Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

1985. március 1. Kelet-Magyarország 3 A meglovagolt szabályozó J Meddig kockázat? SZABÁLYOZ A SZABÁ­LYOZÓ — mondta az érte­kezleten egy nyírségi terme­lőszövetkezet elnöke. Kollé­gái helyeseltek és többen azt feszegették, csak meg kell lovagolni az új szabályozók adta lehetőségeket, nem le­het probléma. Viszont egyik napról a másikra képtelen­ség átalakítani a termék- szerkezetet, vagy nem is át­alakítani, csak új növénye­ket vetni, nem beszélve az állattenyésztésben a hirtelen fordításról. Minden változ­tatás új beruházással jár, hi­szen az addig nem termelt növényeket esetleg más gép-\ pel kell vetni, kezelni, beta­karítani. A szarvasmarha-is­tálló pedig nem jó a juhok­nak, s viszont sem. Vagyis a szabályozó szabályoz, de itt is csak a tőkeerős gazdasá­gok kerülnek fölénybe. Ez lehet röviden az akkori megbeszélés lényege. S hogy van ez a valóságban? Álljon itt erre két termelőszövet­kezet példája. Szamosszegen a mezőgaz­daság minden válfaja meg­található : a növénytermesz­tés, a gyümölcstermelés, az állattenyésztés és az ipari tevékenység is. Pedig nem nagy a Dózsa Termelőszövet­kezet területe, 3680 hektáron gazdálkodnak. Ám annál jobb eredményeket értek el tavaly. Termelési értékük el­ső ízben jutott túl a százmil­lió forinton, igaz csak 376 ezerrel. A mérleg szerinti eredményük majd nyolcmil­lió forint, így kellő alapról indulhatnak 1985-ben. Per­sze ehhez az is kellett, hogy négy-öt éve állandósult a termékszerkezet, kisebb ala­kításokat végeznek mind­össze, a nyereségesebb ága­zatokat keresik. Volt olyan, amikor felszámolták a hús­termelést, mert a borjakat kisebb veszteséggel adták el az állatforgalminak, mintha meghizlalták volna. Nemrég ismét felfejlesztették. Erre a szabályozók változása miatt került sor. Állami támogatás­sal EGYÜTT ötven forintot kapnak egy kilogramm mar­hahúsért, amit 44 forintért állítanak elő. A különbség szembeötlő. Kinek nem érné meg ennyiért csinálni. így voltak a kalászosokkal is. A búza-, árpaterületüket 800 hektárról ezerre emelték. Minden tonna búza ára után még huszonöt százalékot kaptak. Ügy, hogy összejött a támogatásokból négymillió forint. A legújabb szabályo­zók csökkentik a növényter­mesztés támogatását, de most minden növény után jár a szamosszegieknek kilenc szá­zalék. Így is megkapják a korábbi ártámogatás három­negyedét. Jármiban már más a hely­zet a kalászosokkal. Ebben a szövetkezetben kétezer hek­tár a gabona területe, s a kedvezőtlen adottságuk mi­att az árbevétel negyven- nyolc százalékát kapták tá­mogatásként. Ez náluk húsz százalékra csökkent. Min­dent összevéve 1984-ben hu­szonnégymillió forint árki­egészítést kaptak. A jelenleg érvényben lévő szabályozók ezt tízzel csökkentik az idén. A végkövetkeztetés pedig: ha minden maradna a régiben, akkor az idei esztendőt öt­hat milliós veszteséggel zár­nák Jármiban. Ennyit tesz adott esetben egy szabályo­zóváltozás. Persze egy veszteséget nem lehet a szabályozókra fogni. Keresni kell a kiutat a nye­reséges gazdálkodás felé, ezt teszik Jármiban is. Mert nincs egyetlen olyan gazda­sági vezető sem, aki az ellen­kezőjét akarná. A szamos- szegi vezetés egy évtizede van együtt. Ez idő alatt ér­ték kudarcok, sikerek az ott élőket, de már hosszú évek óta állandóan több milliós nyereséggel zárnak. Az idei tervükbe már belekalkulál­ták, hogy emelkedik a cu­korrépa, a tej felvásárlási ára, de azt is, hogy a tava­lyitól többet kell kiadniuk növényvédő szerre, műtrá­gyára, alkatrészekre. A ket­tő valahol kompenzálja egy­mást, de akkor is, jobb ha az ember kevesebbet ad ki és többet kasszírozhat be. Valahogy így lehet elképzel­ni egy mai gondolkodású ve­zetőt- Nem a rosszat nézi, mert az mindenkinek rossz, hanem megtalálja a gazda­ságba átültethető és kama­tozó dolgokat. RÉGI SZÓLAM: az átlag­termés növelésével lehet csökkenteni a költségeket. Régi, de ma is ugyanolyan helytálló, mint évekkel ez­előtt. Sőt, amikor a terme­lés költségei évente emelked­nek, szinte csak ezzel lehet takarékoskodni. Szamossze­gen felmerült korábban a zöldborsó termesztése. Két okból is hasznos lett volna. Először, hogy alapanyagot adnak a konzervgyárnak, másodszor pedig maga a nö­vény kiválóan alkalmas si­lónak. így a takarmányter­mő terület egy része felszaba­dult volna az árunövény, mondjuk a búza számára. Meghiúsult a távolságon. A szövetkezet nem tudta ga­rantálni az azonnali beszál­lítást, így a konzervgyár nem kötött szerződést. Nem bánkódtak rajta, mást kerestek. Évek óta csak takarmánykoncentrátumot vásárolnak, ők maguk keve­rik a saját termésű abrak­kal, takarmánnyal tápnak. A megtakarítás tonnánként leg­alább ezerötszáz forint. A kukorica nedves tárolásával olajat takarítottak meg. LEHETNE MÉG PÉLDÁ­KAT SOROLNI a szabályo­zók adta lehetőségek kiak­názására. A köz pedig úgy tartja, jó szimattal könnyen, gyorsan, „meglovagolhatok” ezek a rettegett intézkedé­sek. Ha bár ilyenkor vállal­ni kell egy bizonyos kocká­zatot, de az élet valamennyi területén így van ez. Sípos Béla A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet lakatosüzemében az Or­szágos Bányagépgyártó Vállalat megrendelésére kavicsosztályzót gyártanak. Ezt a szerkezetet Budapesten hajóra szerelik, majd csehszlovák exportra szállítják. (E. E.) A Vásárosnaményl Vegyesipari Szövetkezetben idén 10 ezer villanymotorhoz készítenek állórészeket. Ké­pünkön: Barna Károlyné, Algács Mária és Szolnoki Mária tekercselők. (Gaál Béla felvétele) Anita, Szabolcs, Antónia Hírnevet szereztek Túlteljesítették exportter­vüket is, a Német Szövetsé­gi Köztársaságba például 30 millió forint értékű étkező­garnitúrát és különféle szek­rényajtókat szállítottak, míg a szocialista országokba, Csehszlovákiába és Lengyel- országba 20 millió forint nagyságrendű szekrénysort küldtek. A piachoz való alkalmazko­dás megköveteli a termék- szerkezet frissítését, az új bútorcsaládok gyártásának előkészítését is. A szálkái gyárban új terméknek szá­mit a Tisza szekrénysor, mely három változatban is készül, valamint a Máté ele­mes bútorcsalád; míg a kár­pitozott termékek közül min­den bizonnyal tovább erősíti majd az üzem jó hírnevét a vásárlók között az Anita, Szabolcs és Antónia garni­túra. A gyár megújulási ké­pességét jól jelzi az a tény, miszerint a teljes termék­skálának mintegy negyedét képviselik az idén az új bú­torcsalódok. Idei termelési értéktervük eléri az 570 millió forintot, a növekedés mértéke azon­ban az exportnál igazán szembetűnő. Az elképzelések szerint a szocialista orszá­gokba mintegy harminc-, a tőkés országokba pedig hat­vanmillió forint értékű bú­tort szállítanak. Különösen ez az utóbbi szám figyelem­re méltó, hiszen azt jelenti, hogy a világpiacon tapasz­talható túlkínálat ellenére duplájára sikerült növelniük a tavaly nyugati országok­ban eladott termékeik meny- nyiségét. Ebben minden bi­zonnyal nagy szerepet játszott az NSZK-beli partner elége­dettsége is a mátészalkaiak rugalmas piacpolitikája mel­lett, melynek egyik eredmé­nye : az idén először Ausztriá­ba is szállítanak bútorokat. A gyárban még az idén hozzákezdenek egy százötven millió forintos beruházáshoz. Üj üzemcsarnokot építenek, sort kerítenek a berendezé­sek rekonstrukciójára. A munka áthúzódó jellegű, a számítások szerint 1987-ben fejeződik be véglegesen, amikortól jelentősen nőhet a termelés nagysága, de tovább javulhat az itt előállított ter­mékek minősége is. (bg) Visszajuttatott adóból épült „Megfogott“ iorintok Manapság a gazdálko­dó szervek egyik legna­gyobb kiadása az ener­giára, üzemanyagra ki­fizetett összeg. Az álla­mi gépjárművek üzem­anyag-fogyasztásáról jogszabály is intézke­dik. Ezek szerint ha a teherautók 100 kilomé­teren túl üresen futnak, vagy a járművek az elő­írt üzemanyag-fogyasz­tási normát túllépik, adót kell fizetni. Az így összegyűlt forintok nem csekély kiadást jelente­nek a gépjárművek üzemben tartóinak, s jelentős adóbe­vételt az államnak. Éppen ezért örvendetes tény, hogy az ily módon be­folyt összegből az állam je­lentős segítséget nyújt úgy­nevezett diagnosztikai állo­mások megépítéséhez. Az anyagi támogatás célja az, hogy a műszeres bemérések, szükséges javítások után megszűnjön a gépjárművek túlfogyasztása, optimális le­gyen az üzemanyag-fogyasz­tás. Ily módon igen jelentős összeget lehet megtakarítani. A nyírbátori Üj Barázda Tsz-ben már működik az ál­lami segítséggel megépült diagnosztikai állomás mobil része. Petis Mihály, a tsz új iránt fogékony elnöke a következőket mondja: / — A diagnosztikai állomás két részből áll: stabil és mozgó állomásból. A szük­séges műszereket már besze­reztük, értékük mintegy 3 millió forint. Ennek egy részét az állam által nyúj­tott összegből fedeztük. He­lyet és szakembert szövet­kezetünk ad.. A mozgó állo­más már az ősz óta műkö­dik, a stabil állomás a ter­vek szerint március 31-én kezdi meg a munkát. — Milyen anyagi hasznot hoz a szövetkezetnek a pá­lyázat útján nyert diagnosz­tikai állomás? — Jelentős anyagi ha­szonról közvetlenül nem be­szélhetünk. A nagy nyeresé­get az jelenti, hogy az itt megvizsgált és megjavított, pontosan beállított gépek ez­után optimális üzemanyag­fogyasztással működnek. Ko­moly előny az is, hogy min­den jármű műszeres felül­vizsgálatát helyben el tud­juk végezni. Külön figyelmet kell fordítani az erőgépekre. Itt is vannak ugyan a fo­gyasztásra iránynormák, de azok szerintem nem mindig reálisak. Komoly befolyásoló tényező lehet például a talaj minősége is. A diagnosztikai műhely segítségével ez a probléma is megoldható, hi­szen lehetőség nyílik úgyne­vezet házi normák felállítá­sára. Ennek jelentősége igen nagy, mivel Nyírbátorban, és környékén a mezőgazdaság a meghatározó. így az erő­gépek üzemanyag-fogyasztá­sa akár érdekeltségi alap is lehet. Nem elhanyagolható az sem, hogy a reálisan meg­állapított üzemanyagnormák­kal tervgazdálkodás is meg­valósítható. — Milyen területre terjed ki a diagnosztikai állomás tevékenysége? — Tudomásom szerint a megyében rajtunk kívül a VAGÉP végez ilyen jellegű munkát. így tulajdonképpen a fél megye adja működési területünket. A termelőszö­vetkezetek gépparkjain kívül autóbuszok s más közforgal­mú járművek vizsgálatát is végezzük, de szolgáltatásun­kat a lakosság is igénybe ve­heti. Mozgó műszeres állo­másunk az igények szerint a megye minden pontjára el­juthat. Kovács Éva A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában ha­vonta tizenegyezer vízórát gyártanak. Képünkön: a végszerelők. (Jávor László felvétele) A Meggyes és a Csere­pes csárdák nem ép­pen szolid vendéglá­tásukról híresek elsősorban. Kétes elemek, a társada­lom perifériájára szorult bűnözők találkozóhelyeként szokták őket emlegetni. Ta­valy, március 25-én itt töl­tötték „szabad idejüket” Savanyú József többszörö­sen büntetett előéletű, fog­lalkozás nélküli, és Bogár Imre csongorádi születésű szintén munkakerülő élet­módot folytató fiatalembe­rek. Az egyik a Meggyesben italozott, a másik a Csere­pesben. Törzshelyükről ha­zaindulva az utcán összeta­lálkoztak, és ' elhatározták, hogy még nem térnek nyu­govóra, hanem betörnek együtt valahova. Felverték álmából Fehér Lászlót, aki szintén régi ismerőse már a bűnüldöző szerveknek. Sa­vanyú és Bogár lovat köve­teltek tőle, mert tudták, hogy Fehér az elmúlt és az BűrtÜ<fl/Í tudósítás azt megelőző héten többször is lovat lopott. A kölcsön­kapott lovakkal még az éj­szaka folyamán átugratták a zavaros Szamost, megkö­zelítettek egy műemlékjel- legű kastélyt, ahonnan arany- és ezüstholmit, mu­zeális értékű gyertyatartó­kat, serlegeket, étkészletet és más értékes műkincset raboltak el. A két jómadár ezen az éj­szakán nem járt szerencsé­vel. Korábban elkövetett rablásaik miatt körözték őket, s a lakásukon a rend­őrök karjaiba futottak az eltulajdonított zsákmánnyal. A nyomozás során újabb bűncselekményekre is fény derült. Savanyú és Bogár az elmúlt évben — még a már­ciusi kastélyrablás előtt — gyilkoltak is. Megöltek egy legényt hatvan forintjáért, beledobták a Tiszába. Savanyú Józsefet és Bo­gár Imrét tettestársként el­követett gyilkosság és több rendbeli rablás alapos gyanúja miatt állították elő. Fehér Lászlót több rendbeli lólopás miatt von­ják majd felelősségre. Hú­ga, a fiatalkorú F. Anna vesztegetési kísérletért ke­rül majd bíróság elé, mert amikor megtudta, hogy a bátyja be van fogva, meg nem engedhető juttatást helyezett kilátásba dr. Per- zekutor Lajos tanácsvezető bírónak, a kedvezőbb ítélet reményében. A nem mindennapi bűn­ügyről a Balladák könyve című kriminológiai szakki­advány és a Regölő népze­nei együttes nagylemeze tudósít. Mester Attila Új termék Nyíregyházáról Robbanásbiztos Különösen nagy jelentősé­ge van annak a robbanás­biztos elektronikus rotamé- temek a kohászatban, ame­lyet sók-sok kísérlet után si­kerrel valósítottak meg a BEAG Universil nyíregyházi gyárának műszaki dolgozói és vezetői. E jelentős eszköznek meg­kezdték a gyártását, melyet különösen a most korsze­rűbb termelés átállására ké­szülő kohászatban használ­hatnak a hatékonyabb acél­előállítási technológiák beve­zetésénél. Az új nyíregyházi robbanásbiztos elektronikus rotaméter gyártásával a nép­gazdaság valutát takarít meg, ugyanis hasonlót korábban valutáért vásároltunk. Már jelentkeztek az °'ső felhasználók. Az első az Ózdi Kohászati Művei*, * ho‘ hamarosan használatot te­szik a termelésben az elekt­ronikus rotamétert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom