Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
IIH HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. április 20. A jogtudor A bőség zavarával küzd a krónikás a terjedelem korlátái miatt, ha be akarja mutatni dr. Dáni Sándort, a Szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának docensét. — Bizony, elég változatos, színes az éleí- utam. Szeged felszabadulását követően, 1944 októberében üzemi lakatosként kezdtem dolgozni a bőrgyárban. Korábban édesapám is itt dolgozott, akit munkásmozgalmi múltja miatt a németek elhurcoltak. Sajnos soha nem láthattuk viszont. — A bőrgyárban csak pár hétig dolgoztam, mert megalakult egy úgynevezett közellátási csoport, ahová a párt ellenőrnek helyezett. E csoportban, csupa hozzám hasonló fiatal párttag tevékenykedett. Alapvető feladatunk a város élelmiszerellátásának megszervezése volt. — Rövidesen újabb megbízást kaptam. A Belügyminisztérium állományába kerülve először az erkölcsrendészetnél, majd a gazdasági rendészeti csoportnál dolgoztam. Sok munkánk adódott, mert a háború morálisan is nagy károkat okozott. A gazdasági rendészetnél kemény harcot folytattunk a feketézők ellen. — Később Battonyára, majd Csongrádra kerültem rendőrkapitánynak. Ez sem volt kis felelősség, hiszen ekkor még csak 22 éves voltam. A komoly feladatok azonban megérlelik az embert. Közben persze a munka mellett állandóan tanultam, képeztem magam. Csongrád után újra Szeged következett, majd Egerben a bűnügyi osztály vezetője lettem. Ebben az időben megnősültem, s a feleségemet kinevezték a nyíregyházi pártiskola vezetőjének. — Rövid idő alatt megismerkedtem a megyével. Sok-sok párttaggyűlésen részt vettem. Akkortájt nagyon szorgalmazta a pártbizottság a tsz-ek patronálását. Ebből a munkából én is részt vállaltam. Dáni Sándor mindezek mellett feljárt Pestre a pártfőiskolára és beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára is. A pártiskola elvégzése után felhelyezték a fővárosba a Belügyminisztériumba. 1955-től két évig a Szovjetunióban tanult. — Az újabb iskola befejezése után mindent elkövettem, hogy visszakerüljek Szegedre. Nem szerettem Pestet. Ezért kapóra jött, mikor 57 augusztusában meghívtak a Szegedi Városi Tanács igazgatási osztályvezetőjének. Majd a végrehajtó bizottság titkára voltam egy cikluson keresztül. 1962-ben a jogi karon megüresedett egy tanársegédi hely, amit megpályáztam. Felvettek, s azóta, 23 éve államigazgatási és pénzügyi jogot tanítok. Eleinte nehezen fogadták be új munkahelyén. Neki kétszeresen is bizonyítani kellett, hisz más területről jött. De pár év múlva pont a teglontosabbak. diákjai tették le mellette a voksot: kezdeményezésükre megkapta a KISZ KB-től az ifjúsági Érdemérmet. A szabolcsi diákokat megkülönböztetett figyelemmel kísérte. Ajtaja mindig nyitva állt előttük. Sokszor adott tanácsot a tananyagokkal kapcsolatban. Nagyon komolyan vette a megyei tanács és a szegedi egyetem közötti szocialista szerződés betartását, hiszen tudta, hogy minél több jól képzett jogászra van szüksége Szabolcs- Szatmárnak. Jogosan lehet büszke rá, hogy megyénkben ügyvédek, bírók, újságírók és tanácsi dolgozók közmegelégedésre végzik munkájukat régi diákjai közül. Tanártársai körében különösen a pénzügyi jog területén volt nehéz bizonyítania. De ez már a múlté. Ebben a tárgykörben már két tankönyve is megjelent. A harmadikat, amely az egész pénzügyi jogot átfogja, már szintén elkészítette, s jelenleg lektorálják. A pedagógus, tankönyvíró, aki korábban oly sokat utazott pihenésképpen, most is szívesen megy kirándulni. — Nyáron Lillafüreden üdültünk a feleségemmel. Pár nappal kevesebbet töltöttünk ott, hogy szétnézhessünk Szabolcs-Szatmár megyében is. Sok-sok éve nem jártunk már erre. Megyei körutazásunk során újból megfogott a táj, az itt élő ember, aki miatt mindig szívesen emlékeztem erre a vidékre. Gaál Béla Nem időzítette senki, a véletlen — vagy a késés — — hozta így: felszabadulásunk 40. évfordulója előtti napokban fűzték össze az utolsó köteteit a Mezsgyék nélkül című könyvnek a Nyírségi Nyomdában. A nagy, a mindent meghatározó felszabadulásunknak, április 4.-ének édes gyermeke az a tett, az a történéssorozat, amely e kötetben a paraszti osztály második fel- szabadulásának. a termelőszövetkezeti mozgalomnak állít emléket. A négyszáz oldalas könyv megyei kiadvány. „Azt elöljáróban is kimondhatjuk, — olvassuk a bevezetőben — hogy nincs külön Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezeti mozgalom, nem jártak külön utakon sem a szövetkezés megvalósítói, sem a szervezés későbbi irányítói, mégis vannak a megyében figyelemre méltó sajátos vonások.” Tanulmány indítja a kötetet, amely összefoglalja a termelőszövetkezeti mozgalom megyei történetét 1948-tól 1980-ig. Röviden vázolja az írás a termelőszövetkezetek szülőanyjának, a földművesszövetkezeteknek a szerepét, a gépállomások politikai, gazdasági jelentőségét. A földművesszövetkezeti szakcsoportok. majd a földbérlő szövetkezetek voltak az első Mezsgyék nélkül csírák, melyből kihajtottak a mozgalom „csemetéi", az I- es, Il-es, III-as típusú téeszcsék. A fokozatosság nem sokáig tartott, az ötvenes évek elején az erőltetett szövetkezeti politika szavakban ugyan hirdette az önkéntességet, a fokozatosságot, de gyakorlatban már csak a harmadik típusnak, a teljesen kollektív működésű formának adtak lehetőséget. Bemutatja a tanulmány a mozgalom hullámzásait: az 1953-as és az 1956-os mélypontokat. Majd végigvezeti az olvasót az MSZMP agrárpolitikája nyomán a végleges átszervezés,, a megszilárdulás és a felvirágzás évein. A kötet további írásaiban dr. P. Szabó Gyula. Vincze József, Bán György. Makrai László, akik állami és szövetségi posztokról szervezték, irányították a mozgalmat, mások mint Iklódi László, Horváth János, Héry László, Paszternák József, Szarka Sándor a mintának mondható virágzó szövetkezetek elnökei mondják el riportokban, interjúkban a mozgalom kezdetétől napjainkig véleményeiket, életútjukat. Szót kapnak olyanok is, akik nem vitték ennyire, nem lettek Állami Díjasok, sokszoros kiválók, de az eredményekért megdolgoztak, hűen példázzák a mozgalom derék hadát. Olvashatunk egy izgalmas jegyzőkönyvi részletet is, amelyben Bálint József, a malomipari vállalat dolgozója, mint tsz-szer- vezési brigádvezető jegyzi fel Szamossályi nagy napjait. az új útra lépés vajúdásait. Valamennyi írás a közvetlen résztvevők, a hiteles tanúk vallomása. Találhatunk a kötetben korabeli újságcikkszemelvényeket, a Statisztikai Hivatal adatait, amelyek a számok erejével bizonyítják a fejlődés útját. Majd dokumentummásolatok zárják a könyvet, ezek között olvashatunk 1945-ös földosztási birtoklevelet, termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot, tagosí- tási kérelmet, mintaalapszabályt, közgyűlési jegyzőkönyvet, gépállomás és tsz közötti szerződést, valamint sok más olyan értékes relikviát, amelyeket a szövetkezeti mozgalom hozott létre'. A négyszáz oldal csak meríteni tudott abból ä tengernyi eseményből, életútból, amelyet a szabolcs-szatmári parasztemberek megéltek a felvirágzást hozó szövetkezetekben. Amit az itt szereplők és a nem szereplő tízezrek megéltek, cselekedtek, az forradalmi tett volt. Forradalmi tett volt megteremteni a szocialista mezőgazdaságot, forradalmi cselekvés megtartani és felvirágoztatni azt Szabolcs-Szatmár megyében is. Forradalmi tett lesz az is, ha majd a felnövekvő új nemzedék a mai helyzetből megtalálja a további felvirágzás útját és megvalósítja azt, ami elődeinek még csak szándéka volt. Ajánlani tudom mindenkinek ezt a maganemében egyedülálló kötetet, de különösen a fiataloknak, akik nem lehettek részesei ennek a nehéz, de szép korszaknak. Csikós Balázs Filmsláger — nyárra Jön a Cápa! Jelenet a filmből Nem kell nagy kockázatot vállalnom azzal a megállapítással, hogy az 1985-ös év piros betűs filmeseménye Steven Spielberg filmjének, a Cápa bemutatója lesz. Tíz évvel a film elkészülte után, azok is megtekinthetik a populáris filmművészetnek e remekét, akiknek nem volt alkalmuk, mondjuk Lengyel- országban vagy Bécsben megnézni ... Steven Spielberg fiatal kora ellenére — 1948- ban született — napjaink egyik legnépszerűbb filmrendezője a világnak. Művei: a Sugarlandi hajtóvadászat, a Harmadik típusú találkozások, és az E. T. hazánkban is a népszerűségi listák élmezőnyében szerepelnek. Tipikus képviselője a II. világháború után felnövekvő amerikai középosztálynak, amely az ország lakosságának jelentős részét alkotja. Jól ismeri ezt a világot, tisztában van értékeivel, álmaival, s nem utolsósorban korlátáival, aminek következtében ennek az osztálynak életformája széthullóban, el- pusztulóban van. (Ezt jelzi a Harmadik típusú találkozások, de a Cápa is.) Filmjeinek középpontjában az innen származó egyszerű emberek szerepelnek, akiknek egy váratlan esemény következtében megmutatkoznak láthatatlan, leplezett tulajdonságaik. A rendező, reagálásaikon keresztül mondja el véleményét hazájáról. Filmjeinek azonban elsődleges célpontja az emberi szív. Felfedezi, felfedezteti velünk a bennünk rejtőző gyermeket, s filmjei nézése közben újra éljük gyermekkorunk szorongásait, vonzódását a kalandok és a csodák világához, s eszünkbe juttatja ifjúkorunk fantáziájának parttalan hullámzását. Lenyűgöző mesélő, aki bár szívesen alkalmazza a technika bámulatos csodáit, egy percre sem feledkezik meg arról, hogy filmjeivel mindenekelőtt az emberről, annak helytállásáról, kudarcairól, útkereséséről szóljon, s ettől válnak művei humánus üzenetté. Állkapcsok. Ez Peter Denchley bestsellerjének címe, ami alapján a Cápa készült. A történet igen egyszerű; egy tengerparti kisváros für- dőző lakóit és turistáit egy fehér cápa kezdi „tizedelni”. A városka vezetői igyekszenek ezt leplezni, hiszen ha a cápa jelenléte kitudódik, elvesztik fő jövedelmi forrásukat, ami a turizmusból származik. Három különböző foglalkozású és típusú férfi elindul, hogy megküzdjön a szörnyeteggel... A cápa és a trió küzdelme alkotja a film gerincét. Technikai érdekessége az alkotásnak, hogy a cápát po- liuretán habból készítették, amelynek hossza kb. hét és fél méter, súlya másfél tonna volt. Az alkotótábor ezt a habcápát, mely vízre bocsátásakor először felrobbant, majd elsüllyedt, Bruce-nak keresztelte el. A film szerkezete „rafinált” módon van felépítve. A nézők félelemérzetére épít, akiket szinte egy percre sem hagy megnyugodni. Váratlan fordulatok követik egymást, amit a sötét nézőtéren ülők egyszerűen nem tudnak előre kiszámítani. Bár sokan fogják megszorítani a társuk kezét. a mű nem tartozik a horror műfajába. Maga a cápa a film második felébe jelenik meg a filmvásznon, ami csak fokozza a film feszültségét, s amit Spielberg csodálatosan old meg, felhasználva a film szinte minden lehetőségéi. Feszültségteremtő módszerei igen hasonlatosak a nagy mágus, Hitchcock módszereihez, ami nem azt jelenti, hogy másolja a mester műveit. A cápa azonban nemcsak egy hátborzongató történet, hanem a misztikussá növekvő állaton keresztül 1 - gyelmeztetés is, mert a rendező szerint, ha az emberek továbbra is önző módon a szolidaritást elutasítva akarnak élni, akkor nem kerülhetik el büntetésüket. Sarkadi Gábor Honismereti gyűjtőpályázat Harminchárom évvel ezelőtt indult el sikeres útjára az országos néprajzi-nyelvjárási — honismereti-helytörténeti gyüj- tőpályázat. Ennek újabb megyei állomásaként ismét meghirdette a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a TESZÖV szervező, a múzeumok tanácsadó közreműködésével „Luby Margit’' néprajzi-helytörténeti gyűjtő és feldolgozó pályázatot. Ä pályázat javasolt témáinak keretét több ez évi évforduló bővíti. A szokásos néprajzi tételek sorát színesíti és gazdagítja a pályázati felhívás névadójára, a megyei származású néprajzkutató Luby Margitra való emlékezés. A néprajz neves gyűjtője 100 évvel ezelőtt született. Kiemelt témaként foglalkozhatnak az egyéni és csoportos gyűjtők a kiváló néprajzos megyei gyűjtőmunkájával kapcsolatos — még feltáratlan emlékek, dokumentumok, adatok, visszaemlékezések gyűjtésével. Szép és hasznos vállalás lehet Luby Margit gyűjtőmunkájának egyes témaköreire tekintettel: — a szatmári gazdálkodóra és családjára jellemző paraszti illem, paraszti gesztusok, íratlan társadalmi szabályok világából való gyűjtés, — a boszorkányok, li- dércek, táltosok, kincskeresők, rontok és gyógyítók babonavilágából, valamint a lápi gazdálkodás még emlékezetben élő vonásairól, — a szatmári és beregi pásztorélet emlékeinek köréből lehetséges feltáró foglalatosság. Mindehhez kérésre szakmai tanácsot ad a mátészalkai Szat- már Múzeumon kívül a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu, a megyei és városi könyvtár, a megyei levéltár. Kiemelt évfordulós néprajzi témakör még II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulójára tekintettel: egyes községekben, tanyavilágban még feltárható és a nagy fejedelemre, a Rákóczi- szabadságharcra vagy a kuruc világra emlékező mondák, me- •^ék, versek, történeti hiedelmek gyűjtése és lejegyzése. Szintén a kiemelt tételek között szerepel továbbra is egy-egy — megyénkben élő és alkotó — népművészünk munkásságának egyes folklórcsoportok működésének színes, szemléletes és jól dokumentált ismertetése. A honismereti helytörténeti pályatételek között aktuálisan kiemelt helyet foglal el a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójával kapcsolatos gyűjtőmunka. Várják Szabolcs-Szatmár megye bármely tanyáján, községében vagy városában a lakosság körében feltárható — még nem publikált és a nagy történelmi esemény jelentőségét emelő, szép emberi vonásait gazdagító — felszabadulási visszaemlékezések összegyűjtését és lejegyzését. A pályázat értékét jelentősen emelheti korabeli fénykép, vagy a helység' felszabadulásával kapcsolatos bármilyen — írásos — dokumentum, esetleg napló csatolása. Általában minden tételnél, de itt és most feltétlenül fontos alapfeltétel az eseményt, élményt elbeszélő, adatot nyújtó személy adatainak pontos közlése és a közölt eseményhez, élményhez, adatokhoz kapcsolódó viszonyának gondos feljegyzése és közlése. Szintén kiemelten kezelt hely- történeti tételeknek tekintjük az életmódtörténeti kutatásokat, egy-egy üzem történetének a megírását, kulturális egyesületek történetének összegyűjtését, pályázati keretbe foglalását. A szokásos helytörténeti témakörök között kiemelt díjtétellel jutalmazzuk az üzemi évkönyvek, krónikák, szocialista brigádnaplók feldolgozását. A páratlan évek — így az 1985-ös év — pályázati eseményeihez tartozik és a pályázati lehetőségeket gazdagítja a tavaszi sárospataki diáknapok honismereti pályázatának a rendszere. A KISZ-bizottságok által szervezett középiskolai pályázati akció ez évben is szép — 32 pályázatot eredményező — sikerrel járt. A dolgozatok majdcsak 50 százaléka kiváló gyű - tőmunka eredménye, de a töb ói — jutalmat érdemlő — pályán ű is helyet kap a múzeumi ada tárakban. A pályaművek beküldési h - tárideje a megyében 1985. augusztus 31. A megyei díjak kiosztására október 31-ig keiül sor. A Néprajzi Múzeum néprajzi tárgyú archív fényképe:, fotósorozatok és diafelvételek gyűjtését, készítését meghirdeti fotópályázat beküldési határideje szeptember 30. A Népraj :i Múzeum ebben az országos témakörben éppúgy, mint a sz - kásos néprajzi tételű pályám - veknél 1.985. decemberében hirdet eredményt. A történeti-hel, - történeti témakör múzeumi gardája a Munkásmozgalmi Múz - um, melynek a pályamű - értékelése 1985 tavaszán jelen k meg, a munka ünnepéhez, május 1-hez kapcsolódóan. Az országos pályadíjak néprajzi témakörben 1500 és 5000 forint, a fotópályázatnál 2500 és 5000 forint, a történeti-helytörténeti témakörben 3000 és 7000 forint között mozognak. Ezek az összegek az 500 és 2000 forint közötti megyei pályadíjakra épülnek. Tehát a pályázatokat — az önálló és közvetlenül a Néprajzi Múzeumba küldendő fotópályázatokat kivéve — előbb a nyíregyházi Jósa András Múzeumba kell küldeni. Az arra érdemes dolgozatok innen kerülnek tovább az országos múzeumokhoz, ahol díjkiegészítésben részesülhetnek. A kisebb értékű írások könyvjutalmat kapnak. A pályázni kívánók a pályaművek lehetséges témaköreire vonatkozó részletes felvilágosításért a nyíregyházi Jósa Andrés Múzeumhoz és megyénk bármi;Ív vidéki múzeumához fordulhatnak, ahol kérésre szakmai tanácsadásban is részesülhetnek. Dr. Papp Ágoston IaIkm vendége
