Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
Pázmány Sándorral, a megyei tanács csoportvezetőjével Á tsz-zárszám adásokról Tisztelt Asszonyom! Nagyon szeretnék önnek igazat adni, panaszait jogosnak ítélni, segítséget nyújtani azok megoldásában, egyáltalán: megnyugvással töltene el, ha sorsa jobbra fordulna. Szerlkesztőségünkhöz érkezett levele, annak hangja, -kétségbeesést sugárzott, és néma segélykiáiltás- nak tűnt, de mint kiderült, nagyobb volt a füst, mint a láng. Panasza tényleg létezett, de ahogy arra gyógyírt kért, azzal túllőtt a célon. Levelemben nem írom ide a nevét, és ■ azét a községét sem, ahol felkerestem, tudom, hogy akik ott voltaik, valameny- nyieri tudni fogják, kihez szólnak soraim. Teszem mindezt azért, mert csinált így is elég bajt saját magának. Nem hi- . szem, hogy gondolta volna, mekkora hullámokat vet majd a tó, amelybe a követ dobta. Ha csak azt tette volna szóvá, hogy a tsz nem vitte el -az almáját az esztendő végéig, annak vezetője kizárólag ennek kimagyarázására lett volna kénytelen szorítkozni, amely mosakodás vagy eredménytelen lett volna, vagy nem. ön azonban megvádolt mindenkit, ismerőst, munkatársat, szomszédot és távolélőt. Felemlegetett rég elmúlt sérelmeket, leírt olyan feltételezéseket, amelyekről később sem derült ki, hogy igazak-e, vagy sem. Egyébként nincs szerencséje, írnám, mert feleslegesen vádolt meg egy sor embert, hiszen az almáját levele elküldése után két nappal elvitte a tsz Tuzsérra, de szerencséje van, mert megkapta az árát, mielőtt megjöttek volna a mínusz húsz fokos hidegek. Nincs szerencséje mégsem, mer-t lehet, hogy egy lottó főnyereményt is odaadott volna a beszélgetés helyett, amelyik a tsz-elnök, ön és jómagam között lezajlott. Az alma már Vita tárgya is a-lig lehetett, azt azóta talán megették a Szovjetunióban. A kínosabb az volt inkább, hogy előttem, az idegen előtt kellett végighallgatnia a tsz vezetőjének, az Ön szomszédjának (!) szemrehányásait. Csak igennel bólogathatott a kérdésre: ugye, hogy még szerződésed sem volt? X-nek sem vettük előre az almáját, pedig tudod, hogy a fia neves közéleti személyiség? Nem akarom elsorolni, mi mindenről esett még szó, azt kívánom, máris kezdődjék meg a jótékony feledés. Semmi szükség nincs arra, hogy az indulat haraggá fajuljon. Egy községben, ahol mindenki ismeri egymást, ahol a vá- daskodók közös gyerekkort tudhatnak maguk mögött, és ezentúl is együtt kell élniük. Ezt a levelet is legszívesebben egy borítékba tettem volna, csak kettőnk között megtartva a véleményemet. Mégsem tettem, mert Önön kívül még nagyon sok emberrel szeretném tudatni, hogy sem a sajtó nyilvánossága, sem más szervek vélt, vagy valóságos hatalma nem áll kritikátlanul bárki megalapozatlan panasza mellé. Akkor pedig különösen nem, ha érvek helyett vag- daikozás, a sérelemmel össze nem függő emberek, tények soroltatnak fel. Félreértés ne essék! A Kelet-Magyar- ország eddig is, és ezentúl is minden olvasójának megvizsgálja a sérelmét, és mellé áll a jogos bajban. Ha ön írt nekünk, akkor feltételezzük, rendszeresen olvassa lapunkat, sorainkra igazolást talál írásainkban. Nem segédkezünk azonban személyeskedésekhez, vádak felfújásához, jogtalan előnyök kijárásához történő asszisztáláshoz. Attól pedig külön óvunk bárkit, hogy baja kapcsán egész élete összes sérelmét felsorolja, és boldog-boldogtalant a vádlottak padjára állítson. ön címet is adott a levelének: Mitér a pedagógus, ha X-ben él? Mint kiderült, semmivel sem kevesebbet, mintha Y-ban, vagy Z-ben lenne pedagógus, vagy állampolgár. Ezért válaszoltam önnek nyílt levélben. Az almájuk miatt egy-egy őszön tízezreknek fáj a feje, sokan közülük jogosan emelik panaszra a szavukat, de még közöttük is ritka aki rögvest társadalmi problémát próbál csiholni személyes megrövidüléséből. Kár ezt cselekedni, mert így sem én nem tudok Önnek igazat adni, más sem ítéli jogosnak a panaszát, segítséget nyújtani pedig alig lehet, mint kiderült, már nincs is szükség rá. Befejezésül megfordítom az ön levelének a kérdését: Mi a feladata a pedagógusnak, ha X-ben él? Maradjunk annyiban, hogy nem a bajkeverés. Üdvözli: 0 Megkezdődtek a zárszámadások. Sza- boIcs-Szatmár megyében az elkövetkezendő hetekben 122 mezőgazdasági termelőszövetkezet, két halászati termelő- szövetkezet és két SERKÖV von mérleget az elmúlt évi gazdálkodásról. Megyei szinten miként értékelhető az elmúlt évi mezőgazdálkodás? — Kezdjük talán az 1984. évre szóló feladat meghatározásával. A megyei pártbizottság a mezőgazdasági termelés 2—2,5 százalékos növekedését irányozta elő az elmúlt esztendőre. Ezt az üzemek együttesen jelentősen túlteljesítették, hiszen a termelésnövekedés közel 5 százalék volt. Növénytermesztésben, a napraforgót kivéve, valamennyi terméknél rekord született. Búzából 59 ezer tonnával, rozsból 16 ezer tonnával, kukoricából 19 ezer tonnával, burgonyából 33 ezer tonnával termett több, mint egy évvel korábban. Az almatermés kis mértékben, 20 ezer tonnával volt kevesebb. Q A mezőgazdasági termelésnek több ága van, a növénytermesztés sikerét leront- — hatja az állattenyésztés vagy más termelési ág eredménytelensége. Miként volt ez 1984-ben? — 1984. az állattenyésztés, illetve az álla- , ti termék-termelés tekintetében is kedvezőnek ítélhető. Annál is inkább, mert itt a terv a szintentartással számolt. Ezzel szemben a vágómarha és tojástermelés az előző évivel megegyező szinten történt, a tejtermelés viszont 4 millió literrel, á sertéshús termelés 9 ezer, a vágóbaromfi termelés 5 ezer tonnával haladta meg a tervezettet. És ha már a növénytermesztésnél szóltam az ötéves terv első négy évéről, úgy itt is elmondom, az állati termék-termelésben is kedvező az átlagos növekedési ütem. Tejnél .0,8, vágómarhánál 0,2, vágósertésnél 10,5, vágóbaromfinál 8,7 százalék. Nem számottevő, de kisebb visszaesés történt a tojástermelésnél. £ A tejtermelés növekedése meglepő, hiszen a tehénállomány nem növekedett, de ugyanúgy meglepő a sertéshústermelés is, hiszen átlag 10 százalékos növekedés óriási szám. —Mindkét dologra van magyarázat. A tehénlétszám nagyobb arányban a kis üzemekben csökkent, nagy üzemekre ez nem jellemző. Általános viszont, hogy növekedett a tejtermelés, részben a tehénállomány összetételének vátozásával (közismert a keresztezés! tevékenység eredménye), másrészt a technológia korszerűsítése sem maradt eredménytelen. A sertéshústermelés növekedése egyértelműen utal a termelőt kedvet fenntartó, vagy növelő termeltetői, árpolitikai magatartásra. ^ A szövetkezeti gazdálkodásban az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlődött a melléküzemági tevékenység. Tartott-e ez a folyamat 1984-ben is? — A melléküzemági vagy kiegészítő tevékenység tovább bővült a gazdaságokban. 1984. után ez a termelőszövetkezetek termelési értékének 27 százalékát tette ki. Mutatós, nagyon szép szám ez, csakhogy nem kevés problémát jelent, ha azt is vizsgáljuk, miből tevődik össze ez a kiegészítő tevékenység. A 27 százalékból az ipari termelés részaránya, a kereskedelmi tevékenységhez viszonyítva alacsony. 7—10 százalék között mozog. Más szóval a termelőszövetkezetek a nagyobb értéket a háztáji és kisüzemű áru értékesítéséből realizálják és nem azzal, hogy ipari árut állítanak elő. Márpedig ez utóbbi lenne a jobb, a fontosabb, hiszen az ipari termelés nagyobb növekedése a foglalkoztatási gondok megoldásában is segítene. 0 Viszont a háztáji termeltetésre, a termelés szervezésére, a megtermelt áru értékesítésére is szükség van. Vagy nem így gondolja? — De'igen. A háztáji része a nagyüzemi gazdálkodásnak, fejlődik. Ez történt az elmúlt évben is. A háztáji termelésre tovább is szükség van, de jó lenne, ha a tsz-ek kiegészítő tevékenységében az ipar aránya javulna. Q Az eddig közölt adatai igazolják a megyei pártbizottságnak a mezőgazdasággal kapcsolatos értékelését, miszerint az már teljesítette a VI. ötéves tervben meghatározott termelésfejlesztést. — Valóban így van. Naturális mutatókban a terv teljesült. Talán ezért is a megyei pártbizottság 1985-re, mint feladatot, a szán- tentartást jelölte meg. így van ez országosan is. A termelésfejlesztésben csak a növény- termesztésnél számolnak maximum 1 százalékos növekedéssel. Ez sem lesz könnyű, ehhez is elengedhetetlenül szükség lesz egy az 1984. évihez hasonló kedvező időjárásra, a szabályozók körültekintő alkalmazására. „fiz elmúlt év eredményei azért is becsülésre méltóak, mert a termelőszövetkezetek az 1984-es gazdasági évet egy minden vonatkozásában sikerteien év után kezdték, ükkor 35 termelőszövetkezet zárt pénzügyi hiánnyal. Ezzel szemben most 20 mezőgazdasági és két halászati termelő- szövetkezet lesz veszteséges.“ 0 Egy kissé előre szaladtunk. Már a feladatokról beszélünk, holott még nem tisztáztuk eléggé, hogy 1983-hoz viszonyítva, milyen évet zárhatnak a termelőszövetkezetek és ezzel együtt a mezőgazdaság? — 1983. gazdálkodáserediménye átlagon aluli volt, az ismert okok miatt. A fő szerepet az aszály játszotta. 1984. rekord. Szinte nem is reális az öszehasonlítás. De tegyük. A termelőszövetkezeti szektor termelési értékét az elmúlt évben 11 százalékkal növelte. Megközelítően ilyen arányban növekedtek a termelési költségek is. Ezzel együtt a gazdálkodás eredménye 350 millió forinttal javult, vagyis az 1983. évihez viszonyítva ennyivel volt több a nyereség. Az eredmény javulásának alapvetően két forrása volt, 50 százalék az árbevétel növekedéséből, 50 százalék az árbevételhez kapcsolódó árkiegészítésből származott. — Az elmúlt év eredményei azért is becsülésre méltóak, mert a termelőszövetkezetek az 1984-es gazdasági évet egy minden vonatkozásban sikertelen év után kezdték. Akkor 35 termelőszövetkezet zárt pénzügyi hiánnyal. Ezzel szemben most 20 mezőgazdasági és két halászati termelőszövetkezet lesz veszteséges. £ Tehát hiába volt összességében rekord évünk és növekedett megyei szinten az eredmény, húsz termelőszövetkezetnél nem használt. Mi az oka, hogy kedvezzen bármennyire is az időjárás, néhány gazdaság nem tud talpra állni? — Alapvető ok a kedvezőtlen termőhelyi adottság. Ebbe a kategóriába megyénkből 1984-ben 27 termelőszövetkezet tartozott. A kibontakozás nem könnyű, a témával a MÉM miniszteri értekezlet is foglalkozott.Ott sokirányú intézkedésről történt állásfoglalás. Üzemi, megyei és országos feladatokat határoztak meg. Példát is említek. Üzemi szinten a legfontosabb teendők: személyi feltétel megteremtése, munkaszervezés, termék- szerkezet váltás, a munka minőségének javítása stb. A sorrendet természetesen a helyi körülmények diktálják. A megyei feladat alapvetően az, hogy megteremtsük a termelőszövetkezetek eredményes működésének feltételeit. Pontosabban kívülről kezdeményezzük az üzemi feladatok megvalósítását, segítünk elhárítani a termelést akadályozó gondokat, korlátokat. 4P Beszélgettünk eddig a termelésnövekedésről, annak a nyereségre gyakorolt hatásáról, de végtére is mezőgazdasági üzemeink milyen hatékonysággal gazdálkodtak? — Ha 'az egész tervidőszakot tekintjük és a termelőszövetkezeteket vesszük alapul, akkor a hatékonyság javulása kedvező. Ékre példa, hogy addig, amíg az üzemi termelési érték 11,9 százalékkal nőtt négy év átlagában, az összes lekötött eszköz-értéknövekedés átlaga 5,4 százalék volt. Az- élő 1985. február 2.^^ munka ráfordítás növekedése 7,6 százalék volt, az élő és holt munka együttesen 5,7 százalék. Ez a tendencia 1984-ben is érvényesült. Mindez örömünkre szolgálhat, de a számok mögött az is ott van, hogy az eszközpótlás alacsony mértékben valósult meg és félő, hogy ez később visszahat a termelésfejlesztésre. Arra utal, hogy az utóbbi években visz- w szafogott volt a gépi beruházás, hogy a termelőszövetkezetek — főként 1983. után — fejlesztéshez nem rendelkeztek elég alapokkal. —Igen. Nem -volt beruházás, vagy legalábbis nem olyan mértékű, mint amilyenre szükség lett volna. A megye mezőgazda- sági termelőszövetkezetei 1984-ben az előző évinek megfelelő nagyságrendben költhettek beruházásokra és ez nem volt sok. A rendelkezésre álló pénz közel negyven százalékát építésre, 43 százalékát gépbeszerzésre, a fennmaradó részt meliorációs munkákra költötték a tsz-ek. Az építés kapcsolódott az állattenyésztés fejlesztéséhez, illetve állati termék feldolgozásához, részesült e beruházásból az ahnafeldolgozás, épültek gabonatárolók. A gépesítés fő célja a gabonatermesztés korszerűsítése volt. £ A termelésben elért eredményes munka hatására hogyan alakult a termelőszövetkezeti tagok személyes jövedelme? — A termelőszövetkezetek tömegében és az egy főre eső havi jövedelem tekintetében is igyekeztek növelni a tagok keresetét. A személyes jövedelem címén kifizetett pénz az elmúlt évben mintegy 5 százalékkal nőtt. A bér és nyereségből fizetendő részesedés együttesen mintegy 50 millió forinttal haladja meg az előző évit. Viszont az átlagos állományi létszám is jelentősen növekedett, így személyes jövedelemszínvonal mértéke nem nagy. 0 Következik 1985., a hatodik ötéves terv utolsó éve. Köztudott — erről különböző forrásokból idejekorán értesültek az érdekeltek — nem lesz könnyű esztendő. Mi erről a véleménye? — Kétséget kizáróan nehezebbek lesznek a gazdálkodás feltételei. 1985-ben nincs mód a termőalapok jelentős bővítésére.Ezt sem hitelpolitika, sem pedig a támogatásra vonatkozó központi döntések nem teszik lehetővé. A szabályozók hatása a megyében a termelőszövetkezetekben 200 millió forint negatív szaldó. 0 Azért minden bizonnyal van arra mód és lehetőséig, hogy az üzemek a szabályozók negatív hatása ellenére eredménnyel gazdálkodjanak. Ha van íljren lehetőség, az miben rejlik? — Ügy gondolom, hogy ez a lehetőség a központi akaratot figyelembe vevő hatékonyság javítás. Meg kell ismerni és nép- gazdasági üzemi kapcsolatát fel kell tárni a szabályozók változásának. E nélkül jó és eredményt hozó terv 1985-re nem készíthető. Ehhez kapcsolódik a keresetszabályozásra vonatkozó rész érvényre juttatása. Bármelyik alternatívát is választják az üzemek, tudomásul kell venni, hogy a személyi jövedelmek csak a többlet új értékéből növekedhetnek. 0 Magyarán többet és jobbat kell dolgozni ahhoz, hogy a gazdálkodás eredménye után növekedjen a kereset. így gondolta? — Pontosan. De a több és jobb munkának nagyon sok az összetevője. Üzemi szinten ez eltérő módon valósulhat meg. A munka hatékonyságának a növelése kezdődik az ösztönző teljesítményen alapuló bérezésnél és folytatódik az anyaggal, energiával történő takarékossággal. A személyi jövedelem alakulása, a munkaerővel való gazdálkodás azonban csak része a gazdálkodásnak, az eredmény nem egyedül ebből származik. Szükség van a szabályozók adta lehetőségeken belül a vállalkozásra, a rugalmas gazdálkodásra, az eszközök hatékonyságának a növelésére, mindent egybevetve olyan vezetői, emberi magatartásra, amelyek együttesen a termelés fejlesztését lehetővé teszik. Eközben nem szabad megfeledkezni arról sem, ami 1984-ben a gazdálkodásban, termelésben és áruértékesítésben gondként jelentkezett. £ Mire gondol? — Hosszan lehetne sorolni azokat a problémákat, amelyek nem, vagy csak részben oldódtak meg. Gond volt például egyes termékek értékesítésével és ez készletnövekedéssel is együtt járt mint a burgonyánál, amelynek egy része tavasszal értékesül. Vonatkozik ez az almára is. Példa lehet továbbá, hogy az elmúlt év harmadik negyedében jelentős félkész és kész hízóállat-ál- lománnyal rendelkeztek a tsz-ek, és a to- vábbtartás költségei hatással voltak az eredményre. Az ilyen jellegű gondokat a partnerek segítségével lehet és kell megoldani. Az viszont már sok vonatkozásban az üzemek tevékenységétől is függ, hogy az árbevétel eredménytartalma növekedjen. Termelőszövetkezeteinkben általában javult a gazdálkodás színvonala, de nem javult az üzemek felhalmozása, szűkült a fejlesztések lehetősége. Üzemi érdek, hogy helyileg is megoldásra törekedjenek. Mindent figyelembe véve 1985. gazdálkodása az élmúlt évihez viszonyítva, kedvezőbb feltételekkel indulhat, ezt hasznosítaná kell, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Köszönöm az interjút. Seres Ernő KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
