Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

2 Kelet-Magyarország 1985.február 23. Adócsalás kicsiben és nagyban Lehet félmillióval kevesebb? A napokban megtartott nyíregyházi pártértekezlet a következőket fogalmazta meg az alsóbb pártszerveknél és pártszervezeteknél lefolyta­tott viták összegzéseként: „A magánvállalkozók és a kis­vállalkozók munkájukkal arányban nem álló magas jövedelemszerzési lehetősé­gei a bérből élők körében visszatetszést keltenek, a nagy jövedelemkülönbségek megakadályozására hatásos intézkedések szükségesek. Legyen törvényes lehetőség az elszámoltatásukra.” * 423 Napjainkban a közvéle­ményt valóban élénken fog­lalkoztatja egyes személyek gyors meggazdagodása. Al­kotmányunkból eredően a munkával szerzett jövedel­met jogszabályaink elisme­rik, s azt védik. Ezt a vé­delmet minden állampolgár megkapja és joga van ezt igényelni. Az állampolgári jogok gya­korlása mellett azonban egy­re gyakoribb a kötelességek teljesítéséről való megfeled- ' kezés, sőt annak tudatos ki­játszása. Ilyen az állampol­gárok adózásával kapcsola­tos kötelességszegés is. A kisiparosok, kiskereske­dők egy része az adózást igazságtalan „megcsonkítá­suknak” tekinti, pedig egy- egy kisiparos, kiskereskedő adójának jelentős részét vég­eredményben a megrendelők, a vásárlók fizetik. Éppen ezért törvényszerű az adózá­si szabályokat megszegőkkel szemben a szigorúbb fellé­pés, ráadásul azért is, mert egyre gyakoribbak az adó­csalások. A napokban hirdetett íté­letet a Nyíregyházi Városi Bíróság két nyíregyházi — illetve ezen belül egy kótaji székhelyű — kőműves kisipa­ros adócsalása és az azokkal kapcsolatos egyéb bűncse­lekményei miatt. Mindkét kisiparos — Bili- sánszki András és Szabó Já­nos ^- kivetés útján Volt kö­teles teljesíteni általános jö­vedelemadóját. Ehhez köte­lező előírás, hogy bevételi és kiadási tételeikét részletesen tartalmazó pénztárkönyvet kell vezetniük, s az ezekre vonatkozó bizonylataikat meghatározott ideig meg kell őrizniök. Szükség esetén azo­kat az eljáró hatóságoknak be kell mutatniuk, illetve az adóbevallásokat azok alap­ján kell megtenniük. Az 1981. és 1982. évi bevé­teleiről és kiadásairól mind­két kőműves hamis adóbe­vallást tett, így terhűkre a lényegesen alacsonyabb ösz- szegben bevallott adóköteles jövedelem után alacsonyabb összegű általános jövedelem- adót vetettek ki. Szabó János 1981. évi adó­köteles jövedelme 869 ezer forint volt, ő azonban csak 423 ezer forintban jelölte meg azt. Így történhetett, hogy 513 ezer forint összegű általános jövedelemadó he­lyett csak 194 ezer forintot fizetett. Ügy látszik, hogy az 1981. évi hamis adóbevallás felbá­torította Szabót, mert 1982- ben még tovább ment: a közel ugyanannyi — 854 ezer forint összegű — adóköteles jövedelme helyett már csak 392 ezer forintban mutatta ki adóköteles jövedelmét és az 502 ezer forint- helyett csak-176 ezer' forintot fize­tett. összesen tehát két év alatt mintegy 640 ezer forint ma­radt a zsebében, helyeseb­ben csak maradt volna, mert az adóhiányt a büntetőeljá­rás során megtérítette, mint­egy érezve, hogy baj van az adózása körül. Bilisánszki András ügyei „kisebb” volumenűek voltak: ő a két év alatt 136 ,ezer fo­rinttal lopta meg az állami ' kasszát. Adóhiányát azonban l ő is megfizette.^ Az ilyen adócsalások azon­ban nem egyszerű ügyek. Szabó János „pénztárkönyve, számlái és egyéb nyilvántar­tásai elvesztek.” Gondos szakértői és bírói mérlegelé­si munkával kellett kimutat­ni, hogy Szabónak négy és fél millió forintot meghala­dó kétévi bevételéből meny­nyi volt a tényleges adókö­teles jövedelem. Hasonlóan -'történt ez — noha kisebb összegben — Bilisánszki ese­tében is. A két kisiparosnak az ok­mányolásokkal való vissza­élései arra kényszerítették az eljáró szerveket, hogy felku­tassák azokat a személyeket, akiknek a két év során mun­kát végeztek. Bilisánszki András, amikor ezt megtud­ta, elindult és felkereste ügy­feleit, arra kérve őket, hogy valótlan vallomást tegye­nek. így például az egyik nyíregyházi lakost — akinek Nyíregyházán, a Nagyszőllő- si úton, a lakásán dolgozott — arra kérte, hogy a rend­őrségi kihallgatása során 18 ezer forintban jelölje meg a ténylegesen százezer forintos munkát. De hasonlóan tette ezt jelentős összegekre még másokkal is. Sőt volt olyan is, amikor azt kérte, tagad­ják le, hogy ő náluk egyál­talán dolgozott. Az adócsa­lás mellett tehát bővül a bűncselekmények köre. Végeredményben a bíró­ság Bilisánszki Andrást két­rendbeli adócsalás vétségé­ben, háromrendbeli büntető­ügybén hamis tanúzásra fel­hívás vétségében, ötrendbe­li hamis tanúzásra felhívás vétségében mondta ki bűnös­nek. Ezért őt 8 hónapi sza­badságvesztésre és tízezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. Szabó Jánost kétrend­beli adócsalás bűntettében marasztalta el és a bünteté­sét 10 hónapi szabadságvesz­tésben és 4Q ezer forint pénz mellékbüntetésben állapítot­ta meg. A szabadságvesztés végre­hajtását mindkéttőjük eseté­ben a bíróság kétévi próba­időre felfüggesztette. Az ítélet Bilisánszki And­rás esetében jogerős, Szabó János a megyei bírósághoz felmentésért fellebbezett. Mi lehet mindezekhez a kommentár? Az, hogy szinte mindenki tudja, az ilyen jel­legű, adóztatható tiszta jöve­delem kiszámítása nagyon is fiktiv. Mindenki által érez­tető ugyanis, hogy csak ki­sebb vállalkozásban és nem a saját munka alapján lehet valakinek évenként több mint kétmillió forint bevé­telt „összehozni”. Az a kis­vállalkozó, aki három-négy helyen dolgoztat, valószínű, hogy naponta ennyi helyre számolja fel utazási költsé­gét és egyéb díjat is. Ezek pedig az adóztatott nyere­ségből nyilvánvalóan kies­tek. Tehát ezek is jelentik a munka nélkül szerzett, vagyis a munkájukkal arány­ban nem álló többletjövedel­met. E nagy számok hallatán ta­lán nem is kell sajnálkozni a magasnak tűnő adó miatt, mert itt a látszat valóban icsal. Viszont az adóbevallások alapján megállapításit végző, vagy azt elfogadó szerveknek nagyobb körültekintésére vo­natkozóan a közvélemény igénye jogos. És gondolkod­ni kellene azon, hogy az el­lenőrzést nem kellene-e szi­gorítani, folyamatossá tenni: vagyis a pénztárnapló mel­lett az illetékeseket építési napló vezetésére is kötelezni, amelynek ellenőrzése folya­matos lehetne. Vagy a fen­tieken túl valamilyen más módszereket kidolgozni, ame­lyek a munkával arányban nem álló, jogosan bírált jö­vedelmeket még szorosabb megfigyelés alá vehetik. Dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész Új hullám f iatal lány stoppolt. Felvettem. Kéret- I lenül, tekintet nélkül, erővel és túl- \ áradóan papolt a köny- I nyűzenei új hullámról. / Vélhetően a teljes lé­nyét ellepte az új hul­lám, s mintegy szivacs, magába szívta annak \ eszmeiségét is. Idegesí- \ tett. Gondoltam, mon­I ‘ dók' valamit én is, hát­ha felbosszantom, és ez­zel veszek valami ok­talan elégtételt rajta. — Üj hullámos ez az út is — kezdem el —, amin megyünk. Nincs egy éve, hogy javítot­ták. Igaz, amióta hal­lottam egy elméletről, amely szerint a magyar psziché bizonyos tulaj­donságai abból fakad­nak, hogy nincs ten­gerünk, vagyis hogy nincs elegendő végte­lenség látványunk ... Szóval, azóta értem az útépítőket is. Nyilván tu­dat alatt dolgozzák be a tenger hullámot az asztfaltba. A lány láthatóan akart kezdeni valamit a dagá- lyos eszmefuttatásom­mal, de nemigen talált hozzá fogódzót seme­lyik koncertigazságban. Azt hiszem, sikerült „ki­akasztanom”. Lehenge­relnem biztos nem, hisz ö annyira más utakon jár. Nemsokára ki is szállt. Sztancs János Házhoz viszik az étel! A közétkeztetést, munkás­élelmezést Nyírbátorban és vonzáskörzetében zömmel a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ és az Alföldi Vendéglátóipa­ri Vállalat szervezi. A közsé­gekben gyakori a napközi otthonos konyhák működte­tése. A Nyírbátori ÁFÉSZ három melegkonyhás részle­gében naponta összesen 800— 850 előfizetéses és 200 adag étlap szerinti kosztot főznek. Legjobban kihasznált az újjáalakított Kakukk étte­rem, amely a forgalom 60 százalékát bonyolítja le. In­nen szervezik a város üzemi dolgozóinak étkeztetését. A többi feladatot a Báthori ét­terem és a Bogát csárda lát­ja el. Az ételeket az üzemek ét­termeiben fogyasztják el. A gond is ebből adódik, a ki­szállításkor — különösen a jelenlegi hidegben — erősen romlik az ételek minősége. Néha késve is érkezik a hely­színre. Javítja majd a hely­zetet a várhatóan 1986-ban munkába álló vendéglátó- egység 800 adagos konyhája. A falvakban más a hely­zet. Piricsén és Nyírpilisen például a napközi otthon konyhájában naponta 300 adagot főznek az iskola és az óvoda gyerekeinek, az öregek napközi otthonában élő 21 idős embernek is. Gondok itt is a kiszállítással vannak, a jelenlegi bérelt autó ugyan­is sok pénzbe kerül. Nyírcsászárinak is saját napközis konyhája van, ahonnan Nyírderzsbe is szál­lítanak ebédet. Közel 300 em­ber étkezési gondját oldják meg. A jelenlegi igényeket ki tudják elégíteni, sőt, a kony­ha kapacitása többre is ké­pes lenne. , Tovább épül a megyeszékhely egyik új lakónegyede: a Malomkert. (császár) Közétkeztetés, munkásélelmezés Mentség a magatartásra ? Ébredés a detoxikálóban A mámor órái után szégyellte magát, botladozó nyelve ma­gyarázkodott: miért hajtott föl több pohárral a kelleténél. A me­gyei kórház-rendelőintézet detoxikáló állomásán már megszokták, hogy a kijózanodó ember valamiképp mentséget keres a maga­tartására. Csak akkor fáj a szívük, ha nagyon fiatal a páciens és a részeg kábulat valami szabálytalanságba sodorta őt. Dr. Re­ményi Mihály főorvos, a fertőzp osztály vezetője és munkatár­sai látják el az állomáson a betegeket. Mit keresnek és mit nem Múlőban a farmerláz — Sajátos osztály ez — sóhajt a főorvos. — A gyó­gyító kezelés mellett igyek­szünk a beteggel szót érte­ni, milyen károkat okoz egészségének a mértéktelen poharazás. De a minimálisan itt töltött hat óra jószerint csak az alapellátásra elég. Az intenzív osztályok mel­lett ez az egyedüli részleg, ahová nem saját jószántá­ból, s nem örömmel jön a beteg, hanem hozzák. Rend­szerint a mentő, de minden­napos vendég itt a kék-fehér csíkos rendőrségi kocsi. Számtalan esetben sérülten kerül a kórházba az ittas em­ber, ezért először ellátják a baleseti sebészeten, csak utá- nahozzák kijózanodni. Sajnos, egyetlen esztendő­ben sem csökken a detoxiká­lóban a fiatalok száma. Éven­te átlagosan ezer beteget ke­zelnek, tavaly 1166 pácien­sünk közül 291-en még nem töltötték be a harmincadik születésnapjukat. Elvétve fordul elő, hogy tizennégy év alatti gyermeken tapasztal­nak alkoholos tüneteket, de őket még a gyermekosztály látja el. — így is nagyon sok a 14— 30 év között ápolt fiatalok száma — folytatja a főorvos. A csendes apátiába zuha­nó betegtől kezdve a nehe­zen megfékezhető, randalí­rozóig minden magatartás- típussal találkoztak már itt az ápolók. Maguk is kipró­bált szakemberek, számta­lanszor fékeztek már meg 'részeget. Mégis, előfordul, hogy a rendőrök segítségét kérik. Az önkontrollt régen elvesztett páciens ugyanis felhergelheti a többit is, akik már esetleg a nyugalmi órá­kat töltik. Ha valamilyen időszaktól tartani lehet a detoxikáló­ban, az az este és az újsza­ka. Különösen az utolsó kocsma zárasa után élén^ kül meg itt a forgalom. Ad­dig ugyanis a szomjas tor­kú betér a még nyitva lévő ivóba. A fekete vonat még mindig hozza az „ügyfele­ket”, péntek esténként, éj­szakánként, és fizetés után szállítjuk be a legtöbb em­bert. Aki egy kis pénzt érez a zsebében, és már ivott a nap folyamán, nagyon sú­lyos fokú ittasságig eljut. Nem ilyen fürgék viszont, ha az ápolás kifizetésére ke­rül a sor. Az egészségügyi ellátásban ezért fizetni kell, 500 forint személyenként, a mentő által megtett kilo­méterekért is felszámítanak, a korábbi 36 forintot nem­régiben 300-ra emelték, amit a mentő kitisztításáért kell megtéríteni. Egy-egy borsos számla akár ezerötszázra rúg ... Gyakran csak bíró­sági úton tudják behajtani, a késedelem akár egy évig is elhúzódik, pedig kérhet­nek részletfizetést is. A rendszeresen kocsmázók közül kerül ki a betegek dön­tő hányada. Elváltán, külön élnek, családi problémák miatt nyúlnak a pohárhoz. Ezért fontos itt az injekció mellett a felvilágosító szó. Nem is olyan régen a hírla­pokban nap mint nap efféle cí­mű cikkekkel találkoztunk: far­merral üzérkedtek, farmercsem­pészeket lepleztek le . . . Változnak az idők, s ma már szerencsére alig hallani ilyes­miről. Hová tűnt a farmerláz? Két nagy áruházban erről ér­deklődtünk. — Ha már nem is beszélhe­tünk farmerlázról, azonban hő­emelkedésről még igen — hallot­tuk a Nyírfa Áruház konfekció­osztályán. — Ma már, ha a far­mernadrágok iránti kereslet nem is olyan heves mint régen, de azért nem marad belőle a nya­kunkon egy sem. Sőt, bár lenne annyi és olyan, amilyet keres­nek. Kapható bársony és vászon Lewis-nadrág, Lee Cooper, vala­mint Trapper és különböző ol­csóbb farmernadrágok, azonban nem mindig van minden méret­ben. Most a szürke színű Lewis- nadrág a menő, de gyakran nincs. Ügy érezzük, amíg fiatal lesz, addig a farmer is divat lesz, bár manapság már nagyon sokféle nadrág közül válogat­hatnak. , — Nem panaszkodhatunk a farmernadrág-forgalomra — említette Konczos Józsefhé, a Kelet Aruház konfekcióosztá­lyának vezetőhelyett^se, — A szövetnadrágok a farmerokat még jó ideig nem fogják kiszo­rítani. Kicsi belőlük a válasz­ték. " Tehát amíg fiatal lesz, addig a farmerek is kellenek. Jelenleg a Trapper- és a Plutó-farmert keresik a legtöbben. Kedvelt a barna, sötétkék, fekete és a szür­ke színű. Sokan vennének drapp színűt is, csak az ritkán kapha­tó. (csgy) Fodrászfesztivál Debrecenben, az Arany Bika- pzálló Bartók- termében tar­tották meg öt megye részvé­telével a férfi­női fodrászok lés kozmetiku­mok fesztivál-' íját. Ebből az alkalomból megrendezték a fiatal figarók és kozmetiku­sok versenyét is. A fiatal női fodrászok kö­zött Mohácsi Anita (képün­kön), a Szarvas utcai szalon dolgozója lett a nyertes, a férfifodrász- verseny első díját Kozák Katalin a Bú­za téri szalon dolgozója ve­hette át, míg a kozmetikusok között Kreisler Ildikó, az Északi alközpont fodrászszalon dolgozója bizonyult a legjobbnak. A csapatversenyt is a nyíregyházi lányok nyerték. I T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom