Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

termesztésről Nyíregyháza : Tanácskozás az alma­Kádár János a KISZ Központi Bizottságának székházába látogatott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának kíséretében ked­den délután látogatást tett a KISZ Központi Bizottságának székházában. A vendégeket Hámori Csa­ba, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára fogadta és tájékoztatta a szövetség munkájáról, feladatairól. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP KB 1984-október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalá­sa kedvező fogadtatásra ta­lált, növelte a fiatalok poli­tikai aktivitását, tevékeny részvételét az ifjúság és a tár­sadalom előtt álló feladatok megvalósításában. Kádár János szólt a párt XIII. kongresszusának elő­készületeiről, időszerű ifjú­ságpolitikai kérdésekről; el­ismeréssel nyilatkozott az if­júsági mozgalom tevékenysé­géről, a fiatalok helytállásá­ról. A találkozón részt vettek a KISZ KB titkárságának tag­jai. A látogatás során a vendé­gek a KISZ KB székházának aulájában megtekintették a „Magyarok a fasizmus elle­ni harcban” című kiállítást. II legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Az iparialma-termesztés tapasztalatairól tanácskoztak tegnap Nyíregyházán, a TESZÖV székházában me­gyénk termelőszövetkezetei­nek kertészeti és növényvé­delmi szakemberei. A témá­val kapcsolatban előadást tartott dr. Bubán Tamás, az újfehértói kutatóállomás, Szőke Lajos, a növényvédel­mi és agronómiái állomás, Görömbei György, a Nyírkert és Garistyák Sándor, a Szat- márkert munkatársa. Milliós megtakarítások anyagból és energiából Kedvezőtlen bűnözési statisztika A bűnözés 1984. évi ala­kulásáról, a büntető jogal­kalmazás törvényességi ta­pasztalatairól kedden Buda­pesten sajtótájékoztatót tar­tott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság leg­főbb ügyésze. Kijelentette: az utóbbi időben is kedve­zőtlenül alakult bűnügyi statisztikai adatok ellenére sem zavarja jelentős mérték­ben hazánkban a bűnözés az országépítő munkát, politikai és társadalmi céljaink meg­valósítását. Azonban a bűn­üldözési, igazságszolgáltató szervek következetes mun­kája mellett minden terüle­ten az eddiginél szélesebb körű és hathatósabb fellé­pésre van szükség a bűnözés visszaszorítása érdekében. Az elmúlt évben összessé­gében 157 ezer bűncselek­mény vált ismertté. Ez 3,7 százalékkal több mint 1983- ban volt. A bűnözés több év óta tartó növekedésében te­hát tavaly sem következett be kedvező változás, bár több bűncselekményfajtánál (pél­dául a közlekedési, az állam­igazgatási, az igazságszolgál­tatás és a közélet tisztaságát sértő, nem különben az ál­lam elleni bűncselekmények­nél) csökkenést mutatnak az adatok. Több volt viszont a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni cse­lekmény, a közrend, vala­mint a személyek java elleni bűnelkövetés. Ami a bűnözés struktúrá­ját illeti: változatlanul a leg­több a vagyon elleni bűn- cselekmény; az általuk oko­zott kár 42 millió forinttal emelkedett. A bűnözés elleni fellépés­hez tartozik — mutatott rá dr. Szíjártó Károly — a gaz­dálkodás törvényességének biztosítása a népgazdaság valamenyi területén. Erősí­teni kell a gazdálkodó szer­vek szerződési fegyelmét, amelynek lazaságai sokszor alkalmat teremtenek bűnel­követésre. A bűnözés visszaszorítása érdekében a legsürgetőbb fel­adatok közé sorolta a leg­főbb ügyész a veszélyeztetett korosztályok és a halmozot­tan hátrányos helyzetű ré­tegek távol tartását a bűnö­zéstől. A megelőzésben mihama­rabb szükség lenne egységes családvédelmi hálózat létre­hozására is, ugyanakkor a különböző tömegszervezetek is ha vonzó programokkal, a szabad idő hasznos eltöltésé­nek megszervezésével, a sze­mélyes agitáció és propa­ganda eszközeivel le tudják kötni a fiatalokat, akkor je­lentősen segíthetik e korosz­tályok távol tartását a bű­nözéstől. Ha kezdődnek a mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben (Folytatás a 4. oldalon) Gabonaforgalmi Hatezer tonnás gabonasiló épül A Szabolcs-Szatmár me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat megrende­lésére a SZÁÉV megkezdte Nyíregyházán a Simái úti te­lepen egy 6 ezer tonnás kor­szerű gabonasiló építését — világbanki hiteltámogatás­sal. A gabonasiló beruházási költsége meghaladja a 30 milliót. Átadására még az idén, a gabonafelvásárlási idény megkezdése előtt sor kerül. A Nyíregyházi Konzervgyár - tyukodi üze­mében is nehe­zíti a hideg a munkát: a fó­liák alatt tá­rolt, feldolgo­zásra előkészí­tett befőttek raktározása a mínusz 20 fo­kos hidegben komoly ve­széllyel jár. A termelés azonban folya­matos: szovjet exportra na­ponta 100 ton­na vegyes be- főtett készíte­nek. Megyénk ipari szövetkezetei eredményes evet zártak 1984-ben. Az elért 3,4 milliárdos termelési értékre növekvő export, korszerűbb termékek, a jobb minőség és javuló la­kossági szolgáltató tevékenység a fedezet. A munkahelyi kollektívák, szocialista munkabrigádok a múlt év elején csatlakoztak hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére széles körben kibon­takozott munkaversenyhez, vállalásaikat minden területen teljesítették. Ma a nyíregyházi háziipa­ri szövetkezetnél kerül sor az első mérlegzáró közgyűlésre, a sort március 29-én a Nyír­ség Ruházati Szövetkezet zár­ja. Ezúttal mintegy nyolcmil­lió forint nyereséget fizetnek ki a dolgozóknak. Ezeken a tanácskozásokon a számvetés nemcsak a múlt évi munká­nak szól, hanem egyben a jö­vő feladatainak felmérését, meghatározását is jelenti. Az év elején életbe lépett új sza­bályozás ugyanis még inkább megnöveli a tulajdonosi jog­gal járó felelősséget. A tulajdonosi érzés meg­nyilvánulását bizonyították a jubileumi verseny eredmé­nyei és az újabb vállalások, melyek ezúttal a nyereség növelésére, a minőség javí­tására, a határidők tartásá­ra, az anyaggal és az energiá­val történő fokozottabb ta­karékosságra, a belső tartalé­kok feltárására és hasznosí­tására irányulnak. A jubileumi verseny ered­ményei között találhatók az elvégzett társadalmi munka­órák számai is. A múlt év­ben a nyírbátori építők a két kommunista műszakot a meg­lévő szociális létesítményeik karbantartására fordították. A munkahelyi kollektíva 800 ezer forintos többlet árbevé­telt ért el. A Szatmár vidéki háziipar dolgozói részt vet­tek a mátészalkai tanács és a Hazafias Népfront által kezdeményezett parkosítási és városszépítési akciókban. A társadalmi munkájuk ér­téke meghaladja a 30 ezret. A fehérgyarmati építők a 32 célcsoportos társasház és a tiszabecsi általános iskola építésénél 200 munkanapnak megfelelő társadalmi munka­órát dolgoztak. A kisvárdai vasasok a szövetkezet terüle­tén 250 méteres betonutat építettek meg. A rakamazi ci­pészek két kommunista mű­szakot dolgoztak vállalásai­kon felül és ezzel 200 ezer fo­rinttal növelték a fiatalok lakásépítési alapját. A jubileumi munkaver­seny eredménye az a minő­ségi változás, ami a termelé­si költségekkel való takaré­kosabb gazdálkodásban mér­hető. Például a Gávavencsel-^ lói Vegyesipari Szövetkezet kollektívája 20 ezer forint ér­tékű üzem- és fűtőanyag megtakarítását vállalta és ez­zel szemben 40 ezret teljesí­tett. A nagykállói textilesek megtakarítása 250 ezer. A kisvárdai vasasok kétmilliós megtakarítást értek el. A nagykállói vasasok közel egy­milliót, ami az anyaggal, az energiával, a termelési és egyéb költségekkel való fe­gyelmezettebb gazdálkodásra utal. A munkaverseny egyik fontos területe az exportter­vek teljesítése. Szinte vala­mennyi brigád vállalásában helyt kapott. A rakamazi ci­pészek például a nem rubel­Március 14-re Összehívták a megyei tanácsot Érettségit adó szakmunkásoktatás, szeptembertől technikusképzés Ülést tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület úgy döntött, hogy 1985. március 14- én csütörtökön 9 órára összehívja a Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsot, s javasolja, hogy többek között tárgyal­ja meg a végrehajtó bizottság tevékenységéről, valamint a földtörvény végrehajtásának tapasztalatairól készített jelentést. Tegnapi ülésén a végre­hajtó bizottság ezenkívül behatóan megtárgyalta és véleményezte azt az értéke­lést, amely a végrehajtó bi­zottság tevékenységéről — különös tekintettel a tele­pülésfejlesztésre — készült, s amely tavasszal a kor­mány elé kerül. Határozatot hozott a testület a szak­munkásképző intézet profil- bővítéséről, valamint a technikusképzés bevezeté­séről is, majd beszámolóje­lentést hallgatott meg a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulásáról. A közoktatás távlati fej­lesztésének programja tar­tartalmazza azt az igényt, hogy a jövőben a szakmát tanulók egyre növekvő há­nyada érettségit adó, szak­mai középiskolát végezzen. A 110-es számú Széchenyi István Ipari Szakmunkás- képző Intézet személyi és tárgyi feltételei lehetővé te­szik nappali képzés kere­tében szakközépiskolai osz­tályok indítását. Az intéz­ményben eddig is volt ilyen képzés, mégpedig a szak­munkások szakközépisko­lájának levelező tagoza­tán. A nappali tagozatú szakközépiskolai osztályok szervezését a megye ilyen jellegű szakemberszükség­lete és az iskola képzési iránya egyaránt indokolja. Építőgépszerelő szakmát például jelenleg nem ok­tatnak a megyében, vegyi- és élelmiszeripari gépsze­relők is csak hároméves képzés keretében tanultak eddig a 110-esben. Várha­tó, hogy a szakközépiskolai oktatás minőségi javulást eredményez e szakmák te­kintetében. A Bánki Donát Ipari Szak- középiskola, valamint a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépisko­la adottságai lehetővé te­szik az iskolarendszerű technikusképzés bevezeté­sét 1985. szeptemberétől. Az említett intézményben a szakcsoportos képzést le­záró alapvizsga után a 3. évfolyamtól gépjármű­technikai, gépszerelő és karbantartó ágazaton, va­lamint magasépítési illet­ve vízgazdálkodási szakon folyik majd technikuskép­zés. XLII. évfolyam, 42. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. február 20., szerda Kádár János látogatása a KISZ KB székházában M A „Jogászt, műszakit várunk..." # (2. oldal) Kóstoló a közéletből 0 (3. oldal) Megtettük a magunkét? (3. oldal) A jubileumi munkaverseny sikere:

Next

/
Oldalképek
Tartalom