Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. február 20. Végre, megnyílt'. — mondták a naméayiak és a környék lakói, és meg­rohanták a* új ABC-áru- házat ma egy hete. Érthe­tő volt a kíváncsiság, hi­szen jó ideig kísérhették figyelemmel az építést, kissé el is tolódott a nyi­tás — ám ami várta a be­tóduló vásárlókat, az való­ban minden igényt kielé­gít. (Az érdeklődést jelzi egyébként — no, meg a szertelen tolongást —, hogy az első napon a be­járati ajtó üvegje is meg­szenvedte a vásárlók ro­hamát.) Bittner József és ifjú „csa­pata” állta a sarat: az első nap a déli nyitástól estig 320 ezres forgalmat bonyolítottak le. — S ez csak fél nap volt! — mondja a fiatal áruház­vezető. — Egy teljes nap fél­milliót jelentett utána. Erre az esztendőre hetvenötmilli­ós forgalmat tervezünk, de... lehet, hogy több is lesz. — Ez főképp attól függ, hogy lesz-e elegendő és ke­lendő áru... — Sajátos dolog ez. Amikor nyitottunk, mindenki azért szurkolt a vevők közül, hogy: no, mivel rukkolnak ki a pol­cokon? Most pedig, ahogy A hat pénztár szinte ál­landóan munkában van. A bevásárlókocsiban a legkisebbeknek is akad hely... T5 MILLIÓS TERV telnek a napok, azt figyelik: tartjuk-e a nyitás szintjét, s meddig. Mert valóban igye­keztünk mindent beszerezni, amit csak lehetett, ám az is törekvésünk, hogy ne adjuk alább. Sajnos, vannak rossz példák országszerte, hogy a nyitáskor minden van a bolt­ban, később pedig akadozik az ellátás. Az új áruház egyébként az egyik legnagyobb Szabolcs- Szatmárban: 1400 négyzet- méter az alapterülete, ebből 560 az eladótér. A többi rak­tár, előkészítő és feldolgozó­helyiség, átvevőtér, mosdó, étkező, öltöző. — Nagy dolognak tartjuk — kalauzol végig az áruhá­zon a vezető és helyettese —, hogy ilyen tágas fedett áru­átvevő épült. így akár éjjel­nappal jöhet az áru, és az időjárástól is védett. Hat pénztárunk van, a legkor­szerűbb gépekkel — igaz, ezekhez még szokni kell. Tá­gas az egész bolt, úgy ren­deztük be, hogy csúcsforga­lom idején is viszonylag ké­nyelmesen válogathassanak a vevők. Újdonság városunk­ban a bevásárlókocsi — biz­tosan gyorsan megszokják majd. A forgalomra valóban nem lehet panasz — s ez nemcsak a reggeli-esti csúcsidőt jelen­ti. Napközben, ha a szemköz­ti megállóba érkezik egy busz, máris teli a bolt — márpedig a buszok sűrűn jön­nek ... •— Negyvenöt dolgozója van az áruháznak, alig akad harminc fölötti, 35-nél idő­sebb pedig egy, ha van ... Nagy gondunk, hogy a dol­gozók zöme bejáró. Reggel fél hétkor nyitunk, este fél hétkor zárunk — és a bu­szok nem várnak, hat óra húsz perckor megy például egy, s utána csak 11-kor. Ro­hannak az eladók, ez érthető. — A polcokat nézegetve úgy tűnik, hogy bejárták az egész országot áruért — cso­dálkozik az újságíró, az áru­házvezető pedig rábólint: — Be is jártuk! S ezt ter­vezzük a későbbiekre is — másképp nem megy manap­ság. Minél több a beszerzé­si forrás, annál szélesebb a választék. Zsong az áruház, csörren- nek a kis fémkocsik, züm­mög a pénztárgép, pénz kop- pan. Míg kifizetem a vásá­rolt cigarettát, látom: az áru­házvezető kisiet a kosarak­hoz, és sietősen rendbe rakja azokat. A hatalmas üvegab­lakon át látni: újabb autó­busz állt meg a túloldalon ... Korszerű automata mér­legek, szeletelőgépek könnyítik az eladók munkáját. (Jávor László felvételei) Kezdeményezte a KISZ Konputerklub a iorgácslapnyárban „Számítógépes klubot ala­kítanak az ÉRDÉRT Vál­lalat forgácslapgyárában.” Eddig a hír, de az elhatá­rozást a hoszas fontolga­tás mellett jelentős társa­dalmi munka előzte meg. A fiatalok vállalták, hogy kitisztítják a csapadékcsa­tornát, és a gyártól kapott 50 ezer forintból vesznek egy számítógépet. — Szeretnénk elébe menni az eseményeknek — mondja Lukács Miklós villamos- mérnök, akit a klub megala­kításával bíztak meg. — öten, Szegedi Csaba, Ba­logh András, Simon Ferenc, Szatmári Béla és én elvégez­tünk itt a városban egy szá­mítógépes TIT-tanfolyamot, s a legfontosabb ismereteket már megszereztük. Termé­szetesen, jó lenne minél több embernek közelebb kerülni a géphez. Egyelőre nem fenyeget az érdektelenség veszélye, Tö­rök László igazgatóhelyettes naponta tapasztalja, a dolgo­zók figyelemmel kísérik a készülődést. — Ügy iszámoljuk, 3—5 éven belül a termelésben már naponta használjuk a kom­putert. Addig viszont olyan biztonságot kell szereznünk a programok megértésében, a technika kezelésében, hogy kezdeti megtorpanások nél­kül rögtön eredményt hoz­zon a gép. Egy KGST-program kere­tében a Faipari Kutató Inté­zet egy munkatársával Lu­kács Miklós egy hetet töl­tött az NDK-ban, ahol egy hasonló profilú üzemben a számítógép alkalmazását ta­nulmányozta. — Már a középvezetőknek is, a magasabb beosztásúak- nak pedig feltétlenül is­merniük kell a modern kor nélkülönzhetetlen esz­közét. Ez a Commodore 64 gép, a két színes tévé és a tápegységek már a számító- gépes klub alapjául szolgál­nak. Hamarosan kiegészít­jük mágneses lemeztároló­val és sornyomtatóval az eddig megvett berendezése­ket. — Legalább 120 ezer fo­rintos kiadás ez ismét — folytatja Újvári Sándorné. — A KISZ-esek már jelezték, az idén is kitisztítják a csa­tornát, és a bevételt a klub gyarapítására fordíthatjuk. Török László szép tervek­ről szól, amelyek reálisnak látszanak. A raktári anyagnyilván­tartást is végeztethetnénk számítógéppel. Százmillió forintos alkatrészraktárnál ez óriási munka! A bérszám­fejtést is gépre vihetjük, évente 80 ezer négyzetméter forgácslapot szabunk le, en­nek is megoldhatnánk a gépi vezérlését. — Reálisan kell tervez­nünk — összegezi az elmon­dottakat Lukács Miklós. — Először elég lenne, ha a ké­szen kapható programot adaptálnánk a forgácslap­gyári viszonyokra. Később önállóan is készíthetnénk programot. Ehhez viszont olyan biztoságra kell szert tennünk a számítástechnikai ismeretek terén, ami több éves feladat mindanyiunk- nak. Jött hozzánk most egy műszaki szakértő, aki hat nyelven beszél. Jó len­ne német vagy angol tanfo­lyamot szervezni, hogy a BASIC-nyelv mellett a ná­lunk leginkább használatos idegen szót is értsük mie­lőbb. T. K. Megjelent az első szám Tanácsi Híradó .......... elhatároziUK, iragy negyedévenként megje­lentetjük a Tanácsi Hír­adót — írja a kiad­vány előszavában Czakó János tanácselnök. — Tá­jékoztatni kíván a lakos­ság széles körét érintő ta­nácsi munkákról..., a jogszabályokról, a telepü­lést — és egyes esetekben a városkörnyéket is — érintő kérdésekről...” Mindehhez még azt is hozzáfűzi e bevezető, hogy a lakosság észrevé­teleit és javaslatait is várják a szerkesztők a vá­rosi tanácson, a végrehaj­tó bizottság titkárságán. A most kiadott első szám­ban arról olvashatnak az érdeklődők, hogy miről tárgyalt a tanács decem­ber végén a költségvetési és fejlesztési elképzelé­sek vitáján. Ekkor alkot­ta meg a testület az üt­és közműfejlesztési hoz­zájárulás mértékéről szó­ló rendeletét — ezt rész­letesen is ismerteti a Hír­adó. Szó esik a gázkötvé­nyekről, az ebbői befolyt pénzről és a gázvezeték építéséről is. Ismerteti a kiadvány a végrehajtó bizottság ülé­seinek témáit, és közre­adja néhány fontosabb jogszabály tartalmát. Vé­gül néhány kis hírt közöl » város életéből. Pár év múlva talán ezt a darabológépet is számí­tógép vezérli... (JL.) löbben vagyunk Tavaly hetvenhárom- mal növekedett az ál­landó vásárosnaményi lakosok száma. Az él- veszületések és az elha- lálozottak számának különbsége tizenhat volt — a születések javára. A legnagyobb mértékben, 98-cal a Vásárosnamény- ban ideiglenesen la­kók száma emelkedett, így 1984-ben összesen — ideiglenes, valamint ál­landó lakcímen — 9309- laktak Naményban. Beregi ünnepi hetek Színes program készült az idei „beregi ünnepi hetekre”, mely egyúttal tisztelgés ha­zánk jelszabadulásának év­fordulójára is. Vásárosna- ményban és a terület min­den településén tartanak kulturális és sportrendezvé­nyeket, politikai és gazdasá­gi témájú előadásokat. Vásárosnaményban márci­us 8-án az ipari üzemek fej­lődéséről nyílik kiállítás a forgácslapgyárban — a Bere­gi Múzeum rendezi. Az 1. számú általános iskolában „Iskolaépítések a felszabadu­lástól napjainkig” címmel rendeznek kiállítást. Március 20-án várospolitikai fórumot tartanak a vitkai művelődé­si házban, 28-án ifjúsági fó­rumot a művelődési központ­ban. 30-án lesz a „beregi if­júsági nap” — a KISZ-esek és a város rendezi közösen. Több színházi előadást tar­tanak: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház a „Segítsd a királyt” című drámát mu­tatja be március 25-én, majd április első napján Balázs József: A homok vándorai című művét viszik a művelő­dési központ színpadára. Nagyobb önállóság — nagyobb felelősség „Jogászt, műszakit várunk...“ Az államigazgatás bonyolult, sokrétű munka, mely az emberek tömegének a közérzetére, életére hat. Ezért nem mindegy, hogy e munkát elegendő és kellően fel­készült ember végzi-e, annál is inkább, mivel a köz- igazgatás átszervezése után jócskán megnövekedett a tanácsok önállósága, de egyben a felelőssége is. — A járások megszűnése után a városi tanács 13 dol­gozóval erősödött — mond­ja Czakó János, a vásáros­naményi tanács elnöke. — Sőt, azóta új szervezeti fel­állásban működünk. Ez meg­könnyíti a nagyobb feladatok elvégzését, azonban az egyik fontos cél az volt, hogy a járások megszűnésével fel­szabaduló szakemberek zö­me a községi tanácsokhoz kerüljön, az ottani munkát segítse. Ez utóbbi csak kis részben sikerült. A városi tanácsra került dolgozók többnyire a pénz­ügyi, a terv-, és munkaügyi, a művelődésügyi, egészség- ügyi és sport-, valamint a hatósági osztályon végzik munkájukat: ezáltal több ember rendelkezik a mun­kaköréhez előírt szakkép­zettséggel. — ösztönözzük, segítjük mindenki, de legfőképpen a fiatal dolgozók továbbtanu­lását — folytatja Czakó Já­nos. Mégis kevés a felsőfo­kú végzettségű szakember. Elsősorban jogi és műszaki diplomásokra van szüksé­günk. Egyébként egy jogi egyetemistával tanulmányi szerződést kötöttünk. — A városnak a községek életét is segítenie kell, ezért sok, a szakterületéhez jól értő, az államigazgatásban kedvvel dolgozó szakemberre lenne szükség — említi Cza­kó János. — Mivel számos községi tanácson több posz­ton nincs megfelelő ember, ezért a társulások szervezése látszik célravezetőnek. — A tanácsnak, a közsé­geknek, a városnak a lehető­ségeihez mérten minél jobb feltételeket kell teremteniük a szakemberek megszerzésé­hez, megtartásához, letelepí­téséhez. Nemcsak anyagiak­ra gondolunk, hanem a tele­pülés és a munkahelyi kö­zösség minden olyan támo­gatására, segítségére, ami ré­vén egy fiatal, vagy idősebb számára egy munkahely vonzóvá válhat, említhetjük itt a jó munkahelyi légkört, kollegális viszonyt, pénzügyi és erkölcsi támogatást és egyebeket. — Annak dacára, hogy a tanácsi területen a helyi át­lagot meghaladó bérfejlesz­tést hajtottak végre; az ál­lamigazgatási munka még mindig nem elég vonzó. Az itteni tevékenység, a lakos­sággal való napi kapcsolat sok türelmet igényel. Az ügyfelekkel, az emberekkel nem könnyű bánni, ezért van, aki a tanácsi munkától visszariad, vagy ott nem áll­ja meg a helyét. Aki viszont csinálja, az átlagostól többet és jobban dolgozik, azt job­ban meg kell fizetni, jobban meg kell becsülni. Cselényi György Kik szorulnak támogatásra Hogyan élnek az idősek? Befejeződött az a felmérés, melynek során a tanácsi, egész­ségügyi dolgozók, és vöröske­resztes aktivisták megvizsgálták, kik és hányán igényeltek, illet­ve szorulnak szociális támoga­tásra. Felkeresték az idős, több­nyire magukra maradt embere­ket, és egy felmérőlapot kitölt­ve, az embereket megkérdezve, egy kicsit körülnézve próbáltak meggyőződni arról: kiknek szükséges továbbra is, illetve kiknek kell ezután szociális se­gélyt nyújtani. * Dr. Veress Endre városi főor­vos elmondta: a felmérők több­nyire azokhoz látogattak el, akiknek a nyugdíjuk 2200 fo­rintnál kevesebb valamint azok­hoz, akiknek az életkoruk meg­haladja a hetvenöt évet: 5057 személynél tették tiszteletüket. Egyébként eddig 1595 fő része­sült szociális támogatásban, és 1290 azok száma, akik nem kap­tak, de a jövőben kérik a szo­ciális támogatást. A legtöbben a szociális étkez­tetést kívánják igénybe venni, aminek keretében az idős embe­rek étkeztetését vagy az öregek napközi otthonában, vagy az ebédet a házukhoz szállítva old­ják meg. Sokan időnként szeretnének rendkívüli segélyben részesülni. A tanács igyekszik minden rá­szoruló gondját megoldani. (csgy) Az oldalt összeállította: TARNAVÖLGYI GYÖRGY VASÍROSNAMBlYBAN Fiatal az áruház

Next

/
Oldalképek
Tartalom