Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. április 22. Sír a baba, mit tegyek? Csecsemőgondozási vetélkedő középiskolásoknak Öt lány hajol a síró baba fölé. Vigasztalják, fürdetik, öltöztetik, etetik, lefektetik, játékot adnak neki. Mit csinálnak ezek a serdülő lányok, negyvenen, sőt két kamasz fiú is köztük? Papás-mamást játszanak? Nos, ahhoz túlságosan szakszerűen teszik dolgukat. Ennyien nevelnek fel egy csecsemőt? Ez sem igaz, mert a baba kaucsukból van, tehát amolyan majdnem igazi pólyás. És ez a játék is majdnem igazi. Szombat délelőtt negyven szabolcsi középiskolás diák, hét település nyolc gimnáziumának és szakközépiskoláinak 5 fős csapatai megyei vetélkedőn — a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete által rendezett versenyen — bizonyították: mit tanultak meg iskolájukban a csecsemőgondozásról. A családi életre nevelés programjában nyolcórás tanfolyamon több százan vettek részt, s a városi vetélkedők legjobbjai jöhettek el Nyíregyházára, a Kölcseyben rendezett megyei döntőre. Az elméleti ismereteket szondázó tesztlapok kitöltése után a kis csapatok tagjai gyakorló kismamává (a két nyíregyházi fiú természetesen atyává!) léptek elő és három helyszínen vizsgáztak: hogyan fürdetnék, öltöztetnék fel csecsemőjüket, hogyan, mivel táplálnák és milyen korban milyen játékot adnának a kis emberke kezébe. A gondozás három állomáshelyén tapasztalt védőnők és bölcsődei gondozónők pontozták a válaszokat, kritikus szemmel figyelték a versenyzők mozdulatait. (Az újságíró ifjú férfitársait figyelte, s némi elfogultsággal nekik szurkolt. És Horváth Zsolt és Csuka György, a nyíregyházi Kölcsey Gimnázium és Szakközépiskola tanulói nem hoztak szégyent iskolájukra, az erősebb nemre: a csecsemőtáplálás „tantárgyánál” sikerült őket kiváló ismereteiken tetten érni). A vetélkedő végén megszületett ... no nem az igazi kisbaba... a végeredmény: első helyezett a nyíregyházi Kölcsey Gimnázium és Szak- középiskola csapata, második a kisvárdai Bessenyei Gimnázium, harmadik a nyíregyházi Szamuely Tibor Mezőgazdasági Szakmunkás- képző csapata lett. (Sz. Sz.) A győztes csapat a babával. Körtelefon öt megyeszékhelyre Ha leadjuk a bérlakást.. EZ ÉVTŐL KAPTAK LEHETŐSÉGET A TANÁCSOK, HOGY A LAKÁSÜGYEKRŐL SZŐLŐ RENDELETEIKBEN NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁGGAL, A HELYI VISZONYOK FOKOZOTTABB FIGYELEMBEVÉTELÉVEL SZABÁLYOZZANAK EGYES KÉRDÉSEKET. IGEN SOKAN VÁRTÁK, HOGYAN ALAKUL A LEADOTT TANÁCSI BÉRLAKÁSOKÉRT FIZETHETŐ Df J ÖSSZEGE. Lapunkban részletesen ismertettük a Nyíregyházi VáKapálni Triumph melltartóban? Hová lett az olcsó áru? — Olcsó, szatén melltartót keresek — fordul a néni az eladóhoz, a Triumph márkák közt hiába kutat egyszerűbb után. — Pedig kapálni nem lehet flancosban, mert ha beleizzad az ember, nem cserélheti le a földön. De hát már faluhelyen sem kapni ilyet, hiába buszoztam be Nagykállóból — mondja Takács Istvánná. Nem gyárt az ipar... Eltűntek az olcsó áruk a boltokból — állapították meg a vevők, amikor a megélhetés kiadásai lényegesen megemelkedtek. Szóvá tették a tanácstagi beszámolón, városkörzeti tanácskozáson, még aki a tanácsi tisztségviselők fogadóóráira elment, az is elpanaszolta, hogy az alacsonyabb fizetésből nem tud minden szükséges holmit beszerezni. Évekkel ezelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium is rendeletben kötelezte a kereskedelmi vállalatokat, hogy tartsanak úgynevezett stop-áras cikkeket is. — Pedig óriási a kereslet az egyszerűbb, olcsóbb és sokszor praktikusabb áruk iránt — állítja Kovács SánÉlőhely, vadföld, etika Sok a szarvas, kevés a nyúl Szombaton tartotta küldött- gyűlését megyénk 1500 vadásza képviseletében a MAVOSZ Szabolcs-Szatmár megyei Intéző Bizottsága. Agancsgombokkal díszített zöld ruhákban, muflonfejes nyakkendőkben érkeznek a vadászok, s már az előcsarnokban =zínes fényképek kerülnek ő kapitális vadkanokról, . villogó tollú fácán- terítékekről. A laikus különös fogalmakkal ismerkedik meg. Élőhely, vadföld, vadászetika. Felfigyel egy olyan mondatra, mely szerint ma már a vadászat nem elsősorban sport, hanem vadgazdálkodás, sajátos gazdasági tevékenység, melynek népgazdasági haszna, devizabevétele is számottevő. Foglyot nem lehet lőni — mondja egy felszólaló — a nyúl csökkent, őz nem jut mindenkinek, tehát csak a fácánra hagyatkozhatunk. Ezután a duvadak kerülnek szóba. Valaki azt mondja, hogy maholnap a környező országokból is ide járnak telelni a kártékony ragadozók, mert itt szinte teljes védelmet élveznek. Furcsa, hogy a kedves Vük mennyire borzolja itt a kedélyeket. A beszámoló és a hozzászólások egyébként igen gondosan mérlegelnek. Megtudjuk, hogy megyénk 15—20 évvel ezelőtt a vadgazdálkodás térképén szinte fehér foltnak számított. Ma már a külkereskedelemben is komoly részesedése van. Kiderül, hogy szarvasunk körülbelül kétszer annyi van, mint a körzet vadeltartó képessége, a vaddisznóról pedig elmondják, hogy egyre több van, már a legjobb apróvadas területeken is feltűnt. Létszámukat — a mezőgazdaságnak okozott károk miatt is — minimálisra kell csökkenteni, akár külföldi vadászok vendégül látásával is. A baráti hangnemű eszmecserében Tisza László, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta; a vadászat, — minden gazdasági jelentőségén túl — egészséges természetjárást, a tájjal, a környezettel való okos együttélést, fegyelmezett közösségi szórakozást is jelent. Ezután megválasztották újabb öt évre a megyei intéző bizottság tisztségviselőit. Elnök P. Szabó Gyula, titkár Szász Sándor, propagandista Szinnyei Bertalan, vadász- mester Váradi János, gazdasági felelős Faragó János, az ellenőrző bizottság elnöke Kovács Gábor, a fegyelmi bizottság elnöke Kanda János lett. dómé, a Nyírfa Áruház osztályvezető-helyettese. — Pamut alapanyagú alsóneműt, blúzokat, pólókat, női és bakfis pulóvereket, gyermekeknek való olcsó harisnya- nadrágot, cérnazoknit, atlétát, kisnadrágot keresnek a szülők, jobbára az asszonyok. De hiába jönnek visz- sza az újabb áruszállítás után, nagy ritkán kapunk ilyen holmikat. Sokszor feleslegesen várnak rá, mert egyszerűen nem gyárt az ipar. Míg évekkel ezelőtt a pamut holmi olcsóbb volt, mára az alapanyag hihetetlen arányú drágulása miatt a Magyaróvári Kötöttárugyár pamut trikóit, pólóingeit drágábban lehet megvenni, mint a kínai import trikókat. Praktikust, de olcsót! Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jó példát mutat arra, hogy az olcsó áruk eladásán is lehet keresni. Másfél évvel ezelőtt alakítottak ki a Nyírfa Áruházban egy részleget, közvetlenül a földszinten. Amint belép a vevő, szemébe tűnnek az olcsó áruk. Lukács Ödönné alig győzi a kiszolgálást. Az árufel töltés folyamatos, hiszen nagy a kereslet. Idős házaspár válogat. Két ruhát, nadrágot, fehérneműt vettek. — Legalább három-négyszáz forinttal kevesebbet fizettünk, mintha az áruház más osztályain szereztük volna be ezeket — hallottuk Csákó Ferenctől. — Mi, nyugdíjasok, meggondoljuk, hogy mennyit adunk ki egy pulóverre, ruhára. Ha szétnézünk a városban és nem sajnáljuk a fáradságot, több száz forintot takaríthatunk meg — teszi hozzá a felesége. — Semmi különbséget nem találunk a minőségében, legfeljebb a szolidabb divatot követik ezek a termékek. De sokszor szenvedünk amiatt, hogy a drága holmi nem kényelmes, nem praktikus a viselete. Az olcsó áruk részlegén havonta félmillió forintot árusítanak. Tíz-tizenöt cikkcsoport, többek közt férfizakó, pulóver, ing, pizsama, női ruha; otthonka, gyermekpóló. trikó, hálóing közt válogathatnak a vásárlók. berek az ügyfeleink. És rendszerint elégedettek, hiszen a megtakarítás számottevő. Ha ennyire nyilvánvaló az olcsó áruk iránti igény, miért nem tartanak a boltok sokkal többet? Ezt kérdeztük Orosz József főelőadótól a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályán. — A nyereség növelésén fáradoznak a kereskedelmi vállalatok és ennek érdekében minden cikket inkább a szabadárasok közé tennének. A megyében sem alakítottak ki másutt olcsó áruk részlegét. A Kelet Áruházban alkalmanként szezonális cikkek vásárát tartják a földszinten. A Centrum-hétfő 20 százalékos engedménye rendszerint az olcsóbb vagy éppen ritkábban keresett termékekre irányul. Csak néhány bolt keresi a lehetőséget, hogy az olcsóbb áruk beszerzésével még az árrés rászámolása mellett is olcsóbb legyen a termék, mint a konkurrenciánál. Mi is ösztönözzük az üzleteket az olcsóbb cikkek forgalmazására, de sokszor eredménytelenül. A Kelet Szövkernek volt például a nyíregyházi Lenin téren egy leértékelt ruházati boltja, kiadta szerződéses üzemeltetésre és a nagyobb jövedelem érdekében már ott vannak a drága árufélék is. A kereskedelem szakemberei hasznosnak tartják az olcsó árukat, de a mindenáron való nyereségnövelés miatt inkább a drágábbak eladását szorgalmazzák. Hiába ösztönöz a tanács, ha ez nem jelent nagyobb jövedelmet az érdekelteknek. Tisztelet a ritka kivételnek, inkább csak szavakban támogatják a kereskedők az olcsóbb árukat. S az ördögi körből csak a vevő kerülhet ki vesztesen. Tóth Kornélia Vizet prédikálnak? — Egyszerre nagyobb bevásárlást tesznek a családok — mondja Lukács Ödönné. — Érdemes beszerezni több holmit, hiszen igen rövid ideig van itt egy áru. Előfordul, hogy már a szállítókosárból adjuk el. Kisgyermekes családok, nyugdíjasok, alacsony jövedelmű emrosi Tanács rendeletének újdonságait. Ezúttal arra voltunk kíváncsdaík, hogy az ország más részén hogyan szabályozták a köznyelvben le- lépési díjként emlegetett ösz- szeget? Hogyan ösztönöznek? Mielőtt a körtelefon során hallottakat ismertetnénk, idézzük fel a nyíregyházi megoldás lényegét! Ha valaki leadja a tanácsnak bérlakását, a használatba vételi díj három- vagy négyszeresét kapja meg. A nagyobb, négyszeres összeget fizetik annak, aki legalább öt évig lakott a bérlakásban és építkezik, vagy az OTP szabad keretéből vásárol magának lakást. Ha szabad forgalomban magánszemélytől, vagy a tanácsi OTP-keretből veszi az újat, illetve öt évnél kevesebbet lakott a bérlakásban, a lakás-használatbavételi díj háromszorosát kapja kézhez. öt megyeszékhely illetékeseit kérdeztük meg, náluk hogyan szabályozzák ezt a kérdést, hogyan ösztönöznek a bérlakások leadására? Szembetűnő eltérés a nyíregyházi megoldással szemben, hogy időkorlátot egyik város rendelete sem tartalmaz, vagyis akár néhány hónapos ottlakás után is kifizetik az egyébként járó ösz- szeget. Szombathely: ötszörös Szombathelyen mindegy, hogy a volt bérlő épít, vagy — bármilyen forgalomban — vásárol magának lakást, mindenképpen a lakás-használatbavételi díj ötszörösét kapja. A háromszoros összeget akkor fizetik, ha nem önálló, új lakásba költözik, hanem rokona, ismerőse fogadja be, mert ilyenkor úgy tekintik, hogy nem oldódott meg véglegesen a lakásügye, s egy idő múlva esetleg újból igénylőként jelentkezik. Békéscsabán még ennyire sem bonyolultak a rendelkezések. Akármilyen módon oldja meg elhelyezését a volt bérlő, a használaba vételi díj ötszörösére tarthat igényt. (A békési megyeszékhelyen azonban egyelőre nem fogadják el a tanácsi bérlakásról történő lemondást, mert elfogyott az erre szánt pénz ...) Salgótarjánban az a tanács célja, hogy főleg sorházak és OTP-lakások épüljenek a városban, a hagyományos családi házak rovására. A rendelet ezért úgy fogalmaz, hogy négyszeres díjat fizet a tanács annak, aki sorházépítéssel oldja meg lakásgondját, az a volt bérlő pedig aki OTP-lakást vásárol, az ötszörös összegre jogosult, s a háromszoros díjat fizetik a többieknek. Sajátos helyzet Veszprém város Tanácsa a rendelet megfogalmazása előtt azt vizsgálta, mit bír el a megyeszékhely pénztárcája, illetve, hogy melyik részen legkeresettebbek a lakások? Az alap természetesen itt is a háromszoros díj, de — éppen a fenti szempontok alapján — négyszeres összeget fizetnek a belvárosi rekonstrukció során felújított összkomfortos, központi fű- téses, valamint a gázkonvektorral fűthető, de csak komfortosnak minősülő lakások leadásáért. (Ez utóbbiak azért népszerűek, mert az alacsonyabb komfortfokozat miatt kisebb használatba vételi díjat kell az új bérlőnek fizetni.) Kecskeméten még csak tervezet formájában készült el a rendelet. Talán az ösz- szes közül ez a legsajátosabb, mivel gyakorlatilag csak két szempontot vesz figyelembe a fizetendő ösz- szeg megállapításakor. Az adott lakás műszaki állapotát, tényleges értékét vizsgálják, s ettől függően állapítanak meg egy összeget, a használatba vételi díj háromszorosától az ötszöröséig. E keretek között lehet nagyobb az összeg, ha a volt bérlőnek nincs a tanáccsal szemben elhelyezési igénye, illetve alacsonyabb, ha a tanácsi OTP-keretből vásárol új lakást. íme, az öt példa, amiből talán még mindig átvehetnénk valamit. Papp Dénes Garázdák a bíróság előtt Kocsmai verekedés-dulakodás részleteit kell kibogoznia a bíróságnak. A bal oldali asztalka mellé leül a védő, szembe vele az ügyész. A fiatal bírónő és egy fogalmazó, aki a jegyzői tisztet látja el, szintén elfoglalják a helyüket. A vádlottak padján három butykatelepi fiatalember ül. Testvérek. Károly még innen a felnőttkoron, Lajos, aki a huszonötödiket tapossa és a 22 éves Zoltán. A vád ellenük garázdaság, de a legkisebbnek súlyos testi sértés kísérlete miatt, a legidősebbnek pedig ittas járművezetésért is felelnie kell. A bíróság először Károlyt hallgatja meg a tavaly nyáron történtekről, amikor is a császárszállási halastónál, a bisztróban idő előtt kellett zárórát elrendelni. Károly nem érzi rjia- gát bűnösnek. Szerinte úgy kezdődött a verekedés, hogy N. Gy. támadta meg a sörösüveggel Lajost, Zoltán a segítségére sietett, majd beavatkozott a másik N. testvér is, sőt K.-ék is ketten. — Ha látom, hogy ütik a testvéremet, már csak a védelmére kelek — mondja a legfiatalabb fivér. Ök nem dobálták az üvegeket, nem borogatták az asztalt, folytatja vallomását a fiú. Lehet, hogy egy-két üveg eltört, de nem több ... Az egyik K. fiú karszékkel kergette őket . . . Náluk nem volt bot, csak egyedül Zoltánnál. . . Lajost hívják be másodszor. Ö a bisztróbeli események előtt négy nappal szabadult utoljára. Elismeri a bűnösségét. A másik ügyben egyértelmű a helyzet, ittasan, jogosítvány nélkül vezette néhány hónappal később a motorját. Engedélye azért nem volt, mert legutóbb ettől is eltiltotta a bíróság. Zoltán vall harmadszorra, ö is elismeri, hogy bűnös, de az eseményeket másként adja elő, mint testvérei. — N. Gy.-vel kugliztam, fogadtunk, pálinkába. Én nyertem, erre ő mellbevágott. . . A bíróság tanácskozik (természetesen zárt ajtó mögött), majd dr. Spisákné dr. Kiss Judit kihirdeti az ítéletet. Mindhárom testvért elmarasztalják garázdaság miatt, ehhez jön még Károly esetében a súlyos testi sértés kísérlete. Tíz hónap — két év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre büntetik. Lajosnak az ittas járművezetésért kell pluszban felelnie, büntetése egy év két hónap börtön, egy év közügyektől, két év járművezetéstől eltiltás. Zoltán büntetése nyolc hónap börtön, két évre felfüggesztve. A bírónő indokolásában elmondja, hogy Károly minden ok nélkül sörösüveggel fej bevágta N. Gy-t, aki csak könnyű sérülést szenvedett, de ez csak a véletlenen múlott. Ezután avatkoztak be a verekedésbe a többiek. Üvegeket törtek össze, asztalt borogattak, megbotránkoztatva ezzel a vendégeket. Később a három testvér botokkal felfegyverkezve tért vissza, de a rendőrség közbelépése megakadályozta a további cselekményeket. Az ügyész, a vádlottak és a védő is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerőssé vált. Az újságírónő azon töpreng: idejében jött-e még a figyelmeztetés a két fiatalabb testvérnek, akikkel korábban még nem gyűlt meg az igazságszolgáltatás baja? Reménykedik, bogy igen. (Pd> „Fogadtunk, pálinkába..."