Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

4 Keiet-Magyarország 1985. március 16. A hét három kérdése O Mi történt a héten Moszkvában? Konsztantyin Csernyenko halála és Mihail Gorbacsov megválasztása a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitká­rává olyan események vol­tak, amelyek napokra „a vi­lág fővárosává” tették Moszkvát. Az új szovjet pártfőtitkár találkozott töb­bek között a szocialista or­szágok delegációinak vezető­ivel, valamint Bush ameri­kai alelnökkel, Mitterrand francia államfővel, Thatcher brit kormányfővel. Kohl nyugatnémet kancellárral. Li Peng kínai miniszterelnök­helyettessel, és még számos vezető politikussal. A szov­jet miniszterelnök, Tyihonov és Gromiko külügyminisz­ter szintén több vendéggel folytatott eszmecserét. Sőt, a Moszkvában tartózkodók egymás között is tárgyaltak, s különösen nagy figyelmet keltett a Honecker—Kohl találkozó. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új főtitkára több meghívást ka­pott külföldi látogatásra, Washingtonba éppúgy, mint Bonnba és Párizsba. Termé­szetesen Mihail Gorbacsov tevékenységében a hazai fel­adatok állnak az első he­lyen, különösen, hogy foly­nak az előkészületei az SZKP XXVII. kongresszusá­nak. Mihail Gorbacsov első megnyilatkozásaiból a világ­sajtó kiemelte, hogy belpo­litikai téren a fejlődés meg­gyorsítását sürgette és a szovjet gazdaságban jelent­kező sokrétű feladatok meg­oldásához mutatott irányt, többek között azzal, hogy f--------------------------------------------------------------------------------------------------------\ TOLLHEGYEN A fenegyerek A francia politikai élet fenegyereke a hírhedt, szél­sőjobboldali pártvezér, az algériai háború kínvallató hadnagya, he Pen. Ő és pártja a francia járási vá­lasztások most vasárnapi, döntő második fordulójában sajátos erőpróba előtt áll. A jobboldali ellenzék ve­zérei, Chirac, Giscard vagy Barre most már nem mer­tek összefogni Le Pennel, aki ezért aztán sok helyütt fenntartja embereinek je­löltségét, az pedig csökkent- heti a jobboldal esélyeit. Igaz, hogy számos helyi ki­vétel adódott, néhol a jobb­oldali jelölt is Le Pen fél­fasiszta követője javára vissza is lépett. Ez viszont V _______________ csak a jobboldal berkeiben kavargó vihart fokozhatja: szabad-e lepaktálni Le Pen­nel? S ami még kiegészítő, de döntő kérdésként jelent­kezik: érdemes-e? Valójában persze ez csak másodrendű politikai prob­léma Mitterrand Francia- országában, de néha bebi­zonyosodik: nem mindig az a legérdekesebb, ami a leg­fontosabb. A vasárnapi vá­lasztások előtt Le Pen neve forog legtöbbet a közszájon. A francia politikai élet nem vesztene sokat, ha a választások után ez a név már nem szerepelne annyit a lapok címoldalain. (P) ________________________________ Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Jeane Kirkpat­rick, az Egyesült Államok képviselője megvétózta az Izra­el dél-libanoni erőszakos cselekményeit elítélni kívánó ha­tározattervezetet. (Kelet-Magyarország telefotó) /---------------------------------------------------------------------\ Események címszavakban VASÁRNAP: Elhunyt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb i Tanácsa Elnökségének elnöke — Genscher nyugatnémet külügyminiszter látogatása Uruguayban % HÉTFŐ: Az SZKP Központi Bizottsága rendkívüli ülésén egy­hangúlag Mihail Gorbacsovot választotta az SZKP KB főtitkárává — Szovjet—francia külügyminiszteri eszme­csere Moszkvában — Szociáldemokrata előretörés a Saar-vidéki és a hesseni választásokon — Felszámolták Kambodzsában az utolsó ellenforradalmi támaszpontot KEDD: Genfben megkezdődött az új szovjet-amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalássorozat — Washingtoni vétó a Biztonsági Tanácsban — Súlyos harcok az iraki—iráni háborúban SZERDA: Moszkvában a világ sok államférfidnak jelenlétében eltemették Konsztantyin Csernyenkót — Mihail Gorba- ' csov találkozott a szocialista országok vezetőivel, majd Mitterrand francia államfővel, Bush amerikai alelnök­kel, Thatcher asszony brit kormányfővel, Kohl nyugat­német kancellárral — Washingtonban közölték, hogy Reagan elnök csúcstalálkozót indítványoz — Lázadó liba­noni falangisták szembefordultak Dzsemajel elnökkel CSÜTÖRTÖK: Folytatódtak Moszkvában Mihail Gorbacsov találkozói a vezető külföldi politikusokkal — A lengyel parlament ülésén bejelentették, hogy Lengyelország kész a Varsói Szerződés meghosszabbítására — Genfben meg­tartották a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tár­gyalások első munkaülését — Bombatámadások iraki és iráni célpontok ellen PÉNTEK: Mubarak egyiptomi elnök washingtoni tárgyalásai után Londonban tesz hivatalos látogatást — Vietnami—in­donéz külügyminiszteri eszmecsere Hanoiban — Belga állásfoglalás a rakétatelepítésről ^____________________________________________________________________s tökéletesíteni kell a gazda­sági mechanizmust* és az egész irányítási rendszert. A párt — mondotta — egyik alapvető teendőjének tartja a szocialista népi önigazga­tás egész rendszerének fej­lesztését. Gorbacsov külpo­litikai téren mindenekelőtt a szocialista országokkal való együttműködés szélesítését hangsúlyozta. Figyelmet kel­tett az a mondata, hogy sze­retné komolyan javítani a kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal. A tőkés or­szágokkal való viszonyában a Szovjetunió a békés egy­más mellett élés politikáját folytatja. Sürgette a fegy­verkezési hajsza azonnali beszüntetését és a világűrre való kiterjesztésének meg­akadályozását. © Milyen légkörben kez­dődött a genfi szovjet —amerikai fegyverzetkor­látozási tárgyalássorozat? A januári Gromiko—Shultz találkozón jött létre a meg­egyezés a Szovjetunió és az USA között, hogy március 12-én Genfben ismét tár­gyalóasztalhoz ül a két nagy­hatalom küldöttsége a fegy­verzetkorlátozást célzó tár­gyalássorozat megkezdésére. Ennek célja a világűrbeli fegyverkezés megakadályo­zása, a hadászati és a köze­pes hatótávolságú nukleáris fegyverek számának csök­kentése. A világsajtó éppen a genfi tárgyalások „menet- rendszerű” megkezdésében is bizonyítékát látta annak, hogy Csernyenko halála és Gorbacsov megválasztása után is töretlen és folyama­tos a szovjet külpolitika. Az első tárgyalási napon megállapodtak az ügyrendi kérdésekben, csütörtökön pedig már sor kerülhetett az első érdemi tárgyalásra, s ennek során a szovjet és az amerikai küldöttségvezető kifejtette kormánya állás­pontját. Egyebekről nem­igen értesül a sajtó, mivel a két küldöttség egyetértett abbán, hogy megőrzik a tár­gyalások titkosságát. Egy-egy kiszivárgott értesülést a hírügynökségek és a lapok tudósítói csak úgy adnak to­vább, hogy „állítólag” és „valószínűleg”. Ilyen körül­mények között esik szó ar­ról, hogy a jövő héten már három munkacsoportban folytatódhat a tárgyalás, vagy, hogy az első „menet” hozzávetőleg nyolc hétig tarthat, s utána szünet kö­vetkezhet. Kevés utalási alapot szol­gáltat egy-két olyan meg­jegyzés, amely a tárgyalá­sokat általánosságban pró­bálja jellemezni. Anterikai részről hangzott el: „tárgy­szerű” volt az első érdemi tanácskozás. © Milyen összefüggés le­het a közel-keleti ren­dezési tervek és a libanoni feszültség újraéledése kö­zött? Mubarak egyiptomi elnök a héten Washingtonban járt, majd Londonba utazott. Ket­tős céllal: egyrészt a maga közel-keleti rendezési tervét próbálta elfogadtatni, más­részt a gazdasági válság súj­totta Egyiptomnak szeretett volna nagyobb segítséget ki­csikarni vendéglátóitól. A je­lek szerint Mubarak kísér­letei sikertelenül végződtek. Így alighanem azoknak lesz igazuk, akik már a korábbi ellentmondásos j ordán—pa­lesztin alkudozások idején azt jósolták: Tel Avívban épp­úgy, mint az USA-ban elve­tik a kairói kezdeményezést és Husszein király meg Ara­fat közeledését. S tulajdon­képp már azt is előre lehe­tett látni, hogy a Libanonból való részleges és nem is vég­leges izraeli kivonulás csak újabb politikai és katonai bo­nyodalmakhoz vezet. Az iz­raeli erők — azon a címen, hogy libanoni síiták és pa­lesztinok meglepetésszerű tá­madásokat intéztek ellenük — megtorló akciók egész sorába kezdtek, palesztin táborok ellen éppúgy, mint libanoni falvak, városok ellen. Liba­non kormánya tiltakozott emiatt az ENSZ-nél is, és a Biztonsági Tanácstól Izrael elmarasztalását kérte. Erre nem kerülhetett sor az Egye­sült Államok vétója miatt. Mindeközben a dél-libanoni keresztény milíciák fellá­zadtak Dzsemajel elnök és kormánya ellen. Fellépésük célja nyilván az, hogy a bej­rúti kormányt — ha nem is tudják megbuktatni — poli­tikája módosítására bírják. Mert Tel Avívban és Wa­shingtonban egyaránt azzal vádolják a libanoni kor­mányt, hogy „szír és palesz­tin befolyás” alatt áll. Pálfy József /--------------------------------------------------------------------------------------------------------V A szovjet nagykövetség köszönetnyilvánítása A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége ezúton fejezi ki köszönetét azoknak a párt-, állami és tanácsi szerveznek, társadalmi szervezeteknek, üzemi, intéz­ményi, termelőszövetkezeti tanintézeti kollektíváknak, a fegyveres testületek alakulatainak, magyar állam­polgároknak, akik, illetve amelyek Konsztantyin Usz- tyinovics Csernyenko halála alkalmából részvétüket nyilvánították a nagykövetségnek. V ___________________________s Március 15. — képekben Kisvárda: szoboravatás volt március 15-én Kisvárda Fel- szabadulás lakótelepén, ahol Búza Barna szobrászművész Petőfiről készített mellszobrát láthatják ezentúl az arrajá- rók. Az ünnepségen a művész is jelen volt. Ezen a napon tartották az Ifjú Gárda-menetdalversenyt, s ekkor tett fo­gadalmat a KISZ 200 új tagja is. (Elek Emil felvétele) Nyíregyháza: fiatalok koszorúzási ünnepsége a Petőfi té­ren. (Gaál Béla felvétele) Belgiumi rakétadöntés Alig néhány nappal az új genfi szovjet—amerikai tár­gyalások megkezdése után, s annak ellenére, hogy a belga közvélemény túlnyomó több­sége egyértelműen ellenzi az amerikai rakéták befogadá­sát, a Martens-kormány pén­teken „zöld utat” adott az eurórakéták hadrendbe állí­tásának. Az 1979 óta halo­gatott döntést hónapokig tartó heves vita előzte meg a kormánytöbbség soraiban, a sajtóban és a közvéle­ményben. A kormány végül Washington és a NATO-szö- vetségesek nyomására meg­hajolt, és a telepítés mellett döntött. A NATO értékelése szerint ugyanis ezek elha­lasztása „gyengíthette volna az atlanti szövetség tárgya­lási helyzetét” az új genfi tárgyalásokon. Wilfried Martens minisz­terelnök közölte: a kor­mány hozzájárul az első 16 ra­kéta azonnal hadrendbe állí­tásához. A további 32 felál­lításával vár 1987 végéig. Merénylet Teheránban öngyilkos merényletet haj­tott végre egy férfi pénteken délelőtt Teheránban, az irá­ni főváros egyetemének te­rületén több tíz ezer hivő részvételével tartott nyilvá­nos istentisztelet alatt. A férfi egy, a derekára erősített, házi készítésű szer­kezetet robbantott fel. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a merénylő, valamint öt másik személy meghalt, tíz pedig megsebe­sült. Ali Hamenei iráni ál­lamfő, aki az istentiszteletet vezette, nem sebesült meg és a robbanás után nem sokkal folytatta beszédét. Az iráni államfő vélemé­nye szerint a merényletet a betiltott Modzsahedin Halk elnevezésű csoport egy tagja követte el. Ideiglenes elnök Brazíliában A brazil parlament pénte­ken feleskette Jose Sarney alelnököt, aki ezzel ideigle­nesen átvette az államfői tisztet is. Sarney a hetvenöt éves megválasztott elnök, Tancredo Neves felgyógyulá­sáig lesz az ország két évti­zed óta első polgári államfő­je. Tancredo Nevesen péntek­re virradóra sürgős vakbél­műtétet hajtottak végre. A kormány egyik tagja szerint állapota javul, s várhatóan tíz napon belül átveheti az államfői hivatalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom