Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 1. Mindent vehet a lakáshoz Ma nyit a Nyír-Domus Egy „per“, ahol mindenki nyert... „Prókátorok“ próbatétele Az ország 21. Domus-áru- házát hétfőn adják át Nyír- egyháza-Kőlaposon. A nyitás előtt 24 órával arra kértük Ádám Zoltán igazgatót; mu­tassa be olvasóinknak a lak- berendezési áruházat. A Nyír-Domus, az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat, a mezőgazdasági főis­kolai tangazdaság és a Do- mus Vállalat közös összefo­gásával valósult meg. So­kan felteszik a kérdést, hogy miért a várostól öt kilomé­terre? Ennek egyszerű a ma­gyarázata ; mert itt volt adott az épület. A tangazdaság jó állapotban lévő almatároló­ját rövid idő alatt, mindösz- sze 70 munkanapon alakí­tottuk át 3,8 millió forintos költséggel. Az 1300 négyzet- méter eladótérben 20 boksz­ban mutatjuk be a lakószo­babútorokat, szekrénysoro­kat, konyhabútorokat. Gaz­dag választékban lakástex­tíliákat, szőnyegeket, függö­nyöket is árusítunk. A kivá­lasztott bútorhoz a megfele­lő csillárt, állólámpát, vagy éppen asztali lámpát is meg­vásárolhatják. Ezenkívül a legszebb kerámia dísztárgyak között is válogathatnak. Kőlaposra a piaccsarnok­tól minden óra 15. percében indul a tangazdaság autóbu­sza, amely négy forint elle­nében — a buszon váltott jeggyel — viszi az utasokat. Az útvonal piaccsarnok— Kossuth utca—Kun Béla ut­ca—Pazonyi út, a busz min­den közbeeső Volán-megálló­ban megáll. Elek Emil A Nándor megyei Bíróság folytatja tárgyalását! — emel­kedett föl a pulpitus mögött a kúria elnöke. Elcsendese­dett a terem, minden tekin­tet a vádlottra szegeződött. Az ifiasszony, Nagy Kristóf- né az utolsó szó jogán idéz­te fel az eseményeket. Meg­rázó történet bontakozott ki... Eztán a vád jeles képviselő­je fordult a bíróság felé: az asszony gyilkosságban vétke­zett — mondotta. Ágnes asz- szony védelmére prókátorok kilencen is keltek. Ékes szó­noklatuk végeztével a hétta­gú ítélőszék visszavonult, majd hosszas tanácskozás után kihirdette ítéletét. Reklám... Mi sem könnyebb megye- székhelyünkön, mini utcai telefonfülkéből Viking-taxit, vagy tehertaxit rendelni. Nincs már szükség a ron­gyos telefonkönyv lapozgatá­sára, hívószámaik pirosán, sárgán virítanak a fülke üve­gén, falán, s nem az illegális reklámok világában oly nép­szerű öntapadós matrica formájában, ennél sokkal maradandóbb, időtállőbb vál­tozatban, festékszóróval, fém- sablon segítségével „alkot­ták”, szakértelem nélkül! Mégsem a minőség ellen van kifogásom! Szavak, ki­fejezések jutnak eszembe: . . . kisvállalkozás . . . módsze­rek . . . reklám . . . egészséges verseny. A módszer nem tet­szik, különösen nem erköl­csileg! Gondolom így vannak ezzel a konkurrens vállala­tok is, s nem utolsósorban a Posta, „akinek” jogában áll, s érdeke is a felelősség- revonás, hiszen a reklámra szerződni szokás... (szoboszlai) A különös tárgyalás szín­tere a nyíregyházi Törvény­ház, időpontja 1985. március 29. A „vádlott” videóról be­szélt, az „ügyész” valójában dr. Vékony Miklós mátészal- kai ügyvéd volt, a prókáto­rok pedig valamennyien ügy­védjelöltek; Borsod, Hajdú és Szabolcs megye három- három képviselője, a nyol­cadszor megrendezett perbe- szédverseny résztvevői. Nándor megye pedig — ha valójában nem létezett is — mégsem pusztán kitalálás. Jó másfél évszázada a Sárospa­taki Jogakadémián hozták létre. (Alapítói sorában Sze­mere Bertalan is megtalál­ható.) A képzelt megye kere­tein belül életszerű körülmé­nyek között gyakorolhatták az akkori joghallgatók a pró- kátori mesterség összes tud n i valóját: — -------——' f Hasonló célból szervezte meg immár nyolcadszor az ügyvédjelöltek debreceni ok­tatási központja a mostani vetélkedést is. Dr. Csűry Kálmán, az oktatási központ vezetője elmondta, hogy bár ez a leglátványosabb része tevékenységüknek, fő teen­dőjük mégis a havonként fo­lyamatos felkészítés a szak­vizsgára. Kemény próbatétel elé ál­lította a versenyzőket a ki­talált bűnügy — még a „bí­róság” nagy tudású tagjai is (élükön dr. Horváth Tibor­ral, a miskolci jogi kar dé­kánjával) hosszú vita után hozták meg döntésüket. A si­kernek azonban csak egyik, igaz nagyon fontos feltétele volt a szakmailag pontos tényállás megállapítása. Mi­vel mindegyik jelölt rátalált a helyes megoldásra, ezért fo­kozott szerepet kapott egy ősi, bátran mondhatjuk így: tudomány, amit úgy hívnak, hogy retorika, azaz szónok­lattan (s amit kezdtünk elfe­ledni). Határozott fellépés, meg­győző érvrendszer, érzelmi húrok megpendítése — mind­mind nagy súllyal esett a lat­ba. Végül is dr. Kelcvüür Oyergy ú-brsseai ügyvédje­löltté lett a pálma. A zsűri döntésének jogosságához két­ség sem férhet, hiszen — a szavazatok tanúsága szerint — a nézők nagyobb része is a győztes ragyogóan felépí­tett, a klasszikus ügyvédi stílust idéző perbeszédét ta­lálta a legjobbnak. Dr. Pé­csik Judité (Miskolc) lett a második díj, míg a harmadi­kat — megosztva — dr. Sziics Aliz (Debrecen) és a hazaiak képviselője, dr. Kazár Péter érdemelte ki. (papp) V | \ Ma este fé! 9-kor: Újra műsort sugároz a Nyíregyházi Városi Tv Elég vblt egy szerelővas... Rendőrkézen r I I ■ a ■ ■■ rr ■ a mandoki betörök Gyerekek, felnőnek kedvence lett Rudi karrierje „Itt még sose találtak meg semmit, akármilyen házku­tatás volt!” — nyugtatta meg társait a harmincegy eszten­dős Hódos István. Ez a kije­lentése két dologra is utal. Az egyik, hogy Hódos már korántsem ismeretlen a bűn­üldöző szervek előtt, a má­sik pedig, hogy valamit el kellett rejteni a ház padlá­sán, a nád alatti hiányos deszkák közé. Ami a mán- doki férfi előéletét illeti, erőszakos nemi közösülés, a katonaságtól önkényes el­távozás és lopások miatt kényszerült néhány évet rács mögött tölteni. Legutóbb ta­valy augusztusban köszönt el a börtönőröktől, de ezt aligha lehet hosszú búcsúnak nevezni. Nagy port vert fel Mán- dokon és környékén, hogy decemberben és ez év ele­jén több helyre is betörtek. Hódos kezdetben elővigyá­zatos volt: „Ne Mándokra menjünk, mert akkor rög­tön engem keresnek” — de azéi«^ csak ráterelődött a gyanú. Igaz később el is kap­ta a hév, s eredeti tervei el­lenére lakóhelyén is tett egy­két nem várt, éjszakai láto­gatást csapatával. Vesztére, mert azóta már a rendőrség foglalkozik velük. A betörőbanda tagjai mind gyermekkori ismerősök. Hó­dos mellett unokatestvére, a fiatalkorú É. Sándor, Kasza Sándor (30 éves, lopások és rongálás van már a számlá­ján), a szintén lopás miatt büntetett huszonegy eszten­dős Gyetkó István és Gren~ czel János, (aki ugyan még csak tizenkilenc éves, de szintén büntetett előéletű) vett részt a bűncselekmé­nyekben, különböző felállás­ban. A rendőrségi vizsgálat ed­digi adatai alapján — s a gyanúsítottak vallomásából kibontakozó kép szerint — tavaly decemberben tették első portyáikat. A tornyos- pálcái kocsmában és az egyik tuzséri boltban jártak hívat­lanul. ’85 elején pedig a komorói presszót, Mándo- kon a Napsugár éttermet és a művelődési házat látogat­ták meg. Február közepén újabb márdoki körútra szán­ták el magukat. Eredetileg a Márka presszó, ismét a kultúrház és a téeszbisztró szerepelt a tervben, de aztán — „ha már itt vagyunk, tör­jünk be ide is” jelszóval — a Gyöngy presszó sem ma­radt érintetlen. Különböző édességeket, italokat, s ha találtak, pénzt vettek ma­gukhoz, de például magnót is szereztek ilyen módon. Még folyik a rendőrségi vizsgálat, de a mándoki és környékbeli vendéglátóhe­lyek. vezetői nyugodtabbarf alhatnak, egyelőre nem kell tartaniuk (?) újabb betörés­től. Elgondolkodtató viszont, hogy mindegyik helyre mi­lyen könnyen bejuthattak a betörők; egy szerelővas elég volt nekik. Vagyonvédelem­ről gyakorlatilag nem is be­szélhetünk a károsult üzle­tek esetében, de valószínű­leg másutt sem jobb a hely­zet. Egy komoly tanulsága tehát máris van az ügynek: a lakat és a biztonsági zár nem sokat ér, s bár nem ol­csó dolog a riasztóberendezés — feltétlenül megéri felsze­relni. Azaz csak megérné, de csak kevés helyen szán­ják rá magukat, (p) Született 1969-ben Mátészalkán. A csokoládéban gazdag kereszte­lőn a Rudi nevet ka.pta. Neme férfi, megjelenése elegáns, (ár)- magassága kettő forint nyolcvan tfillétr. A gondos szülők az egész­séges gyereket túróval tömték, amit a többi gyerek is észreve- hetett, mert Rudi gyorsan gya­rapodni kezdett. Játék ez eddig, és amikor a Szabolcs-Szatmár megyei Tej­ipari Vállalat mátészalkai üze­mében azt mondtam, hogy port- írét szeretnék írni nevezett Túró Rudiról, egy kicsit megmoso­lyogtak, bár hízelgek magamnak azzal, hogy tetszett a játék, lé­vén a gyár is úgy szereti ezt a terméket, mint saját gyerekét. A Túró Rudi ugyanis karriert csinált. A mátószalkán született termékből 1969-ben tízezer dara­bot gyártottak naponta. Tavaly már 80 millió gyártását tervez­ték, ezt a tervet 87 millió da­rabra emelték. A kongresszusi verseny felajánlásai még négy­millió gyártását tették lehetővé. Mi magyarázza ezt a sikert? Kádár Károly igazgató szerint ,az egyenletes minőség és a ter­mék természete: az, hogy egész­séges táplálék, jó ízű gyerek- öröm. Zserbán Bálint termelési vezető szerint az, hogy a két gyártósoron négy műszakban készített termék gyártására, mi­nőségére kezdettől fogva na­gyon odafigyelt a gyár. Kővári István műszakvezető szerint az, bogy a gyártósorokon dolgozók szeretik ezt a munkát. Neveket sorol. Bakos Ferencné, Dányádi György né, Papp Miklósné . . . Sorolja még a neveket tovább a irégieket és az újakat. Az ot* dolgozókat, akiknek technológiai fegyelmét, hozzáértését, hogy a termék a Dunántúlon éppoly népszerű, mint itt a szomszédos megyében. Sőt, tárgyalnak ar­ról is. hogy esetleg a kishatár- forgalom biztosította lehetőségek keretében átlépi a csehszlovák- magyar határt is. Teheti. Mi­nőségével. ízével, önmagát rek­lámozta eddig. A gyár vezetői mondják: ne­kik annyi meósuk van, ahány Túró Rudit gyártanak. Ezért ügyelnek a termékkel kapcso­latos minden véleményre. Elő­fordult például a közelmúltban is, hogy egy téves információ alapján egy újsághír ételmérge­zés kapcsán a terméket is emlí­tette. Az elvégzett vizsgálatok azóta bebizonyították, hogy szó sem volt ilyenről. A hír mégis ártott. Igaz, hogy minden élel­miszeripari termék kiszolgálta­tottja az ilyen véletleneknek, de a gyár távoli terveiben már 100 millió Túró Rudi gyártása szere­pel. Játékkal búcsúzom. Rudi nagy­korú lett, de azért gyerekként érzékeny ma is. Bartha Gábor A márciusi első kísérleti adás után videokazettára ke­rült a Nyíregyházi Városi Tv újabb 60 perces műsora, s az adás ma este 20,30-kor kezdődik. A nézők leveleiben leírt javaslatnak tett eleget a szerkesztőség azzal, hogy a korábbinál egy órával ké­sőbb lesz az adás. így tehát nem állítják kényszer, vá­lasztás elé azokat, akik a rá­diókabarét is szeretnék meg­hallgatni, s a helyi tv-műsort is látni akarják. Sajnos ma még változatla­nul csak a jósavárosiaknak, ott is a nagy közösségi an­tennarendszerre kötött házak Iákéinak — mintegy húszezer embernek — lesz lehetősége a vételre a készülékek 10-es csatornáján, de az illetéke­sek máris törik a fejüket azon, hogy ezek a városi tv- adások Nyíregyháza többi lakónegyedébe, az ottani ká­belrendszerekre is mielőbb eljussanak. Éppen ezért a mostani újabb kísérleti mű­sort máris jobbára „összvá- rosi” szerkesztési elvekkel készítették el. Ennek ellené­re ma még több műsorper­cet kap a Jósaváros, hiszen a készítők kötelességüknek tartották az első adásban nyitva maradt kérdések meg­válaszolását, és a kapott le­velekre a reagálást is. A városi tv műhelytitkai­ból eláruljuk, hogy az első két műsor úgyszólván baráti összefogással, a városban lé­vő rendkívül szerény video­technikai felszerelés és az erős tenniakarás, újságírók, népművelők, mérnökök, tech­nikusok lelkes segítőkészsége teremtette meg ezeket a mű­sorokat. A titkok közé tar­tozik az is, hogy például a mostani, áprilisi műsor vég­ső technikai „összetűzését” — montázsát — a nyíregyhá­zi technikusok a Miskolci Városi Televízió már meglé­vő, ún. vágószettjén végezték el két teljes nap alatt. A má­jusi műsor elkészítéséhez a Debreceni Városi Televízió ajánlotta fel hasonló jószom­szédi támogatását. Természetesen a ma még hiányzó technika több olyan fogyatékosságot hagy ezeken a kísérleti műsorokon, ami­ket a „nagy televízión” közel három évtizede nevelkedő néző kifogásolhat. Ma még nem tud ez a városi tv-stáb olyan eszközökkel, trükkök­kel, megoldásokkal operálni, mint egy valódi tv-szerkesz- töség, de — amint a most bontakozó szerkesztőség vall­ja — ezeket a hibákat még bizonyára sokáig elnézik ne­kik a városlakók. A Nyíregyházi Városi Ta­nács a közelmúlt napokban megalapította — a „Váci Mi­hály” Megyei Városi Műve­lődési Központ szervezeti egységébe építve — a Nyír­egyházi Városi Televíziót. (A ma esti műsor tartal­mát lapunk rádió-tv műsorai között olvashatják.) Részlet a műsorból: a mazsorettek Készül az ízletes Túró Budi

Next

/
Oldalképek
Tartalom