Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. április 20. Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) dékok, Ígéretek a népgazdaság és a megyék terveiben konkrétan jelenjenek meg és már a VII. ötéves terv időszakában érzékelhető változások történjenek. A megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára rámutatott: a valóban nagy jelentőségű változások döntő feltétele a nemzeti jövedelem tervezett növelésének megvalósítása. Ennek érdekében pedig mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek jövedelemtermelő képességét kell kibontakoztatni, amelynek viszont többek között olyan feltételei vannak, mint a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a dolgozók személyes anyagi érdekeltségeinek fokozása, a vállalati önállóság — és az üzemi demokrácia további szélesítése és a műveltség jelentős növelése. Ezeket a feltételeket is területenként, településenként, üzemenként kell megteremteni. A mi megyénkben is a legnagyobb feladat az ipari és a mezőgazdasági üzemek jövedelemtermelő, képességének növelése és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Megyénkben az állóeszközök értéke az 1970. évi 4,9- ről 18 milliárd forintra növekedett, a termelési érték pedig 7,2-ről 38 milliárdra, több mint ötszörösére. Jelenleg 56 800 ipari munkás dolgozik Szabolcs-Szatmár- ban. Kiemelte, hogy az iparosítás jól segítette az egyes települések fejlődését is. A legnagyobb iparosított nagyközségek — Mátészalka, Kis- várda, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Vásárosnamény — várossá alakultak. Jelenleg több nagyközségben, ahol ipari üzemek létesültek — Tiszavasvári, Csénger, Záhony, Nagykálló, Rakamaz, Balkány, Baktalórántháza, Tiszalök, Demecser — felgyorsult a fejlődés, megindult az urbanizáció és a városokat megközelítő ellátás és életvitel alakult ki. Elmondta ugyanakkor, hogy a hatékonyabb és nyereségesebb gazdálkodás érdekében a megye iparában mind sürgetőbb feladat a meglévő üzemek rekonstrukciója, korszerűsítése, bővítése, a gyáregységek önállóságának, illetve önálló elszámolásának megteremtése, az ipari munkások és a szakemberek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülése, az üzemi demokrácia kibontakoztatása. Az iparkorszerűsítés feladatai mellett kitért a képviselő a megye mezőgazdaságára is. A jelentős eredtpé- nyek mellett — mondottá — komoly gondok is tapasztalhatók, elsősorban a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben és mintegy 70—80 kisebb településen. Az itt élők jövedelme igen alacsony, az alapellátás és a szolgáltatás hiányos, a lakosság többsége idős korú, akiknek az egészségügyi ellátása, szociális helyzete és gondozása nem megoldott ezeken a területeken. A legfontosabbnak azt tartjuk — mondta —, hogy az itt működő termelőszövetkezetek munkája és a háztáji gazdálkodás legyen eredményesebb, mert ez segítheti leginkább e települések lakosságának felmelkedését. ★ Pénteken szólalt fel Tóth József Szabolcs-Szaitmár megye XVII-es számú választó- kerületének képviselője, aki először arról beszélt, hogy az elmúlt, húsz évben, de különösen az 1968-as poiLittkai bizottsági határozatot követően megyénkben kiemelkedő ipartelepítés indult meg. Mégis egyes térségiek, így a szatmár-beregi, valamint a dél-nyírségi területek nem kaptáik meg azt a gazdasági bázist, amely szükséges lett volna a foglalkoztatási gondok felszámolásához. Ebből adódik, hogy az országos távolsági ingázásokból megyénk közel 50 százalékban részesül. A képviselő elmondta: választókerületében, a beregi térségben is jelentős foglalkoztatási gondok tapasata 1- haitók. Például Tarpa nagyközség — amely valamikor mezőváros volt — lakossága fogyóban van, ugyanúgy, mint a kisközségeinkké és törpe falvainkké. A képviselő a továbbiakban arról beszélt, hogy a községek lakosságmegtartó képességének fokozása sorában fontos feladat az alapellátás javítása. Űj munkahelyek létesítésével', a mezőgazdaságban meglévő lehetőségek kihasználása mellett ipartelepítésekkel, elsősorban kisvárosokban, a távolsági ingázások egy részét rövid távúra mérsékelhetnénk — mondta —, ez viszont a közúti tömegközlekedés és munkásszállítás korszerűsítését. kulturáltabbá tételét, úthálózataink bővítését is igényli, különösen a beregi térségben, ahol vasútvonallal egyáltalán nem rendelkezünk. További, megoldásra váró feladatokat is felsorakoztatott a képviselő: elsősorban a vezetékes víz bevezetését, valamint az aprófalvas településeink és határ menti községeink hír- és távbeszélő hálózata elmaradottságának felszámolását. A további ipartelepítés kedvező lehetőségeire is felhívta a figyelmet. Vásárosnamény például ipartelepítés szempontjából kimondottan jó közgazdasági adottságokkal rendelkezik. Határában vezet át a Barátság II. földgázvezeték, a nagyfeszültségű, 750 kilovoltos távvezeték, folyóvízzel rendelkezik és vonzásikörzetében jelentős munkaerő-kapacitás található. Kapcsolódott a szabolcs- szatmári képviselő a közponAz országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás szempontjából fontos, egymással szorosan összefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban. — Az 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaságirányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a népgazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy jobban, megalapozottabban vegye figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat. A második kérdéskörben kiemelendő javaslatok arra irányulnak, hogy a tervezésben növeti elképzelésekhez: a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar egyes ágazatainak összehangoltabb fejlesztését, az arányos területfejlesztés érdekében intenzívebb élelmiszer- és feldolgozóipari beruházások megvalósítását, azaz teljes mezőgazdaságii vertikum kiépítését sízeretnék megvalósítani. A komplex vízrendezés és talajjavítás megvalósításának gondjairól a beregi talajok termőképességének fokozásáról beszélt ezután, majd a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek sorsával foglalkozott. Többek között elmondta: a legutóbbi szabályozó változások a beregi körzetben várhatóan jelentős eredményromláshoz vezetnek, melyet üzemi intézkedésekkel ellensúlyozni, kigazdálkodni csak részben lehet. A közigazgatási változások első tap>asztalaitairól beszélt ezután. A lakosság ügyeit egyre nagyobb mértékben intézik helyben, bár sok gondot okoz a szakemberhiány. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a fehér- gyarmati és a vásárosnamé- nyi járásbíróságok megszüntetésével a környék lakossága sokszor nehéz helyzetbe kerül. Kérte annak megvizsgálását, hogy az igényeknek megfelelően helyben történjék az ügyek intézése egy bíró, illetve a közjegyző rendszeres kiszállásával. A Szabolcs-Szatmár megyei képviselő befejezésül elmondta, hogy a határozati javaslatot az indokolási részszel együtt megalapozottnak tartja, így elfogadja. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke foglalta össze a vitát, amelyben pénteken 14-en vettek részt. Ezt követően az országgyűlés a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslatot elfogadta. kedjen a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az új rendelkezések a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez igazodva állapítják meg a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek tervkészítési feladatait, továbbá e szervezetek tervezőmunkájának a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatát. Az új szövegezés az eddiginél egyértelműbbé teszi, hogy az önállóan gazdálkodó szervezetek tervezőmunkája közvetlenül nem része a népgazdasági tervnek. A törvény módosítása azt célozza, hogy az önálló tanácsi és vállalati vezetés a jövőben még inkább a saját feladatok kijelölésére és végrehajtásuk feltételeinek kidolgozására irányuljon. Az említetteken kívül néhány más módosítást is javasolunk. Ezek elsősorban a tervezés gyakorlatának továbbfejlesztésére irányulnak, mint például tervezési változatok készítése, a tervezés folyamatossá tétele, a folyamatos gazdaságirányítással való összehangolása. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Növekedjék a tervezésben az önállóság, a felelősség Új szakasz a tanácsi gazdálkodásban Napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosítóról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Indoklásul mindjárt hivatkozott az országgyűlés mostani kétnapos tanácskozására, amely rámutatott a ta nácsi munka feladataira. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban. Erre köteleznek bennünket az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott nagy jelentőségű társadalompolitikai állásfoglalások is. — Célunk az — mondta —, hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. Ennek révén eddig szunnyadó energiák, erőforrások legyenek bekapcsolhatók a társadalom vérkeringésébe. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Üj módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit, jogosultságait és kapcsolatukat az állami költség- vetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátterét. A jövőben döntően a he lyi tanácsok rendelkezzenek a működési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék'együttesen. Mindezekért mit kell tenni? Az egyik teendőnk, hogy a tanácsok bevételei és kiadásai szorosabb összefüggésbe kerüljenek. A tanácsok bevételi forrásának kijelölésekor a bevételi források olyan megállapítására törekszünk, amely a tanácsok számára biztonságosabb gazdálkodást tesz lehetővé, és emellett jobban ösztönzi őket a helyi bevételek növelésére. A biztonságos gazdálkodást szolgálja az úgynevezett szabályozott bevételek növekvő súlya és e bevételek megállapításának módja. Ezt szolgálja az is, hogy a tervezés keretében kialakított kiadási előirányzatok, igények figyelembevételével kerül megállapításra az állami támogatás. A helyi gazdálkodás hatóköre növekszik és csökken a megyék közvetlen elosztó szerepe. A helyi tanácsnak jutó állami támogatás növekvő részét objektiv feltételek alapján osztják el. A tanácsi gazdálkodás fokozódó önállósága azt is maga után vonja, hogy a tanácsok költségvetései a jövőben nem szerepelnek az állami költségvetésben, hanem csupán az állami támogatások rovatával kapcsolódnak ehhez. Annak érdekében azonban, hogy az országgyűlés az eddigihez hasonlóan teljes áttekintéssel rendelkezzék az állami pénzügyekről, tájékoztató jellegű, teljes körű államháztartási pénzügyi mérleg fog készülni, aróely összevontan bemutatja a központi és a tanácsi bevételeket és kiadásokat. így az országgyűlés az eddigihez hasonló módon adatokkal rendelkezik majd, például az oktatásügy, az egészségügy vagy más szakágazatok előirányzatairól és azok teljesítéséről. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést arról, hogy a terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságai együttes ülésükön mindkét törvényjavaslatot megtárgyalták és elfogadásra javasolták. A tanácsokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők megkapták a bizottságok együttes üléséről szóló jelentést. Hetényi István javasolta, hogy a törvényjavaslatnak a jelentésben megszövegezett módosításait is fogadják el. Ezután arról beszélt, hogy a tanácsi gazdálkodás új szabályai növekvő politikai felelősséget rónak rájuk. Még inkább követelménnyé válik, hogy a tanácstagok a testületi vitákban nyíltan és felelősen képviseljék választóik érdekeit. Így válik a tanácsülés széles körű társadalmi ellenőrzési fórummá, ahol valóiban ütköztetik és valóban egyeztetik az eltérő véleményeket, érdekeket. Mindez változásokat igényel a tanácstagok, a szak- igazgatási szervek és a testületek munkamódszerében egyaránt. Különösen fontos, hogy a nagy jelentőségű kérdéseket, például az ötéves tervet már a koncepcióalkotás szakaszában megvitassa a tanács, és döntése eligazító legyen a további részletes tervezőmunka számára. Az így meghozott végső tervdöntés végrehajtása során jobban lehet és kell számítani az egész lakosság elkötelezett részvételére. — A módosított törvények társadalmi hatásai véleményünk szerint érdemi hozzájárulást jelentenek majd az MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött, nemzeti programmá vált célok teljesítéséhez — mondta a pénzügyminiszter, és kérte, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat az országgyűlés fogadja el. Mivel a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra senki nem jelentkezett, határozathozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról készült törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igazgatásügyi, valamint a terv- és költség- vetési bizottságnak a tanács- törvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. Felhatalmazás a Varsái Szerződés hatályának meghosszabbítására Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Várko- nyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy felhatalmazást kérjen az országgyűléstől a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Elöljáróban emlékeztetett arra: harminc évvel ezelőtt, 1955. május 14-én nyolc európai szocialista ország vezető képviselői Varsóban aláírták azt az okmányt, mely létrehozta államaik politikai szervezetét, a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. A Varsói Szerződés tagállamai a szervezet megalakítása óta következetesen sík - rászállták a békéért, a nemzetközi biztonságért. Nem törekedtek és ma sem törekszenek egyoldalú előnyökre, erőfölényre, hanem az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon, az egymás jogos biztonsági érdekeinek figyelembevételén alapuló, építő jellegű kapcsolatok fejlesztésén munkálkodnak. Kitartó küzdelmet folytattak és folytatnak az európai biztonság megerősítése és az együttműködés fejlesztése érdekében. A Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított álláspontja, hogy a világpolitikai helyzetben meglévő súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamatok nem visszafordíthatatlanok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Géniben új szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a nukleáris és űrfegyverzetről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon, mert hazánk is abban érdekelt, hogy elérjék a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentését, megakadályozzák a fegyverkezési versenynek a kozmikus térségre történő ki- terjesztését. Üdvözöljük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának április 7-i bejelentését is, amely szerint ez év novemberéig szóló hatállyal a Szovjetunió moratóriumot hirdet a közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére és leállítja Európában egyéb válaszintézkedéseit is. Határozatlíozatal következett: az országgyűlés — egyhangú szavazással — felhatalmazta a Magyar Nép- köztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Az elnöklő Sarlós István a napirend végeztével megköszönte a képviselőknek eddigi tevékenységüket. Az országgyűlés — ebben az ösz- szetételében — most fejezte be munkáját: június 8-án választásokra kerül sor. Az elmúlt öt esztendő parlamenti tevékenységét értékelve megállapította: az országgyűlés megfelelt a munkájával szemben támasztott követelménynek. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejezte munkáját.
