Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 16. Kincsünk a köz egészsége Orvosok a higiéniáért A higiénia (vagy az orvosok által jobban kedvelt szóval higiéné) az idegen szavak szótára szerint egész­ségtant, egészségügyet jelent, illetve az egészség meg­őrzésére, a fertőzés elkerülésére irányuló tisztaságot és ennek az előírásait. De mi a dolga egy higiénikus or­vosnak? — A korszerű egészségügy­nek csak egyik része a gyó­gyító tevékenység. Ezzel egyenrangú feladat a megelő­zés, ami a munkánk — mond­ja dr. Csontos Gyula, a köz­egészségügyi és járványügyi szolgálat (KJSZ) nyíregyházi vezető főorvosa. — A társa­dalom különböző területein sokféle károsító hatás érheti az embereket, amelyek meg­előzése a célunk a közegész­ségtan, mint tudomány segítségével, a közegészség- ügy eszközeivel. Mindehhez hatósági jogkörrel is rendel­kezünk. Reideletek az egészségírt Dr. Lipóczki Tatjána az élelmezés- és táplálkozáshi- giéniai szakcsoportot vezeti. Neki nincsen nosztalgiája a közvetlen értelemben vett gyógyítás után. — Nem mindenki tud a betegekkel bánni, nemigen lett volna türelmem hozzá­juk. Eredetileg kutató labor­ban szerettem volna dolgoz­ni, ehelyett viszont inkább rutinfeladatokat végeztem. Magyarországra kerülve (ide jöttem férjhez a Szovjetunió­ból) rengeteg új dolgot kel­lett megtanulnom, hiszen itt másmilyen rendszerben mű­ködik az egészségügy. Nyír­egyházán kezdtem a köz- egészségügyben dolgozni, itt meg a sokféle rendelet jelen­tett újdonságot. Az élelmi­szeriparban, a kereskedelem­ben és a vendéglátásban vég­zünk ellenőrzéseket, betartat­juk azokat a technológiai elő­írásokat, amelyek az élelmi­szerek gyártására, forgalma­zására vonatkoznak. Nyugod­tan mondhatom, hogy meg­szerettem ezt a munkát. Jól­eső érzés, hogy évről évre rit­kábban fordul elő mérgezés. Környezetünk A települések, a környezet higiéniája, valamint a gyer­mek- és ifjúsághigiéne kér­déseivel foglalkozik a KJSZ harmadik orvosa, dr. Balogh Irén. Ö is megemlíti a ren­deletek, adminisztrációs te­endők sokaságát. — A gyermekintézmények higiéniájával kapcsolatos fel­adatom áll közelebb hozzám, ezért is sajnálom, hogy ener­giám nagy részét államigaz­gatási jellegű munkákra kell fordítani. Az Lenne az ideális, hogy tudjam minden telepü­lésen, milyenek az iskolák, óvodák, bölcsődék, tudjuk be­folyásolni a fejlesztésüket, de óriási a területünk ... Komárom megyénél na­gyobb népesség tartozik a nyíregyházi KJSZ-hez. Tisza- dobtól Baktalórántházáig jár­ják a megyét, de egy héten csak négy alkalommal hasz­nálhatnak egy gépkocsit. Pe­dig az említett szakterületek mellett a járványügy és a munka- és üzemhigiéne is jócskán ellátja őket felada­tokkal. (Ez utóbbiak gazdája a főorvos.) A laikusban felmerülő kér­désre, hogy mennyire orvosi feladat az övék, dr. Csontos Gyula válaszol: Határterület — Határterület a miénk, ahol komplex egészségügyi- műszaki—államigazgatási is­meretek szükségesek, s eze­ket csak a gyakorlatban lehet igazán megtanulni. Sok olyan feladatunk van, amit egy legalább egészségügyi főisko­lával rendelkező szakellenőr el tudna végezni, a bonyolul­tabb, veszélyesebb kérdések elbírálásához viszont feltét­lenül kellenek az orvosok. Több is, mint ahányan va­gyunk, mert például a mun­ka- és üzemhigiénés felada­tokat felváltva látjuk el, nin­csen külön orvos a szakcso­port élén. Higiénikus orvosok. Rit­kán gondolunk rájuk, legin­kább csak akkor, ha valahol már súlyosabb következ­ménnyel jár a higiéné szabá­lyainak be nem tartása. Pe­dig a mindennapok kevéssé látványos, megelőző munkája mindannyiunk érdekét szol­gálja. A köz egészsége mú­lik rajtuk. Papp Dénes Jugoszláviából, Kínából Több papírzsebkendö Az év első negyedében egymillió 600 ezer csomag papírzsebkendö fogyott me­gyénkben, de az ipar lés a kereskedelem az igényeknek csak az egyharmadát tudita kielégíteni. Az idei, aránylag enyhébb lefolyású influenza- járvány a PIÉRT nyíregyhá­zi lerakatának forgalmán is érződött, mert a papírzseb- kendő-hiány kisebb volt, mint korábban. 1985 második negyedében jelentős javulás várható a papírzsebkendő-ellátásban. Kazsik Miklós, a PIÉRT nyíregyházi lerakatának ve­zetője elmondta, hogy az ille­tékesek olyan kereskedelmi megállapodásokat kötöttek jugoszláviai és kínai partne­rekkel, melynek révén nagy mennyiségű papírzsebkendő érkezik az országba. Azon­ban várhatóan a papírzseb­kendő iránti kereslet így iá meg fogja haladni a rendel­kezésre álló árualapot. Változás az is, hogy míg korábban csak az arra kije­lölt üzletek kaptak, illetve árulhattak papírzsebkendőt, addig május elsejétől a PTÉRT valamennyi olyan ke­reskedelmi egységnek szál­lít, amely foglalkozik az ér­tékesítésével. Papírszalvétából kisebb a választék, mint a valamiko­ri, de a mai étkezési kultú­ra mellett ma már szinte nélkülözhetetlen árucikk mindig kapható. (csgy) Csigaszezon A kedvezőtlen időjárás miatt némi késéssel ugyan, de megkezdődött megyénk­ben az éti csigák gyűjtése. Az apró állatkákból a múlt esztendőben több mint het­ven mázsát szedtek össze a szorgos kezek, különösen a Fehérgyarmat és Tarpa kör­nyékiek tettek ki magukért, hiszen az előbbi fogyasztási szövetkezet harmincöt, az utóbbi pedig több mint tíz mázsát vásárolt fel. A ..vadászat” most is Szat- márban indult elsőként, s a végre igazi májusi reggele­ken ma már tucatszámra látni hajlongó embereket, akik elsősorban, a nedves, vízparti, ártéri erdőket, er- dősávokat bújják, hiszen itt található a legtöbb fehér há- zú jószág. S ha lucskos is lesz az ember a hajnali har­matban, megéri, hiszen .ki­lónként tizenhárom forint üti a zsákmányszerzők mar­kát, is egy-egy reggelen nem ritka a huszonöt-harminc kilós eredmény sem. A felvásárló áfészek me­gyénkben a tavalyi mennyi­ségre számítanak az idén is. S akárcsak a múlt esztendő­ben, most is Olaszországba exportálják kemény valutá­ért a folyópartok araszoló vándorait. '-------------------------------------------------------------------------------------> Alkotótelep N éhány napja ismét művészvendégei vannak Nyíregyhá­za-Sóstónak: megnyílt a sorrendben kilencedik nem­zetközi éremművészeti al­kotótelep. Minden különö­sebb hírverés nélkül tábo­roztak le a messziről ér­kezett szobrászok, hogy he­teken át ismerkedjenek a város és a megye termé­szeti szépségeivel, műemlé­keivel, és azután ércbe for­mázzák élményeiket, gon­dolataikat. A hazaiakon kívül jöttek alkotók Bul­gáriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Romániából, a Szovjetunióból és idén először a távoli Kubából. A sóstói alkotótelep más­fél évtizednél hosszabb múltra tekint vissza. Kez­detben a festők gyűltek össze tavasszal, majd egy­re inkább a képzőművé­szet addig alig emlegetett ága, az éremművészet kép­viselői találtak otthonra a hangulatos Sóstófürdőn. Ki­lencedik esztendeje pedig kizárólag csak szobrászok töltenek hat hetet a ma már nemzetközileg ismert alkotótelepen. A vendéglá­tó Nyíregyháza az alkotó­műhely felelős gazdájaként a nyugodt körülményekről és a jó technikai feltéte­lekről gondoskodik. Szerencsére a települé­sek rangsorolásánál egyre inkább érték, hogy egy-egy \ __________'____________ lakóhely milyen mértékben mecénása a művészetek­nek, mennyit áldoz a kul­túrára. A robbanásszerű városiasodás korában fo­galmazódott meg az önálló nyíregyházi művésztelep igénye, s sikerült is létre­hívása. Az apadó pénzügyi források korában egyre in­kább az alkotótelep életben tartása okozhat fejtörést. S nem csupán az anyagi vonzatokra gondolunk a képzőművészeti alkotóhely jövőjével kapcsolatban, ha­nem a városra, mint szel­lemi közegre. Arra, hogy lépéstartóan pezsgő, állan­dó mozgásban lévő-e szel­lemisége, mely inspirálóan hat az alkotótelepen ven­dégeskedő művészekre. Olyan kulturális közeg ve- szi-e körül a tábort, ami táplálója a szobrászok, ér­mésnek alkotó munkájá­nak? Á vendéglátó város nem megrendelő­ként készítteti a műalkotásokat. Az ihletadó környezetről, feltételekről gondoskodik, teret ad a művészeti képességek ki­bontakozásához. S ha a vendégek barátságos ott­honra találnak, ha színvo­nalas és igényes alkotások születnek, akkor az alkotó­telep ismét eléri célját. R. G. _______________________/ AUTOMATIZÁLT SZENNYVÍZTISZTÍTÓ A Búvár áprilisi száma arról tájékoztat, hogy 240 millió fo­rintos költséggel befejezték a tiszavasvári Alkaloida Vegyé­szeti Gyár szennyvíztisztítójának korszerűsítését és bővítését. A nagyközség vizét is befogadó, napi ötezer köbméter víz tisz­títására képes létesítmény mik­roprocesszoros vezérlésű. Auto­maták mérik a gyárból kikerü­lő ipari szennyvíz savtartalmát, és ennek megfelelően adagol­ják a .közömbösítő lúgos anya­got. Ugyanígy irányítják a bio­lógiai tisztítást: a szakaszosan tisztított, ülepített, majd végül a Hortobágy-csatornába kerülő szennyvíz útját is mikroprocesz- szorok kísérik figyelemmel. MIT TUDNAK AZ ALTALANOS ISKOLÁSOK A Köznevelés április 26-i szá­mának 7. oldalán Gégény Já­nos, a 110. sz. szakmunkásképző intézet igazgatója számol be a diákok általános iskolából hozott tudásáról. A legnagyobb hiányos­ságok nyelvtanból, olvasásból, fogalmazásból és matematiká­ból vannak. Ezekből a tantár­gyakból minden szeptemberben felmérik a gyerekek tudásszint­jét. Az iskola helyesírási át­laga évek óta 1,6—1,9 között mo­zog. Olvasásból semmivel sem jobb az eredmény. Gyakori, hogy a gyerek az olvasás techniká­jával úgy-ahogy tisztában van, de az olvasottakat nem érti meg, képtelen elmondani, mi­ről szól az olvasmány. Kettestől rosszabb az iskolai átlag mate­matikából is a szeptemberi fel­méréskor. Az ilyen „tudással” ér­kezőkkel sok gond van az in­tézetben. Különösen az első osztályban. Tanáraik felzárkóz­tató, korrepetáló programokat iktatnak be a munkájukba, hogy megtaníthassák a szakmunkás- képzőben előírt tudnivalókat, így is sok baj van a tanulmányi fegyelemmel. E bajok gyökerei az általános iskolában keresen­dők. A GYERMEKZENE UTAZÓ NAGYKÖVETEI A Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola gyermekkórusának és karnagyának dicsérete olvasha­tó a Magyar Ifjúság május 10-i számában. Több kórusver­seny megnyerése után a szűk szakma már korábban észrevet­te, hogy a hazai, körülbelül más­fél száz ének-zene tagozatos ál­talános iskolák egyikében na­gyon tudatos, a gyerekek zenei ízlését Kodály módszereivel for­máló pedagógiai munka folyik. A magyar gyermekkórus kultúra hivatalos képviselőiként őket küldték L979-ben az olomouci nemzetközi kórusfesztiválra, majd a zenei neveléssel foglal­kozó varsói világkonferenciára, így lettek a nyíregyháziak a magyar gyermekzene utazó nagykövetei. Szabó Dénes nem­csak tanára a gyerekeknek, nem csupán karnagya az iskola száz­tíz tagú kórusának, hanem ami a legfontosabb: a gyerekek part­nere és bizalmasa, barátja. Kö­zösséget is teremtett. Egykori ta­nítványai, legyenek azok már ze­netanárok, vagy főiskolai hall­gatók. minden évben összejön­nek Nyíregyházán, hogy érezzék az őket kieresztő emberi közös­ség még ma is éltető erejét. A hetilap ugyanebben a számá­ban közöl cikket a nyíregyházi rádió irodalmi folyóiratának lét­rejöttéről, mai gondjairól. MSZBT-tagcsoportok Szatmárban Mindennapok barátsága \ nyertes csapat a serleggel születésnapjára készülve bi- lonyítottak a nevét viselő tözépiskola nevelői és diák­jai; s most már az a felada- :uk, hogy munkájukkal a kö­vetkező évben is birtokosai egyenek a vándorserlegnek. Mezőgép fehérgyarmati gyár­egysége és a Zalka Máté Gimnázium MSZBT-tagcso­portjai második éve rendez­nek 4—4 fordulós vetélke­dőt. A fehérgyarmati műve­lődési központ szakemberei állították össze a kérdéseket, s vállalták a szakirodalom kiválasztását is. Ősszel kez­dődött a fehérgyarmati gim­náziumban „A megtett út” című versengés. Minden tag­csoport két-két kollektívá­val vett részt a versenyben, melyet kezdetben a Mezőgép nődolgozói vezettek. Szat- márcsekén, Csegöldön, illet­ve a fehérgyarmati Mezőgép- gyáregységben már a ZMG — Kalucza Valéria, Pálur Lászlóné, Pálur László és Kanyoné Novak Éva össze­állítású csapata vette át a vezetést. Az igazi eredmény azon­ban nem az a serleg, melyet a nevelői szobában őriznek, hanem az a magyar—magyar barátság is, mely tsz-tag és diák, vasas szakmunkás és tanár, azaz a négy tagcso­port között kialakult. Megis­merték egymás életét, s a versenyre való felkészülés közben a baráti Szovjetunió mindennapjait. A győzelem napjára a zalkások szabadté­ri békeműsort szerveztek, s május 17—18—19. egy közös szovjetunióbeli kirándulás dátuma. Többször fogadtak vendé­geket a. nagyszőllősi járás­ból, akik a szovjet—magyar barátság elmélyítésén mun­kálkodva keresték fel az MSZBT-tagcsopor,tokát Fe­hérgyarmaton és a vonzás- körzetben. Zalka Máté 89. A tárgyalóteremből Elszámolás a bíróságon ötletdúsnak nem nevezhető a harminchárom esztendős mária- pócsi Tóith László, mégis ki­lencszer sikerült pénzt kicsal­nia, nemcsak ismerősöktől, ha­nem vadidegen emberektől is. Egy év alatt kilencszer követte el ugyanazt a cselekményt, de mivel sohasem volt igazán nagy összegekről szó, az egészet Ösz- szeadva is csak kisebb kárt oko­zó csalás miatt vonta felelősség­ire a bíróság. A tárgyalás idején Tóth már dolgozott egy budapesti cégnél lakatosként, de a bűncselekmé­nyek elkövetésekor még csak a személyi igazolványában sze­repelt állandó munkahely. A nyírbátori költségvetési üzem­nél azonban már ekkor meg­szűnt a munkaviszonya, csak elfelejtette beíratni az igazol­ványba. Két éve kezdődött.. . Nyíregyházán a Centrum Áru­ház előtt állított meg egy fér­fit, mondván, elromlott az autó­ja, s nincsen nála pénz. Csak 350 forintra lenne szüksége! Kapott ötszázat, amiből százat akkor adott vissza, amikor né­hány héttel később véletlenül megint összefutottak. A mara­dék négyszázat a tárgyaláson ad­ta meg. Néhány nappal később Nyírteleken keresett fel egy nőt, akit korábbról már ismert, s tőle kért — hogy ne legyen gyanús a dolog, nem kerek ösz- szeget, hanem — 780 forintot. Ezret kapott, s a fizetésre ebben az esetben is csak a bíróságon került sor. Természetesen ekkor is a gépkocsija javítási díjára kellett feltétlenül pénzt szerez­nie. A következő eseteket fe­lesleges részletezni, elég lesz a puszta felsorolás is, mert egy­valami mindben közös: mind­annyiszor az autó romlott el, s erre kellett a pénz — vagy leg­alábbis az ürügy ez volt. Debrecenben személyi iga­zolványát felmutatva kapott az utcán 500 forintot, pedig itt is kevesebbet kért egy százassal. Eztán Nyírtéten szerzett egy asszonytól ötszázat (háromszá­zat kért). Nyíregyházán egy nyugdíjas lakására csöngetett be hasonló ürüggyel, s még ah­hoz is volt képe, hogy — mivel még nem érkezett meg a nyug­díj — visszatérjen a pénzespos­tás elmenetele után. Újból Deb­recen következett, hetet kért, tíz darab százast kapott, ké­sőbb ötszázzal gazdagabban tá­vozott egy másik helyről. Végül Nyíregyházán is kapott ötszáz forintot a túlságosan gyakran meghibásodó autó javítására. Természetesen ekkor is töb­bet kapott, mint amennyit kért, valószínű tehát, hogy nem min­dennapi színészi képességekkel áldotta meg a sors Tóthot. Kár. hogy nem hasznosabban ka­matoztatta e képességét, mert így a Nyíregyházi Városi Bíró­ság dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa „zsűrizte” alakítását. Büntetése nyolc hónap fogház, két évre felfüggesztve. Az íté­let jogerős. (Majd elfelejtettük leírni: Tóth Lászlónak a bűn- cselekmény elkövetésekor nem is volt autója . . .) A megyeszékhely legfiatalabb városrésze: Örökösföld. (cs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom