Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

A vizuális nevelés szolgálatábai A vizuális nevelés fontos eszközei a gyerekeknek szóló könyvek illusztrációi, hiszen a gyermek első képi élmé­nyeit ezekből a könyvekből kapja. Pozsonyban 1967 óta rendezik meg ennek a sajá­tos grafikai műfajnak a nem­zetközi seregszemléjét. Átte­kintést adva szinte az egész világ gyermekkönyv-dlluszt- ráűiós terméséből, bemutatva a legkülönbözőbb stílusú és a különböző korosztályokhoz szóló képeket. A kiállítás az elmúlt kilenc biennálé 200 legsikeresebb eredeti grafiká­ját tartalmazza. Kus János: Didergő Király. NAGY ISTVÁN ATTILA: Anna Kelemen menyasszonya sírva siratta a férfit, a vállára omlót, a nyakába fodrozódó hajút, szemhéjait könnyek feszegették, szóra nem mozdult csak tartotta a drága terhet, a vigasztalan súlyút, forró leheletét érezte, a nyártüzű csókot, a szempilla verdesését, állón a mozgó borostát. Kelemen menyasszonya sírva ölelte a férfit, a vonagló fejűt, a megosztott vágyban is gyönyörűt, magához vonta, kulcsolta derekát, játékait, az ajkak árulkodó mozdulatait és a hangját; s a férfiból, ledöntve sorra a gátakat, óvó reményeket megtagadva, ember előtti mélységből, kihűlő sziklák üzenetével, az animális lét iszonyatát cipelve, és a kiszolgáltatott test öntudatlan lüktetésében üvöltve kiszakadt a sírás. Átcsapott a fején, arcával szembefordult, kétkedő mosolya sós káromkodásba menekült. Kelemen menyasszonya ekkor hirtelen tudni vélte, hogy amikor elhagyja ezt a férfit, a szép szavút, és szombaton fehéren a pap elé áll, nincs bocsánat: Kelemen örökre befalazza a szeretettje. Vita egy várról Mátészalka kétszer lerombolt fellegvára Mióta Csomár Zoltánnak a Mátészalka című monográfiája megjelent (Mátészalka, 1968), a városnak nemcsak a fellegvár, Fellegvár utca neveit ismerhe­ti meg a Mátészalka történeti múltja iránt érdeklődő, hanem valamelyes tájékoztatást nyer­het az egykori vár fekvéséről és történetéről is. Csomár köz­léseit azonban nem lehet tel­jes egészében hitelesnek tekin­teni. Az való igaz, hogy ez az „erősség” a hajdanvolt Krasz- na folyó (ma: Ócska-Kraszna) miellékén feküdt a XVIII. szá­zad közepén elpusztult Sándor nevű falu közielében. Kétséges viszont az, hogy II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás korában is fönnállott volna, miiként azt Csomár állítja. Nincsenek biztos adataink a vár fölépítésének idejéről és építtetőiéről siem. Pesty Fri­gyes 1864-es kéziratára hivat­kozva Csomár is csak ennyil tud mondani: „Ezen helyen valamikor hatalmas földesúr lakhatott, aki uralkodott a te­rület felett.” Nos, Mátészalka és Sándor falu ősi birtokosa a Csaholyi család volt, s így a vár építőiéként számításba jö­het. Található azonban a Beth­len család keltesd! levéltárá­ban I. Ferdlinánd királynak egy 1548. március 21-én kelt adománylevele, mely szerint több más birtokkal együtt Má­tészalkát és Sándor falut hűt­lenség címen elkobozza Csa­holt/ Gáspár-tál, és teljes egé­szében Báthory István-nak adományozza. Lukinieh Imre Erdély terü­leti változásai a török hódítás korában 1541—1711 (Bp. 1918.) kitűnő munkája a Bécsi Álla­mi Levéltár Hungarica gyűjte­ményében föltalálható gazdag és korabeli okmányok alapján átfogó képet tud rajzolni a szálkái vár pusztulásának té­nyérő]. Eszerint a vár pusztulásának kezdetei az 1558-as évekbe nyúlanak vissza. Izabella ki­rálynő ekkor sikertelenül ost- romoltatta Kisvárda várát, és ez a sikertelenség lehetőséget kínált az ellenfelek béketárgyia- lásainak elindításához. A Fer­dinand oldalán álló Báthory András 1559 májusában leve­het írt Izabella bizalmi embe­rének, az ingatag hűségű Ba­lassa Menyhért-hez ebben az ügyben, s Balassa is választ adott Báthorynak még május folyamán. E föntmaradt leve­lekből nemcsak a béketárgya­lások alapját szolgáló feltéte­lekről tájékozódhatunk, hanem Mátészalka várának hamaro­san bekövetkező végzetéről is. Izabella királynő ugyanis fel­tételül szabta Ferdiinámdnak, hogy az vonja ki csapatait Kisvárda várából, vagy leg­alább hasson oda, hogy a vár­őrség ne zaklassa a lakosságot. A bécsi udvar viszont Izabel­la kérésének ellenében azt kí­vánta, hogy a királynő rom­boltassa le Kálló (= Nagykál- ló) és Szalka (= Mátészalka) erősségleit. A békeegyezség ratifikálása ugyan csak később, Izabella királynő 1599. szeptember 15- én bekövetkezett halála után történt meg, ám a fia érdeké­ben mindenre kapható király­nő még életében teljesítette a bécsi udvar kívánságát: le­rombol taifcta Kálló és Szalka várát. Mindezeket a Ferdi- nánd hűségén álló Zay Ferenc kassai kapitány írta meg 1561. február 6-án és február 8-án kelt leveleiben. E levelek szerint az ered­ményre nem vezető kászonyi értekezlet után az ellenfelek egyre fokozták hadikészülődé- seiket. Így 1561 elején Ferdi­nand megerősítette Gyula vá­rát, a János Zsigmond hűsé­gén levő erdélyiek pedig újjá­építették az Izabella királynő által Szálkán és Kálióban le- romboltatott erősségeket. A nagyon is álszentnek tű­nő Zay Ferenc ez uitóbbi épít­kezést nyílt kihívásnak, az Iza­bella és Ferdinand között lét­rejött egyezség megszegésének tekintette, s igyekezett is az ellenintézkedéseket hamaro­san megtenni. Ahogy 1561. március 4-én kelt levelében írta, csapataival megtámadta és ismét leromboltatta a szál­kái erősséget. Mátészalka Fellegvárát ezzel a ténnyel el is érte a végzete, írásos emlékekben s|ehol nem található a későbbiekben hír arról, hogy Zay Ferenc kassa; kapitány pusztítása után vala­ha is újraépült volna. Csomár Zoltánnak az a híradása tehát, hogy a szálkái vár még II Rá­kóczi Ferenc korában is állott volna, csupán legenda. Balogh László Kosztolányi Dezső: Esti és a ha Renkívül hajszás nap vára­kozott rá. Másnap akart kül­földre utazni. Reggel, mihelyt fölkelt, el­indult az útlevelekért. Az ut­cán kibontotta reggeli postá­ját. Egy cikkre gondolt, me­lyet délig meg kell írnia, egy bankra, hol valutát vásárol majd, egy készülő regényfeje­zetére, melynek szavait soká­ig szeretettel daijkálta lelké­ben, s több fontos, üzleti ta­lálkára. Közben valami spa­nyol lapot olvasgatott. Amint áthaladt a kocsiúton, állati ordítás harsaid. — Hű! — üvöltött egy hang. Utána többen felhördültek a rémülettől: — Jaj. Esti a földre ejtette újságját. Ott állt a kocsiút közepén. Előtte, közvetlen a lábánál egy aiutó, melynek izzó acéltasite még lüktetett a haladás visz- szatartott iramától, s ferdén a járdára farolt, feldöntve ottan egy vendéglői leanderbokrot. Sápadt emberek integettek feléje, riadtan és boldogan, hogy ily csodamódon menekült ki a halál torkából. Egy öreg­asszony a kezeit tördelte. — Olvas a kocsiúton! — szólt fölháborodva az autó tu­lajdonosa, s letépte barna por­szemüvegét. — Olvas — és rá­mutogatott. — Marha! — kiáltott arcába a sofőr, aki csak most ocsúdott a veszedelem áj,illatából. Esti nem tiltakozott a jóleső sértés ellen, mert egy vélemé­nyen volt vele. Hálásan a so­főr haragtól szikrázó szemébe nézett, végigtapogatta testét, hogy n|em sérült-e meg vala­hol, aztán odábbállt. Átment a túl.SÓ járdára. Itt mély lélegzetet vett. Csak most kezdett félni. Hallotta a gép dübörgését, a gyors és vad véletlent, a halál szelét. Hom­lokát jéghideg verejték verte ki. Szemben egy ki Onnan hoztak i vagy morfint. Ha tével morfint 1 mantöorvositól, s fint. Az autó már n vágtatott, a csopo szétoszlott, de ő ottan állt, villám! Sággal. „Ja igaz — kap nekem ma sok c Holnap Párizsban Fontos teendők. IV Föllapozta napt látta: útlevél, cik gényfejeziet, tárgy M-mel. Egyszerre dott. Azt érezte, se fontos. Csak hogy él. Milyen szabad i gyermekkora óta még át mellét ily szilaj szabadságér az egész nap és n den. Nekivágott a Fönn a tetőn le fűre. Óráig bámu Figyelte a bogarai virágokat tépeget Fölkacagott a nap „Enyém az élet —, mert majdnem a halál. Végre ig£ Délben egy kislk sában ebédelt. Sár gatott, cigarettáz* len utcákon kós Nézte a mestere műhelyekben, a hazafelé menetelő zadt katonákat, ; két, akik sánitikál szottak. Éjjel pedig, hop lépett, hol állanc lesség jármában f ezt írta naplójába — Csak az él, pillanatban kész a elkészült a haláír szült az életre is. Szombati gátér Nagy László a költő, aki fiatal korában fes szült, rendkívül érdekes, képes krónikát hagyott ránk. A Kísérlet a bánat ellen című könyvében kéziratait, a versek írása közben készült rajzait, seit találjuk. Ezek közül adjuk közre a kép>en lát teményt, amely Pásztor rablók címet, „Korniss képei” alcímet viseli. Várakozás. (Antonio Stagnoli grafikái) KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Lieselotte Schwarz (NSZK): Az álomcsináló című sorozatá­ból. (A BIB 1973-as nagydíjával kitüntetett mű.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom