötszáz forintot a túlságosan gyakran meghibásodó autó javítására. Természetesen ekkor is többet kapott, mint amennyit kért, valószínű tehát, hogy nem mindennapi színészi képességekkel áldotta meg a sors Tóthot. Kár. hogy nem hasznosabban kamatoztatta e képességét, mert így a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa „zsűrizte” alakítását. Büntetése nyolc hónap fogház, két évre felfüggesztve. Az ítélet jogerős. (Majd elfelejtettük leírni: Tóth Lászlónak a bűn- cselekmény elkövetésekor nem is volt autója . . .) A megyeszékhely legfiatalabb városrésze: Örökösföld. (cs.)
