Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 15. Ha lovagolni jönne a vendég Szezon vagy holt szezon ? Városlakók kérdezték Fogászat és felüljáró „Beosztóan élünk...11 Pillantás a családi kasszába Továbbra sem megoldott Kis­várdán a fogászati ellátás. Töb- ken kérdezték, hogyan lehet az, hogy amíg a városban öt-hat fogorvos is folytat magánpra­xist, addig a rendelőintézetben megoldatlan a kezelés? Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ősztől kedvezőbb helyzetről számolhatunk be. A városi tanács meghirdette az egyetemek most végzős hallgatói részére az üres fogorvosi állá­sokat, remélhetőleg így hamaro­san megoldódnak a gondok. ★ Évek óta gondot okoz a város-,.! központot az ipari negyedt&tgpS választó Árpád utcai vasúti atjá*^ ró. A tolató szerelvények miatt.r gyakran és hosszú ideig 'árva. tartott sorompó szinte megbérS nítja a forgalmat. A gondokat- csak egy felüljáró építése tudná megoldani, azonban eddig erre nem volt anyagi lehetőség. A város vezetőinek a minisz­tériumból származó értesülései szerint — ha a jelenleg tervez­hető anyagi keretek lényegesen nem csökkennek — a hetedik ötéves tervidőszak végén elkez­dődhetnek az építési munkák. A tervek szerint még abban a tervidőszakban át is adnák a forgalomnak az új felüljárót. A családi költségvetés részleteit, ha úgy tetszik, titkait kutattuk a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet fonodájában. Fonónőket kérdeztünk arról, hogy a hosszúra nyúlt tél mennyire viselte meg a háztartásokat, a nehezedő megélhetés veszélyezteti-e a bevétel-kiadás egyensúlyát, s tisztességes munkával hogyan növelhetik havi jövedelmüket. táborozás Nyolcszáz kisdobost és úttörőt fogad ezen a nyáron a dombrá- dí Váci Mihály Úttörőtábor. A vendégek jó része Kisvárdáról és környékéről érkezik majd, de cseretáborozásra más megyéből, sőt külföldről is várnak pajtá­sokat. A hagyományos kapcso­latok alapján Szeikszárd mellé, a sötétvölgyi táborba és az Ózd környéki Farkaslyukra utaznak erről a vidékről. Az előző év­ben kitüntetett úttörőcsapatok képviseletében Lengyelország­ban. a rzeszówi vajdaságban üdülhet negyven kisvárdai gye­rek. Mint a városi úttörőelnöktől, Gölöncsérné Bertók Magdolná­tól megtudtuk, ezen felül is sok­féle lehetőség várja az itteni pajtásokat. Az 5. számú iskolá­ból Nyékládházára és Füzér­komlósra mennek üdülni, a ha­gyományos ricsikai természetvé­delmi táborban másfél százan tölthetnek kellemesen, egyben hasznosan néhány napot, és több úttörőcsapat szervez még külön­féle csapattáborokat is. Csillebércre és Zánkára is utazhatnak a kisvárdai és kör­nyékbeli pajtások; Budapesten — a különböző pályázatokon, versenyeken való szerepléstől függően — előreláthatólag negy- ven-ötven kisdiák nyaralhat, a Balaton-parti nagytáborba pedig hatvanan utaznak. A megyebeli táborok közül Kisvárdán őrsve­zetők, tisztségviselők és rajveze­tők, Sóstón ifivezetők, Csenger- ben pedig úttörőgárdisták pihe­néssel összekötött képzésére ke­rül sor. A kérdésekre adott vála­szokat elnyelte volna a gépek zaja, ezért a gépteremből Bencs Béláméval, Weisz Ká- rolynéval és Illés Ildikóval a fonodavezető irodájában ül­tünk le. Bencs Béláné A délelőtti műszak dereká­ra a finom pihék már beköl­töztek a barna, szőke hajszá­lak közé. A legkisebb moz­dulatra azonnal megeleve­nedtek, szinte táncoltak. Nyolc óra alatt már tökéle­tes ez a puha paróka. A fo­nónőknek e mindennapi va­rázslat fel sem tűnik. Fárad­hatatlanul járkálnak a gép­sorok között, cserélik a csé- véket, az orsók pedig pörög­ve híznak. Ahhoz, hogy tel­jesítménybérben a hónap vé­gére elfogadható legyen a ke­reset, naponta nyolcvan kiló fonalat kell feltekercselniük. — Nincs egy perc megállá­sunk se. Csak reggelizni ülünk le. Nem kávézunk, nem cigarettázunk, hajtunk — összegzi a nap króniká­ját Weisz Károlyné. Három gyermek édesanyja. Pap köz­ségből jár be naponta a ter­melőszövetkezet autóbuszá­val. Ez a fonoda az első munkahelye, korábban csak a gyermeknevelés kötötte le minden idejét. Izgulnak a nyolcadikat végző lányukért, felveszik-e az egészségügyi szakiskolába. A fiuk tíz-, Il­letve ötévesek. Férje a ter­melőszövetkezetben karban­tartóként dolgozik, a kettőjük fizetése havonta összesen nyolcezer forint. — Télen so­kat költöttünk fűtésre, a gyerekeknek is egyre drá­gább a ruha. A háztáji föld­be krumplit és tengerit ve­tettünk az idén is. Tartunk a ház körül csirkét, meg hí­zót, de csak saját szükség­letre. Bencs Béláné évek óta egyedül neveli lányát. Tizen­hét esztendeje tsz-tag, koráb­ban a növénytermesztésben dolgozott, örült a fonodának. Rögtön jelentkezett a betaní­tó tanfolyamra. Három éve több mint ötven nőnek je­lent biztos munkaalkalmat a melléküzemág, ősztől tava­szig három műszakba járnak. Jól jön az éjszakai öt-hat- száz forintos pótlék, télen több a kiadás is. — Kisvárdán OTP-s csa­ládi házban lakom a 17 éves lányommal. Tizenöt mázsával több szenet tüzeltem el, ami­re pluszkiadásként nem szá­moltam. Beosztóan élünk a Weisz Károlyné Illés Ildikó havi négyezer forintból. Ha két műszakra járunk és déle­lőttös vagyok, szombaton is bejövök. Az éjszakai pótlék helyett ez a kiegészítés. Más jövedelemre nincs mód, a több teljesítmény már fizikai képtelenség. Nekem átlagban megvan a napi nyolcvan kiló fonalam, aki nem hajt eny- nyire, ötven-hatvan körül tel­jesít. Űj munkaerő a kisvárdai fonodában Illés Ildikó. Buda­pesten elvégezte a textilipari szakmunkásképzőt, s egy évig a fővárosban dolgozott. Mint mondja, ott sokkal korsze­rűbb gépek vannak, havonta hatezret keresett. Itt biztos nem lesz meg ennyi, de a hét végi hazautazásokat ezentúl megspórolja. Kisvárdán szü­leivel él, a keresete egy ré­szével maga gazdálkodik. A jövővel számot vetve takaré­koskodik, és gyűjti a pénzt a nyári bulgáriai, törökországi utazásra. Megtakarítás? Bencs Bélá­né havonta igyekszik annyit megfogni a forintokból, hogy a szenet, fát őszre megvehes­se. Weisz Károlyné ezermes­ter férjét dicséri. A háztartá­si gépeket megjavítja, ilyen kiadások legalább nem terhe­lik a családi költségvetést, ősszel két hónapra leáll a fonoda. A nődolgozók szep­temberben, októberben a gyümölcsöskertekben szorgos- kodnak. Almaszedéssel te­remtik elő a családi kiadá­sok fedezetét. Nyári vígságok Várszínházi esték Az idén hatodik alkalommal tapsolhat a közönség a Kisvárdai Várszínház előadásainak. Sikerült minden előzmény nélkül hagyományt teremteni a történelmi múl­tú várrom tövében, s a festői környezetben rendezett színházi események nélkül most már nem múlhat el nyár a Rétköz központjában. (-----------------­----------------­A kisvárdai várszínházi esték országosan ismertek, elsősorban a Magyar Tele­vízió jóvoltából. Három ízben közvetítették már a várszínházi társulat új bemutatóit. Egyre nő azok­nak a turistáknak a szá­ma, akik az egyedi hangu­latú színházi eseményekért keresik fel a várost. Hogy ne érje őket az idei évad­ban sem csalódás, arra a frissen összeállított színhá­zi program a legjobb ga­rancia. A kisvárdai vár­színházi társulat fellépé­sein kívül a szabadtéri szín­padon vendégül látják a budapesti Magyar Színkört, a debreceni Csokonai Szín­házat, a Szegedi és a Mis­kolci Nemzeti Színházat. A darabválasztások azt bizonyítják, hogy a nagykö­zönség igényes szórakoz­tatását kívánják szolgálni a kisvárdai várszínházi es­ték. A commedia dell’arte legnagyobb alkotója, Goldi- ní darabja újra felkerült a műsorra. A debreceni tár­sulat mutatja be a Két úr szolgája című há­romrészes zenés vígjátékot június 4-én, a várszínházi esték nyitányaként. Júni­us elején a gyermekeknek szól a Budapesti Népszínház vendégjátéka, a Mese a tűzpiros virágról. Június 17-én Bernstein külvárosi története, a West side story kerül színre a Szegedi Nem­zeti Színház vendégjáté­kaként. Fülbemászó dalla­mairól ismert A régi nyár című zenés játék, melyet ezúttal a miskolci színház tagjai visznek színpadra Kisvárdán. A Magyar Szín­kör Arisztophanész: A nők diadala című komédiájá­nak zenés változatát játssza el szokatlan kitétellel: csak húsz éven felüliek lát­hatják ezt a produkciót. Hagyomány, hogy a Kis­várdai Várszínház önálló társulata két új bemutató­val áll közönség elé. Nyerges András kétrészes történelmi játékát, mely a Rákóczi-szabadságharc korában játszódik, lát­hatja először a közönség. Az ördög győz mindent szégyenleni című darabot június 5-én, 6-án és 7-én tűzi műsorra a várszínházi társulat a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházzal közösen. A várszínházi es­ték záródarabját Kisfa­ludy Károly írta: A párt- ütők című eredeti vígjá­tékot három felvonásban a Kisvárdai Várszínház tár­sulata állítja színpadra. A bemutató időpontja: jú­lius 26—27—28. A várszín­házi előadások este fél ki­lenckor kezdődnek, és rossz idő esetén a szabadtéri színpad helyett a művelő­dési központ színházter­mében lesznek, Egy-két évvel ezelőtt Cseh­szlovákiából érkezett vendé­gek töltötték meg a kisvár­dai Strand-motel szobáinak zömét. Ilyentájt már megin­dult az áradat. A határhoz közeli városokból, falvakból egyre többen jöttek a Vár­fürdő termálvizében áztatni tagjaikat. Azóta megritkul­tak a „CS” jelű autók, s Len­gyelországból sem jönnek annyian, mint tavaly ... — Mégis már most hozzá­vetőleg kilencvenszázalékos a fogadó kihasználtsága — halljuk a Nyírtourist kisvár­dai kirendeltségének vezető­jétől, dr. Szalmás Sándorné- tól. A motel, vagy újabb ne­vén: fogadó harminc vendé­get tud egyszerre kiszolgálni, és a hal szép faházban is el tudnak helyezni összesen hu­szonnyolc embert. Ezen fe­lül még a fizetővendég-szo­bák hálózata fogad vendége­ket; huszonkét házigazdánál hatvanhét férőhely van. El­kelne több is, de egy-két napos látogatókat nem szíve­sen fogadnak, mert az adó­zási rendszer inkább abban teszi érdekeltté őket, hogy állandó vendégeket szállásol­janak el. Ilyen, hosszabb ideig itt dolgozó szakember azonban nincsen túlságosan sok a városban, így hát az emberek inkább nem ajánl­ják fel szobáikat a fizetőven­dég-szolgálat részére. — Még legalább ötven fé­rőhelyre szükség lenne a vá­rosban, hogy csoportokat is tudjunk rendszeresen fogad­ni — mondja a kirendeltség­vezető. Kisvárda és környéke kí­nál annyi szórakozási, műve­lődési lehetőséget, hogy erre komolyabban is lehetne épí­teni. A Nyírtassi Állami Gaz­daságnak is van ugyanitt egy turistaszállása (ami koráb­ban szintén a Nyírtourist ke­zelésében volt), de ott csak a nyári vakáció kezdetével indul meg az élet: gyerme­kek üdülnek benne. Addig viszont üresen állnak a szo­bák . .. A várszínházi estékre sok­kal többen eljönnének az or­szág más részeiről is, ha lenne hol megszállniuk. Fő­leg, ha egy kis lovaglásra is lehetőség nyílna, hiszen a közelben ott a lovaspálya. Sajnos azonban egyelőre ez is csak lehetőség, legfel­jebb egyénileg jön ide valaki lovagolni, szervezett progra­mokról nincsen szó. Színhá­zi esték, lovaglás, a szép környezetben fekvő, kitűnő vizű strand — mind olyan lehetőség, amelyekre (példá­ul környékbeli vagy szatmá­ri kirándulásokkal egybe­kötve) már lehetne komo­lyabb csoportos turizmust szervezni. A lehetőségeket azonban valóra is kellene váltani. Huszonnyolcán üdülhetnek a szép faházakban. (Papp Dénes felv.) Vau még fülemüleper... A felbontott „holtomiglan“ Súlyos és könnyű testi­sértés miatt 360 büntető­ügy indult tavaly a Kis­várdai Városi Bíróságon — az összes eljárásnak mintegy harmada. A „dobogó” második fokán az ittas vezetés áll, közel másfél száz esettel, bár ha összeadjuk a sze­mélyi és a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselek­mények számát, akkor kétszázon felüli összeg jön ki. Ezeket az adatokat a bíró­ság tájékoztatójában olvas­tuk, amelyet a városi tanács elé terjesztettek. A számokat böngészve még sok érdekes dologra derül fény. Emberi kapcsolatainkra jellemző, hogy rágalmazás és becsü­letsértés miatt is száznál jó­val több ügy indult, és egy megdöbbentő adat: míg 1983- ban — igaz ekkor a vásáro- naményi terület még nem tartozott a kisvárdai bíró­sághoz — egyetlen egyszer sem kellett felelősségre von­ni erőszakos közösülés miatt valakit, addig tavaly tíz ilyen ügy adott munkát az igaz­ságszolgáltatásnak ! A polgári ítélkezés alaku­lása sem kevésbé érdekes. Kétezer ügyből majdnem ötszáz házassági bontóper volt, és alig marad négyszáz alatt a különféle szerződé­sek vélt, vagy tényleges megsértése miatt indult ügyek száma. A volt házas­felek zöme „természetesen” továbbra sem tud megegyez­ni a közös gyermek tartásá­ban; háromszáz ilyen ügy­ben kellett a bírósághoz for­dulniuk. Emelkedett az apa­ság megállapítása és a há­zaságon kívül született gyer­mek tartása iránti perek száma, néhányszor szülőtar­tással kapcsolatban is kel­lett határozatot hozni. Nem haltak ki a fülemüleperek sem, birtokháborítás ügy­ben hatvanan fordultak a bírósághoz, százötven eset­ben pedig valamilyen ér­téktárgy tulajdonjogát kel­lett tárgyalóteremben tisz­tázni. Nem unatkozhattak a kis­várdai közjegyzők sem 1984- ben; négyezer-kétszáz ügy ér­kezett hozzájuk. Az oldalt összeállította: RESZLER GÁBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom