Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. február 20. Végre, megnyílt'. — mondták a naméayiak és a környék lakói, és megrohanták a* új ABC-áru- házat ma egy hete. Érthető volt a kíváncsiság, hiszen jó ideig kísérhették figyelemmel az építést, kissé el is tolódott a nyitás — ám ami várta a betóduló vásárlókat, az valóban minden igényt kielégít. (Az érdeklődést jelzi egyébként — no, meg a szertelen tolongást —, hogy az első napon a bejárati ajtó üvegje is megszenvedte a vásárlók rohamát.) Bittner József és ifjú „csapata” állta a sarat: az első nap a déli nyitástól estig 320 ezres forgalmat bonyolítottak le. — S ez csak fél nap volt! — mondja a fiatal áruházvezető. — Egy teljes nap félmilliót jelentett utána. Erre az esztendőre hetvenötmilliós forgalmat tervezünk, de... lehet, hogy több is lesz. — Ez főképp attól függ, hogy lesz-e elegendő és kelendő áru... — Sajátos dolog ez. Amikor nyitottunk, mindenki azért szurkolt a vevők közül, hogy: no, mivel rukkolnak ki a polcokon? Most pedig, ahogy A hat pénztár szinte állandóan munkában van. A bevásárlókocsiban a legkisebbeknek is akad hely... T5 MILLIÓS TERV telnek a napok, azt figyelik: tartjuk-e a nyitás szintjét, s meddig. Mert valóban igyekeztünk mindent beszerezni, amit csak lehetett, ám az is törekvésünk, hogy ne adjuk alább. Sajnos, vannak rossz példák országszerte, hogy a nyitáskor minden van a boltban, később pedig akadozik az ellátás. Az új áruház egyébként az egyik legnagyobb Szabolcs- Szatmárban: 1400 négyzet- méter az alapterülete, ebből 560 az eladótér. A többi raktár, előkészítő és feldolgozóhelyiség, átvevőtér, mosdó, étkező, öltöző. — Nagy dolognak tartjuk — kalauzol végig az áruházon a vezető és helyettese —, hogy ilyen tágas fedett áruátvevő épült. így akár éjjelnappal jöhet az áru, és az időjárástól is védett. Hat pénztárunk van, a legkorszerűbb gépekkel — igaz, ezekhez még szokni kell. Tágas az egész bolt, úgy rendeztük be, hogy csúcsforgalom idején is viszonylag kényelmesen válogathassanak a vevők. Újdonság városunkban a bevásárlókocsi — biztosan gyorsan megszokják majd. A forgalomra valóban nem lehet panasz — s ez nemcsak a reggeli-esti csúcsidőt jelenti. Napközben, ha a szemközti megállóba érkezik egy busz, máris teli a bolt — márpedig a buszok sűrűn jönnek ... •— Negyvenöt dolgozója van az áruháznak, alig akad harminc fölötti, 35-nél idősebb pedig egy, ha van ... Nagy gondunk, hogy a dolgozók zöme bejáró. Reggel fél hétkor nyitunk, este fél hétkor zárunk — és a buszok nem várnak, hat óra húsz perckor megy például egy, s utána csak 11-kor. Rohannak az eladók, ez érthető. — A polcokat nézegetve úgy tűnik, hogy bejárták az egész országot áruért — csodálkozik az újságíró, az áruházvezető pedig rábólint: — Be is jártuk! S ezt tervezzük a későbbiekre is — másképp nem megy manapság. Minél több a beszerzési forrás, annál szélesebb a választék. Zsong az áruház, csörren- nek a kis fémkocsik, zümmög a pénztárgép, pénz kop- pan. Míg kifizetem a vásárolt cigarettát, látom: az áruházvezető kisiet a kosarakhoz, és sietősen rendbe rakja azokat. A hatalmas üvegablakon át látni: újabb autóbusz állt meg a túloldalon ... Korszerű automata mérlegek, szeletelőgépek könnyítik az eladók munkáját. (Jávor László felvételei) Kezdeményezte a KISZ Konputerklub a iorgácslapnyárban „Számítógépes klubot alakítanak az ÉRDÉRT Vállalat forgácslapgyárában.” Eddig a hír, de az elhatározást a hoszas fontolgatás mellett jelentős társadalmi munka előzte meg. A fiatalok vállalták, hogy kitisztítják a csapadékcsatornát, és a gyártól kapott 50 ezer forintból vesznek egy számítógépet. — Szeretnénk elébe menni az eseményeknek — mondja Lukács Miklós villamos- mérnök, akit a klub megalakításával bíztak meg. — öten, Szegedi Csaba, Balogh András, Simon Ferenc, Szatmári Béla és én elvégeztünk itt a városban egy számítógépes TIT-tanfolyamot, s a legfontosabb ismereteket már megszereztük. Természetesen, jó lenne minél több embernek közelebb kerülni a géphez. Egyelőre nem fenyeget az érdektelenség veszélye, Török László igazgatóhelyettes naponta tapasztalja, a dolgozók figyelemmel kísérik a készülődést. — Ügy iszámoljuk, 3—5 éven belül a termelésben már naponta használjuk a komputert. Addig viszont olyan biztonságot kell szereznünk a programok megértésében, a technika kezelésében, hogy kezdeti megtorpanások nélkül rögtön eredményt hozzon a gép. Egy KGST-program keretében a Faipari Kutató Intézet egy munkatársával Lukács Miklós egy hetet töltött az NDK-ban, ahol egy hasonló profilú üzemben a számítógép alkalmazását tanulmányozta. — Már a középvezetőknek is, a magasabb beosztásúak- nak pedig feltétlenül ismerniük kell a modern kor nélkülönzhetetlen eszközét. Ez a Commodore 64 gép, a két színes tévé és a tápegységek már a számító- gépes klub alapjául szolgálnak. Hamarosan kiegészítjük mágneses lemeztárolóval és sornyomtatóval az eddig megvett berendezéseket. — Legalább 120 ezer forintos kiadás ez ismét — folytatja Újvári Sándorné. — A KISZ-esek már jelezték, az idén is kitisztítják a csatornát, és a bevételt a klub gyarapítására fordíthatjuk. Török László szép tervekről szól, amelyek reálisnak látszanak. A raktári anyagnyilvántartást is végeztethetnénk számítógéppel. Százmillió forintos alkatrészraktárnál ez óriási munka! A bérszámfejtést is gépre vihetjük, évente 80 ezer négyzetméter forgácslapot szabunk le, ennek is megoldhatnánk a gépi vezérlését. — Reálisan kell terveznünk — összegezi az elmondottakat Lukács Miklós. — Először elég lenne, ha a készen kapható programot adaptálnánk a forgácslapgyári viszonyokra. Később önállóan is készíthetnénk programot. Ehhez viszont olyan biztoságra kell szert tennünk a számítástechnikai ismeretek terén, ami több éves feladat mindanyiunk- nak. Jött hozzánk most egy műszaki szakértő, aki hat nyelven beszél. Jó lenne német vagy angol tanfolyamot szervezni, hogy a BASIC-nyelv mellett a nálunk leginkább használatos idegen szót is értsük mielőbb. T. K. Megjelent az első szám Tanácsi Híradó .......... elhatároziUK, iragy negyedévenként megjelentetjük a Tanácsi Híradót — írja a kiadvány előszavában Czakó János tanácselnök. — Tájékoztatni kíván a lakosság széles körét érintő tanácsi munkákról..., a jogszabályokról, a települést — és egyes esetekben a városkörnyéket is — érintő kérdésekről...” Mindehhez még azt is hozzáfűzi e bevezető, hogy a lakosság észrevételeit és javaslatait is várják a szerkesztők a városi tanácson, a végrehajtó bizottság titkárságán. A most kiadott első számban arról olvashatnak az érdeklődők, hogy miről tárgyalt a tanács december végén a költségvetési és fejlesztési elképzelések vitáján. Ekkor alkotta meg a testület az ütés közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről szóló rendeletét — ezt részletesen is ismerteti a Híradó. Szó esik a gázkötvényekről, az ebbői befolyt pénzről és a gázvezeték építéséről is. Ismerteti a kiadvány a végrehajtó bizottság üléseinek témáit, és közreadja néhány fontosabb jogszabály tartalmát. Végül néhány kis hírt közöl » város életéből. Pár év múlva talán ezt a darabológépet is számítógép vezérli... (JL.) löbben vagyunk Tavaly hetvenhárom- mal növekedett az állandó vásárosnaményi lakosok száma. Az él- veszületések és az elha- lálozottak számának különbsége tizenhat volt — a születések javára. A legnagyobb mértékben, 98-cal a Vásárosnamény- ban ideiglenesen lakók száma emelkedett, így 1984-ben összesen — ideiglenes, valamint állandó lakcímen — 9309- laktak Naményban. Beregi ünnepi hetek Színes program készült az idei „beregi ünnepi hetekre”, mely egyúttal tisztelgés hazánk jelszabadulásának évfordulójára is. Vásárosna- ményban és a terület minden településén tartanak kulturális és sportrendezvényeket, politikai és gazdasági témájú előadásokat. Vásárosnaményban március 8-án az ipari üzemek fejlődéséről nyílik kiállítás a forgácslapgyárban — a Beregi Múzeum rendezi. Az 1. számú általános iskolában „Iskolaépítések a felszabadulástól napjainkig” címmel rendeznek kiállítást. Március 20-án várospolitikai fórumot tartanak a vitkai művelődési házban, 28-án ifjúsági fórumot a művelődési központban. 30-án lesz a „beregi ifjúsági nap” — a KISZ-esek és a város rendezi közösen. Több színházi előadást tartanak: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház a „Segítsd a királyt” című drámát mutatja be március 25-én, majd április első napján Balázs József: A homok vándorai című művét viszik a művelődési központ színpadára. Nagyobb önállóság — nagyobb felelősség „Jogászt, műszakit várunk...“ Az államigazgatás bonyolult, sokrétű munka, mely az emberek tömegének a közérzetére, életére hat. Ezért nem mindegy, hogy e munkát elegendő és kellően felkészült ember végzi-e, annál is inkább, mivel a köz- igazgatás átszervezése után jócskán megnövekedett a tanácsok önállósága, de egyben a felelőssége is. — A járások megszűnése után a városi tanács 13 dolgozóval erősödött — mondja Czakó János, a vásárosnaményi tanács elnöke. — Sőt, azóta új szervezeti felállásban működünk. Ez megkönnyíti a nagyobb feladatok elvégzését, azonban az egyik fontos cél az volt, hogy a járások megszűnésével felszabaduló szakemberek zöme a községi tanácsokhoz kerüljön, az ottani munkát segítse. Ez utóbbi csak kis részben sikerült. A városi tanácsra került dolgozók többnyire a pénzügyi, a terv-, és munkaügyi, a művelődésügyi, egészség- ügyi és sport-, valamint a hatósági osztályon végzik munkájukat: ezáltal több ember rendelkezik a munkaköréhez előírt szakképzettséggel. — ösztönözzük, segítjük mindenki, de legfőképpen a fiatal dolgozók továbbtanulását — folytatja Czakó János. Mégis kevés a felsőfokú végzettségű szakember. Elsősorban jogi és műszaki diplomásokra van szükségünk. Egyébként egy jogi egyetemistával tanulmányi szerződést kötöttünk. — A városnak a községek életét is segítenie kell, ezért sok, a szakterületéhez jól értő, az államigazgatásban kedvvel dolgozó szakemberre lenne szükség — említi Czakó János. — Mivel számos községi tanácson több poszton nincs megfelelő ember, ezért a társulások szervezése látszik célravezetőnek. — A tanácsnak, a községeknek, a városnak a lehetőségeihez mérten minél jobb feltételeket kell teremteniük a szakemberek megszerzéséhez, megtartásához, letelepítéséhez. Nemcsak anyagiakra gondolunk, hanem a település és a munkahelyi közösség minden olyan támogatására, segítségére, ami révén egy fiatal, vagy idősebb számára egy munkahely vonzóvá válhat, említhetjük itt a jó munkahelyi légkört, kollegális viszonyt, pénzügyi és erkölcsi támogatást és egyebeket. — Annak dacára, hogy a tanácsi területen a helyi átlagot meghaladó bérfejlesztést hajtottak végre; az államigazgatási munka még mindig nem elég vonzó. Az itteni tevékenység, a lakossággal való napi kapcsolat sok türelmet igényel. Az ügyfelekkel, az emberekkel nem könnyű bánni, ezért van, aki a tanácsi munkától visszariad, vagy ott nem állja meg a helyét. Aki viszont csinálja, az átlagostól többet és jobban dolgozik, azt jobban meg kell fizetni, jobban meg kell becsülni. Cselényi György Kik szorulnak támogatásra Hogyan élnek az idősek? Befejeződött az a felmérés, melynek során a tanácsi, egészségügyi dolgozók, és vöröskeresztes aktivisták megvizsgálták, kik és hányán igényeltek, illetve szorulnak szociális támogatásra. Felkeresték az idős, többnyire magukra maradt embereket, és egy felmérőlapot kitöltve, az embereket megkérdezve, egy kicsit körülnézve próbáltak meggyőződni arról: kiknek szükséges továbbra is, illetve kiknek kell ezután szociális segélyt nyújtani. * Dr. Veress Endre városi főorvos elmondta: a felmérők többnyire azokhoz látogattak el, akiknek a nyugdíjuk 2200 forintnál kevesebb valamint azokhoz, akiknek az életkoruk meghaladja a hetvenöt évet: 5057 személynél tették tiszteletüket. Egyébként eddig 1595 fő részesült szociális támogatásban, és 1290 azok száma, akik nem kaptak, de a jövőben kérik a szociális támogatást. A legtöbben a szociális étkeztetést kívánják igénybe venni, aminek keretében az idős emberek étkeztetését vagy az öregek napközi otthonában, vagy az ebédet a házukhoz szállítva oldják meg. Sokan időnként szeretnének rendkívüli segélyben részesülni. A tanács igyekszik minden rászoruló gondját megoldani. (csgy) Az oldalt összeállította: TARNAVÖLGYI GYÖRGY VASÍROSNAMBlYBAN Fiatal az áruház
