Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról A pártértekezlet óta a megye párttagságának 3,8%-át kellett fegyelmi úton felelősségre vonni, s ez kevesebb az előző ciklushoz képest. A cselekmények jellegét nézve csökken a párt belső életével kapcsolatos vétségek aránya. Alacsony a párthatározatok végrehajtásának elmulasztása miatt felelősségre vontak száma. Nőtt az állampolgári fegyelmet sértők s a magánéletben erkölcsi vétséget elkövetők aránya. A legtöbb pártbüntetést a munka- és a szolgálati fegyelem megsértéséért, az erkölcstelen magánéletért és a társadalmi tulajdonban okozott kárért kellett kiszabni. Emelkedett a bűnelkövető párttagok aránya. Leggyakoribb a közlekedési bűncselekmény, az ittas vezetés, a vagyon elleni bűncselekmény miatti felelősségre vonás. A pártértekezlet óta alaposabbak a pártfegyelmi vizsgálatok, a kiszabott fegyelmik jobban segítik a nevelést. Nem megfelelő még az ügyekből levonható tanulságok hasznosítása. Egyes vétségek megítélésében szélsőségekkel is találkozunk; vagy nagyon szigorúan ítélik meg azokat, vagy elnézőek velük. Pártszervezeteink nem elég következetesek abban, hogy a kötelezettségeiket sorozatosan elmulasztó, a pártfegyelmet megszegő párttagok kilépését, törlését, illetve kizárását kezdeményezzék. A párt tömegkapcsolata erősítéséért eredményesen dolgoznak a tömegszervezetek és -mozgalmak. Az elvi irányítás, s az ott dolgozó kommunisták növekvő önállósága révén emelkedett munkájuk színvonala. Részesei a politikai döntéseknek, javuló az érdekfeltáró tevékenységük, részt vállalnak a párt határozatainak elfogadtatásában, a dolgozók mozgósításában. A szakszervezetek betöltik hivatásukat, önállóan és eredményesen dolgoznak. Nőtt a mozgalom tekintélye, taglétszáma, tömegbefolyása. Egyre jobban igazodnak a megváltozott körülményekhez és feltételekhez. Segítik a gazdaságpolitikai célok és követelmények megértetését. Kezdeménye- zően léptek fel a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának növelése, a minőségi bérezés elterjesztése, a gyáregységekben dolgozó munkások bérszínvonalának növelése érdekében. Növekedett a különböző távú tervek, kollektív szerződések kidolgozásában, elfogadtatásában játszott szerepük. Eredményesebben használták fel a szocialista munkaverseny új formái a brigádmozgalom és az újítómozgalom adta lehetőségeket. Az egyéni vállalásokra, a komplex brigádok alakítására, a munkamozgalmak bürokratikus vonásainak megszüntetésére, erkölcsi és anyagi ösztönzésre nem fordítottak kellő gondot. A munkahelyi demokrácia fejlődött. Javult a demokratikus fórumok összhangja, mind több dolgozó mond véleményt munkahelye ügyeiről. Az érdemi javaslatok megvalósítását azonban sok helyen nem ellenőrzik. A demokratizmus érvényesülését sok formális elem is akadályozza, különösen a gyáregységekben. Nőtt a bizalmi testületek szerepe. Általános tapasztalat, hogy érdemibb módon érvényesül, kibővült jog- és hatáskörük, de több helyen tapasztalható, hogy különösen a vezetők munkája minősítésekor tartózkodnak az őszinte vélemény nyilvánításától, a bírálattól. A szakszervezeti mozgalom szervei aktívan vesznek részt a dolgozók politikai, világnézeti nevelésében, általános és szakmai műveltségének gyarapításában, a munkához való szocialista viszony formálásában. Nem elég differenciált ez a nevelőtevékenység az egyes rétegek között. A szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak az ifjúság, a nők műveltségének gyarapítására, a nyugdíjasokra, a hátrányos helyzetűekre. Fejlődött érdek- képviseleti, érdekvédelmi tevékenységük, de több helyen az adott lehetőségeket sem használták fel a megyében dolgozók helyzetének javítására, illetve az ingázók érdekeinek képviseletére. Javult a szakszervezetek és az állami, gazdasági vezetés együttműködése, amit elősegített a szakmaközi bizottságok tevékenysége is. A megye pártszervei, -szervezetei mind hatékonyabban alkalmazzák a párt szakszervezeti politikáját, érvényesül az elvi-politikai irányítás. Ezzel együtt találkozni még operatív beavatkozással, a szakszervezeti szervek feletti bábáskodással. A legtöbb gondot, feszültséget az okozza, hogy a pártszervek, -szervezetek egy része nem kellően tájékozott és nem rendelkezik kellő tapasztalattal a szakszervezeti politikában, annak alkalmazásában. A KISZ az elmúlt években mozgósította a fiatalokat a különböző akciókra, rendezvényekre, kezdeményezője volt számos társadalmi, gazdasági feladat megoldásának. Több hasznos programot adott a különböző ifjúsági rétegeknek, gazdagodott érdekképviseleti és érdekvédelmi munkája. Növekedett taglétszáma, nőtt szervezettsége, több mint 400 új alapszervezet alakult. Fejlődött irányító testületéinek munkája. Elsősorban az üzemekben és a tanintézetekben erősödött a KISZ-munka politikai jellege. Tartalmasabb lett az ifjúsági vezetőképzés. A KISZ-alapszervezetek jelentős részében nem fejlődött kellően a politikai nevelőmunka. Programjuk és munkamódszerük nem elég vonzó, nem nyújt megfelelő élményt, cselekvési lehetőséget. A mezőgazdasági üzemekben és a lakóterületen gyenge a szervezettség, nem megfelelő a fiatalok párttaggá nevelése sem. A konzervgyári fiatalok parlamentje is a politizálás fóruma volt. A KISZ pártirányítása elmaradt a követelményektől. A párt szervei és -szervezetei segítették és ellenőrizték az irányításuk alá tartozó KISZ- szervezetek munkáját, ez azonban gyakran formális volt, esetenként magukra hagyták a fiatalokat. Az úttörőszövetség az iskolával, a szülőkkel, a társadalmi szervekkel, a fegyveres testületekkel együttműködve eredményesen vett részt a kisdobosok, úttörők nevelésében. Kiemelt feladatuknak tekintik a nevelőmunkát és a mozgalmi hagyományok ápolását. Megyénk népfrontmozgalma eredményesen szorgalmazza a párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek összefogását. Tevékenysége a lakosság széles körében a meggyőzést, a közös gondolkodást, az egységes cselekvést szolgálja. A népfront bizottságai közreműködnek a politika alakításában, a lakosság széles rétegét bevonják a végrehajtásba. Fokozódott kezdeményezőkészségük a lakóterületi politikai munkában, aktívabb lett rétegpolitikai tevékenységük, kezdeményezői, alakítói a településfejlesztésnek, a társadalmi munkaakcióknak, a közművelődési célkitűzések megvalósulásának. Együttműködésük az állami és társadalmi szervekkel erősödött. A lakóterületi közéleti fórumok, falugyűlések szervezésében aktívan vesznek részt, figyelemmel kísérik az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok sorsát, segítik azok megvalósítását, egyre eredményesebben látják el közjogi funkciójukat. Szélesítették a békemunkában részt vevők körét, sokat tettek a barátság ápolásáért, más népek életének megismertetéséért, a hazafias és internacionalista nevelésért. Gond, hogy több esetben, mint pl. fontos helyi tanácsi döntések előkészítésekor nem igénylik a társadalmi vitát, előzetesen a véleményüket, javaslataikat. így a lakossági észrevételekre és bejelentésekre nem tudnak mindig időben és érdemben válaszolni. A népfrontbizottságoknak még nem mindegyike ismerte fel az önállósággal járó új lehetőségeit, nem él kellően a mozgalmi jellegből következő módszerekkel. Két kongresszus között Szabolcs-Szatmárban Tallózás a KSH beruházási felméréséből Szabolcs-Szatmár megye VI. ötéves területfejlesztési terve a korábbinál szigorúbb gazdasági környezetben, a társadalmi, gazdasági fejlődés várható lassulását jelezte. Az előirányzat szerint a beruházások ,— folyóáron — a korábbi ötéves terv teljesítésével közel azonos nagyságrendben valósulhatnak meg, négyötödrészt a szocialista szektorban — szólt az előirányzat. A megyében 1980—83 között 36,7 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre. Tovább fokozódott a lakossági beruházások részesedése, ami jóval magasabban alakult, mint az országos átlag. A szocialista szervek beruházásai 1981—84-es években megközelítette a 22 milliárd forintot. A szocialista szervek egy lakosra jutó beruházásainak értéke — folyóáron — 9102 forint volt, ami tizedével maradt alatta az előző tervidőszakénak és az országos átlag felét érte el. Növekedés csak az úgynevezett „egyéb államiaknál” tapasztalható, elsősorban az iskolai osztálytermek, továbbá a fűtőművek, a vízellátási és szennyvíztisztítási létesítmények ráfordításai miatt. A megyében a tervidőszak első három évének fejlesztéseiből az anyagi ágak részesedése — az előző tervciklushoz képest — folyamatosan csökkent. Az iparé 6 százalékponttal mérséklődött és így lényegesen alacsonyabb volt a többi megye átlagánál. A mezőgazdasági fejlesztések aránya kismértékben nőtt, eltérően az előző tervidőszaktól részesedése meghaladta az iparét. 1981—83 között az új állóeszközök 53 százaléka az alapvető termelőágakba került, 29 százaléka a termelő infrastruktúra területére jutott, míg 18 százaléka a nem anyagi ágak fejlesztését szolgálta. Az új létesítmények átadásával tovább bővült a megye állóalapja. Üzembe lépett az Ipari Műszergyár üzeme Fehérgyarmaton (310 fő foglalkoztatását tette lehetővé); ugyanitt termelni kezdett a MEKOFÉM gyára 200 fővel; üzembe helyezték Vásárosnaményban az Üvegipari Művek ólomkristályt gyártó üzemét, ahol 390 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség. A tervidőszak első 3 évében az egészségügyi ellátás javítására 494 milliót költöttek, ami jóval meghaladta a korábbi tervidőszak ilyen célú együttes összegét. A tanácsok 1984 végéig 5,3 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottak beruházásokra. Ugyanennyi idő alatt a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 4,9 milliárd forintot használtak fel beruházásokra. Négy év alatt 7863 szarvasmarha-, 28 518 sertés-, 34 860 juhférőhelyet hoztak létre és 64 ezer tonnát meghaladó befogadóképességű magtár és szemes termény tárolóval gyarapodtunk.
