Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. március 1 Moszkvai meghívás Gromiko Madridban Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter olaszországi hivatalos látogatását befejez­ve csütörtökön elutazott az olasz fővárosból, útjának kö­vetkező állomása Madrid. Csütörtökön délelőtt Mad­ridban megbeszélést folyta­tott Felipe González spa­nyol kormányfővel. A bará­ti jellegű megbeszélésen át­tekintették a kétoldalú kap­csolatok helyzetét és azok fejlesztésének távlatait, va­lamint megvizsgálták a nem­zetközi helyzet néhány fon­tos kérdését. Gromiko bírálta az Egye­sült Államok militarista po­litikáját és kijelentette: min­den államnak aktív erőfe­szítéseket kell tennie a nem­zetközi biztonság megszilár­dítására, a nukleáris kataszt­rófa elkerülésére. Meg kell akadályozni, hogy tovább nö­vekedjen Európában a kon­frontáció — mondotta a szovjet külügyminiszter. González üdvözölte a szov­jet—amerikai megállapodást a genfi tárgyalásokról. Mind­két fél reményét fejezte ki, hogy Genf meggátolhatja a világűr militarizálását és el­vezethet a nukleáris szem­benállás szentjének csökken­téséhez mind Európában, mind pedig az egész világon. Andrej Gromiko megújí­totta a Felipe Gonzáleznek szóló hivatalos meghívást a Szovjetunióba. A meghívást spanyol részről elfogadták, időpontját később rögzítik. ÖSSZECSAPÁS A SZAHARÁBAN A Nyugat-Szahara függet­lenségéért küzdő Polisario front gerillái szerdán marok­kói alakulatokkal ütköztek meg a Bou Craa-i foszfátbá­nyáktól mintegy száz kilomé­terre az amserdad-i körzet­ben és jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek. Negy­venkét marokkói katona el­esett és hatvanhét megsebe­sült — jelentette az APS al­gériai hírügynökség. TILTAKOZÁS DÉL-AFRIKABAN Mintegy ötezer ^mber rész­vételével tiltakozó nagygyű­lést tartottak szerdán a dél­afrikai Durban városában a pretoriai kormány fajüldö­ző politikája ellen. A nagy­gyűlés egyik szónoka Des­mond Tutu, Nobel-békedíjas lelkész volt. CSEHOV-ÉVFORDULÓ Az ENSZ székhelyén szer­dán ünnepi esten emlékez­tek Anton Csehov születésé­nek 125. évfordulójáról. A megjelenteknek levetítették Nyikita Mihalkov szovjet rendező „Etűdök gépzongo­rára” című filmjét, amely a világhírű orosz író műve alapján készült. HAZAMENTEK A HAJÓK Konsztantyin Csernyenko ellátogatott moszkvai választó- körzetébe. (Kelet-Magyarország Telefotó) Tanácsadók távozása Nicaraguái békekezdeményezés A Contadora-csoport tagál­lamai által előterjesztett bé­kekezdeményezések végre­hajtásának első lépéseként májusban Nicaraguából tá­vozni fog ötven kubai kato­nai tanácsadó, a későbbiek­ben pedig újabb ötven hagy­ja el a közép-amerikai or­szágot. Egyebek között ezt tartalmazza Daniel Ortega nicaraguai államfőnek szer­dán este az elnöki hivatal­ban diplomaták, sandinista vezetők és újságírók előtt el­mondott beszéde. Ortega kijelentette: meg van győződve arról, hogy Ni­caragua lépése arra készteti majd a többi érintett közép- amerikai országot is, fogadja el a Contadora-tagállamok (Kolumbia, Panama, Vene­zuela, Mexikó) békejavasla­tait és tegyen lépéseket azok megvalósítása érekében. Or­tega kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok vissza fog térni a manzanillói nicaraguai—amerikai tár­gyalásokhoz. (A tárgyaláso­kat az Egyesült Államok ja­nuárban egyoldalúan meg­szakította.) Ortega a továbbiakban hangsúlyozta, hogy országa kész befagyasztani az ország védelmét szolgáló fegyver­kezést is. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság csütörtö­kön bejelentette, hogy haza- küld két dél-koreai halászha­jót. A hajókat 23 nappal ez­előtt tartóztatták fel, mert illegálisan halásztak a KNDK felségvizein. A dél­koreaiak elnézést és méltá­nyos bánásmódot kértek a KNDK hatóságaitól. Utóbbi­ak részint „emberiességi okokból”, részint „az ország független és békés egyesíté­sének óhajától vezettetve” döntöttek úgy, hogy nem bün­tetik meg őket. Komoly vereség érte szer­dán a Reagan-kormányt az amerikai kongresszus mind­két házában: nemcsak a de­mokrata párti többségű kép­viselőház, hanem a republi­kánusok ellenőrizte szenátus is olyan törvényjavaslatokat fogadott el a súlyos helyzet­be jutott farmerek megsegí­Már most kössön lakásépítési áruvásárlási előjegyzést! MINDEN ÉPÍTŐANYAG, ami a ház alapjától a kéményig szükséges, az áruvásárlási előjegyzés megkötésével időben KÉZNÉL LESZ! Jelenleg gazdag árukínálattal várják telepeink az építkezőket. téséről, amelyek teljesen el­lentétesek a kormány meg­hirdetett céljaival. A Fehér Ház máris bejelentette, hogy Reagan elnök várhatóan megvétózza a törvényhozás döntéseit. Mint jelentettük, az ame­rikai farmerek mintegy 30 százaléka az idén rendkívül súlyos helyzetbe jutott. A kongresszus a farmerek követeléseire döntött úgy, hogy a Reagan-kormány ál­tal felajánlott 650 millió dol­lárnál jóval jelentősebb ösz- szeget szavaz meg az azonna­li segélyekre, hitelgaran­ciákra és egyéb szükséges in­tézkedésekre. A képviselő­ház által szerdán elfogadott javaslatok együttesen mint­egy hárommilliárd dollárt juttatnának azonnal a bajba jutott kisgazdaságoknak. Bár ennek az összegnek egy része csak hitel, vagy kölcsön, nem pedig segély — így a későb­biekben visszatérül — a Rea­gan-kormány szerint egysze­rűen nincs rá fedezet. A kormány nem is tartja szük­ségesnek az ilyen méretű se­gélyt, mert álláspontja sze­rint ez meggátolná a piac- gazdaság törvényeinek érvé­nyesülését a mezőgazdaság­ban. John Block mezőgaz­dasági miniszter több ízben is kijelentette, véleménye szerint az életképtelen kis­gazdaságokat nem szabad megsegíteni, azoknak végső soron el kell tűnniök az ame­rikai mezőgazdaságból. (289) Szivar, cédrusillattal Trinidad, a Brunet-palota. (A szerző felvétele) Marik Sándor Következik: HEMINGWAY KISKOCSMÁJÁBAN KUBÁBAN A CUKOR a gazdaság egyik legfontosabb része. A cukornád betaka­rításának részletkérdései­ről bárki pontosan tájéko­zódhat. A Granma, a Ku­bai KP központi lapja pél­dául naponta az első olda­lon közli a táblázatot; me­gyénként hogyan áll a be­takarítás, napi százalékban és a szezon tervéhez hason­lítva. Kuba évi mintegy hatmillió tonnás cukorex­portjának jelentős részét a szocialista országok vásá­rolják meg — ráadásul évek óta a világpiaci árnál lényegesen magasabb ösz- szegért. Ez nagyon fontos, hiszen abban az országban, ahol az export négyötöd ré­sze cukor — nem mindegy, milyen bevételekhez jut az egyébként sokféle tőkés pi­aci embargóval szoronga­tott ország. A nádaratás egyébként szinte egész évben folya­matos. Most is aratnak, Ha­vannától Cienfuegosig, ma­gam is mindenütt szorgal­mas munkát láttam a cu­kornádültetvényeken. Ez persze már nem a régi fil­mekben látott machetes aratás, a nád vágókést fel­váltotta a kombájn, a gép­sorokra alapozott nagyüze­mi feldolgozás. Az éghaj­lat kedvez a folyamatos ■ munkának, bár a 30 fokos í meleg ellenére ott is tél van. Ez annyiban különbö­zik a nyártól, hogy a na­pok rövidebbek, nagyobb a hőmérséklet-különbség a nappal és az éjszaka között, s nem esik a trópusi eső, száraz évszak van. Az már csak ráadás, hogy a szinte reggeltől estig merőlegesen tűző nap melege ilyenkor a nyárinál tíz-tizenöt fokkal kevesebbnél éri el a maxi­mumot. Ez az erős napsütés sa­játos megoldásokra ösztön­zi a kubaiakat, másik ne­vezetes kultúrájuk, a do­hány termesztése során is. Az egyik legnagyobb dohá­nyos megye Pinar del Rio (a sziget amerikai partok­hoz közelebbi részén), ahol 25 ezer hektáron termesztik a legkiválóbb szivardo­hányt. Gyönyörű, dús ve- getációjú vidék ez, a fák levelei húsosak, méregzöl­dek mindenfelé. Ám az ér­zékeny dohányt ilyen ked­vező klíma mellett sem könnyű művelni. A dohánytáblák mellett haladva hamar észre lehet venni, tülltakarót kapnak a növények. Az erős napsütés ellen ugyanis azzal véde­keznek, hogy a még zsen­ge növényeket egyszerűen letakarják egy átlátszó füg­gönyszerű anyaggal. Vilá­gosabbak, finomabbak, la­zább szerkezetűek lesznek így a levelek. Mire törésre kerül sor — amely ráadá­Ez is egy iparág része: krokodilfarm Zapata-félszigeten. déglátóink mondják: ez is szakértelem, és titka a ku­bai szivargyártók titka. Vé­gül még egy (immár el­árult) titok: a kubai szi­vart cédrusfa dobozban hozzák forgalomba, s kü­lönleges aromájához a céd­rus illata is nélkülözhetet­len. Nem csupán dísz tehát a doboz... Kubában járva kíváncsi voltam, vajon lehetett-e hí­rünk ott nekünk, magya­roknak, mondjuk úgy száz évvel ezelőtt. Mert az ter­mészetes, hogy most szinte minden nagyobb kubai vá­rosban tudnak rólunk, ha másról nem is, de az Ika­rus autóbuszokról, ame­lyekből több mint kétezer fut a szigetországban. (Nemcsak kész autóbuszt szállítunk, hanem autó­buszkészleteket is, olyan alkatrészcsomagokat, ame­lyekből egy Havannához közeli kisvárosban naponta öt járművet szerelnek ösz- sze. 1981—85 között ilyen módon háromezer Ikarus kerül Kubába, államközi egyezmény alapján.) E kitérő után térjünk vissza régi hírünk kutatá­sához. Lehet, hogy célzatos volt kubai vendéglátóink program-összeállítása, ami­kor a festői város Trini­dad (Kuba egyik legrégibb települése) főterén a Bru- net-palotába invitáltak. A névadó spanyol nemes (itt helyben cukornádültetvé­nyek és feldolgozó üzemek tulajdonosa) 1780-ban épít­tette palotáját, amely bő­vítések, emeletráépítések útján az 1800-as évek kö­zepén nyerte el végleges formáját. Az épület és be­rendezései mai szemmel nézve is imponálóak. A bú­torok többsége kubai, de berendezések egy-egy szak­ma legkiválóbbjai közül kerülnek ki: a tükrök ve­lenceiek, a csillárok mu- ránóiak, vagy a cseh ipar Bohemia márkájával jel­zettek. És a fogadószobá­ban egy gyönyörű Zsolnay porcelán váza — a szakma múlt századi remeke. Jó ízlése volt a grófnak, s lám, jó híre a magyar iparnak. Az épület egyéb­ként ma a köz javát szol­gálja: a berendezés min­den darabja a helyén ma­radt, s bárki láthatja, ho­gyan élt a „felső ezer” egy családja. sül minden igényes helyen szakaszos — az időjárás megteszi hatását — a tüll könnyen szakadóvá érik. A DOHÁNYTERMESZ­TÉSNEK, -feldolgozásnak egyébként nagy hagyomá­nyai vannak, ami — ismer­vén például a kubai szivar világhírét — természetes is. Nem könnyű a részletekről bármit is megtudni. Trini­dad városában sikerült egy szivargyártó kisüzemet megnézni, de ezt inkább afféle kóstolónak szánták ismerőseink, fotó sem ké­szülhetett róla. Azt viszont megtudhattuk, hogy az összes szakmák közül talán a szivargyártóké jár leg­hosszabb tanulóidővel, négy év. A pálmalevelekbe takart — korábban pajtákban szá­rított — kötegek általában negyedévi tárolás után ke­rülnek' a szivargyárakba, ahol kiszedik a levelekből az ereket, fermentálják a dohányt, majd újabb táro­lás után veszik munkába. Ekkor gondos osztályozás­sal, válogatással kezdődik a valódi feldolgozás. Nem mindegy, hogy a szivar mi­lyen színű, milyen hosszú és füstje milyen erős lesz — több száz fajta van. Ám ami különösen érdekes: egy bizonyos névvel, már­kával jelzett szivar szinte évtizedekig azonos minő­ségben jelenik meg, füg­getlenül attól, hogy közben igen eltérő szezonok kö­vették egymást. Mint ven­Segély a farmereknek Reagan vétóz?

Next

/
Oldalképek
Tartalom