Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 25. MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK Ha elrendelik a kényszertatarozást... Emberibb léptékű házak SZABADIDO-PARK A sátoraljaújhelyiek régi óha­ja, hogy a város közelében ki­alakíthassanak maguknak olyak kirándulóhelyet, ahová — ha csak pár órára is — kiruccan- hassanaK. Ezt a vágyukat az idén valóra is váltják. A város- környéki hegyek legszebb pont­ját: a Popejás, a Szárhegy és Várhegy közti Májuskút-völgy elejétől, a Boglyoska—Kopaszka hegyrészek területén lévő tisz­tást választották ki erre a dói­ra, amelynek nagy előnye az is. hogy könnyen elérhető. A Má- Juskút név is utal rá, hogy ré­gen az újhelyi munkások ked­velt találkozóhelye volt, s az akkor tiltott május elsejei ösz- szejöveteleiket is itt tartották — kirándulásnak „álcázva”. A szabad idő kellemes eltöltését szolgáló parkot társadalmi mun­kában hozzák létre. A terepren­dezést már 1984-ben elvégezték, ez évben szeretnék befejezni a munkát. (Észak-Magyarország) SZÚJA — MAS MÓDON A békéscsabai Lenin Tsz-ben új módszerrel dolgozzák fel a helyben termett szóját. A kö­zelmúltban 5 millió 100 ezer forintos költséggel felépült üzemben — saját erőből épí­tették — a megfürdetett szóját két óra áztatás után, friss víz­ben egy óráig főzik. Ezután 25 kilós zsákokba töltik a már ár­talmatlan, jól emészthető szója­darát, amely enyhén dióízü. Az értékes fehérjeaminosav- és olajsavtartalom magas tápérték: alkalmas húsok helyettesítésére. (Békés megyei Népújság) KELMEBE SZÖVIK A FŰMAGOT Textilhulladék felhasználásá­val kelmébe szövik a fűmagot a Temaforg kunszentmiklósi gyárában. A FOTEX néven for­galmazott terméket parkosítás­hoz, elsősorban speciális terüle­tek füvesítéséhez ajánlják. Elő­nyös tulajdonsága, hogy sokáig védi a talajt a kiszáradástól, a gyomosodástól, s a szövettaka­róból, amely később elkorhad, tartós pázsit fejlődik. Alkalma­zása főként rekultiválási mun­kákhoz, meddőhányók, rézsűk, vízpartok és útszegélyek füvesí­tése során célszerű. (Pest me­gyei Hírlap) NEMZETKÖZI PIP AFESZTIV AL Jóllehet, a nyár végének lesz kétségkívül érdekes programja a „Balaton-pipafesztivál” Fonyó­don, az előkészületek máris nagyban zajlanak. Része lesz a programnak egy kiállítás is, amelynek anyaga szépen gyű­lik. Itt lesz egy 2400 éves vene­zuelai pipa — egyúttal a gyűj­temény legrégibb darabja — amiből annak idején még nem dohányt, hanem kendert szív­tak. Láthatják az érdeklődők azt a pipát, amelyet Károly ro­mán király a koronázására ka­pott, II. Endre pipáját, amelyet Szulejmán szultán ajándékozott neki, de ott lesz egy olyan ke- nyérbélböl készült pipa is, ame­lyet egy elítélt csinált magá­nak fogsága utolsó napján, de használni már nem volt ideje. Számos gyűjteményből, magáno­soktól érkeznek a leendő kiál­lítás szép darabjai. A kaposvá­ri pipaklub egyébként két hó­napja tagja a Párizs központ­tal működő világszervezetnek. (Dunántúli Napló) GYÜJTÓGYERTYA ZAVARSZŰRŐVEL Ojabb taggal bővíti a KLG márkajelű gyújtógyertyák csa­ládját a veszprémi Bakony Mü­vek. Kifejlesztették ugyanis a zavarszűrővel ellátott terméket, amely szükség esetén korrigál­ja a gyújtáskapcsoló zavarszű­rőjének hibáit, hiányosságait. Sőt, megnöveli annak hatását. Ez az újdonság azoknak ked­vez, akik mellékzajok nélkül akarják hallgatni autórádióju­kat, magnójukat. (Napló — Veszprém) Évente 25 ezer személygépkocsit javítanak a VAGÉP nyíregyházi autószervizében. Ké­pünkön: nagyüzem a szerelőcsarnokban. (Gaál Béla felvétele) Fesztivál W einer Leó születésé­nek 100. évforduló­ja alkalmából ápri­lis 19—21 között Kisvárdán került megrendezésre az országos kamarazene fesz­tivál. A fesztivál rendezési jogát a helyi Weiner Leó zeneiskola és a városi ta­nács kapta meg. Ezen rep­rezentatív eseményt példás körültekintéssel szervezték és bonyolították le. Az or­szág több mint 20 zeneis­kolájának kamarazenei együttesei kaptak meghí­vást a rendezvényre. Min­den csoport két művet adott elő. A verseny szép szabolcsi sikerrel zárult. A nyírbá­tori zeneiskola ütős együt­tese, a nyíregyházi zeneis­kola fagottauoja — es a kisvárdai zeneiskola klari­néttriója — tanáraik Koz­ma László, Nadzon Gusz- távné illetve Somorjai G. Lehel különdíjat kapott. A kisvárdai zongora négy­kezes Szatmári Alexandra és Somorjai Péter 3. díjat, tanáruk Nagy Józsefné kü­löndíjat nyert. A nyíregy­házi zeneiskola kamaraze­ne csoportja — Vincze And­rea, Nagy Andrea, Plank Tamás, Nagy György és Seregi Ildikó —2. díjat és különdíjat, tanáruk Suha- nyeczné Kazár Irén tanári különdíjat kapott. A versenyt a zsűri ko­moly szakmai elemzése kö­vette, amely a résztvevők számára hasznosnak és ta­nulságosnak bizonyult. B. J. Tv-jegyzet Elenyésző kisebbség D okumentumfilmet lát­tunk a 2-es csator­nán kedden este az elenyésző kisebbségről, azaz azokról a fiatalokról, akik valamilyen okból az elkü­lönülést, a szembeállást, esetenként a bűnözést vá­lasztják. Nem erkölcsi tanulságok­kal, nem is annyira az okok bogozásával foglalko­zott a műsor, hanem a tény elfogadtatásával és a már bajba jutott fiatalok meg­mentésének lehetőségeivel. Valamennyi eset — a csa­vargók, kábítósok, fiatalko­ri bűnözők, pszichiátriai intézetbe kerültek — fő oka a család. A visszave­zetés, a megmentés is a család kezében van. Aho­gyan az intézeti igazgató, a kórházi főorvosnő fogal­mazott: a lumpen, az alko­holista, szétesett családok kivételével, szinte minden helyzetben az első számú lehetőség a fiatalok meg­mentésére a család, amely jól tudjuk, olykor szintén gondozásra, rendbe hozásra szorul. Ezért is lenne igen nagy szükség országosan a családgondozó hálózatra, — amolyan családi szerviz- szolgálatra — amely sok fiatalt menthetne meg at­tól, hogy elidegenedjen a társadalomtól, önmagától. S ne legyen olyan fiatal, mint a dokumentumfilm egyik alanya, aki azt mondta: utálok mindenkit. Tulaj­donképpen önmagát is, még ha ezt nem is fogal­mazta így. Nem vehető le senkiről az egyéni felelőség, de több társadalmi meg­előző, védő intézkedésre is szükség volna, mert a meglévő bajt nehezebb gyógyítani, mint annak ki­fejlődését megakadályozni... P. G. A tárgyalóteremből Főszerepben a nyújtófa Kitűnő munkaerőnek ismerik vállalatánál, saját családjával is rendesen foglalkozik a har­mincöt éves mándoki Kertész László, most mégis ebben a ro­vatban találkozhat nevével az olvasó. Az ok: édesanyjával már évekkel ezelőtt megromlott a kapcsolata, s az állandó civa- kodások súlyosabb méretet öl­töttek. Testvéréhez ment június 10-én délután Kertész, hogy horgász­ni hívja. Jellemző anya és fia kapcsolatára, hogy miután esni kezdett az eső, Kertész nem a lakásban keresett menedéket, hanem az udvaron, a lugasnál. Csak az asszony többszöri hí­vására ment be. A tésztát nyúj­tó idősebb Kertészné ,»családi természetű dolgok miatt kérdő­re vonta”. Szó szót követett, majd a fiú elvesztette türelmét, és kétszer megütötte anyját. Az asszony ki akarta zavarni a házból gyermekét, és hogy nagyobb nyomatékot adjon sza­vainak, ütésre emelte a nyújtó­fát, fia védekezésre emelt ke­zén pedig megharapta a hü­velykujjat. Kertész ekkor ki­csavarta anyja kezéből a laska­nyújtót, és fejbe verte vele. To­vább dulakodtak, mindketten a földre kerültek, végül aztán csak kiengedte szájából az asz- szony fia hüvelyujját. . . Kertészné sérülése (repesztett seb a fejen), nyolc napon túl gyógyult, ezért a Kisvárdai Vá­rosi Bíróság dr. Kutas István tanácsa súlyos testi sértés mi­att vonta felelősségre Kertész Lászlót. Büntetése nyolc hónap — két év. próbaidőre felfüggesz­tett — szabadságvesztés. Má­sodfokon a megyei bíróság ha­tározott az ügyben, és az első fokú ítélet lényeges részeit helybenhagyta. Retorika és hivataii nyelv A Hazafias Népfrontnak a beszéd- és magatartáskul­túra kérdéseivel foglalkozó megyei társadalmi bizottsá­ga ebben az évben is idősze­rű feladatokat kíván napi­rendre tűzni. Nemrég az amatőr művészeti csoportok, irodalmi színpadok nyelvi ál­lapotát, fejlesztésük további lehetőségeit vitatták meg a szakemberek, összegezték a magyar nyelv hete szabol­csi tapasztalatait. A további­akban foglalkoznak az anya­nyelvi táborok előkészítésé­vel, a KISZ továbbképző tan­folyamokon retorikai ismeret tek bevezetésével, a hivatali nyelv, az ügyiratok, határo­zatok nyelvi elemzésével, va­lamint az év vége .táján á megyében megjelenő lapok nyelvi állapotával is. Kényszerből megtenni va­lamit lényegesen kevesebb örömet jelent, mintha saját jószántából határoz el vala­mit az ember. Ám a nagyobb közösségnek mégis csak hasznára lehet a kényszer. Legalábbis erre gondolt a Nyíregyházi Városi Tanács, amikor a megyeszékhely két legszebb útját, a Bethlen Gábort és a Széchenyit, va­lamint a városközpont né­hány szép épületét kényszer­tatarozásnak vetik alá. Mi­ért volt erre szükség? Dr. Bardócz Tamás, a városi ta­nács vb. műszaki osztályve­zető-helyettese így indokol: Tulajdonos és bérlő vitája — Míg az állami tulajdonú bérlakásokat az ingatlanke­zelő vállalat általában 15— 20 évenként felújítja, sok személyi tulajdonban lévő ház rossz állapotban van. Hiába az 1964. évi 3-as tör­vény, mely az építési jog­szabályokat tartalmazza, ha gyakran nem tudjuk betar­tatni. Tegyük fel, van egy magántulajdonú ház, lakik benne a bérlő és fizet havi száz forint lakbért. A tulaj­donos füstölög: ennyi pénz­ből nem tudja felújítani a házat, de kényelmetlenségre panaszkodik a bérlő is: meg­kötve a keze, nem komfor- tosíthatja, nem építheti to­vább a másét. A városkép szempontjából is megenged­hetetlen a rikító, visszata­szító, romos épület. Volt már rá példa Nyír­egyházán évekkel ezelőtt, Megállapodás a lépcsőzetesről Busz, rendelésre Túlzás lenne azt állíta­ni, hogy a munkába já­rók kedve szerint indul­nak a buszok, különösen a reggeli csúcsidőben. Azonban van jó példa ar­ra, hogy vállalat és a Vo­lán együttműködésével igenis lehet javítani az utazási körülményeket. — Gyakorlatilag teljesen csődbe ment a korábban ki­alakított lépcsőzetes munka­kezdés — ismeri el Huba Pé­ter, a Szabolcs Volán sze­mélyforgalmi osztályvezetője. — Különösen az irodába já­róknál igaz ez, ahol szinte mindenütt fél nyolckor kez­denek. A közelmúltban megtartott menetrendi értekezleten, amelyen a június 2-től beve­zetésre kerülő új menetren­det állították össze, a nyír­egyházi gumigyár volt az, amely javaslatot tett a zsú­foltság csökkentésére. — A kulturált utazást kell lehetővé tenni — állítja Má- thé Dezső, a munkaügyi fő­osztály vezetője. — Ezért ja­vasoltuk, hogy a fél nyolcas­tól korábbi kezdésre állunk át. A Volán örült a javaslat­nak — azonban mivel több busz nincs — legalább 45 perces eltolást kért, hogy új járatot állíthasson be. így állapodtak meg abban, hogy a 9-es, és a 19-es járatok a &,45-ös kezdésre kiszállítják az utasokat. Maradt egy ré­teg a gumigyárban is, akik­nél a vonaton történő bejá­rás, vagy a gyermeknevelés miatt ez a kezdés korai len­ne, ezért nekik engedélyezik a fél nyolcas munkakezdést, sőt lesznek olyanok, akiknek nyolctól kezdődik a mun­kaidő. A lakótelepekről (Jósavá- ros, Örökösföld), valamint a városközpontból és az állo­más felől az új menetrend szerint jó megközelítést kap majd a gumigyár, s vele a nyugati ipartelep. Ehhez új járatokat is beállítanak. Tény, hogy Nyíregyházán reggel hét óra és fél nyolc között szinte minden buszon zsúfoltság van. Ezért nem ártana a városközponti in­tézményeknek sem gondol­kodniuk azon (ahol jóformán nincs is bejáró), hogy lépcső­zetes munkakezdéssel köny- nyítsék meg az utazást. (I. b.) hogy a Dimitrov utcán sor- tatarozást végeztek. Most is hasonló, úgynevezett kény­szertatarozásra készülnek. Megrendelték a NYÍRTERV- től: végezzék el az említett utcákon és a városközpont­ban a lakóépületek állag­vizsgálatát és adjanak szín- dinamikai tervet, melyik épületet milyen színűre cél­szerű festeni? Amint a ter­vezők leteszik a dokumen­tumokat a tanács asztalára, megkezdődhet az érdemi munka. Felszólítják az érin­tett háztulajdonosokat, hogy meghatározott időn belül — ez általában fél év — tegyék rendbe az épületet. Ponto­san megszabják, milyen munkát kell elvégezni a ház homlokzatán és az állagmeg­óvás érdekében, s azt is rög­zítik, mit kell tenni, hogy az utcáról az udvar rendesnek látszék. A tőrvény szellemében A baj ott kezdődik, ha a tulajdonos ellenáll. Van rá példa, hogy ilyen esetben a szükséges javítás helyett fű- höz-fához szaladgálnak, a tanácsi határozatot megfel­lebbezik. Ám a megyei ta­nácshoz eljuttatott fellebbe­zés után egy idő múlva még­is csak jogerős lesz a hatá­rozat és végrehajthatják a törvényt kiegészítő rendelke­zést. De van olyan eset is, hogy a törvény betűjét nem vehe­tik szó szerint. Annak szel­lemében kell dönteni, ha mondjuk idős, beteges kis­nyugdíjas a tulajdonos. Tő­le semmiképpen nem vár­ható el, hogy előteremtsen egy felújításra való összeget. Ilyen esetben az állam hu­mánus elvet követ: az in­gatlankezelőnél lévő lakó­házfelújítási keretből általá­ban egymillió forintot erre a célra különítenek el. S a tanács eljár mindenben az állampolgárok helyett. A kényszertatarozás ez esetben kellemes az ügyfélnek — bár az árát ráterhelik az ingat­lanra. Üj ruhát kapnak... Hosszabb folyamat lesz ez Nyíregyházán. Néhány éven belül új ruhát kap a Béke­ház, a Béke- és a Szabolcs- szálló, s a Nyírtourist. A Bethlen Gábor és a Széche­nyi utca pedig forgalmához mérten esztétikailag is szeb­ben mutat. A lakások kom­fortosabbak, emberibb lép­tékűek lesznek. (t. k.) Hincz Gyula kiállítása Nagy érdeklődés kíséri Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművész tiszalöki kiál­lítását, amely a helyi könyvtár termeiben látható két hétig. A festő, grafikus, Kos­suth- és Munkácsy-díjas, kiváló művész alkotásaiban fontos szerepet játszik a rajz, aprólékos realizmus­sal, ugyanakkor természe­tes, bensőséges hangon szól a munkáról, a társa­dalmi kapcsolatokról, a természet szépségeiről. Ké­pünkön : a nyolcvanéves művész egyik szép alkotá­sa, a Fehér madár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom