Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
A megyei pártbizottság beszámolója a nem képes megjelölni a területén megjelenő konkrét politikai feladatokat. Zavaró tényező a pártélet bizonyos területeinek túlszabályozottsága, a sok írásos jelentés, a felesleges adminisztráció. A párt irányító szerepének megvalósításában meghatározó jelentőséggel bírt a megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a munkabizottságok tervszerű és rendeltetésszerű működése. A pártbizottság tevékenységében érvényesült az elvi-politikai alapokon nyugvó testületi irányítás. A XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatainak következetes végrehajtása érdekében ötéves politikai tervet fogadott el, mely a gyakorlatban helyesnek bizonyult és végrehajtásra került. A pártbizottság ennek megfelelően folyamatosan napirendre tűzte a megye lakosságát érintő legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális kérdéseket. A pártirányítás, a vezetés javításához az is hozzájárult, hogy gondosabb, átfogóbb elemzés alapján határoztuk meg a leglényegesebb feladatokat. A párt- bizottság határozatai során a megye sajátos helyzetére alkalmazta a politikát, differenciáltabban jelölte meg a párt központi szerveinek határozatával kapcsolatos teendőket. Fejlesztettük a megyei pártbizottság munkastílusát, munkamódszerét. A politikai döntéseket megelőzően több fontos kérdésben előzetesen is igényelték a pártbizottsági tagok, a munkabizottságok, a városi, városi jogú bizottságok, a tömegszervezetek és -mozgalmak véleményét. Javult a pártbizottság tagjainak tájékoztatási rendszere. Az írásban rendszeresen megküldött havi információs jelentések, a két pártbizottsági ülés közötti időszakról szóló beszámolók, a Központi Bizottság üléseiről adott tájékoztatók is hasznosultak a testületi döntésekben. A párt- bizottság eredményesen irányította, segítette a városi, városi jogú, a közvetlen megyei irányítású pártbizottságok munkáját, növelte önállóságukat, hatékonyabban vonta be azokat a helyi politika alakításába. A végrehajtó bizottság arra törekedett, hogy elemző munkával megalapozott, konkrét döntéseket hozzon, és azok megvalósítását következetesebben ellenőrizze. A testület — és irányításával az apparátus — nagyobb gondot fordított a végrehajtás folyamatára, annak helyszíni segítésére. A végrehajtó bizottság rendszeresen beszámolt tevékenységéről a pártbizottságnak, tagjai látogatták a pártszerveket és -szervezeteket, ellenőrizték egy-egy határozat végrehajtását. A megyei munkabizottságok fokozottan vettek részt a megyei pártbizottság, illetve a végrehajtó bizottság elé kerülő jelentések előkészítésében. Növekedett javaslattevő, kezdeményező, ellenőrző szerepük, színvonalasabbak lettek állásfoglalásaik. A városi-járási pártbizottságok biztosították, hogy területükön a politikai, gazdasági és kulturális célok megvalósuljanak. A kísérlet tapasztalatai jó alapul szolgáltak az új szervezeti forma kialakításához. Az újonnan létrehozott városi és városi jogú pártbizottságok eredményesebben vesznek részt a helyi és a vonzáskörzetükkel kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Tevékenységük előterébe a gazdaság-, a terület- és település- fejlesztés politikai irányítása, szervezése, ellenőrzése került. Javult az alapszervezeteket, a társadalmi és tömegszervezeteket, -mozgalmakat irányító és segítő munkájuk. A városi pártszervek nem mindegyike tudott megfelelően és időben igazodni a megváltozott feltételekhez, a növekvő igényekhez. A községi, üzemi, intézményi, ágazati pártbizottságok, pártvezetőségek általában jól szolgálják a párt vezető, irányító szerepének érvényesítését. Egyes pártbizottságok önállósága, kezdeményezőkészsége azonban nem éri el a kívánt szintet. A felsőbb pártszervek határozatát nem tudják kellően adaptálni, a gondok egy részének megoldását a felsőbb pártszervektől várják. A jobb munkához szükséges személyi feltételeket sem mindenütt tudták kialakítani. Egy részük nem képes differenciált segítséget nyújtani az alapszervezeteknek, s a gazdaság pártirányításában, ellenőrzésében a megszokott módszereket alkalmazzák, az új kérdések megítélésében bizonytalanok. A Szamuely nevét viselő munkásőregység példát mutat a munkában és a kiképzésben. Az alapszervezetek a párt politikájának képviseletével, elfogadtatásával és végrehajtásával hozzájárultak a párt vezető szerepének érvényesüléséhez. Az alapszérvezetek többsége fontos feladatának tartotta a politika megértetését a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel, bevonta őket a közös gondolkodásba és cselekvésbe. Növekedett önállóságuk, felelősségük a helyi politika alakításában, végrehajtásában, a hatáskörükbe tartozó kérdések megoldásában. Taggyűléseken, vezetőségi üléseken általában a politikailag fontos kérdésekkel foglalkoztak. A termelő jellegű alapszervezetek munkájának középpontjában a gazdasági élet követelményeinek érXli. kongresszus óta végzett munkáról vényesítése állt. Támogatták az új kezdeményezéseket, és igyekeztek elhárítani az eredményes munkát akadályozó tényezőket. Javult a pártélet szervezettsége, a pártcsoportok tevékenysége. Az aktív párttagok nagy többségének van pártmegbízatása, amelyet jórészt teljesítenek. A taggyűlés egyre jobban betölti szerepét a párttagság tájékoztatásában, a helyi politikai feladatok megvitatásában, meghatározásában. A megjelenés általában 80—85%-os, az aktivitás kielégítő. A társközségekben működő, a lakóterületi, a körzeti, a kis létszámú kommunista közösségekben és egyes alacsony jövedelmezőségű termelő- szövetkezetek pártalapszervezetében gyenge a szervezeti élet, a pártépítő munka, nem tudják megfelelő hatékonysággal érvényre juttatni a párt politikáját, nem eléggé hatékony a munkamódszerük sem. Az alapszervezetek egy része nem képes élni a megnövekedett önállósággal, az irányító pártszervek döntéseit sem mindig tudja megfelelően érvényre juttatni. Nehezen tudnak eligazodni az új, bonyolultabb tennivalók között, az irányító pártszervektől sem kapnak ehhez elegendő segítséget. A párttagság egy része elhanyagolja kötelességeit, nem él jogaival. Gond, hogy olykor eldöntött kérdések kerülnek a taggyűlés elé. A pártértekezlet óta a párt szervezeti felépítésében változások következtek be. Jelenleg a megyei pártbizottság közvetlen irányítása alá 6 városi, 3 városi jogú, 5 nagyközségi és 1 üzemi pártbizottság tartozik, melyek 117 pártvezetőséget és 1082 alapszervezetet irányítanak. A XII. kongresszus óta 100 új alapszervezetet hoztunk létre. A párttagság 10,1%-kal gyarapodott. A növekedés üteme megfelelő, a megye felnőtt lakosságához viszonyítva a párttagok aránya 8,2%. Emelkedett a párttagság politikai, általános és szakmai műveltsége. Növekedett a közép-, felsőfokú párt- és állami iskolai végzettséggel rendelkező párttagok száma, csökkent a nyolc általánost el nem végzettek aránya. A párttagság közel fele szemináriumot végzett. A megye párttagságának jelenlegi foglalkozás szerint több mint fele, eredeti foglalkozás szerint pedig közel háromnegyed része munkás és paraszt. Az öt év átlagában felvettek 67,3%-a munkásosztályhoz és a szövetkezeti parasztsághoz tartozó. Arányuk ennek ellenére csökkent. A nők aránya a párttagságon belül emelkedett, de arányuk így sem tükrözi a társadalomban, a termelésben elfoglalt helyüket. Az újonnan felvettek majd kétharmada 30 éven aluli, a párttagságon belüli arányuk azonban továbbra is csökkenő tendenciájú. A párttagság átlagéletkora emelkedett, ez is jelzi a fiatalok körében végzett pártépítő munka gyengeségét. Nem sikerült maradéktalanul érvényt szerezni a pártértekezlet tagfelvételre vonatkozó határozatának. Kedvezően alakult a szellemi dolgozók, elsősorban a pedagógusok, az orvosok, műszakiak, agrár szakemberek tagfelvétele. A pártépítő munkát több kedvezőtlenül ható tényező is befolyásolta. Csökkent a párt vonzereje azokban az alapszervezetekben, ahol gyenge, alacsony színvonalú a pártélet, ahol a párttagokat nem vonják be megfelelően a politika alakításába, megvalósításába. A párt- szervezetek egy részében következetlenséggel, a nevelőmunka gyengeségeivel, kampányszerűséggel találkoztunk. Időnként még kísért a statisztikai szemlélet is. Sok felkészült, jól dolgozó munkás nem vállalja a párttagsággal együtt járó követelményeket. Csökkent a pártból töröltek és kilépettek száma. Ezek többsége a szervezeti élet elhanyagolása, az át jelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt került ki a pártból. Sok kilépő nem vállalja a párttagsággal járó kötelezettségeket, s gyakori a vélt sérelem is. Az idősebbek gyakran korukra, betegségükre, családi okokra, a magas tagdíjra hivatkozva lépnek ki, de . fellelhető a velük való személyes foglalkozás hiánya is. Az elmúlt öt évben javult a kádermunka színvonala, fejlődött terv- . szerűsége, általában megvalósultak a szükséges kádercserék, körültekintőbb lett az utánpótlás kiválasztása, felkészítése és nevelése. A vezetői állomány többségében alkalmas feladatai ellátására, meggyőződéssel képviseli a párt politikáját, szolgálja a közösséget, igyekszik megfelelni a növekvő követelményeknek is. Vezetési stílusukra döntően a demokratikus vonások jellemzőek. Többségük aktív közéleti tevékenységet is kifejt, ma- - gatartásuk, életvitelük megfelel a követelményeknek. A vezetők egy része nem tud megfelelően igazodni a változó feltételekhez, nem eléggé kezdeményező és fogékony az új iránt. Magatartásukban negatív jelenségek is fellelhetők. Egyesek megsértik a munkahelyi demokráciát, visszaélnek a hatalommal. Megszegik a szocialista erkölcs normáit, a maguk számára előjogokat biztosítanak, anyagiasak, elnézőek a munkafegyelem megsértőivel szemben. Az utóbbi években megkezdődött nagyobb arányú generációváltást a vezetői rátermettség hiánya is indokolta. Egyes esetekben azonban indokolatlanul elhúzódnak a szükséges kádercserék, a pártszerveknél liberalizmus és bátortalanság tapasztalható. Személyi kérdésekben általában a választott szervek döntenek. Még mindig kevés azonban az alternatív javaslat. Nem fejlődött kielégítően a kádermunka demokratizmusa, esetenként a szubjektivizmus is érvényesül. Előfordul a véleményezési jogkör megsértése, a szakszervezet, a KISZ állásfoglalásának formális igénylése. Egyes helyeken nem megfelelő a káderekkel való foglalkozás, nem eléggé átgondolt az utánpótlás kiválasztása és nevelése. Kevés figyelmet fordítottak a pártszervek a munkában becsületesen helytállt fizikai munkások, nők, fiatalok szakmai, politikai felkészítésére, vezetői funkcióba állításukra. A vezetők kiválasztásában nem kapott megfelelő teret a pályázati rendszer. Kedvezően változott a különböző párt-, állami és társadalmi szervek testületéinek összetétele. Növekedett tagjaik politikai, szakmai képzettsége. A pártapparátus munkája körültekintően segíti a politika megvalósítását, a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtását. Megyénk párttagságának túlnyomó többsége példásan teljesíti kötelességeit, gyakorolja jogait, a párt normája szerint él és dolgozik. Politikailag érettebbé, elkötelezettebbé vált, s érzékenyen reagál a hibákra. Erősödött a pártfegyelem. A pártszervek és -szervezetek határozottabban és következetesebben léptek fel azokkal szemben, akik megsértették a párt- és állami fegyelmet, magatartásukkal ártottak a párt tekintélyének.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------J
